Bérköltség területarányos költségmegosztása más fenntartó felé

Kérdés:

Költségvetési szervünk az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan egy meghatározott részét használja (pontosabban fenntartásunkban lévő intézményünk oktatási tevékenységet végez), és azon a területen a működésből adódóan üzemeltetési, fenntartási feladatokat is ellát. Az ingatlan másik részét egy másik intézmény (külön fenntartó) használja. A közös használat miatt a teljes épületre vonatkozó egyes üzemeltetési feladatok összehangoltan, részarányos költségmegosztás alapján történnek költségmegosztási megállapodás alapján. Költségvetési szervünk alkalmazásában áll egy karbantartó munkavállaló, aki mindkét használati területhez kapcsolódó üzemeltetési feladatokat lát el (pl. javítás, hibaelhárítás stb.). A karbantartó bérköltsége részben azon a területen végzett tevékenységhez kapcsolódik, amelyet nem mi használunk. A költségmegosztási megállapodás alapján a bérköltség 20%-át a másik fenntartóra, havonta, részletes elszámolás alapján áthárítjuk. A fenti esetben – ahol a karbantartó munkavállaló költségvetési szervünk alkalmazottja, a költségmegosztás alapja a használati terület aránya, és az áthárítás nem tartalmaz nyereséget – alkalmazható-e az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja, és mentesül-e az áthárított költség az adó alól? Vagy a leírt helyzet alapján az áthárított költség szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, amely után az általános szabályok szerinti áfafizetési kötelezettség keletkezik? A karbantartó jogilag költségvetési szervünk alkalmazottja, a másik fenntartó nem munkáltatója, és nem megrendelője a szolgáltatásnak. A bérköltség részarányos megtérítése költségátvállalásnak [71. § 1. bek. c) pont] vagy szolgáltatásnyújtásnak minősül? Az áthárított költség áfa szempontjából szolgáltatásnak minősül?

Részlet a válaszából: […] ...kimutatása, amelyet az igénybe vevő intézménynek meg kell téríteni az önkormányzat felé. Az önkormányzat szolgáltatást nyújt a költségvetési intézmény felé. A szolgáltatás egyrészt az épület egy részének használatából és ezzel kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Távhőfogyasztás továbbszámlázása

Kérdés: Költségvetési szervünk (tankerületi központ) az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan (iskola) fenntartását 2017-ben átvette. Mivel a melegítőkonyha nem volt része az átadásnak, ezért a felek vagyonkezelési szerződésben rögzítették az üzemeltetési költségek megosztását. Ennek részeként a távhőfogyasztás költségét kezdetben területi alapon százalékosan, majd almérő beépítése után tényleges hőmennyiség alapján osztjuk meg. Az eredeti és a továbbszámlázott áfakulcsok egyezőségét a távhő esetében is biztosíthatjuk, tekintettel arra, hogy a szerződés alapján egyértelműen látszik, hogy a szolgáltatás csak közvetítésre kerül, és nem válik a közvetítő fél saját szolgáltatásává? A távhőt változatlan formában, külön tételként és nem nyereséggel számlázzuk tovább. A melegítőkonyha almérője alapján mért távhő tényleges felhasználója az, akire továbbszámlázzuk. Másik kérdésünk azokra az Áfa-tv. hatályán kívüli tételekre vonatkozik, amelyeket az áramszolgáltató az áramszámláján feltüntet. Továbbszámlázhatjuk-e ezeket mi is áfán kívüli tételként, mivel közvetített szolgáltatás történik, vagy fel kell számolnunk rájuk a 27%-os áfakulcsot?
Részlet a válaszából: […] ...amit csak a közműszolgáltatóknak kell megfizetni, azok a továbbszámlázó intézménynél már nem közteherként jelennek meg. A költségvetési szerv nem válik közműszolgáltatóvá, nem vonja magára a közműszolgáltatók ellátási és más kötelezettségeit, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Iskolabusz-működtetés támogatása

Kérdés: Az önkormányzat közszolgáltatási szerződést köt a MÁV-val (korábbi Volán) iskolabusz-szolgáltatásra. Ez egész évben működik, nem rendezvényhez kötött. Reggel két járat, és délután két járat, mivel nincs helyi járat a városban. Viszont az önkormányzat költségvetése a teljes költségét az iskolabusznak nem tudja kigazdálkodni, ezért merült fel, hogy az alapítvány (ahol az önkormányzat alapító, és az alapító okiratba belefér, hogy közcélú tevékenységet végezzen) támogassa az önkormányzatot, akár úgy is, hogy kimondottan erre a célra fogad pénzadományokat, amit elkülönítetten kezel, és átadja az önkormányzatnak. Mivel az alapítvány egyébként is fogad szja 1%-os felajánlásokat, azt is felhasználhatná erre a célra. A fentiek megvalósíthatók-e, ha igen, milyen dokumentumokkal, és van-e ennek esetleg adóvonzata mind az alapítvány, mind az önkormányzat oldaláról? Az önkormányzat is hirdethet erre a célra gyűjtést, elkülönített számla vezetése mellett?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos szja 1% szabályok szerint felajánlott összeg költségvetési támogatásnak minősül, melyet elsősorban közcélú tevékenységekhez szabad felhasználni, azaz azt a szervezet a létesítő okiratában, a cél szerinti tevékenységei között megnevezett, jellegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Villamosenergia-díj továbbszámlázása

Kérdés: Villamosenergia-díjat számlázunk tovább folyamatosan, minden hónapban költségvetési szervnek. Egy továbbszámlázott számlánkat visszaküldték azzal a kifogással, hogy az általunk kiállított számla nem lehet folyamatos teljesítésű (a kiállított számlánk teljesítése és fizetési határideje 2025. 08. 19.). A továbbszámlázott áramdíj számlájának teljesítése 2025. 07. 21-e, melyet 2025. július hónapban egyenlítettünk ki. A számlán fel van tüntetve az elszámolási időszak: 2025. 05. 01. – 2025. 05. 31. Mivel a villamosenergia-számla 07. 21-ei teljesítésű, nem a reklamációban hivatkozott 07. 30-ai teljesítési dátummal számláztuk azt tovább, a teljesítés dátumát 08. 19-re állítottuk (folyamatos teljesítésre). Rosszul jártunk el? A számla beltartalmában szereplő 05. 31-ei dátumot kellett volna figyelembe vennünk?
Részlet a válaszából: […] A villamosenergia-díjat továbbszámlázás esetén is az Áfa-tv. 58. §-a szerint kell számlázni. A kérdéses esetben az elszámolási időszakot követi a fizetés esedékessége, ezért az Áfa-tv. 58. §-a (1a) bekezdésének b) pontja szerint kell eljárni. E szerint a teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Gyermekgondozási díj utáni adózás

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója jelenleg gyermekgondozási díjban részesül. Mikortól nem keletkezik személyijövedelemadó-kötelezettség az ellátás után?
Részlet a válaszából: […] A 2025. évi XVI. törvény 1. §-ának (3) bekezdése alapján a csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat vagy örökbefogadói díjat folyósító szerv ezt a kedvezményt automatikusan köteles érvényesíteni úgy, hogy a magánszemélyt megillető ellátást a kedvezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Személyi kedvezmény érvényesítése

Kérdés:

Költségvetési szervünk alkalmazottja tartós betegsége miatt személyi kedvezményt érvényesít. A 2024. évre vonatkozóan az ehhez szükséges orvosi igazolást a magánszemély háziorvosa állította ki. Ebben az évben a kórházi szakorvos 2025. 06. 15-i dátummal kiadott egy igazolást, miszerint a fogyatékos állapot kezdő időpontja 2024. 07. 29-e, míg a súlyos fogyatékosság jellege végleges. Honnan tudható, hogy ezt az igazolást a kórház továbbította-e a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé?

Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 29/E. §-ának (1)–(4) bekezdései rendelkeznek a személyi kedvezményről. Ezek szerint a súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját [29. §] személyi kedvezménnyel csökkenti. A kedvezmény az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Magánszemély által értékesített villamos energia

Kérdés:

Költségvetési szervünk dolgozójánál kérdésként merült fel, hogy ha villamos energia értékesítéséből magánszemélyként adómentes bevétele keletkezett, akkor azt a személyijövedelemadó-bevallásban szerepeltetnie kell-e?

Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.49. pontja értelmében adómentes a magánszemély által nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében a villamos energiáról szóló törvény szerinti aktív felhasználóként, energiaközösség tagjaként megszerzetta) villamos energia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Magánszemély ingatlanvásárlása

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója ingatlant értékesített. Az ingatlant 2021-ben vásárolták, melyet megelőzött egy bérleti szerződés. A bérleti szerződésben szerepelt egy megállapodás is, miszerint, ha 2021. 08. 31-ig 38.500.000 Ft vételárért megvásárolják az ingatlant, akkor az addig fizetett bérleti díj felét beszámolja a bérbeadó a vételárba. Az adásvételi szerződés, mely 2021. 08. 18-án kelt, nem tartalmazza ezt az előzetes megállapodást, és 37.000.000 Ft vételár szerepel benne. Ebben az esetben figyelembe lehet venni a bérleti szerződést, mint „lízingszerződést”? Melyik év minősül a szerzés időpontjának?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 59–63. §-ai rendelkeznek az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adózási szabályairól. Az Szja-tv. 60. §-ának (1) bekezdése értelmében az ingatlan (ingatlanrész), továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Ideiglenes külföldi kiküldetés

Kérdés:

Költségvetési intézményként egyre gyakrabban találkozunk azzal a problémával, hogy az ideiglenes külföldi kiküldetés keretében a kiküldöttek – önhibájukon kívül – nem kapnak a szállásról az intézmény nevére és címére szóló számlát. A foglalás egy internetes szállásfoglaló portálon keresztül történik. Ilyen esetben (vagy a kiküldött nevére kiállított számlával rendelkezünk, vagy a foglalást igazoló bizonylattal, amin látszik a szállás összege, de számviteli bizonylatnak nem felel meg) megtéríthető-e a szállás költsége a kiküldöttnek? Amennyiben igen, milyen feltételekkel (von-e maga után személyijövedelemadó-, tb-járulék-fizetési kötelezettséget)?

Részlet a válaszából: […] Gyakran előfordul, hogy hivatali, üzleti úton részt vevő munkavállaló külföldön felmerült beszerzéseiről nem tud vagy elfelejt az intézmény nevére szóló számlát kérni, a kiadásait nyugtákkal, fizetést igazoló bizonylatokkal vagy pl. menetjeggyel tudja igazolni.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Mezőgazdasági támogatások elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat a tulajdonában lévő termőföldek után az alábbi támogatásokat veszi igénybe:
– Agroökológiai Programhoz kapcsolódó támogatás: kiutalásáról a Magyar Államkincstár gondoskodik, az értesítés alapján a támogatás az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott;
– Fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás (CRISS): kiutalásáról a Magyar Államkincstár gondoskodik;
– Fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás (BISS): kiutalásáról a Magyar Államkincstár gondoskodik.
Milyen bevételi jogcímen könyvelje le az önkormányzat a támogatásokat (központi költségvetéstől átvett, fejezettől átvett, uniós támogatás stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...illetve B75. Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain kell elszámolni, a felhasználási céljától függően A hazai költségvetésen és közvetítőrendszeren keresztül, tehát nem közvetlenül az EU-tól kapott támogatásokat azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.
1
2
3
4
254