Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

43 találat a megadott költségvetés tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Önkormányzati előirányzat-módosítás
Kérdés: Az Áht. az önkormányzati alrendszer előirányzat-módosításának, átcsoportosításának szabályait az alábbiak szerint tartalmazza.
34. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt.
(2) A helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást.
(3) A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai a kormány rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.
Szakmai véleményük szerint eltérő az önkormányzat esetében a polgármester előirányzat--mó-dosítási joga, mint az önkormányzat fenn--tartásában működő költségvetési szerv intézményvezetőé? Amennyiben a képviselő--testület az előirányzat módosításának, átcsoportosításának jogát magának tartja fenn, lehetséges-e az előirányzat-módosítást vezetői döntés alapján eszközölni a fenti jogszabályi hivatkozások alapján? Amennyiben a képviselő-testület az előirányzat módosításának, átcsoportosításának jogát magának tartja fenn, hogy értelmezendő a Mötv. 68. §-ának (4) bekezdése, mely szerint a polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet? Ez milyen forrásfelhasználásra vonatkozik? Arra az előirányzatra, mely már beépítésre került a költségvetési rendeletbe? A fentiek tükrében az időközi költségvetési jelentés módosított előirányzatainak mindig egyezőséget kell mutatni az utolsó hatályos költségvetési rendelet előirányzataival?
Részlet a válaszból: […]esetekben, saját hatáskörben joga van az előirányzatok módosításához, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításhoz. Nincs a jogszabályban olyan további feltétel, hogy ennek gyakorlásához a költségvetési szerv esetében a képviselő-testülettől további felhatalmazás, önkormányzati rendelet vagy határozat lenne szükséges. A polgármester részére az előirányzat-módosítás, átcsoportosítás jogát a képviselő-testület adhatja meg a költségvetési rendeletben, míg az önkormányzati költségvetési szerv részére az Áht. és az Ávr. biztosítja ezt.A képviselő-testületnek az előbbiek szerinti változásokat át kell vezetni a költségvetési rendeletben az Áht. 34. §-ának (4) bekezdése alapján, negyedévenként a döntése szerinti időpontban, legkésőbb azonban az éves költségvetési beszámoló határidejéig, december 31-i hatállyal. Mindezek alapján a költségvetési rendeletet negyedévente módosítani szükséges. A módosítást nem szükséges az időközi költségvetési jelentés leadásának időpontjára elvégezni, de negyedévente a rendeletnek követnie kell a változásokat.Véleményünk szerint a Mötv. 68. §-ának (4) bekezdését a (3) bekezdéssel összefüggésben kell értelmezni. Vagyis a hatékony működést szolgálja, hogy a polgármester - a képviselő-testület utólagos tájékoztatása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5327
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Cofog
Kérdés: A polgármesteri hivatal a lakosság tájékoztatása céljából évente 3-4 alkalommal kiadványt (helyi újságot) ad ki. Erre korábban a "083030 Egyéb kiadói tevékenység" cofogot alkalmaztuk. A 2018-as beszámolónál a MÁK jelezte, hogy ennek a cofognak a használata a polgármesteri hivatalnál nem megengedett. Milyen cofogot kell használni az ezzel kapcsolatos kiadások és bevételek elszámolására?
Részlet a válaszból: […]bevételét, kiadását az ellátott szerv azon kormányzati funkcióin kell elszámolni, amelyek érdekében felmerültek, tekintet nélkül arra, hogy az adott kormányzati funkciók az elszámolást végző költségvetési szerv alapító okiratában szerepelnek-e.A szakmai alaptevékenység, közfeladat kormányzati funkciók szerint elszámolt kiadásaihoz a rendelet 2. melléklete szerinti mutatókat kell rendelni. A "083030 Egyéb kiadói tevékenység" kormányzati funkcióba tartozik a folyóirat, időszaki kiadvány, napilap, címtár, plakát, formanyomtatvány, reklámanyag, statisztikák papíralapú vagy online kiadásával összefüggő feladatok ellátása. Az e funkcióba sorolt alaptevékenységek pénzügyi számvitel szerinti önköltségét és eredményszemléletű bevételét az 581400 vagy 581900 szakfeladatokon el kell számolni.Az "581400 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása" szakfeladaton kell elszámolni a folyóirat, időszaki kiadvány kiadásának önköltségét és eredményszemléletű bevételét.A szakfeladatot alaptevékenységként vagy alaptevékenység részeként végzett tevékenység elszámolására is használni kell.Az "581900 Egyéb kiadói tevékenység" szakfeladaton kell elszámolni a napilap, címtár, plakát, formanyomtatvány, reklámanyag, statisztikák papíralapú vagy online kiadásának önköltségét és eredményszemléletű bevételét.Valóban nem tudják használni "083030 Egyéb kiadói tevékenység" cofog kódot, mivel a polgármesteri hivatalnak nem szakmai alaptevékenysége, nem közfeladata a kiadói tevékenység, annál inkább viszont az újság kiadása a lakosság tájékoztatása céljából az önkormányzati hivatalnak az igazgatásával összefüggő feladata, az önkormányzat, önkormányzati hivatal közigazgatási feladatairól, munkájáról ad tájékoztatást a településen élők számára. Ezekből adódóan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5055
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3. találat: Önkormányzat költségvetési rendeletének módosítása
Kérdés: Önkormányzatunk költségvetési rendelete a költségvetést érintő módosítások, átcsoportosítások átvezetésének határidejére vonatkozóan az alábbi rendelkezést tartalmazza:
"A képviselő-testület a rendeletet a központi költségvetésből kapott, a feladatellátás alapján az adott önkormányzat által irányított költségvetési szervet megillető pótelőirányzatok, az átruházott hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások, átcsoportosítások, valamint az önkormányzat által irányított költségvetési szervek saját hatáskörű előirányzat-módosításai, átcsoportosításai miatt legalább negyedévenként, de legkésőbb 2019. február 25-ig - december 31-i hatállyal - módosítja. Egyébként a képviselő-testület minden költségvetést érintő döntésekor a rendeletet módosítani kell."
A gyakorlatban legalább minden rendes testületi ülésre - havi rendszerességű, egyes esetekben a rendkívüli ülésre is - elkészítésre kerül az eredeti költségvetési rendeletet módosító rendelettervezet, mely a fentiek szerinti saját és átruházott hatáskörű döntések átvezetését tartalmazza, illetve a képviselő-testületi üléseken előzőekben elfogadott határozatok pénzügyi átvezetését, amennyiben az egy esetleges rendkívüli ülés miatt nem került átvezetésre. Az adott rendes ülésen megszületnek a költségvetési rendeletet érintő további pénzügyi döntések, és az ülés végén ezen döntések átvezetésével együtt tesszük fel szavazásra a kiküldött költségvetést módosító rendelettervezetet. (Ezt követően azonnal megtörténnek az átvezetések, és az alaprendeletet módosító rendelet kihirdetésre kerül.) Előfordul olyan eset, hogy az így szavazásra feltett módosító rendelettervezet nem kapja meg az elfogadásához szükséges minősített többséget. Mi a teendő abban az esetben, ha a képviselő-testület nem fogadja el a módosító költségvetési rendelettervezetet a fentiekben említett szabályozás alapján?
Részlet a válaszból: […]kiadási előirányzatokat a 34/A. § és a 34/B. § szerint, a költségvetési bevételi előirányzatok növelésével egy-idejűleg, továbbá a B813. Maradvány igénybevétele rovaton elszámolt maradvány által fedezett módon, annak összegéig megemelheti.Az Ávr. 36. §-ának (2) bekezdése szerint a költségvetési szerv személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzataia) a 35. § szerint jóváhagyott többletbevétellel és a 34/B. § szerinti bevételi előirányzatokkal fedezett módon,b) a költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának személyi juttatásokból származó részével,c) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások rovatai kiadási előirányzatai terhére, ha annak célja, hogy a korábban szolgáltatás vásárlással ellátott feladatokat a költségvetési szerv az állományába tartozó személyekkel lássa el, továbbá bármely rovat terhére, ha a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatainak növelése az azok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt szükséges,d) a költségvetési szervnél eredeti bevételi előirányzatként nem megtervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó forrásból növelhető.Az Ávr. 42. §-a szerint az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a kiadási és bevételi előirányzatokat saját hatáskörben a 36. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint megemelheti.Ha tehát az előzőek szerint a költségvetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4750
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Lezárt költségvetési évhez kapcsolódó hiba javítása
Kérdés: Az alábbi probléma megoldásában kérném a segítségüket. Még 2014-ben történt egy hiba az év zárásakor, az általános forgalmi adó főkönyvi számlákon lévő egyenleget nem vezettem át a 8-as számlaosztályba. Akkor még a mérlegben nem szerepelhetett az áfa, ezért az egyéb eszközoldali elszámolások közé került az összeg. A 2015-ös év nyitásakor pedig a 3661. december havi illetmények számlán került megnyitásra. Jelenleg a MÁK javaslatára a 36513. Készletekre adott előlegen van az összeg. 2016-ban átkönyveltem a megfelelő áfaszámlákra, onnan pedig a 8-asba. Beszámolókor azonban a KGR nem fogadta el, mivel pénzkészlethiányt mutatott az ellenőrzés. A másik mód, hogy lekönyvelem kiadásként, akkor viszont negatív maradványom lesz, ami nem lehet.
Részlet a válaszból: […]mérlegkészítés időpontját követően feltárt hibákat a feltárás időszakának könyvelése keretében kell a hibát okozó tétel megfelelő könyvelésével javítani. A lezárt költségvetési évhez kapcsolódó hiba javításának szabályait az Áhsz. szabályozza.Kérdésükre a választ
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4637
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Rendkívüli munkavégzés díjazásának kifizetése, kötelezettség-vállalás, utalványozás az arra jogosult akadályoztatása esetén
Kérdés: 2017. február 14-én fogadta el a kép-viselő-testület a 2017. évi költségvetést, melyben szerepel egy sor a túlórák és helyettesítések költségeinek fedezetére. Jogszerűen járt-e el a jegyző, ha 2017. január 23-án - a megnövekedett ellátandó feladatokat látva - munkaidőn túli munkavégzést írásban rendelt el a hivatali dolgozók esetében? Annak lecsúsztatása nem volt lehetséges az elkövetkező hónapban, ezért a költségvetés elfogadása után - amelyben szerepel egy ilyen sor a fedezetére - február 28-án történt meg a kifizetése, szabadidő megváltása.
Részlet a válaszból: […]követően legkésőbb harminc napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a kormánytisztviselő kifizetéskori illetményének a szabad-időre járó arányos összege.Az tehát, hogy nem szabadidővel történt a rendkívüli munkavégzés ellentételezése, hanem pénzbeli megváltással, teljes mértékben jogszerű.Az illetmény kifizetésére vonatkozó előírásokat a Kttv. 146-147. §-ai rendezik. Ezek alapján az illetményt havonta utólag, egy alkalommal kell elszámolni és kifizetni, a tárgyhónapot követő ötödik napig. Az illetményt, ha az illetményfizetési nap heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra esik, legkésőbb az ezt megelőző munkanapon kell kifizetni. A januári rendkívüli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4511
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Működési bevételeknek fedezniük kell a működési kiadásokat
Kérdés: Hol található az a jogszabályi hivatkozás, hogy a működési bevételeknek fedezniük kell a működési kiadásokat?
Részlet a válaszból: […]teljesítő megfizetni köteles,c) a dologi kiadások, amelyek a készletek és szolgáltatások vásárlása, más befizetési kötelezettségek teljesítése, kamatfizetés és más, a működés során keletkező kiadások teljesítéséből származnak,d) az ellátottak pénzbeli juttatásai, amelyek a társadalombiztosítási ellátásokból, családi támogatásokból és a természetes személyeknek betegséggel, lakhatással vagy más okból megfizetett ellátási típusú kifizetésekből származnak,e) az egyéb működési célú kiadások, amelyek a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséből, az államháztartáson belülre vagy kívülre működési célból adott támogatásokból, és más ellenérték nélküli kifizetésekből, valamint a más kiemelt előirányzaton nem szerepeltethető működési jellegű kiadásokból származnak.Az Áht. 6. §-a (3) bekezdésének c) pontja a működési bevételek, amelyek a készletek és szolgáltatások értékesítésekor kapott ellenértékből, a tulajdonosi bevételekből, a kapott kamatokból és más hasonló, a működés során keletkező bevételekből származnak.A költségvetési szférán belül általában a bér és a járulék döntő súlyt képvisel, amelyet az esetek döntő többségében a működési bevételekből nem tudnak az intézmények kigazdálkodni. A bérekre, járulékokra államháztartási vagy fenntartói finanszírozást kapnak.A költségvetési tervezési egyensúly elve szerint a bevételeknek fedezni kell a kiadásokat, és az egyes bevételi és kiadási jogcímeket előirányzat-csoportonként kell megtervezni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4468
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
7. találat: 6. és 7. számlaosztály
Kérdés: Egy költségvetési intézménynek kötelező-e felosztania az általános költségeit, kötelezően meg kell-e osztania a kormányzati funkciók között? Megteheti-e az intézmény, hogy egy kormányzati funkcióra könyveli az általános költségeit úgy, hogy a pénzügyi számvitelben nem használ 2017. január 1-jétől 6. és 7. számlaosztályt? (Természetesen a Számviteli Politikában rögzítésre kerülne a rendelkezés, eljárás.)
Részlet a válaszból: […]döntése szerint választható, alkalmazható.A költségvetési intézménynek a számviteli politikában kell rendelkeznie a 6. számlaosztály és a 7. számlaosztály alkalmazásáról. Szabályoznia kell az általános kiadások megosztási módszereit. A szabályzatban szükséges meghatározni az általános költségek szakfeladatokra és az általános kiadások tevékenységekre történő felosztásának módját, a felosztáshoz alkalmazott mutatókat, vetítési alapokat.A költségvetési szerveknek minden kiadásukat el kell számolni kormányzati funkciókra (tevékenység), de nem minden elsődlegesen költségnemenként elszámolt költségeket kell másodlagosan is szakfeladatokra elszámolni.Dönthetnek úgy, hogy az általános kiadások felosztási módszereihez a 6. számlaosztályt nem alkalmazzák, és a rendelkezésükre álló informatikai programban kezelt kódokon gyűjtik az egyes tevékenységek költségeit.Amennyiben a számviteli politikában a 6. számlaosztály alkalmazásáról döntenek, akkor a szakfeladathoz közvetlenül nem hozzárendelhető költségek évközi elszámolására fogják használni a 6. számlaosztályt. A 6. számlaosztály a költséghelyeken felmerült költségek, illetve az általános (közvetett) költségek kimutatására és elszámolására szolgáló számlákat, valamint a számlaosztály számláin elszámolt költségek átvezetésének számláit tartalmazza. A költséghely a költségek felmerülésének helye.A költséghelyeken felmerült költségek a felmerülésük alkalmával nem számolhatók el közvetlenül a szakfeladatokra, költségviselőkre (tevékenységekre). Ekkor az összegyűjtött költségeket a számviteli politikában meghatározottak szerint negyedévente fogják felosztani a megfelelő szakfeladat számlára (a 7. számlaosztályba), a 691. Általános költségek átvezetési számla közbeiktatásával.A 6. számlaosztályban a költségek elszámolása a következő alábontások szerint történik:61. Javító-karbantartó műhelyek költségei:A 61. Javító-karbantartó műhelyek költségei számlacsoportban kell kimutatni a tárgyi eszközök saját vállalkozásban megvalósított[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4464
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
8. találat: Következő évre áthúzódó tb-ellátás
Kérdés: Következő évre áthúzódó tb-ellátást (a 11. havi tb-ellátás csak következő év januárban lett átutalva) az intézménynél mint bérköltségcsökkentést, vagy a következő évek személyijuttatás-visszatérítéseként (B411) kell könyvelni?
Részlet a válaszból: […]valamint az uniós támogatások utólagos megtérítését,d) a közbeszerzésről szóló törvény szerinti ajánlati biztosítékot, pályázati díjat,e) a nyelvvizsga-kötelezettségi biztosítékot,f) az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtási költségének visszatérült összegét, önrevízió végzését,g) a foglalkoztatottak, ellátottak által fizetett kártérítéseket,h) a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel kapcsolatos véglegesen járó bevételeket (például óvadék, foglaló, kötbér, jótállás, szavatosság, késedelmi kamat, a késedelmes vagy elmaradt teljesítés miatti kártérítés), a szerződésen kívüli károkozásért, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséért, jogalap nélküli gazdagodásért kapott összegeket,i) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésért kapott ellenértéket,j) az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történő kivonása miatti kerekítési különbözetet, ha a készpénzes kiadások teljesítésekor, bevételek beszedéskor nem határozható meg egyértelműen, hogy az mely rovathoz kapcsolódik, mivel a készpénzmozgás egynél több kiadási, illetve bevételi rovatot érintett, ésk) a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a dologi kiadások, valamint a beruházások és a felújítások esetén a kiadás elszámolását követő években történő visszatérítéseit, a pénztártöbblet.A rovaton elszámolt bevételeket a beszámolóban a következő bontásban kell szerepeltetni:a) ebből: a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel kapcsolatos véglegesen járó bevételek, a szerződésen kívüli károkozásért, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséért, jogalap nélküli gazdagodásért kapott összegek,b) ebből: kiadások visszatérítései.A könyvelés ezzel kapcsolatos lépései a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendeletben a személyi juttatások és azok közterheivel kapcsolatos elszámolásoknál található.A megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások elszámolása a következő:1. Megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4409
Kapcsolódó tárgyszavak:
9. találat: Önkormányzat, illetve polgármesteri hivatal költségvetése
Kérdés: A polgármester, a választott tisztségviselők és a képviselő-testület személyi jellegű ráfordításait, annak járulékait az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal költségvetésében kell-e kimutatni? A jogszabályok alapján nem találtunk rá útmutatást.
Részlet a válaszból: […]továbbá a társulás.A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal működési költségét az állam - az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben, és a hivatal által ellátott feladataikkal arányban - finanszírozza, amelyet a székhelytelepülés, valamint a megye részére, e célra elkülönített számlájára folyósít.A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek közül az önkormányzati hivatal költségvetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3940
10. találat: Közös önkormányzati hivatal
Kérdés: Önkormányzatunk 2013. évben a szomszédos településsel közös önkormányzati hivatalt hozott létre. A jegyzői hatáskörben megállapított szociális ellátásokat (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, normatív lakásfenntartási támogatás) melyik költségvetési szerv szerepeltesse a költségvetésében, vagyis a közös önkormányzati hivatal vagy mindkét településnél az önkormányzat?
Részlet a válaszból: […]jelenik meg.A törvény nem ad részletes szabályozást a közös hivatalt létrehozó megállapodás tartalmára vonatkozóan, ezért javasoljuk a közös önkormányzati hivatal költségvetésében megtervezett és teljesített, jegyzői hatáskörben adható szociális segély, normatív lakásfenntartási támogatás kiadásának megtervezését és elszámolását, az azzal összefüggő rendelkezéseket és elszámolás feltételeit a megállapodásban részletesen szabályozni.Amennyiben a közös hivatal működéséhez nyújtott állami támogatás nem fedezi a közös hivatal működtetési költségeit, akkor a hiányzó összeget a közös hivatal működtetésében részt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. február 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3626
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 43 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést