1626 talált cikk a költségvetési szerv kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk gesztora annak a szociális társulásnak, amely fenntartja a szociális intézményt mint költségvetési szervet. A társulás munkaszervezeti feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el. A szociális intézmény tekintetében felmerült az az igény, hogy az intézmény vezetője kizárólag a személyi juttatások és a járulék előirányzata felett rendelkezzen. Az egyéb előirányzatok tekintetében az államháztartási törvény rendelkezéseit figyelembe véve ez esetben kihez telepíthető az előirányzat felett történő rendelkezés?

Kérdés: Közös hivatalunk 5 önkormányzat és az általuk fenntartott összesen 7 intézmény, 2 társulás és az általuk fenntartott 2 intézmény, 4 roma önkormányzat tekintetében látja el a hivatali és munkaszervezeti feladatokat. Gazdasági szervezettel csak a közös önkormányzati hivatal rendelkezik. Az Áht. 10. §-át figyelembe véve a felsoroltak közül egy intézmény az, amely önálló gazdasági szervezetet is alapíthat, de az irányító szerv döntése alapján ez esetben is a közös hivatal látja el a gazdasági szervezet feladatait. A központi költségvetés a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához felhasználási kötöttséggel feladatfinanszírozást biztosít. A közös hivatalnál foglalkoztatottak bére és járuléka munkaköri leírás alapján annak a feladatnak a COFOG-jára kerül könyvelésre, amely feladatot az adott kolléga végzi (pl. aki az óvodával foglalkozik, az az óvodai COFOG-ra, aki a szociális ellátással, az a szociális COFOG-ra), és a költség elszámolásra kerül az adott kötelező önkormányzati feladatfinanszírozása terhére. Az utóbbi időben olyan értelmezés is napvilágra látott, amely arról szól, hogy a közös hivatalban felmerült költségek nem számolhatóak el az óvoda, szociális ellátás feladatfinanszírozásának terhére. Véleményünk szerint a költségvetési törvény, amikor meghatározza a közös hivatalok létszámát, ezzel összefüggésben a feladatellátás finanszírozását, akkor figyelembe veszi az ellátott önkormányzatok számát/-lakosságszámát, a nemzetiségi önkormányzatok számát, ugyanakkor nem veszi figyelembe azt, hogy a közös hivatal hány intézménynek látja el a feladatát. Ebből kifolyólag esetünkben figyelembe vesz 5 önkormányzatot, figyelembe vesz 4 nemzetiségi önkormányzatot, és nem veszi figyelembe azt, hogy ezen túlmenően még 2 társulás és 9 intézmény/költségvetési szerv esetében is ellátja a gazdasági, jogi feladatokat. Esetünkben a költségvetési törvényben meghatározott létszámon felül 12 fő van foglalkoztatva, és ennek a 12 főnek a személyi juttatása kerül elszámolásra a feladatfinanszírozás terhére. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy a fentieket figyelembe véve helyes-e az általunk kialakított elszámolási mód a feladatfinanszírozás terhére.

Kérdés: Az önkormányzat a tulajdonában lévő tóba halat telepített, de a nagyarányú szaporodás miatt most ritkítani kellett a tóban a halállományt, ezért a felesleget értékesíteni kívánja. Van-e jogszabályi akadálya annak, hogy halat értékesítsen az önkormányzat, kell-e hozzá bárminemű külön engedély? Önkormányzatunk áfaalany, milyen adókulccsal adózik a halértékesítés?

Kérdés: Önkormányzatunk egyik költségvetési szerve többféle tevékenységet végez. Hozzá tartozik például a városi programok szervezése, sportlétesítmény üzemeltetése. A 15/2019. PM rendelet 3. § értelmében „A költségvetési számvitelben a bevételeket és kiadásokat azokon a kormányzati funkciókon kell elszámolni, amelyek érdekében azok felmerültek”. A jelenlegi szokásos eljárásunk, hogy a programok nagy részét a 066020 COFOG-ra könyveljük. A költségvetési szervünk által szervezett „Gyereknap” városi rendezvénynek számít, könyvelhető a 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások COFOG-ra, vagy máshol kell a teljesítést megjeleníteni? A „Mozgás éjszakája”, „Városi futónap” kapcsán szintén felmerült a kérdés bennünk, hogy városi rendezvényként a 066020 vagy a 081045 COFOG-on van-e a megfelelő helyen? Adventi vásár, pünkösdi napok, valamint a költségvetési szerv által szervezett „fizetős”, nem bentlakásos nyári táborok lebonyolítása során felmerülő kiadások helyes COFOG-besorolásában is szeretnénk a segítségüket kérni!

Kérdés: Foglalkoztathat-e nyugdíjas-szövetkezeten keresztül konyhai kisegítőt az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv?

Kérdés: A közös önkormányzati hivatalunk a székhely önkormányzatunk, valamint egy társult önkormányzat és annak költségvetési szervei részére lát el gazdálkodási feladatokat. A társult önkormányzat a közös hivatal működéséhez kapcsolódó hozzájárulását átadott pénzeszközként biztosítja. A társult önkormányzat fenntartásában működő óvoda nem rendelkezik önálló gazdasági szervezettel, ezért a gazdasági vezetői és egyéb pénzügyi feladatokat a közös hivatal pénzügyi munkatársai látják el. Ugyancsak a közös hivatal végzi a társult önkormányzat gyermekétkeztetési feladatához kapcsolódó pénzügyi-adminisztratív tevékenységeket (befizetések kezelése, könyvelése stb.). Álláspontunk szerint e feladatok költségei funkcionálisan a köznevelési, illetve a gyermekétkeztetési feladatellátást szolgálják. Amennyiben az óvoda önálló gazdasági szervezettel rendelkezne, vagy a gyermekétkeztetés pénzügyi feladatait saját állományban látnák el, az érintett munkavállalók személyi juttatásai és járulékai közvetlenül az adott feladathoz tartozó COFOG-on kerülnének elszámolásra, így a felmerülő költségek a kapcsolódó állami támogatások terhére is megjelenhetnének. A közös hivatal finanszírozási konstrukciója miatt azonban a társult önkormányzat hozzájárulása átadott pénzeszközként kerül elszámolásra, amelyhez az ASP-rendszer kizárólag a 018030 COFOG alkalmazását teszi lehetővé. Emiatt a társult önkormányzat köznevelési és gyermekétkeztetési feladatokhoz kapcsolódó gazdasági-pénzügyi tevékenység költségei nem jeleníthetők meg az érintett feladatok COFOG-jain, és az éves beszámoló űrlapjai sem biztosítanak erre lehetőséget. Jogszerűen alkalmazható-e olyan elszámolási megoldás, amely lehetővé teszi a közös hivatal által ellátott gazdasági és pénzügyi feladatok költségeinek a társult önkormányzat köznevelési, illetve gyermekétkeztetési támogatással szembeni figyelembevételét? Amennyiben erre az átadott pénzeszköz konstrukciója mellett nincs lehetőség, megfelelő megoldást jelenthet-e a gazdasági szolgáltatások költségeinek továbbszámlázása a társult önkormányzat részére, amely ezeket saját feladatai (óvodai köznevelés, gyermek-étkeztetés) terhére számolná el? Ebben az esetben a továbbszámlázás áfaköteles szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, vagy van olyan jogszerű elszámolási mód, amely áfafizetési kötelezettség nélkül is biztosítja a költségek megfelelő feladathoz rendelését?

Kérdés: Intézetünk önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, ahol alkalmazásban állnak kutató munkatársak. A kutatómunkát végző alkalmazottaknak heti 2 munkanapon (hétfő és kedd) kell az intézet székhelyén végezni a munkájukat. Ezen munkatársak lakcíme sok esetben Budapest, az intézet székhelye pedig vidék. A munkavállalók munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudnák igénybe venni a közösségi közlekedést, ezért személygépjárművel utaznak vidékre. Ezen alkalmazottak részére a napi munkába járási költségtérítést vagy hazautazás költségtérítését tudjuk kifizetni? Mikor járunk el jogszerűen? Véleményünk szerint akkor járunk el helyesen, ha a 39/2010. Korm. rendelet 2. §-ának b) pontját alkalmazzuk az ő esetükben, mivel szerintünk a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazásról van szó. A gyakorlat alapján a heti 2 nap munkavégzést 1 vidékre és 1 visszautazási, lakóhelyre vagy tartózkodási helyre költségként számolnánk el, kilométerenként az intézet által engedélyezett Ft/km összeggel. Ebben az esetben a munkába járás és a hazautazás esetén kilométerenként akár 30 forint költségtérítést kaphatnak adómentesen a munkavállalók, havi felső összegkorlát nélkül. Az elszámolás tekintetében, másik vélemény, hogy akkor járunk el helyesen, ha a 39/2010. Korm. rendelet 2. §-ának c) pontját alkalmazzuk az ő esetükben, és a hazautazásra vonatkozó szabályozásokat alkalmazzuk, tehát legfeljebb havonta négyszer kerül számukra elszámolásra az oda- és visszautazás.

Kérdés: Önkormányzat által alapított költségvetési szerv végezheti-e kiegészítő tevékenységként a szabad kapacitása terhére az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló társaságok könyvelését? Kiegészítő tevékenységként kerülne ez be az intézmény alapító okiratába. Kell-e számlázni a szolgáltatást az intézmény és a társaságok között, ha az intézmény bérköltségre kap támogatást az önkormányzattól? Vagyis nem piaci alapon nyújtja majd a szolgáltatást.

Kérdés: Önkormányzatunknak van egy közművelődést ellátó költségvetési szerve, amely támogatási szerződés keretében kapna 200.000 forint összegű támogatást, amelyért cserébe egy bizonyos rendezvényen a támogató molinója, hirdetőállványa kihelyezésre kerülne, illetve Facebook- és plakátmegjelenést kér cserébe. A közművelődést ellátó szervnek kell-e kiállítania számlát? Ha igen, a tevékenységi kört kell-e bővíteni a 731-es kóddal (TEÁOR’25), és melyik kormányzati funkciót kell használni a könyvelésben?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervként (bölcsőde) a dolgozók munkaruha-juttatásra jogosultak. A dolgozók egyenként maguk szerzik be a szabályzatban, illetve jogszabályban meghatározott munkaruhát. A számla a munkáltató nevére szól, utólagos elszámolással pénztárból történő kifizetéssel. Készpénzes számla esetén fizethet-e a dolgozó saját bankkártyájával, vagy csak készpénzzel? Mivel az intézmény pénztárából a kifizetés készpénzben történik számla ellenében.