1626 talált cikk a költségvetési szerv kifejezésre

Kérdés: Mint költségvetési szerv, többféle támogatást kapunk a központi költségvetésből. Szeretnénk tisztán látni: mitől függ az, hogy kell-e utána áfát fizetni, és az abból finanszírozott beszerzések utáni mikor illet meg az áfalevonási jog?

Kérdés: A 217/1998. Korm. rendelet 2. § 29. pontjában definiálja a tartósan üres álláshely fogalmát. Hogyan kell ezt értelmezni: az életben vannak olyan helyzetek, mint pl. tartós betegállomány, dolgozó nő esetében a szülési szabadság, a dolgozó fizetés nélküli szabadsága. A távollévő dolgozó esetében hogyan kell vizsgálni, hogy üres és betöltetlen-e az állás? Egybefüggően kell-e nézni, eléri-e a 4 hónapot, vagy éves viszonylatban össze kell adni azokat az időszakokat, amikor betöltetlen az álláshely?

Kérdés: Tárgyi eszközt, amelyik a 0-ban szerepel – és már annyira elhasználódott, hogy értékesíteni sem lehet – megsemmisítjük, kidobjuk, és kivezetjük a 0-ból. Kell-e előtte selejtezni, vagy valamiféle megsemmisítő jegyzőkönyvet készíteni? Hogyan bizonylatoljuk le, hogy már nincs? Egyébként már a mérlegben sem szerepel!

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a költségvetési számvitelben a garancia keretében cserélt tárgyi eszközt, ha az új eszköz ára magasabb, mint az eredetié?

Kérdés: Kizárólag tárgyi mentes tevékenységet végző költségvetési szerv vagyunk. Egyik tárgyi eszközünket eladjuk. Kell-e áfát fizetni?

Kérdés: A 217/1998. Korm. rendelet 10. §-a, valamint a végrehajtására kiadott 33/2002. OM rendelet szabályozza a költségvetési szerveknél a szakmai alapfeladatok keretében szellemi tevékenység végzésére köthető szerződések előírásait. A szerződésnek többek között tartalmaznia kell a munkavégzésre kötelezett személy(ek) nevét. Ez a személy lehet-e a költségvetési szervvel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó vagy sem, különösen akkor, ha a munkavégzés munkaidőn túl, vagy hétvégeken történik (pl. térítéses továbbképzések)? Mi a helyzet abban az esetben, ha a szerződés kapacitáskihasználás címén végzett feladatra vonatkozik, és a munkavégzésre kötelezett személy a költségvetési szerv alkalmazottja?

Kérdés: Költségvetési szervként az épületünkben lévő, almérővel nem rendelkező másik adóalanynak közüzemi díjat továbbszámlázunk. Jól gondoljuk-e, hogy 2003-tól nem számlázhatjuk a részkifizetés esedékességét teljesítési időpontként feltüntetve, folyamatosan teljesített szolgáltatásként?

Kérdés: Intézményünk – központi költségvetési szerv – 2001. évi mérlegébe a vevőállományt (Mérleg: 27. sor.) adminisztrációs tévedés folytán helytelenül állítottuk be, nevezetesen a leltár szerinti 884 ezer forint helyett 1134 ezer forint szerepel a mérlegben. A tévedést a belső ellenőrzés most, a 2002. évi beszámoló elkészülte után tárta fel. Hogyan kell/lehet az ellenőrzés megállapításait könyvelni (megadva a könyvelési tételeket is)? A fentiekről kell-e tájékoztatnunk a felügyeleti szervet? A tévedéssel kapcsolatban van-e egyéb kötelezettségünk?

Kérdés: Kérem, ismertessék a kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartásának módozatait!

Kérdés: Intézményünk dolgozói magánbeszélgetéseik után befizetik a telefonköltséget. Számlát kell-e kiállítanunk, és milyen áfatartalommal? Oktatási intézmény vagyunk, de van áfaköteles alaptevékenységünk is.