Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott közoktatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Önkormányzati uszoda működtetése

Kérdés: 1. Önkormányzatunk a tulajdonában lévő uszoda és strandfürdő létesítményt az általa alapított nonprofit kft. vagyonkezelésébe adta. A kft. az uszodában - saját alkalmazásában lévő oktatókkal - biztosítja a kerületben lakó 1-4. évfolyamos általános iskolai tanulók tanrendben szereplő kötelező úszásoktatását, amelyért az önkormányzat szolgáltatási díjat fizet. A kft. az általa biztosított úszásoktatás során oktatói tevékenységet végzőnek minősül-e, és a szolgáltatás a közoktatás keretében megvalósuló szolgáltatásnyújtásnak tekintendő-e, amely az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján mentes az adó alól? 2. A kft. a létesítmény egyes részeinek bérbe­adásával is foglalkozik, pl. medence, medencerész (úszósáv), tornacsarnok bérbeadása cégek, magánszemélyek részére sportolás, testedzés céljából, vagy helyiségek bérbeadása kereskedelmi célokra (büfé, fodrász, masszázs). A kft.-nek a bérbeadás során az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének m) pontja alapján kell-e eljárnia, amely az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatást, valamint a sportolást, testedzést szolgáló ingatlan (ingatlanrész) bérbeadását adókötelessé teszi, vagy az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontját kell figyelembe venni, amely szerint az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása mentes az adó alól? A kft. az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján nem kérte az adóhatóságtól a bérbeadási tevékenység adókötelessé tételét.
Részlet a válaszból: […]és feltehető, hogy a kft. alkalmazásában álló úszóoktató sem rendelkezik pedagógus végzettséggel, ezért a kft.-nek a szolgáltatását áfakötelesen kell számláznia.Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének m) pontja olyan szolgáltatásokra terjed ki, amelyek elengedhetetlenek a sporthoz, testedzéshez. A büfé, a fodrász és a masszázs nem tekinthető ilyennek, ezért ezekre nem terjed ki a hivatkozott jogszabályhely. Az ilyen helyiségek bérbe­adására az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének 1) pontját kell figyelembe venni, amely szerint az ingatlan bérbeadása mentes az adó alól. A kérdés szerint a bérbeadási tevékenységre nem választottak adókötelezettséget, ezért adómentesen adhatják bérbe a büfét is.Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének m) pontja alapján a közvetlenül sportolást, testedzést szolgáló helyiségek bérbeadása, illetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. november 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3311

2. találat: Munkaidőszabályok a közoktatásban IV.

Kérdés: A pedagógus a teljes rendes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként - a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján - ellátja a nevelő- és oktatómunkával összefüggő egyéb feladatokat (pl. részt vesz a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában). Következik ebből, hogy elrendelhető, hogy a nevelő heti max. 6 órában, a bejáróknál, vagy orvosi vizsgálat alatt, vagy az iskolai ebédlőben - külön óradíj megfizetése nélkül - lásson el ügyeletet? Következik-e ebből, hogy ha pl. a földrajz szakos tanárt helyettesíti egy matematika szakos, akkor - mivel nem szakszerű a helyettesítés, ezért - az csak ügyeletként vehető figyelembe, tehát ingyen elrendelhető?
Részlet a válaszból: […]akkor ez nem minősül ügyeletnek vagy rendkívüli munkavégzésnek. Ennek alapján ezért nem jár pluszdíjazás. Óradíj jár annak a pedagógusnak, aki olyan munkakörben dolgozik, amelyre jogszabály kötelező óraszámot állapít meg, ha a munkakörre előírt kötelező óraszámánál, a rendes munkaidőn belül, a munkáltató elrendelése alapján többet tanít. Ha a pedagógus a munkakörre előírt kötelező óraszámán felül, a rendes munkaidőn belül, a munkáltató elrendelése alapján más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját a sajátjával együtt tanítja, az óradíját harminc százalékkal meg kell növelni. Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját - a munkakörére elő­­írt kötelező óraszámának keretében - a sajátjával együtt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3178
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Munkaidőszabályok a közoktatásban III.

Kérdés: A pedagógusnak az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok. Ha nem rendel el a munkáltató munkavégzést (képzést, ügyeletet, dokumentum ki- vagy átdolgozást stb.), akkor megkaphatja-e szabadidőként a pedagógus a tanítási napokon elrendelt túlmunkáért/munkaidőkereten felüli munkavégzésért ellentételezésként? Pedagógusok esetében a túlmunkáért szabadidőt adhat-e a munkáltató? Ha a pedagógus a teljes munkaidőn felül a tanítási órákon kívüli egyéb munkaköri feladatokat lát el, az így keletkezett túlmunkáért adható-e szabadidő?
Részlet a válaszból: […]rendkívüli munkavégzésének ellentételezésével kapcsolatos szabályokat a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 16. §-a tartalmazza. A Munka Törvénykönyve 147. §-ának (2) bekezdése alapján pótlék helyett szabadidő akkor járhat, ha azt közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály (törvény, törvényi felhatalmazás alapján egyéb jogszabály, kollektív szerződés) vagy a felek megállapodása előírja. A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet hivatkozott paragrafusában foglaltak a heti pihenőnapon végzett rendkívüli munka kapcsán szólnak ellentételezésként pihenőnap kiadásáról (óradíj mellett). Önmagában a tanítás nélküli munkanap nem zárja ki, hogy erre a napra írjanak ki rendkívüli munka ellentételezéseként pihenőnapot. Ugyanakkor, ha a munkáltató erre a napra mentesítette a munkavégzés alól a pedagógusokat, vagy engedélyezte részükre a munkahelyen kívül történő munkavégzést, méltánytalannak érezhetik a túlmunkát végző pedagógusok erre a napra a rendkívüli munkavégzést ellentételező pihenőidő elszámolását, és ez belső feszültségeket okozhat. Van egy másik eset is, amikor a kormányrendelet rendkívüli munka ellentételezéseként pihenőnap ki­adására utal, mégpedig, ha a pedagógus[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3176
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Munkaidőszabályok a közoktatásban II.

Kérdés: Milyen módon lehet a pedagógusokat az őszi, tavaszi, téli szünetekben igénybe venni (közvetlen tevékenység a diákokkal vagy egyéb módon is)? Mivel az őszi, téli, tavaszi szünet napjai munkanapok, akkor - a Munka Törvénykönyve szerint - valamiféle munkaidő-nyilvántartást is kell vezetni róluk?
Részlet a válaszból: […]nevelő-oktató munkával, illetőleg a gyermekekkel, tanulókkal való foglalkozással összefüggő más feladatok ellátásához szükséges időből. A pedagógus a teljes rendes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként - a munkaköri leírásában foglaltak szerint, vagy a munkáltató utasítása alapján - ellátja a nevelő- és oktatómunkával összefüggő egyéb feladatokat, így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében, az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások megtartásában, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a diákmozgalom segítésével, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok készítésében. A pedagógust a tárgyévi (nevelő-oktató munkakör után járó) pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre - legfeljebb tizenöt munkanapra - a következő esetekben lehet igénybe venni: a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés; b) a nevelési-oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás; c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészében a szorgalmi időben adják ki. A közoktatásban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3175
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Munkaidőszabályok a közoktatásban I.

Kérdés: Aki a nyári szünetben nem tudja a teljes szabadságát kivenni, annak kiadhatók a téli, tavaszi szünetnapok is szabadságként?
Részlet a válaszból: […]fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével - elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3168
Kapcsolódó tárgyszavak: ,