437 cikk rendezése:
1. cikk / 437 Lakóingatlan részletre történő értékesítése
Kérdés: Szeretném kérni a Költségvetési Levelek 367. számában megjelent 6497. számú kérdésben szereplő eset könyvelésének a levezetését. Jelenleg nálunk a B52 tárgyi eszköz értékesítésre könyveljük, de a válasz alapján azt gondoljuk, így nem jó.
2. cikk / 437 Támogatás elszámolása
Kérdés: Mikor kell, milyen időpontban nyilvántartásba venni az önkormányzati szektorban a támogatási szerződésben szereplő támogatás összegét követelésként? A teljes összeget a szerződés aláírásakor, vagy pedig amikor támogatási előleg érkezik, és csak akkora összegben? Illetve mi fogja meghatározni, hogy költségvetési évben vagy pedig követő követelésként vesszük nyilvántartásba, ha nem tudjuk az ütemezést? Mi a helyes eljárás például akkor, ha a projekt teljes egészében utófinanszírozású, és csak a támogatási szerződés áll rendelkezésre, akkor is elő kell írni követelésként a pénzforgalomban csak később jelentkező támogatást?
3. cikk / 437 Kamatkedvezményből származó jövedelem
Kérdés: Munkáltató lakáscélú kölcsönt utalt egyenesen a munkavállalójának, a szerződés a munkáltató és a munkavállaló között lett megkötve, a kamat 5%-ban lett meghatározva, ezenkívül bank vagy az államkincstár nem lett bevonva. Kell-e kamatkedvezményből származó jövedelem után adót fizetni? Ha igen, a jegybanki alapkamat+5% után, vagy ilyenkor figyelembe lehet venni, hogy a lakáshitelek kamata alacsonyabb, és az után fizetni a kamatkedvezményt?
4. cikk / 437 Önkormányzati tehergépkocsi értékesítése
Kérdés: Intézményünk megyei jogú város önkormányzata irányítása alatt álló költségvetési szerv. 2004. évben vásároltunk egy tehergépjárművet, melyet értékesítettünk 1 millió forint eladási áron. A jármű nettó könyv szerinti értéke az eladáskor 0 Ft volt, teljes mértékben leírásra került. Értékelési szabályzatunkban rögzítjük, hogy költségvetési intézményünk nem alkalmazza az Szt. 68. §-a (5) bekezdésében lehetővé tett értékhelyesbítés intézményét, azaz a tevékenységünket tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket) akkor sem értékelhető piaci értéken, ha a piaci érték jelentősen meghaladja az adott eszköznek a könyv szerinti (bekerülési) értékét. Szükséges-e készletté nyilvánítani, ha nincs nettó értéke az eszköznek? Ha igen, milyen értéken? Illetve helyes-e a B53 rovat és 9244 pénzügyi főkönyv alkalmazása az értékesítéskor kiállított számla követelésként rögzítése során? A tárgyi eszköz nyilvántartásból való kivezetésnél a bruttó értékét és az értékcsökkenés összegét a 841 főkönyvvel szemben vezettük ki, itt a forgalom változott csak, az egyenlege 0 Ft. Helyes-e a könyvelésünk így?
5. cikk / 437 Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény túlfizetése
Kérdés:
Bölcsődénk szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztat tanulókat. A tanulók után szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt tud igénybe venni. A kedvezményt december 31-ig nem tudtuk visszaigényelni, így az adófolyószámlán túlfizetésünk keletkezett. Kérem, mutassák be a túlfizetés év végi követelésének helyes könyvelési tételeit!
6. cikk / 437 Összetört intézményi gépkocsi javításának elszámolása
Kérdés: A biztosító kártérítését nettó összegben vagy bruttó összegben kell elszámolni a B410 rovaton abban az esetben, ha a fizetési megoszláson költség + áfa szerepel? Vagy az áfarészt a B406 rovaton kell, és ez be nem fizetendő áfa lenne?
7. cikk / 437 Óvadék és kamatainak kezelése
Kérdés: Önkormányzatunk letéti számláján tartjuk nyilván a lakás/helyiség bérlők óvadékát. De a számlán lévő pénznek csak a 70%-a a befizetett és nyilvántartott óvadék, a többi az évek alatt összegyűlt kamat és bankköltség. A kamattal mi szabadon rendelkezhetünk, vagy az óvadékos részére járó kamat, és ezért egyesével kellene nyilvántartani a befizetők részére?
8. cikk / 437 Lakóingatlan értékesítése
Kérdés: Önkormányzatunk lakóingatlant értékesített magánszemély részére, melynek vételára részletekben fog megfizetésre kerülni több éven keresztül. A lakóingatlan birtokba adásra került, az önkormányzat tulajdonjog-fenntartással él a vételár teljes megfizetéséig. A számla ezek alapján került kiállításra. A fentebb ismertetett gazdasági eseménynek hogyan történik a helyes számviteli elszámolása?
9. cikk / 437 Intézményi kintlévőség behajtása
Kérdés: Milyen lehetősége van az intézménynek, ha a szolgáltatási díját (pl. bölcsődei gondozási díj, étkezési díj) nem fizetik meg? Mi ennek a menete?
10. cikk / 437 Díjbekérőre elutalt összeg
Kérdés: Az államháztartási számvitelben a díjbekérőre elutalt összeget a pénzügyi számvitelben hogyan helyes könyvelni? Nettó és áfaösszegre bontva, a követelés jellegű sajátos elszámolások, illetve az általános forgalmi adó elszámolásai között, vagy pedig az áfa hatályán kívüli tételként, csak a követelés jellegű sajátos elszámolások között „bruttósan”?
