10.000 fő alatti lakosságszámú településen foglalkoztatott köztisztviselők

Kérdés: Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény (11) bekezdése: „2026-ban jelentős béremelésekre kerül sor, ezen felül kifizetésre kerül a hathavi fegyverpénz is a rendvédelmi, a honvédelmi és más hivatásos dolgozók részére 450 milliárd forint összegben. A tanári béremelést folytatjuk. A minimálbér-emelésben a bérmegállapodásnak megfelelő 13 százalékkal számolunk 2026-ra, amely a központi igazgatásban is megvalósul. A tízezer fő alatti önkormányzatok esetén is béremelést hajtunk végre: az idei évben már 15 százalékkal, jövő év januárjától meg további 15 százalékkal emeljük az önkormányzati köztisztviselők illetményét. Egyéb ágazati béremelést is végrehajtunk az alkotmányos szervezeteknél, például az igazságügyben.” A fentiek alapján a 2026. január 1-jétől következő béremelésnél, a 15%-os emelésnél a 2025. 06. 30-i illetményekre értendő a bruttó 15%-os emelés, vagy a már 2025. 07. 01-től megemelt bérekre? Illetve a 2026. 01. 01-től állományba kerülő köztisztviselők részére egyéni bér megállapítható-e már a belépéstől?
Részlet a válaszából: […] ...forrását biztosító 1155/2025. Korm. határozat 2.b pontja – a 2025. nyári emelést követő második lépésként – a 2026. évi központi költségvetés tervezéséhez igazodóan rendelte el a 2026-os illetményemelés fedezetének biztosítását „a központi költségvetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Főkönyvi számlák záró egyenlege

Kérdés: A kilencedik havi költségvetési jelentés és mérlegjelentés feladása után, a kincstártól azt a visszajelzést kaptuk, hogy: a mérlegben a 4211. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek személyi juttatásokra sornak, valamint a 4212. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek munkaadókat terhelő járulékokra és szociális hozzájárulási adóra sornak nem lehet záró egyenlege. Ez valamelyik jogszabályban, rendeletben van előírva? Esetleg változás volt ebben a közelmúltban? A könyvelésben ezeken a sorokon olyan bizonylatok vannak, melyek számfejtése a 9. hónapban, de kifizetésük a 10. hónapban történt.
Részlet a válaszából: […] ...Áhsz. nem tartalmaz olyan előírást mely szerint a 4211. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek személyi juttatásokra és a 4212. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek munkaadókat terhelő járulékokra és szociális hozzájárulási adóra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Önkormányzati alkalmazásban álló munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés:

100% önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság – turisztikai vállalkozói tevékenységéhez (strandüzemeltetés) kapcsolódóan – igénybe vehet-e önkormányzati alkalmazásban álló munkavállaló karbantartót és takarítót (ugyanabban a munkakörben)? Mik ennek szabályai? A gazdasági társaság vállalkozói tevékenysége mellett végez önkormányzattól átvett településüzemeltetési feladatokat, így bevételének jelentős részét önkormányzati működési támogatás teszi ki. Ennek megfelelően a dolgozó bére közvetlenül vagy közvetetten mindenképpen az önkormányzatot terhelné, ez alapján a gazdasági társaság és az önkormányzat közötti pénzmozgásnak nincs értelme, csak növelné a költségeket. A gazdasági társaság az önkormányzat dolgozóját elsősorban vállalkozási tevékenységéhez venné igénybe, kisebb mértékben pedig a településüzemeltetésben. Ezen esetekre külön szabályok vonatkoznak-e, vagy mindkét esetre együttműködési megállapodás köthető? Hogyan szükséges dokumentálni?

Részlet a válaszából: […] ...karbantartó munkakörre fizikai alkalmazottként munkaviszony létesülhet. Ha pedig a településüzemeltetési feladatokat az önkormányzat költségvetési intézménye (GAMESZ) látja el, akkor ennek keretében közalkalmazottat kell foglalkoztatnia. Az önkormányzati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Nyugdíjazott köztisztviselő továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Önkormányzati hivatalunknál dolgozó köztisztviselő 65 éves korában szeretne nyugdíjba menni. Jár-e neki felmentési idő? Van-e jogszerű lehetőség a nyugdíj melletti továbbfoglalkoztatására, de nem köztisztviselőként, hanem az Mt. alapján történő foglalkoztatással?
Részlet a válaszából: […] ...közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban (…) áll”. A jogalkotó célja a szabályozással annak idején az volt, hogy a költségvetési forrásokat egy személy után csak egy jogcímen terhelje kifizetés: vagy illetmény, vagy nyugdíj címén. Ez alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Önkormányzati ingatlanértékesítés

Kérdés: Önkormányzati szerv vagyunk, az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítjuk meg. Van egy ingatlan, aminek 3/24 részére tulajdonosként hagyatéki hitelezői igény kielégítése jogcím be van jegyezve az önkormányzat részére. Most meg akarja venni egy vállalkozó az ingatlant. Mi a teendő, ha ez a tétel nincs nyilvántartva az önkormányzatnál? Hogyan kell eljárni, ha eladásra kerül sor?
Részlet a válaszából: […] ...során figyelemmel kell lenni a jelentős összegű hiba összeghatárára. A minősítésnél a feltárás évében egy hibával érintett költségvetési év összes hibáját figyelembe kell venni, ezért a jelentős összegű hiba megállapítása a mérlegkészítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Pedagógusnormatíva-számítás

Kérdés:

Intézményünk esetében a pedagógusnormatíva 52,2 főre ad támogatást, ugyanakkor csak 46 fő pedagógusra tudjuk érvényesíteni. A szabad kapacitásból szeretnénk finanszírozni az óvodapedagógusok helyett alkalmazott pedagógiai asszisztensek bérét, akiket a szintén normatívából finanszírozott, nevelő-oktató munkát segítő pedagógiai asszisztenseken túl foglalkoztatunk. A felhasznált alapnormatíva összegének számításához a pedagógusok esetében a tárgyhavi alapilletmény meghatározásánál a kinevezésben rögzített összeget, vagy a bérkartonon szereplő tárgyhavi alapilletmény és a szabadság idejére járó díjazás együttes összegét kell figyelembe venni? Nálunk ez mindig változó összeg a Púétv. 106. §-ának (6) bekezdése miatt, mert intézményünkben a pedagógusok nagy számban kapnak átfedési időre járó illetményt.

Részlet a válaszából: […] ...a Kvtv. 7. melléklete alapján illeti meg önöket az átlagbéralapú támogatás.A Kvtv. 2. melléklet 14.1.–14.2. pontja alapján a központi költségvetés a Púétv. alapján átlagbéralapú támogatást biztosít az óvodát fenntartó önkormányzat részére, az általa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Leselejtezett tárgyi eszköz értékesítése

Kérdés: Saját főzőkonyhával rendelkező költségvetési szerv, szociális otthon vagyunk. A főzőkonyhán használt ipari sütő leselejtezésre került, azonban alkatrészként még hasznosítható, és ezért megvásárolnák tőlünk. Milyen szabályok szerint tudjuk ezt a tárgyi eszközt így értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] Az Nvtv. 11. §-ának (3) bekezdése a nemzeti vagyonba tartozó leselejtezett tárgyi eszközt, amennyiben az a közfeladat ellátásához nem szükséges, a tulajdonosi joggyakorló ingyenesen átruházhatja.Amennyiben az önkormányzat vagyonrendelete nem tartalmaz erre vonatkozóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Önkormányzati bírságbevételek

Kérdés: A közterület-felügyelők által kiszabott bírságok kit illetnek meg, a polgármesteri hivatalt, vagy minden esetben az önkormányzatot?
Részlet a válaszából: […] ...a bírságot kiszabó szervezetet létrehozó települési önkormányzat számlájára kell befizetni. Ha a bírságot kiszabó az önálló költségvetési szervként létrehozott közterület-felügyelet, akkor annak a számlájára kell befizetni. E bevételeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Végelszámolással megszűnt társaság vagyonfelosztása

Kérdés: Önkormányzatunk résztulajdonában lévő nonprofit kft.-t a tulajdonosok végelszámolással megszüntették. A vagyonfelosztás alapján önkormányzatunkat megillető összeg meghaladja a részesedés összegét. Hogyan kell könyvelni a részesedés összegét meghaladó összeget?
Részlet a válaszából: […] ...T 9322 – K 16 A vagyonfelosztási javaslat alapján járó összeg elszámolása követeléskéntPénzügyi számvitel szerint T 3515 – K 9322Költségvetési számvitel szerint T 0955(2) – K 004 A vagyonfelosztási javaslat alapján járó összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Testvérvárosi kapcsolatok ápolása során felmerült utazási költségek

Kérdés: Az önkormányzat külföldi testvérvárosi tevékenységét egyik intézményén keresztül bonyolítja. Erről szerződés nincs az önkormányzat és az intézmény között. Az önkormányzat az intézmény fenntartója, az intézmény önálló költségvetési szerv. Az önkormányzat biztosította a gépjárművet, amelyről használatbaadási szerződés született az önkormányzat és az intézmény között, és az intézmény csak az üzemanyagköltséget és az autópálya-használati díjat számolja el. Tekinthető-e üzleti útnak az intézmény által szervezett út, ha az intézményvezető kivételével a delegáció tagjai nincsenek jogviszonyban az intézménnyel, hanem a polgármester, az alpolgármester és két iskola igazgatója (ők a testvérváros két általános iskolája közötti együttműködés aláírása céljából mentek ki) volt a delegáltak között? A testvérvárosi kapcsolatok keretében szintén ez az intézmény szervezett egy másik utat a testvérváros meghívására, ez azonban egy testvérvárosi rendezvény volt, ami nem tekinthető üzleti célnak. A résztvevők között volt egy képviselő, a többi résztvevő nincs jogviszonyban sem az intézménnyel, sem az önkormányzattal. Adózás szempontjából hogyan ítélhető meg ez a testvérvárosi út, ha saját autóval mentek, és kiküldetési rendelvényen számoltak el az útiköltséggel, és egyéb költség nem merült fel?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 10. pontja szerint hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
1
2
3
4
…
257