Közművesítési hozzájárulás áfája

Kérdés: Önkormányzatunk csatornahálózatot épített ki a településen. Ehhez víziközmű-társulatot hozott létre, és a lakosok érdekeltségi hozzájárulást fizettek. A beruházás lezárult, a társulat megszűnt. Ezt követően az ingatlantulajdonosok, ha a hálózatra rá kívánnak kötni, 160 ezer forint közművesítési hozzájárulás megfizetésére kötelezettek. Ezt az önkormányzat egyik alszámlájára teljesítik. A befizetéseket a B402 rovatra szolgáltatások ellenértékeként könyveljük. Ez az összeg kell, hogy áfát tartalmazzon, vagy ez a hozzájárulás áfamentes bevétele az önkormányzatunknak?
Részlet a válaszából: […] A Vgtv. és a 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek értelmében területi közcélú vízilétesítmények, illetve a közcélú vízimunkák költségeit, vízitársulat esetén a tagok külön törvény szerint, vízitársulat hiányában az érdekeltek érdekeltségük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Érdekeltségi hozzájárulás számlázása

Kérdés: Önkormányzatunk területén van kiépített víz- és csatornaközmű-hálózat. Előző évben egy új utcában kiépítésre (bővítésre) került a hálózat. A kiépítését saját forrásból és a lakosság által fizetendő érdekeltségi hozzájárulásból valósítja meg. (A lakossági hozzájárulás összege nem fedezi a beruházás összegét.) Önkormányzatunk alanyi adómentes. Kell-e számlát kiállítani a befizetendő érdekeltségi hozzájárulásról, ha igen, van-e áfatartalma? Ha szükséges a számla kiállítása, milyen módon kell a több részletben megfizetendő hozzájárulásról a számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megállapításáról a Vksztv. rendelkezik, mely hozzájárulás nem azonos a Vgtv. alapján helyi, önkormányzati rendeletben megállapított érdekeltségi hozzájárulással.Lakossági felhasználó a Vksztv. 2. §-ának 15. pontja alapján az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Közhasznú, közcélú munkavégzés, közfoglalkoztatás idejének beszámítása

Kérdés: Jól értelmezzük-e, hogy az önkormányzatnál, illetve költségvetési szerveknél a 2012. évet megelőzően közhasznú, illetve közcélú jogviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló jogviszonyát a közalkalmazotti fizetési osztályának megállapítása során, illetve jubileumi jutalomra jogosító időként figyelembe kell venni? Ezzel szemben a 2012-től létesített közfoglalkoztatási jogviszonyokat sem a fizetési fokozat megállapításánál, sem a jubileumi jutalomra jogosító időként nem lehet figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a témát illetően nincs egységes álláspont. Egyes nézetek szerint a közfoglalkoztatási jogviszony egy sajátos foglalkoztatási jogviszonynak tekinthető, mely egyáltalán nem vehető figyelembe sem a besorolásnál, sem a jubileumi jutalom szempontjából. Részünkről ezzel nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.

Közhasznú, közcélú foglalkoztatottként eltöltött idő figyelembevétele köztisztviselő jubileumi jutalomra való jogosultsága szempontjából

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy köztisztviselői jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló jubileumi jutalomra jogosító időinek beszámításánál mely időket lehet figyelembe venni. Van olyan dolgozónk, aki a jelenlegi köztisztviselői jogviszonya előtt közhasznú, közcélú foglalkoztatottként létesített munkaviszonyt egy Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál. A törvény úgy fogalmaz, hogy a jubileumi jutalom szempontjából figyelembe lehet venni a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél töltött közalkalmazotti időt, munkaviszonyt. Ugyanakkor a törvény személyi hatálya nem terjed ki a közfoglalkoztatottakra. Számunkra nem egyértelmű, hogy a jelenleg foglalkoztatott köztisztviselőink esetében a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál közhasznú, közcélú munkaviszonyban töltött időt figyelembe kell-e venni a jubileumi jutalom szempontjából?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. – 2012. március 1-jével hatályba lépett – 150. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál– a Kttv., a Ktv. és a Ktjv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közszolgálati és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 30.

Vállalkozó közintézet dolgozóinak státusza

Kérdés: A vállalkozó közintézetként működő intézmény esetében az alkalmazottak közalkalmazottként kerülnek-e foglalkoztatásra, vagy a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartoznak, illetve bérezésük mi alapján történik?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.törvény (Kjt.) 1. § (1) bekezdés kimondja, hogy a törvény hatálya – ha törvényeltérően nem rendelkezik – az állami és a helyi önkormányzati költségvetésiszerveknél, valamint a helyi önkormányzat által a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Milyen jogviszonyt kell létesíteni a költségvetési szervek alkalmazottaival?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Munkaszerződés alapján foglalkoztathatunk-e munkavállalót megbízási szerződés helyett? Ez a létszám beleszámít a költségvetési engedélyezett létszámba? Kell-e felügyeleti szervi engedély?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Ktv. hatályaa Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központihivatalok (központi államigazgatási szerv) és területi, helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 8.

Közcélú munkához folyósított rendelkezésre állási támogatás elszámolása

Kérdés: Kérem tájékoztassanak, hogy az önkormányzatnak milyen főkönyvi számon és szakfeladaton kell terveznie és elszámolnia a 2009-ben hatályos szoc. tv. alapján folyósított közcélú munka és rendelkezésre állási támogatás kiadásait, járulékait!
Részlet a válaszából: […] A Pénzügyminisztérium által, a költségvetési szervek 2009.évi részletes előirányzatainak tervezéséhez kiadott tájékoztató nem tartalmazútmutatást a közcélú munkával kapcsolatos elszámolásokra. Ezért csak javasolnitudjuk, hogy ezekkel a kiadásokkal 889965. Egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 30.

Köztisztviselő jogviszonya

Kérdés: Egy dolgozónk 2000. június 23-a óta köztisztviselő. Besorolásakor figyelembe lehet-e venni a munkanélküli-járadékos időszakot, a jövedelempótlást és a közhasznú foglalkoztatást, vagy csak a 2000. évben kezdődött köztisztviselői jogviszonyt?
Részlet a válaszából: […] Elsőként azt határozzuk meg, hogy a köztisztviselőbesorolásakor mely időtartamok vehetők figyelembe jogosító időként. A Ktv. 72.§ (1) bekezdése adja meg az ehhez kapcsolódó felsorolást. E szerint abesorolásnál a munkaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.