Revolut megtakarítási számla kamata

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja Revolut megtakarítási számlával rendelkezik, éves kamatot kap, a kamat jóváírásakor a litván előírások szerint 15 százalék adót kell fizetnie. A fennmaradó összegre vonatkozóan keletkezik-e Magyarországon bármilyen adókötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A Revolut Group Holdings Ltd., amely Revolut néven működik, egy brit multinacionális neobank és fintech vállalat, amely banki szolgáltatásokat kínál magánszemélyek és vállalkozások számára. A Revolut Bank UAB pedig egy Litvániában alapított és ott szabályozott bank, a Revolut...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Két gyermeket nevelő anyák kedvezménye

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjának két gyermeke van. Ha az anya 1988-ban született, a gyermekei 6 és 8 évesek, akkor a két gyermeket nevelő anyák kedvezményére mikortól jogosult?
Részlet a válaszából: […] A 2025. évi XIV. törvény 2026. január 1-jétől hatályos 1. §-a (1)–(3) bekezdéseinek rendelkezései alapján a két gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély az Szja-tv. 29. §-a szerint meghatározott összevont adóalapját a két gyermeket nevelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Három gyermeket nevelő anyák kedvezménye

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjának három gyermeke van. Szakmai előadás megtartására felhasználási szerződést kötött egy megbízóval. A szellemi tevékenységet végző magánszemély feladatának teljesítése során személyes munkavégzés is felmerül. Ennek okán a szerződés szerinti díjazásának egy része a személyes munkavégzés ellenértéke, a másik része pedig a szerzői jogok átruházása. A díjazás a vegyes tartalmú szerződések esetén, a munkavégzés miatt, önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, amivel szemben költségelszámolási lehetőség (vagy választás szerint 10%-os költséghányad) érvényesíthető. Érvényesítheti-e a háromgyermekes anya a neki járó kedvezményt a szerződés szerint járó teljes önálló tevékenységből származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] Az Szjt. 1. §-ának (2) bekezdése szerint szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen a nyilvánosan tartott beszéd is.Az Szjt. 9. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Ingatlan megszerzésének időpontja

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja értékesíteni szeretné az új építésű lakását. Az első adásvételi szerződés kelte 2023. január 17-e volt. Az első tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelem ingatlan-nyilvántartási szerv felé történő benyújtásának ideje a szerződéskötést követő napokban, 2023. január hónapban történt meg. Birtokba-adásra 2024 májusában került sor, a tulajdonjog tényleges bejegyzésének időpontja pedig 2025 augusztusa, a 2023. januári adásvételi szerződés jogcímén.
Melyik dátumot kell az Szja-tv. szerinti megszerzési időpontnak tekinteni?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanértékesítésből és vagyoni jog átruházásából származó jövedelmet a bevételből kiindulva, a költségek és a tulajdonban tartás időszakát figyelembe véve kell meghatározni az Szja-tv. 59–64. §-ai alapján.Az Szja-tv. 60. §-ának (1) bekezdése értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Karbantartási munkálatok elszámolása

Kérdés: Városunkban a műszaki ellátó költségvetési szerv önálló költségvetési szervként működik. Ellátja más önállóan működő költségvetési szerv karbantartási munkálatait, valamit saját előállítású eszközöket is készít. A műszaki állomány (pl. karbantartók) a műszaki ellátó szerv állományában vannak. A költségvetésük ott van megtervezve, az anyagköltség egy-egy intézménynél. Hogyan lehet helyesen megoldani, hogy a személyi állomány költsége jelentkezzen azon intézményeknél, ahol dolgoznak ekkor? Ha látnák egy-egy munka személyi költségét, ők is jobban gazdálkodnának a munkaerővel. Különös tekintettel a saját előállítású termékekre, melyeknek csak az anyagköltsége jelentkezik az intézményeknél. Hogyan tudjuk figyelembe venni a rezsiköltséget és a személyi költséget, ha az a műszaki karbantartó intézménynél teljesül, de a karbantartott intézménynél kellene kimutatni? Lehet ezt belső bizonylattal kezelni az önkormányzat intézményein belül?
Részlet a válaszából: […] ...műszaki ellátó költségvetési szerv abban az esetben, amikor az intézménynél megtervezett, az intézmény könyveiben nyilvántartott készleten lévő anyagok felhasználásával végez karbantartási szolgáltatást, akkor szolgáltatási díjat számláz az ellátott intézménynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Magánszemély adóügyi illetősége

Kérdés: Költségvetési szervünk volt dolgozója életvitelszerűen Ausztriába költözött a családjával együtt, ahol munkát vállalt. A magánszemély a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felé bejelentette a külföldi biztosítás fennállását, valamint a lakcímnyilvántartásban is rögzítésre került a külföldi letelepedés ténye. A külföldre költözés tényét külön be kell-e jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé is? Magyarországról kizárólag alkalmanként kap jövedelmet licencdíj, kamatjövedelem és árfolyamnyereség formájában? Hol adóztathatóak ezek a jövedelmek? Mi a teendő, ha a licencdíjból személyi jövedelemadót vont le a kifizető?
Részlet a válaszából: […] A külföldre távozás vagy a külföldi tartózkodás tényét az állami adóhatóságnak nem kell bejelenteni. Ugyanakkor az Art. 148. §-ának (1) bekezdése szerint az adóhatóság határozattal állapítja meg év közben az adót, ha ezt az ország területét a külföldi letelepedés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Fejlesztési tartalék felhasználása

Kérdés: Költségvetési szervünk egy egyéni vállalkozóval szerződött. Az egyéni vállalkozó a 2022. évi szja-bevallásában (2253) fejlesztési tartalékot képzett. A fejlesztési tartalék akkor vezethető ki, ha az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében beruházási, felújítási kiadás(oka)t teljesít. Jelen esetben legkésőbb 2025-ben kell felhasználni a fejlesztési tartalékot, vagy 2026-ban is van rá lehetősége?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 49/B. §-ának (16) bekezdése értelmében a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeg annyiban és akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során általa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Termőföld-értékesítés adózása

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozójának édesanyja 2021. január 30-án elhalálozott. A tulajdoni lap szerint 2021 júniusában bejegyzett örököse lett a magánszemély a néhai édesanyja tulajdonát képező termőföldnek. Kell-e személyi jövedelemadót fizetnie, ha 2026. január hónapban értékesíti ezt a földet?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 59. §-a alapján az ingatlan átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották.Továbbá az Szja-tv. 60...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Helyi önkormányzati alszektorba tartozó szervezet

Kérdés:

Önkormányzatunk egyik gazdasági társaságát a jelenleg hatályos „NGM közlemény a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről” I. része a B) Helyi önkormányzatok alszektorba tartozó szervezetek közé sorolja, azonban a Takarékos tv. 7/J. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételnek nem felel meg. A Bkr. vagy a Gtbkr. rendelkezései vonatkoznak erre a társaságra? Jogszabály kötelezi-e belső kontrollrendszer kialakítására és működtetésére? Kötelezett-e saját belső ellenőrzést működtetni, vagy elégséges a tulajdonosi szintű belső ellenőrzés?

Részlet a válaszából: […] ...tulajdonosi határozattal vagy a felügyelőbizottság javaslatára ezt előírhatja.(Kéziratzárás: 2026. 01. 04.) Helyesbítés(megjelent a Költségvetési Levelek 383. számában – 2026.02.10.) A Költségvetési Levelek 382. lapszámában, a 6909. sz. kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

A közszolgálati szabályzatban nevesített juttatások

Kérdés: A szabályzatunk szerint bizonyos munkakörökhöz ruházati költségtérítést (vezetők és anyakönyvvezetők) és szemüveg-költségtérítést (2 évente, számítógép előtti munkavégzéshez kapcsolódó munkakörök) fizetünk meghatározott keretösszegben. A ruházati a költségvetés elfogadása után, a szemüveg pedig a tényleges vásárlás alkalmával kerül számfejtésre. A keret-összeget számfejtjük mint munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb jövedelmet, tehát adó- és járulékköteles. A költségtérítéssel el kell számolnia a köztisztviselőnek, tehát a megkapott nettó összeget kérjük számlával igazolni. Így szól jelenleg a szabályzatunk. Viszont sokan a jelenlegi szabályozások, illetve a jövőbeni szabályozások miatt adómentesek. Ez alapján dolgozónként más lehet a nettó összeg. Az egységesen felhasználható keret lehetőségét vizsgáltuk. Van arra mód, hogy ezeket az összegeket ne költségtérítésként kezeljük, hanem mint természetbeni juttatást? A közszolgálati szabályzatban is átfogalmaznánk, hogy a hivatal nevére szóló számla alapján adnánk a juttatást éves (illetve szemüveg esetén 2 éves) keret összegéig. A hivatal nevére szóló számla után pedig, mint kifizető, megfizetnénk a kifizetői szja-t és a szochót. Ebben a formában mindenki azonos összegben kapna térítést. Lehetséges, szabályos lenne így?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben különböző jogalap szerint adható, illetve kötelezően adandó és különböző adózás alá tartozó juttatásokat említ, amelyeket egyenként kell vizsgálnunk.A ruházat lehet munkaruha, amely az Szja-tv. 1. sz. melléklet 9.2. pontjában meghatározottak szerint adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.
1
2
3
260