2709 talált cikk a költségvetés kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szervünk alvállalkozója egyéni vállalkozó átalányadózó, és GYES mellett végzi a tevékenységét a vállalkozásában. Felmerül járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben?

Kérdés: Az önkormányzat a saját főzőkonyhájának vendégebédjét a falugondnoki szolgálat autójával szállítja egy környező településre. A falugondnoki szolgáltatásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerint egyéb szolgáltatási feladatként láthatja el a tevékenységet a falugondnok, ha az a kötelező feladatokat nem veszélyezteti. Az önkormányzat nem kér külön szállítási díjat a vendégétkezőktől, mert célja a konyhai adagszám növelése. A vendégebéd bekerülési költségének számításánál figyelembe kell venni a szállítás költségét?
A falugondnoki gépjármű menetlevelébe bekerül az út. A gépjárműhasználathoz szükséges üzemanyagköltséget általánosan a falugondnoki állami normatívából fedezheti az önkormányzat? Az éves állami szociális normatívájából szokott előirányzatot átcsoportosítani az önkormányzat. Ezt is megteheti szállítási költség számolása nélkül, amennyiben szükséges a falugondnoki normatívát kiegészíteni?

Kérdés: Önkormányzatunk intézménye otthon-teremtési támogatást fizetett alkalmazottjainak (1 M Ft). Éven belül kiderült, hogy az egyik kolléga nem volt jogosult igénybe venni a támogatást, így neki büntetőkamattal együtt vissza kell fizetnie a kiutalt támogatás összegét. A kolléga eleget tett ezen kötelezettségének, és az alábbi bontásban utalta vissza az intézmény számlájára az összeget: támogatás (1 M Ft) + kamat (28,6 E Ft) + túlfizetés (1,4 E Ft). Tekintettel arra, hogy a támogatást az önkormányzatnak a büntetőkamattal együtt vissza kell utalnia a MÁK-nak, szeretnénk kérni, hogy tételesen vezessék le a fenti gazdasági esemény könyvelését. Milyen jogcímen/rovaton könyvelje a bevételtípusokat az intézmény, milyen jogcímen utalja tovább az önkormányzatnak, az önkormányzat milyen jogcímen fogadja az intézménytől a jóváírást, és végül az önkormányzat milyen jogcímen utalja tovább a támogatást és a kamatot a MÁK-nak?

Kérdés: Önkormányzatunk (illetve a helyi roma nemzetiségi önkormányzat) a törvényben meghatározott kulturális, hagyományőrző és közösségi feladatai keretében rendszeresen szervez helyi rendezvényeket (pl. nemzetiségi napok, városnapok, idősek világnapja), valamint nyári gyermek- és ifjúsági táborokat. A rendezvények során az alábbi, vendéglátással és programokkal összefüggő kiadások merülnek fel: A rendezvényeken részt vevő helyi lakosság (beleértve a roma lakosságot) részére vásárolt élelmiszerek, üdítők, alapanyagok közös főzéshez (pl. egytálétel biztosítása minden résztvevőnek). A rendezvényekre meghívott hivatalos vendégek, protokolláris szereplők, valamint a képviselő-testület tagjai részére biztosított elkülönített vagy kiemelt vendéglátás. A rendezvényeken versenyek, kulturális programok díjazására vásárolt serlegek, kupák. A nemzetiségi önkormányzat által szervezett nyári táborokban részt vevő gyermekek napi többszöri kötelező étkeztetésének (élelmiszer-alapanyagok) biztosítása. A gazdálkodás során bizonytalanság merült fel azzal kapcsolatban, hogy a fenti tételek közül melyek minősülnek a szakmai feladatellátás részét képező dologi kiadásnak (a rendezvény közvetlen költségének), és melyek esnek az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja szerinti reprezentáció hatálya alá, amelyek után az önkormányzatot mint kifizetőt adókötelezettség terheli. Fentiekre tekintettel az alábbi konkrét kérdésekre szeretnénk választ kapni:
A nyitott lakossági és nemzetiségi rendezvényeken a lakosok részére biztosított egységes étel-ital fogyasztás (alapanyagok, üdítők) elszámolható-e szakmai feladathoz kapcsolódó dologi kiadásként, vagy reprezentációnak minősül?
A rendezvényen megjelent hivatalos meghívott vendégek és a képviselő-testületi tagok ellátása minden esetben reprezentációs kiadásként (K123 rovat) kezelendő?
A rendezvényekre vásárolt serlegek, kupák és tárgyjutalmak dologi kiadásként (K312 Üzemeltetési anyagok) elszámolhatóak-e, vagy üzleti ajándéknak/reprezentációnak minősülnek?
A nemzetiségi önkormányzat által szervezett táborok során a gyermekek részére biztosított étkeztetés (rendelt melegétel) költségei (K311/K312) dologi kiadásnak minősülnek a szakmai program részeként?
A táborozó gyermekek vagy lakossági programok résztvevői részére megrendelt személyszállítás (autóbuszbérlés) elszámolható-e dologi kiadásként (K333 Szállítási szolgáltatások), vagy felmerülhet-e utazási reprezentáció/adókötelezettség? A kulturális programok, táborok keretében a résztvevőknek (gyermekeknek, lakosoknak) vásárolt belépőjegyek (múzeum, strand, vadaspark stb.) dologi szolgáltatásként (K337) elszámolhatóak-e, vagy reprezentációnak/ajándéknak minősülnek?

Kérdés: 1. Az egyik önkormányzati fenntartású költségvetési intézmény megbízási szerződést szeretne kötni magánszeméllyel, esetenkénti személyszállítás tárgyában. A feladatot intézményi gépjárművel végezné a megbízott, természetesen felelősségvállalási nyilatkozat aláírásával. Végezhet-e ilyen tevékenységet megbízási szerződéssel, vagy kizárólag az intézmény saját dolgozója vezetheti az intézményi gépjárművet? Az ilyen jellegű megbízási szerződés nem ütközik valamilyen jogszabályi előírásba?
2. Egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében el lehet-e látni a gépjárművezetői feladatot költségvetési intézményben?

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású kulturális intézmény bérleti díj fejében kiadja a színpadot 2 előadásra. A jegybevételt a kulturális intézmény szedi be, amit a bérlő által kiállított bruttó számla alapján kifizet a bérlő részére. A szerződés szövegét idézve: „A Felek megállapodnak abban, hogy a Bérbeadó rendezvényenként – az adott rendezvény megtartását követő 3 munkanapon belül – teljesítésigazolást és jegybevételi igazolást küld a Bérlő részére. A Bérlő a jegybevételi igazolás alapján a jegybevételről a jogszabályoknak megfelelő számlát állít ki, amelyet megküld a Bérbeadó részére.” A kulturális intézmény elméletileg csak beszedi a bevételt, mert neki áll rendelkezésre az ehhez szükséges infrastruktúra, de a bevétel tulajdonképpen a bérlőt illeti meg. A jegyértékesítés a jegyértékesítő programban zajlik, amelyből az adatok a NAV felé online beérkeznek. Nem szeretnénk a költségvetési kiadási és bevételi oldalt terhelni ezzel az átfutó tétellel, ezért helyes-e az alábbi könyvelésünk?
Jegybevétel: alapot csak pénzügyi főkönyvön, K 36712, + áfát pedig költségvetési rovaton is, B406 vennénk nyilvántartásba (így az áfaanalitikában és -bevallásban is szerepelne az online már beérkezett adat áfatartalma).
Bérlő által kiállított számla: alapot csak pénzügyi főkönyvön, T 36712, + áfát pedig költségvetési rovaton is, K351 (levonható áfa) nyilvántartásba vennénk.
Könyvelhetjük-e az alapot függő pénzügyi főkönyvre?

Kérdés: Közszolgáltatóként (állami kórház) végzett adómentes humán-egészségügyi tevékenység [Áfa-tv. 85. § (1) bekezdés b) pont] esetében számviteli bizonylatként B.318-100/a/V jelű Bevételi pénztárbizonylat költségvetési szervek részére nyomtatvány tömböt használunk. Terheli-e a szolgáltatót nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettség 2026. szeptember 1-től?

Kérdés: 1. A leltárkülönbözeti jegyzőkönyv a költségvetési szerv vezetője általi aláíratása személyi problémák miatt elmaradt. Azonban a leltárkiértékelés és különbözet (hiány-többlet) a könyvelő által elvégzésre került, illetve a beszámoló alátámasztott volt a könyvelés szempontjából. Milyen fajsúlyú ez a probléma a beszámolóra vonatkoztatva?
2. Egyes tételek esetében a leltárkülönbözet oka (leltárhiány, illetve adminisztrációs hiba) vita tárgyát képezi.
– Tartós távollét (betegség) miatt egy kollégának egy eszköze nem lett leltározva, és sajnos nem is nézte meg a bizottság, hogy megvan-e az eszköz, így a leltárfelvételi íven hiányként jelölte meg a leltározó előző évben. Tárgyévben azonban előkerült az eszköz. Ebben az esetben visszavezethető, mint fellelt eszköz? Jó volt-e a hiányként meghatározott kategória?
– Ugyanennél a kollégánál a készletek (ezek csak szerszámokat jelentettek) leltárfelvételi íve nem került kinyomtatásra, így leltározásra sem. Kiértékelésnél, ill. egyeztetésnél derült ki. Még pótleltári időszakban el lett rendelve a leltározás, de a leltározással megbízott kolléga végül nem végezte el a leltárt a fordulónap és a végső leltárkiértékelés között, mivel nem kerültek bemutatásra a készletek (távollévőnél volt) leltározásra, így leltárhiányként lettek kezelve. Nyilvántartási értékük nulla forint volt mind az eszköznek, mind a készleteknek.
– A leltározás alapelve tudásom szerint az, hogy csak az az eszköz/készlet szerepelhet a könyvekben, amelynek a létezése a leltár fordulónapján és a kiértékelési időszak között mennyiségi felvétellel vagy egyeztetéssel bizonyítható. A fenti esetekben ez nem volt biztosított, ezért kerültek hiányként rögzítésre. Helyes volt-e hiányként kezelni?
– A mezőgazdaságigép-vonófejek és a vonólap 2021. 02. 19. óta voltak a készletnyilvántartásban. Értékesítési céllal lettek átminősítve az eszközmodulból a 2021. évben a mezőgazdasági vontatóval, a Landini Vision 95 vontatóval és az MTG 533 Valtra S 323 vontatóval együtt. Nagy valószínűséggel a vonófejek és a vonólap nem kerültek kivezetésre értékesítéskor 2021. évben, csak átminősítésük történt, s így ezért maradtak benne a készletnyilvántartó rendszerben. A fellelt dokumentáció alapján csak a 2025. évi leltár során derült ki, hogy ezek nincsenek meg fizikailag, merthogy eladásra kerültek a mezőgazdasági gépekkel együtt. Ez az információ csak a leltárkiértékelést és beszámolókészítést követő időszakban derült ki. Ezek az információk a leltárkiértékelési időszakban nem álltak rendelkezésre, így emiatt mi az akkori információk alapján leltárhiányként kezeltük. Értékük nulla. Ez kezelhető adminisztrációs hibaként? Vagy leltárhiányként?
3. Kérném segítségüket abban, hogy a fentebb vázolt esetekben mi a szabályos meghatározása a leltárkülönbözeteknek.

Kérdés: Önkormányzatunk egy gazdasági társaságának évekkel ezelőtt tagi kölcsönt nyújtott. Ebben az évben önkormányzatunk pótbefizetés teljesítéséről szeretne dönteni. A pótbefizetést akként teljesíti, hogy a tagi kölcsön egy részét veszteségpótlás jogcímén számolja el. A tagikölcsön-szerződést módosítja a csökkentett összeggel. Pénzmozgás az ügylet során nem történik. Ezt a gazdasági eseményt könyvelni kell bruttó módon a költségvetési számvitelben? Azaz a pótbefizetést K512-vel szemben kiadásként, a tagi kölcsön veszteségpótlásként elszámolt részét B64-gyel szemben bevételként kell-e könyvelni, vagy csak a tagikölcsön-követelés összegét csökkentjük a pénzügyi számvitelben, és a veszteségpótlást a T006 – K032 függő tételként felvezetjük? Melyek a helyes könyvelési tételek?

Kérdés: Adott egy köztisztviselő az önkormányzati hivatalban napi 8 órás munkaidőben, aki a jubileumi jogosultságára vonatkozó 25 évnyi jogviszonyokkal rendelkezik, annak kifizetése 2026 őszén várható. Azonban ez a dolgozó 4 éve további jogviszonyt létesített az önkormányzat egy másik intézményében, ahol napi 4 órában közalkalmazottként dolgozik (itt a besoroláskor szintén figyelembe lettek véve a korábbi jogviszonyok). A jubileumi jutalom kifizetése ilyen esetben mi alapján történik, számításba vehető-e a második jogviszonyban kapott illetmény?