Sorsjegy-értékesítés

Kérdés: Önkormányzatunk postát üzemeltet. A Szerencsejáték Zrt.-vel szerződést kötöttünk sorsjegy-értékesítés kapcsán. A Szerencsejáték Zrt. óvadéki számla nyitását tette kötelezővé, mely ügynöki számla, nem pénzforgalmi, és korlátozott rendeltetésű. Az óvadéki számlára egy előírt összegű óvadékot kell befizetni, valamint felhatalmazást kell adni csoportos beszedési megbízásra. Az óvadék átvezetésének könyvelésében (mind kiadásként, mind bevételként), valamint az utána lévő sorsjegy-értékesítés során keletkező bevétel és a Szerencsejáték Zrt. által inkasszált vagy csoportos beszedéssel teljesített kiadás könyvelési tételeiben szeretnék segítséget kérni. Elegendő a fent leírt tranzakciók végrehajtásához egy óvadéki számla, vagy szükséges pénzforgalmi számlát is nyitni? Kötelező POS-terminált üzemeltetni a sorsjegy-értékesítéshez? Amennyiben igen, ez a POS-terminál hozzárendelhető az óvadéki számlához? A Szerencsejáték Zrt. külön kérése, hogy az óvadéki számlára utaljunk 5000–10.000 forintot, ami fedezheti az esetlegesen felmerülő többletköltségeket. Jeleztem, hogy számla, bizonylat hiányában ennek nem tudunk eleget tenni, ám erre azt mondták, hogy ebben az esetben megbontják az óvadék összegét, és azt kötbér terheli. Ezt hogyan tudnám szabályosan elkerülni?
Részlet a válaszából: […] ...a pénzügyi számvitelben a követelés és kötelezettség között átvezetéssel (T4213 – K3659) vagy technikai bank közbeiktatásával, a költségvetési számvitelben pedig ezzel egyidejűleg el kell számolni a teljesítést.A sorsjegy beszerzését a 38/2013. NGM rendelet 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Főzőkonyha üzemeltetése

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv a saját főzőkonyháján történő gyermekétkeztetési feladatok ellátására szerződést kötött szolgáltatás nyújtására. Szerződés szerint rendelkezésre bocsátjuk az üzemeltetés érdekében a leltár szerinti ingóságokat, berendezési és felszerelési tárgyakat, fogyóeszközöket. Az üzemeltetés időszaka alatt elhasználódott eszközöket köteles visszapótolni, majd a szerződés lejártakor visszaadni az átvételkor meglévő műszaki állapotban. Kérdésem – mivel a szerződés használatba adásról beszél –, hogy ez a mi esetünkben üzemeltetésre átadást jelenthet?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlan-bérbeadás és üzemeltetés a TEÁOR-szám szerint is egy ágazatba tartozik, és az Áfa-tv. sem tesz különbséget az ingatlan-bérbeadás és üzemeltetési szerződés között. Az ingóságokat idegen helyen tárolt eszközként kell nyilvántartani, és a leltározási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Szociális otthon lakóinak kiszámlázott gyógyszerek

Kérdés: Bentlakásos szociális otthon vagyunk. Az ellátottjaink részére felírt gyógyszereket, illetve pelenkát a gyógyszertár és a szállító az intézmény nevére számlázza ki hó végén, részletezve, hogy melyik ellátott milyen gyógyszert, illetve mennyi pelenkát kapott az adott hónapban. Az intézmény az ellátottak gyógyszer- és pelenkaköltségeit tartalmazó számlát bruttó összegben könyveli a K311-es rovatra (nem osztjuk szét alapra és áfára). A mellékelt részletező alapján kiszámlázzuk alanyi adómentesen az ellátottaknak a havi fizetnivalót. Az ellátott által kifizetett számla összegét szintén a K311-re könyveljük, csak ellentétesen, azaz negatív kiadásként. Megfelelő-e ez az eljárás, ha pedig nem megfelelő, akkor pontosan hogyan kellene eljárni, hova és milyen módon kellene könyvelni a gyógyszert és pelenkát tartalmazó szállítói számlákat, illetve a vevői számlákat és az abból érkező bevételeket?
Részlet a válaszából: […] ...általános forgalmi adót pedig a K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovaton. Alanyi adómentes költségvetési szervezetek esetében is meg kell bontani a beszerzéseket könyveléskor a kiadásokat nettóra és előzetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Vagyonkezelés megszűnésének elszámolása

Kérdés: Önkormányzati fenntartású költségvetési intézmény vagyunk. A vagyonkezelésbe kapott telek egy részét az önkormányzat elvonta a vagyonkezelésből. A bruttó érték kivezetése a 412 vagy a 842 pénzügyi főkönyvön a helyes?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 14. §-ának (4) bekezdése alapján a vagyonkezelés megszűnésekor az intézménynek az eszközök bruttó értékét és a vagyonkezelés megszűnéséig elszámolt értékcsökkenést a 412. Nemzeti vagyon változása számlával szemben kell kivezetnie, az önkormányzatnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Importáfa könyvelése

Kérdés: Közoktatási intézményünk iskolabútorokat kapott harmadik országból. Az importáfát megfizettük a NAV vámletéti számlára. A bútorok után nincs áfalevonási jogosultságunk. Hogyan kell könyvelni a megfizetett importáfát ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...le nem vonható importáfa könyvelése a pénzügyi számvitel szerint: T 36414 – K 36422A le nem vonható áfa átvezetése: T 8435 – K 364141Költségvetési számvitelben ezzel kapcsolatban nincs könyvelési teendő.A befizetendő importáfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Elhatárolás feloldása

Kérdés: Az a problémánk, hogy a fenntartó önkormányzattól vagyonkezelésbe vett, majd visszaadott eszközök között vannak olyanok, amelyek nettó értékét az átvételkor nem kellett volna elhatárolni. Az adott eszközök esetében tévesen kerültek feloldásra a negyedéves értékcsökkenéssel megegyező értékek. Mivel ezek az eszközök már nincsenek nálunk, nincs sem a 412., sem a 443. főkönyvi számlán egyenleg velük kapcsolatosan. De eredményt könyveltünk a 9. számlaosztályra a 443. főkönyvi számlával szemben, amíg mi tartottuk nyilván ezeket. A kérdés, hogy kell-e javítani az előző évek eredményeit, és ha igen, hogy kell lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésének 3. pontja alapján jelentős összegű hiba az, ha a hiba megállapításának évében, az ellenőrzések során ugyanazon költségvetési évet érintően a pénzügyi számvitelben megállapított hibák, hibahatások abszolút értékének együttes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Értékcsökkenés elszámolása

Kérdés: Egy költségvetési szerv a beszerzett immateriális javak esetében határozott meg maradványértéket. Ezen eszközök beszerzése folyamatos. Új szakértői vélemények szerint az eszközöknek nem lesz maradványértéke a használat végén. Az idén beszerzett eszközöknél már nulla maradványértéket határozott meg. A korábban beszerzett eszközök esetében alkalmazható-e az Szt. 53. §-ának (5) bekezdése, mely lehetőséget ad a maradványérték utólagos módosítására? Az Áhsz. 17. §-ának (5) bekezdése csak a terven felüli értékcsökkenés elszámolása esetén hivatkozik arra, hogy az Szt. 53. §-át kell alkalmazni. Ez esetben viszont csak az 53. § (4) bekezdése esetén lehetne módosítani a maradványértéket terven felüli écs elszámolása után, de a nélkül viszont nem lehetséges?
Részlet a válaszából: […] ...Áhsz. 4. §-ának (1) bekezdése szerint a számviteli alapelveken túl a könyvvezetés és az éves költségvetési beszámoló elkészítése során az Szt. rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e rendelet kifejezetten elrendeli.A terv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Intézményvezető vezetői megbízásának megszűnése

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv (intézmény) intézményvezetőjének a vezetői megbízása a fenntartóval közös megegyezéssel kerül megszüntetésre. A megállapodást a fenntartó (helyi önkormányzat) nevében a polgármester köti meg. A megállapodásban a felek rendezhetik-e, hogy a vezetői megbízás megszűnése után a (volt) intézményvezetőt milyen összilletmény illesse meg? (Ez ugyanis feltétele volt a vezetői megbízás közalkalmazott részéről történő megszüntetésének.)
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 23. §-a a magasabb vezetői megbízás lemondással, visszavonással, valamint a határozott idő leteltével való megszűnésének eseteit szabályozza. A kérdés szerint jelen esetben a magasabb vezető volt az, aki lemondott a magasabb vezetői megbízásáról. Ezzel kapcsolatosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Lakhatási támogatás

Kérdés: Költségvetési szervünk 35 év alatti dolgozójának lakhatási támogatást szeretne nyújtani. A magánszemély kettő darab, egy hitelügylethez kapcsolódó ingatlan-jelzáloghitelben szerepel adósként. Az ingatlanban a férjével 50-50%-ban tulajdonosok. Azonban a jelzáloghitelben a férje édesanyja is szerepel adóstársként egyéb technikai okok miatt. A hitelt a magánszemély a férjével közösen törleszti, de a törlesztőrészlet egy részét az egészségpénztári számláikról fizetik, a fennmaradó részt pedig a magánszemély bankszámlájáról. A teljes havi törlesztőrészlet összege nagyságrendileg 117.000 Ft. Igénybe veheti ezt a juttatási formát a magánszemély attól függetlenül, hogy nem kizárólagosan csak ő az ingatlan tulajdonosa, és nem egyedül fizeti a hitel törlesztőrészletét? A férje nem vesz igénybe ilyen juttatási formát a saját munkahelyén. Továbbá amennyiben igénybe veheti a támogatást, akkor annak a kifizetését a munkáltató teljesítheti a magánszemély bankszámlájára is, nem szükséges közvetlenül a banknak utalni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 2025. január 1-től hatályos 71. §-ának (1b) bekezdése értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a 35. életévét be nem töltött munkavállalójának az (1) és (1a) bekezdésben foglaltaktól függetlenül lakhatási támogatás címén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Három gyermeket nevelő anyák kedvezménye II.

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója már év közben szeretné érvényesíteni a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét, mivel jelenleg három kiskorú gyermeke van. Mit kell beadnia ahhoz, hogy megkapja a kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A három gyermeket nevelő anyák kedvezménye első alkalommal a 2025. szeptember 30. után megszerzett, kedvezményalapot képező jövedelmekre, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2025. szeptember 30. utáni időszakra elszámolt jövedelmekre érvényesíthető.Két lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
1
2
3
256