Találati lista:
21. cikk / 466 Külföldi befektetési szolgáltatótól származó kamatjövedelem
Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója egy észtországi befektetési szolgáltatótól szerzett kamatjövedelmet. Milyen adókötelezettsége keletkezik?
22. cikk / 466 El nem ismert követelés kivezetése
Kérdés: Központi költségvetési szerv részéről 2021. 09. 14-én kiállításra került összesen 50 800 Ft értékben két számla, melyeket a partnerek visszaküldtek azzal az indoklással, hogy kárenyhítés körében végzett tevékenységgel összefüggésben felmerült költség került feléjük kiszámlázásra, ezért azt nem ismerik el. Nem történt meg a számlák 2021. évben történő sztornózása, illetve – az azóta eltelt időszaki beszámolók készítésekor – azok kivezetése sem, vagyis követelésként jelenleg is szerepelnek a könyvekben. 2025. évben hogyan lehet a számlákat szabályosan kivezetni a könyvekből?
23. cikk / 466 Köznevelési foglalkoztatotti jutalom pótlólagos kifizetése
Kérdés: Óvodánk igazgatója 25 év köznevelési foglalkoztatotti szakmai gyakorlati idő alapján 2 havi köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosult. A jogosító idő összeszámítása alapján a jogosultságot 2024. május 14-én érte el, azonban 2024. évben nem került kifizetésre az összeg. A Púétv. az alábbiakról rendelkezik: „(2) A köznevelési foglalkoztatotti jutalom:
a) huszonöt év szakmai gyakorlat esetén kéthavi,
b) harminc év szakmai gyakorlat esetén háromhavi,
c) negyven év szakmai gyakorlat esetén öthavi, a kifizetés esedékességekor érvényes, pótlék és megbízási díj nélküli havi illetményének megfelelő összeg.”
A Púétv. 105. §-ának (2) bekezdése szerint melyik illetménnyel kell számolnunk? A 2024. évi vagy a 2025. évi illetménnyel? A kifizetés esedékessége a 2024. május 14-i, vagy a mostani 2025. évi időpontra vonatkozik?
a) huszonöt év szakmai gyakorlat esetén kéthavi,
b) harminc év szakmai gyakorlat esetén háromhavi,
c) negyven év szakmai gyakorlat esetén öthavi, a kifizetés esedékességekor érvényes, pótlék és megbízási díj nélküli havi illetményének megfelelő összeg.”
A Púétv. 105. §-ának (2) bekezdése szerint melyik illetménnyel kell számolnunk? A 2024. évi vagy a 2025. évi illetménnyel? A kifizetés esedékessége a 2024. május 14-i, vagy a mostani 2025. évi időpontra vonatkozik?
24. cikk / 466 Kárpótlási jegyek nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk 1991. 08. 10-én vásárolt/kapott 24 db 1000 forintos kárpótlási jegyet. A mai napig a mérlegünkben szerepel, beváltani nem tudjuk. Mi a menete, hogy ez a mérlegünkből kikerüljön?
25. cikk / 466 A vevőkkel szembeni követelések könyvviteli zárlata
Kérdés: 1. A 2024. évi bérleti díjak kiszámlázása 2025. január hónapban történt, a számlafizetési határideje 2025. év január, a számla teljesítésének időpontja 2024. december 31. A számla a tárgyévi könyvekben került rögzítésre, mint költségvetési évet követően esedékes követelés. Helyes-e ez az eljárás? Ezeket a számlákat kell-e időben elhatárolni? Ha végrehajtjuk az időbeli elhatárolást, akkor a számlák duplikálódnak. Mi a helyes számviteli, könyvviteli eljárás?
2. Vannak kiszámlázva vevői követelések, ahol a számlateljesítés időpontja és a számla kelte is 2024. évi, a számlafizetési határideje 2025. január volt. A számla a tárgyévi könyvekben került rögzítésre, mint költségvetési évet követően esedékes követelés. Helyes ez az eljárás? Ezeket a számlákat kell-e időben elhatárolni?
3. Vannak olyan esetek, amikor a számlán szereplő tétel elszámolási időszaka 2024. év, de a számlán mind a teljesítés időpontja, mind a kiállítás dátuma, mind a fizetési határidő 2025. évi. Ezeket a számlákat hogyan kezeljük a könyvekben, érinti-e az időbeli elhatárolás?
2. Vannak kiszámlázva vevői követelések, ahol a számlateljesítés időpontja és a számla kelte is 2024. évi, a számlafizetési határideje 2025. január volt. A számla a tárgyévi könyvekben került rögzítésre, mint költségvetési évet követően esedékes követelés. Helyes ez az eljárás? Ezeket a számlákat kell-e időben elhatárolni?
3. Vannak olyan esetek, amikor a számlán szereplő tétel elszámolási időszaka 2024. év, de a számlán mind a teljesítés időpontja, mind a kiállítás dátuma, mind a fizetési határidő 2025. évi. Ezeket a számlákat hogyan kezeljük a könyvekben, érinti-e az időbeli elhatárolás?
26. cikk / 466 Munkaviszony megszüntetése a GYES ideje alatt
Kérdés: GYES-en lévő anyuka munkahelye felszámolás alá került. A GYES egy hónap múlva jár le, az édesanya ellenőrizve a biztosított jogviszonyát szembesül vele, hogy 5 hónapja kijelentette a munkahelye. Ebben az esetben a felszámolóval kell felvenni a kapcsolatot, vagy érdemes egyből munkaügyi bírósághoz fordulni? Mivel az édesanya a gyermek születése óta folyamatosan gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van, így a munkaviszony megszüntetése jogellenesnek minősül, de igazából felmondást sem kapott. Milyen lépéseket lenne tanácsos tenni az ügyben?
27. cikk / 466 Költségvetési intézmény jogutód nélküli megszűnése
Kérdés: Egyik költségvetési intézményünk 2025. 01. 31-én megszűnt jogutód nélkül. A megszűnt intézmény mérlegtételeinek egy részét a korábbi fenntartó vette át, ezek a 49522-vel szemben mindkét intézménynél lekönyvelésre kerültek. Viszont így a 49522-nek egyenlege maradt, ami a K11 rendszer és ASP rendszer szerint nem lehetséges, de nem tudjuk, hogy mivel szemben kerüljön kivezetésre a 49522 egyenlege, így szükségmegoldásként (jelentést kellett adni) a 411-gyel szemben könyveltük le a korábbi fenntartónál, a megszűnő intézménynél a mérlegsorok a 49522 kivételével kinullázódtak, de ott egyelőre nem kellett adnunk záró beszámolót. A fenntartónál a 49522 egyenlegét jól vezettük ki, vagy mással szemben szükséges a kivezetést eszközölni?
28. cikk / 466 Behajthatatlan követelés könyvekből való kivezetése
Kérdés: Az önkormányzat a könyveiben olyan követelést tart nyilván, mely követelés kötelezettjét (kft.) a cégbíróság már 2007. 06. hónapban, a felszámolási eljárás befejezése után törölte a cégjegyzékből. A követelés teljes összege meghaladja az 5 millió forintot, és arra 100%-os értékvesztés került elszámolásra a korábbi években. Az önkormányzat költségvetési rendeletében az szerepel, hogy a behajthatatlan fizetési követelések elengedésére, leírásának engedélyezésére 5.000.001 Ft egyedi értékhatárt meghaladó ügyekben a képviselő-testület jogosult. Abban az esetben szükséges a képviselő-testület döntése, ha már nem létezik a vevő, már a vonatkozó jogszabályok szerint behajthatatlannak minősül a követelés, és nulla értékkel szerepel az önkormányzat könyveiben?
29. cikk / 466 Kamatmentes szociális kölcsön
Kérdés: Helyi önkormányzat a szociális ellátásokról szóló rendeletében (szociálisan rászorult személyeknek) kamatmentes szociális kölcsön intézményét vezeti be. A kölcsönt a folyósítás évének december 31. napjáig kell visszafizetni. Felmerül-e szja-, szocho-, tb-fizetési kötelezettség a kamatkedvezmény miatt? Hogyan kell könyvelni a szociális kölcsön folyósítását és a beérkező törlesztéseket? Milyen kormányzati funkciót kell alkalmazni ennél a gazdasági eseménynél?
30. cikk / 466 Lakóingatlan részletre történő értékesítése
Kérdés: Szeretném kérni a Költségvetési Levelek 367. számában megjelent 6497. számú kérdésben szereplő eset könyvelésének a levezetését. Jelenleg nálunk a B52 tárgyi eszköz értékesítésre könyveljük, de a válasz alapján azt gondoljuk, így nem jó.
