2686 talált cikk a költségvetés kifejezésre

Kérdés: Intézményünk (költségvetési szerv) a fenntartótól fejlesztési pályázat keretében VRV klímát alakított ki az épületen. A projekt során nyilatkoztunk, hogy a költségek áfáját nem kívánjuk levonni, így a támogatást bruttó módon kaptuk meg. Jól gondoljuk, hogy a nem levonható áfa semmiképpen sem lehet a bekerülési érték része?

Kérdés: Egyik költségvetési intézményünk szakmai programot szervezett közterületen, ahol az egyik látogató a tojáshintába (függőfotel) ült, majd kibillent belőle, amelynek következtében a térdhajlatát megütötte. A sérülés kezelésére orvosi javaslat alapján egy gyógyhatású készítményt használt, melynek beszerzéséről bizonylat áll rendelkezésére. A látogató a bizonylat alapján kártérítési igényt nyújtott be az intézményhez. A látogató nem áll/állt semmilyen jogviszonyban az intézménnyel. A kártérítés összegét K355 vagy K123 rovaton szükséges könyvelni?

Kérdés: Az Ávr. 59. §-a (5) bekezdésének a) pontja alapján nem kell utalványozni a B402, B406 rovatain elszámolandó költségvetési bevételeket. Szabálytalanságot követünk-e el, ha ezek a tételek is utalványozásra kerülnek? A kincstári ellenőrzés ezt hibaként tárta fel.

Kérdés: Az intézmény központi költségvetési szervként működik, gazdálkodását a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott előirányzatok alapján végzi. Az elmúlt időszakban az egyik igazságügyi alkalmazottjának szolgálati jogviszonya közös megegyezéssel megszűnt. Az érintett alkalmazott a jogviszony megszűnésének időpontjában hatályos tanulmányi szerződéssel rendelkezett. A szolgálati jogviszony megszüntetésére a „Megállapodás igazságügyi alkalmazott szolgálati jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetéséről” elnevezésű okirat alapján került sor, amelyet a munkáltató és az igazságügyi alkalmazott írt alá. A megállapodás rendelkezik a tanulmányi szerződés alapján fennálló visszafizetési kötelezettség mértékéről, és annak alapján az igazságügyi alkalmazottat a tandíj és a távolléti díj 25%-ának visszafizetésére kötelezi. Ezzel összefüggésben ugyanakkor nem készült külön okirat, amely a követelés részbeni elengedéséről, illetve a visszafizetési kötelezettség ilyen mértékű meghatározásának indokáról rendelkezett volna, és amely pénzügyi ellenjegyzéssel ellátásra került volna.
A fentiek alapján az alábbi kérdésekben kérjük véleményüket:
– Keletkezik-e az intézmény javára követelés a tanulmányi szerződés alapján a tandíj és a tanulmányi szerződés alapján kifizetett távolléti díj tekintetében?
– Amennyiben igen, milyen feltételek mellett és milyen mértékben gyakorolható méltányosság a visszafizetési kötelezettség alóli részleges vagy teljes mentesítés során?
– Megalapozhatja-e önmagában a munkáltatói döntés a követelés részbeni elengedését, vagy ehhez minden esetben szükséges az érintett munkavállaló írásbeli méltányossági kérelme?
A gazdálkodási terület álláspontja szerint a tanulmányi szerződés rendelkezései alapján az intézmény javára követelés keletkezik, amelyre figyelemmel alkalmazandóak az Áht. 97. §-ában foglalt rendelkezések. Ennek értelmében a költségvetési szerv követeléséről kizárólag jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén, különös méltánylást érdemlő körülmények alapján mondhat le.
Az érintett ügyben az igazságügyi alkalmazott írásbeli méltányossági kérelmet nem terjesztett elő. Tudomásunk szerint ugyanakkor szóbeli kérés alapján a nettó távolléti díj, valamint a tandíj 75%-ának megfizetése alól mentesült.
Az intézményvezető álláspontja szerint a tanulmányi szerződésben foglalt visszafizetési kötelezettség alóli részleges vagy teljes mentesítés mértékének meghatározása munkáltatói jogkörbe tartozik.
Az érintett tanulmányi szerződés szerint a támogatás az oktatási és vizsganapokra biztosított munkavégzés alóli mentesítésre és a tandíj megfizetésére terjed ki. A tanulmányok időtartama: 2025. szeptember 19. napjától 2027. július 15. napjáig.
A tanulmányi szerződés releváns rendelkezései az alábbiak:
„A képzés ideje alatt, illetve a tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiállításának dátumától számított 1,5 évig a munkáltatóval fennálló igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyát rendes felmondással nem szünteti meg.”
„A 4. pontban biztosított szabadidő és a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára az igazságügyi alkalmazottat távolléti díj illeti meg.”
„Amennyiben az igazságügyi alkalmazott a 3. pontban meghatározott kötelezettségeit elmulasztja, valamint, ha az igazságügyi alkalmazott a szolgálati jogviszonyát a jelen szerződés hatálya alatt megszünteti, továbbá, ha lényeges szerződésszegést követ el, az intézmény jogosult a jelen szerződéstől elállni, és a támogatást a jövőre nézve megszüntetni. Jogosult továbbá az általa nyújtott támogatás összegét visszakövetelni az igazságügyi alkalmazottól. A visszakövetelés összege arányos, ha az igazságügyi alkalmazott a jelen szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le.”
Az intézmény gazdálkodási szabályzatának tanulmányi támogatásokra vonatkozó rendelkezései:
„Tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás (igazságügyi alkalmazott, valamint az intézmény tagja részére)
7. § (1) Az Iasz. 38. § (1) bekezdés f) pontjába nem tartozó szakmai képzés és továbbképzés, önképzés, valamint idegennyelvi képzés, továbbképzés céljára, tanulmányi szerződés alapján nyújtható támogatás, amennyiben azt az intézmény szakmai érdeke indokolja.
(2) A tanulmányi szerződés rendelkezései a vonatkozó jogszabályokon alapulnak azzal, hogy az intézményi érdek rövid indokolását e szerződésben rögzíteni kell.
(3) Nem nyújtható támogatás a munkakör betöltéséhez szükséges képzettség, képesítés megszerzése céljából.
(4) Támogatásban a legalább két éve szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazott, valamint az intézmény tagja is részesülhet. Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén ennek hiányában is megállapítható a támogatásra való jogosultság.
(5) A pótvizsgára való felkészülésre, a pótvizsga napjára munkáltatói támogatás (pl. utazás, szállás, tanulmányi szabadság) nem nyújtható.
(6) Tanulmányi szerződés hatálya alatt álló igazságügyi alkalmazottal, intézményi taggal újabb tanulmányi szerződés nem köthető.
(7) A visszafizetési kötelezettség alól – különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén – az intézmény elnöke felmentést adhat, illetve egyéves időtartamra részletfizetést engedélyezhet.
(8) Az (1)–(7) bekezdésben foglalt rendelkezések hatálya nem terjed ki az Mt. 55. § (1) bekezdés g) pontja szerinti rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülésre, a távollét idejére járó illetményre való jogosultság megállapítására.
(9) A tanulmányi ösztöndíj – az iskolarendszeren kívüli képzés kivételével – képzési, továbbképzési és idegennyelvi képzési támogatás biztosítható adóköteles juttatás formájában az Szja-tv. 1. § (10) bekezdésében meghatározott feltételek szerint, amelynek adó- és járulékterheit a munkáltató írásbeli kötelezettségvállalással átvállalhatja.
(10) A beosztás, illetve munkakör ellátásának hatókörében a tevékenység ellátásának feltételeként iskolarendszeren kívüli képzési támogatás adómentes juttatás formájában biztosítható az Szja-tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerint.”
A hivatkozott jogszabályi és belső szabályozási rendelkezésekre figyelemmel kérjük szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a fenti ügyben jogszerűen mellőzhető-e a követelés érvényesítése, illetve milyen feltételek mellett alkalmazható a visszafizetési kötelezettség alóli részleges vagy teljes mentesítés.

Kérdés: Az önkormányzat márciusban elfogadta a költségvetési rendeletét, melyben meghatározta az eredeti előirányzatokat. Az eltelt időszakban az előirányzatok módosításra kerültek, egyrészt pályázati támogatások miatt, másrészt pedig előirányzat-módosítás/előirányzat-átcsoportosítás történt átruházott hatáskörben, melyre a költségvetési rendelet adott felhatalmazást. A költségvetési rendeletet e tételek miatt kell-e módosítani? Az Áht. 34. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve kötelező-e negyedévente a költségvetési rendeletet módosítani?

Kérdés: Egyik költségvetési intézményünk részére egy egyéni vállalkozó, ügyvéd, jogi szolgáltatásokat végez évek óta, havonta adómentesen számlát állít ki az intézmény részére. Június végén szóban a tudomásunkra jutott, hogy meghalt.
1. Hogyan jár el intézményünk helyesen ebben az esetben? Nyilván az intézmény kiállítja a teljesítésigazolást.
2. Befogadhat-e bármilyen számlát, ha kiállítja valaki részükről?
3. Kifizethető-e ez a számla, vagy várni kell a hagyatéki végzésre ebben az esetben is?
4. A szerződés automatikusan megszűnik ebben az esetben, vagy kérnünk kell bárkitől valamilyen dokumentumot, igazolást?

Kérdés: Önkormányzatunk 2021. évben díjbekérő alapján kifizetést intézett. Az előlegért cserébe a termékértékesítés megtörtént. A kiutalt előlegről a partner sem előlegszámlát, sem végszámlát nem állított ki, így könyvelésileg a 36514-ről a tétel kirendezése rovatra nem történt meg a tárgyévig. Kérjük javaslatukat a tétel helyes rendezésére a tárgyévben!

Kérdés: 1. Önkormányzatunk közterületen illemhelyet épített, amelyet folyamatosan üzemeltet. A mosdókba a belépést a pénzbedobós zárak biztosítják. Az érmék pontos összegű bedobása után nyílik az ajtó, de nyugtát a beléptetőrendszer nem tud adni. Továbbra is működhet az illemhely a meglévő feltételekkel?
2. Önkormányzatunk területén nincs járóbeteg-szakellátás, ezért az önkormányzat foglalkoztat egy egészségügyi végzettséggel rendelkező asszisztenst, aki térítés ellenében vért vesz a betegektől. A térítés átvételéről papíralapú nyugtatömbben állít ki nyugtát az asszisztens, majd havonta elszámol az önkormányzattal, és az önkormányzat bankszámlájára befizeti az átvett pénzt. Az áfabevallásban az ebből származó bevételt a tárgyi adómentes soron valljuk be. E tevékenységre is vonatkozik az e-nyugta-adási kötelezettség?

Kérdés: Elévülhet-e egy túlfizetés azon az adószámlán, amelyen évről évre folyamatosan van „mozgás”, például adóelőírás, előlegbefizetés?
„Az elévülési időt nem az adószámla folyamatos napi mozgása, aktuális egyenlege vagy az újabb előlegbefizetések határozzák meg. A túlfizetés egyenlegét tehát tételenként kell vizsgálni, amikor egy adott évben túlfizetés keletkezik (megnyílik a jog), arra a konkrét összegre elindul az elévülés. Ha az adott túlfizetés keletkezési évének utolsó napjától számítva letelik az 5 év, az a konkrét összeg elévül és törlődik – teljesen függetlenül attól, hogy közben az adószámlán évről évre folyamatosan adóelőírások és újabb befizetések követték egymást.”

Kérdés: Intézményünk (költségvetési szerv) bérleti díjat szed irodák kiadása miatt, emiatt a bérleti szerződésben leírtak alapján a bérlőktől óvadékot kap. Hogyan könyveljük a kapott óvadékot?