505 talált állásfoglalás a követelés kifejezésre

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat elnöke jelentős összeget vett fel az önkormányzat pénztárából elszámolásra. Az összeg egy rendezvény készpénzes kiadásait finanszírozta volna. A felvett készpénzt még aznap elhagyta, melyet a rendőrségre is bejelentett. Az elszámolásra kiadott pénz elszámolási határideje 30 nap, de az utolsó napon sincs meg az összeg, a rendezvény sem kerül így megrendezésre. Mi a teendő ebben az esetben? Az előleget vissza kell venni, jegyzőkönyvezni a hiányt, és egyéb kiadásra könyvelni? A rendőrségi feljelentést természetesen a jegyzőkönyv felvételét követően megtettük hűtlen kezelés miatt. A felvett és elvesztett összeg működési támogatásból származik. A működési támogatással hogyan számol el az önkormányzat?

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy kft.-vel 2023-ban. A teljesítés határideje az idei év (2024). A feladat ellátása kapcsán előlegszámlát bocsátott ki a kft., ami kiegyenlítésre került, majd a feladatot teljes mértékben el is látták. A cég 2024-ben kényszertörlés alá került, a működéstől eltiltották, valamint az adószáma is törlésre került. A fennmaradó összeget hogyan tudja az önkormányzat kiegyenlíteni? Ilyen esetben végszámlát sem tud már a kft. kiállítani? Ha nem tud végszámlát kiállítani, akkor az önkormányzat könyveiben lévő előlegszámlát hogyan lehet szabályosan rendezni? Van arra lehetőség, hogy a kényszertörlés alatt álló kft. az önkormányzattal szemben fennmaradó követelését mint engedményező engedményezésre átadja az alvállalkozójának?

Kérdés: A polgármester egy önkormányzati beruházásban kivitelezőként közreműködő vállalkozótól 350.000 forint értékben ajándékot fogadott el. Az ajándékok elfogadására vonatkozó szabályzatban az elfogadható ajándékok maximális értéke 20.000 forintban van meghatározva, az értékhatárt meghaladó ajándékot az önkormányzat részére juttatott ajándéknak kell tekinteni. A képviselő-testület határozatában megállapította, hogy a polgármester megszegte a szabályzatot, és felszólította, hogy a 20.000 forint feletti összeget a határozatban megállapított határidőig az önkormányzat számlájára fizesse be. A polgármester részéről a megadott időpontig befizetés nem történt. Letiltható-e ebben az esetben a tartozás a polgármester tiszteletdíjából? Amennyiben igen, milyen intézkedést kell tenni a képviselő-testületnek ennek érdekében? Amennyiben nem, milyen módon tudja a munkáltatói jogkört gyakorló képviselő-testület behajtani ezt a tartozást?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni/eljárni az alábbi esetben: Önkormányzatunk és a kistérség tagtelepülései alapítottak nonprofit kft.-t a kistérség lakosainak járóbeteg-szakellátását biztosító intézmény létrehozására, fenntartására, működtetésére. Az önkormányzat törzsbetéte áll egyéb betétből – melyet apportként (ingatlan) vitt be – és pénzbeli betétből. Ennek együttes összegét a 16-os főkönyvön nyilvántartjuk. A kistelepülések csak pénzbeli betétet vittek be. 2024. július 1-jével az újonnan létrejövő költségvetési szerv a járóbeteg-szakellátási feladatokat átveszi, a vagyont pedig az önkormányzat. Mi történik a kistelepülések üzletrészével? Kifizeti őket a kft.? Megvásárolja az önkormányzat a kistelepülések üzletrészét? Mindezt annak eredményeképp, hogy a kistelepülések nem kívánnak részt venni és hozzájárulni a feladat ellátásában/ellátásához. Hogyan könyveljük, mi lesz az üzletrésszel abban az esetben, ha a kft. teljes egészében megszűnik, a vagyon az önkormányzathoz kerül, a feladatellátó pedig az új költségvetési szerv? Hogyan könyveljük, mi lesz az üzletrésszel akkor, ha a kft. nem szűnik meg, de a vagyon és a feladat az előbb említettek szerint, a törvény erejénél fogva átkerül?

Kérdés: Önkormányzatunk TOP-PLUSZ-1.2.1-21-ZA2 Kerékpárút építésére kapott támogatást. A kivitelező cég a vállalkozói szerződés alapján az elvégzett munkákat a megadott időszakokban nem teljesítette, így kötbér keletkezett. A kötbér összegét a számlában tüntette fel oly módon, hogy az első sorban a kiszámlázott nettó összegben feltüntette a „TOP_PLUSZ-1.2-1-21-ZA2-2022-00002 kivitelezés szerződés szerint”-i összeget, a következő sorban pedig a „Levonandó kötbér” megnevezéssel a levonandó kötbér összegét tüntette fel F.AFA megjelöléssel. A kifizetendő összegnél a különbözet összege szerepel. Ezen összeg megegyezik a műszaki ellenőr nyilatkozatával is, vagyis az elvégzett munkák késedelmikötbér-értékével csökkentett nettó ellenérték szerepel. A NAV felé a fordított áfa összege befizetésre került a teljesítés értéke után. A számlákon feltüntetett értékek könyvelése hogyan lehetséges? A számlán a kötbér összegénél is az áfa oszlopban az F.AFA került feltüntetésre. Ez helyesen szerepel? Vagy a számlában más módon kellett volna feltüntetni? Feltüntetheti-e a kivitelező a számlájában a levonandó kötbér összegét, és egy számlán belül ezt levonhatja-e, vagy külön számlában az önkormányzatnak kellene kiszámlázni a kivitelező felé?

Kérdés: Önkormányzatunknak 100%-os részesedése van egy gazdasági társaságban. Önkormányzatunk a kft. saját tőkéjének helyreállítása miatt pótbefizetésről határozott, lekötött tartalék képzésével. A kért összeg átutalásra fog kerülni a társaság részére. Hogyan könyveljük le ezt a gazdasági eseményt az önkormányzat könyveiben?

Kérdés: MOHU-tól kaptunk banki jóváírást. Online felületen átküldtek részünkre egy „önszámlázási” bizonylatot, melyen mi vagyunk a szállítók, a MOHU a vevő. Megnevezés: ömlesztett intézményi kompenzáció. A jóváírt összeget hogyan kell könyvelni? A jóváírás és a számla megérkezése között sajnos több mint 1 hónap telt el.

Kérdés: Önkormányzatunk vagyonrendeletében az önkormányzati vagyon hasznosításával, értékesítésével kapcsolatos részben említést tesz, és rendelkezik az ingó vagyontárgyakról. Itt szeretném kérni az ingó vagyontárgy megfogalmazásának pontosítását: pénzügyi számvitelben az 13-as számlaosztályban szerepeltetett vagyonelemek közül a kis és nagy értékű eszközök tartoznak ide, melyek a leltárban szerepelnek?

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonú cégének a korábbi években tagi kölcsönöket nyújtott. A cég saját tőkéjének erősítése érdekében az önkormányzat tagi kölcsönökből származó követeléseit pótbefizetés keretében a társaság részére rendelkezésre bocsátotta, ezzel egyidejűleg az önkormányzat a pótbefizetés visszafizetéséről is lemondott. Hogyan történik a pótbefizetés visszafizetéséről való lemondás számviteli elszámolása, könyvelése?

Kérdés: Egy számlát önkormányzatunk az Áfa-tv. rendelkezései alapján folyamatos teljesítéssel állított ki 2024. év elején a vevő részére. A számlában leszámlázott szolgáltatás teljes egészében a 2023. évet érintette. A folyamatos teljesítés szabályai szerint a számlán szereplő teljesítés dátuma és a tényleges teljesítés dátuma eltér egymástól, a kiállított számlán szereplő minden dátum már 2024. évi, de a számlán a megjegyzésben feltüntettük a tényleges teljesítés dátumát. A 2023. évi éves költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos egyes kérdésekről kiadott pénzügyminisztériumi tájékoztató a számlák év végi kezelése pontban is csak a folyamatos teljesítésű, 2024. évben érkezett, 2023. évi számlák könyveléséről ad tájékoztatást, a vevői számlákról nem esik szó, ezért szeretnénk állásfoglalásukat kérni, hogy a tárgyban szereplő vevői számlát kell-e szerepeltetnünk következő évi követelésként a 2023. évi mérlegünkben? (Ez a kérdés amiatt is aktuális, mert a vevő szerepeltette ezt a számlát a 2023. évi mérlegében, és meg is küldte az egyenlegközlőt részünkre.)