951 cikk rendezése:
1. cikk / 951 Közüzemi díjak továbbszámlázása
Kérdés: Önkormányzatnak szerződése van orvosokkal arról, hogy az épületet díjmentesen használják, de a közüzemi számlákat továbbszámlázzuk. Ilyen esetben a közüzemi díjak bruttó összegét mentesen számlázzuk tovább? A közüzemi számlák továbbszámlázása is a fentiekben leírtak szerint történik, ha bérleti díjat fizetnek az épület/terem használata után?
2. cikk / 951 Térítésmentesen átadott ingatlan nyilvántartása
Kérdés: Osztatlan közös tulajdont képező ingatlan 4/10 arányú tulajdonos önkormányzat 1/10 arányú tulajdoni hányadát átadja a 6/10 arányú tulajdonos önkormányzatnak térítésmentesen. Az átadott tulajdoni hányad forgalmi értékét az ügyvéddel ellenjegyzett megállapodásban rögzítették.
1. Az átvevő önkormányzatnál a forgalmi értéken kell nyilvántartásba venni?
2. Az átadó önkormányzatnál a nyilvántartási érték alacsonyabb, mint a megállapodásban feltüntetett forgalmi érték. Ennél az önkormányzatnál csak a tulajdoni arány szerint kiszámolt nyilvántartási értéket kell kivezetni?
1. Az átvevő önkormányzatnál a forgalmi értéken kell nyilvántartásba venni?
2. Az átadó önkormányzatnál a nyilvántartási érték alacsonyabb, mint a megállapodásban feltüntetett forgalmi érték. Ennél az önkormányzatnál csak a tulajdoni arány szerint kiszámolt nyilvántartási értéket kell kivezetni?
3. cikk / 951 Köztisztviselői bérek
Kérdés: Kérem adjanak tájékoztatást, mit kell tudni a köztisztviselői bérek összetételéről!
4. cikk / 951 Kórházi letét kezelése
Kérdés: Egy kórházban külföldi állampolgár beteg került felvételre, aki készpénzt helyezett euróban letétbe és arany ékszert megőrzésre. A beteg elhunyt, a kórházi ellátásának térítéséről kiállított számlát nem tudta az intézmény részére kifizetni. A kórház a követelésének behajtására, a letétbe helyezett pénz- és vagyontárgy rendezésére felvette a kapcsolatot a beteg által megadott magyarországi lakcíme szerinti illetékes önkormányzattal, az örökösök felkutatására. Az önkormányzat visszajelzése alapján a megadott lakcímre nem jelentkezett be az elhunyt magánszemély, illetőségéről, lehetséges örököséről/örököseiről semmilyen információval nem rendelkeznek. Jelenleg a kórház az elhunyt magánszemély országából próbál információt szerezni az ügy rendezésére. Amennyiben az eljárás nem vezet eredményre, akkor mi a teendője a kórháznak? A letéti összeget betudhatja-e a kórházi ellátás miatti követelésébe? Az átvett arany ékszert milyen értékkel veheti figyelembe a fennálló követelésének rendezésére?
5. cikk / 951 Focilelátó nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában lévő sportpályán a helyi futballegyesület pályázott és támogatást nyert (tao) egy lelátó építésére. A lelátó elkészült, az egyesület térítésmentesen átadja az önkormányzat tulajdonába az épületet. Az egyesület bruttó értéken vette fel az épületet a könyveibe. Az önkormányzatnál az áfa nem része a bekerülési értéknek. Milyen értékkel vegyük be nyilvántartásunkba az épületet?
6. cikk / 951 Szociális étkezés
Kérdés: Az önkormányzat rendeletben határozta meg sávosan a jövedelemhatárokat, hogy ki jogosult szociális étkezést igénybe venni, és a térítési díjból mekkora kedvezményre jogosult. A gyermekjóléti szolgálat vezetőjéhez érkeznek meg a kérelmek, többek között közfoglalkoztatottak részéről is. A korábbi vezető minden esetben megadta a jogosultságot, mert arra hivatkozott, hogy nekik a jövedelemnél a 22.800 forintot kell figyelembe venni, ami a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege. Amennyiben a 6, illetve a 8 órára megállapított tényleges bért vesszük figyelembe, akkor nem jogosultak a szociális étkezést igénybe venni. Helyesen járt-e el az intézmény vezetője?
7. cikk / 951 Költségvetési előirányzat módosítása
Kérdés: Az Áht. 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészült ki:
„(5) A költségvetési rendelet 34. § (4) bekezdése szerinti módosítása részletesen bemutatja a tárgyévet megelőző év rendelkezésre álló tényadatának feltüntetése mellett azonos szerkezetben, átlátható módon és észszerű részletezettséggel a tárgyévi előirányzat-módosítások, előirányzat-átcsoportosítások összegszerű változásait, valamint annak – szükségességének oka szerinti – indokait és tervezett hatását is.”
Szeretnénk értelmezést kérni, hogy ezt a gyakorlatban hogyan kellene a rendelet mellékleteiben szerepeltetni. A jelenlegi gyakorlat, hogy a rendelet módosítása eredményeképpen meghatározásra kerülő előirányzatok szerepelnek a rendelet mellékletében egy oszlop verzióban, tekintve, hogy az eredeti előirányzat módosulásáról van szó, mi nem szerepeltetjük az eredeti előirányzatot külön oszlopban. Az új rendelkezés szerint lennie kellene egy előző évi tényadat, eredeti előirányzat, majd egy módosítás ±, és végezetül ennek hatásaként egy módosított előirányzat oszlopnak? És akkor nem kerültek bele a módosítások indokai, ha egy kiemelt előirányzatot több okból kell módosítani.
„(5) A költségvetési rendelet 34. § (4) bekezdése szerinti módosítása részletesen bemutatja a tárgyévet megelőző év rendelkezésre álló tényadatának feltüntetése mellett azonos szerkezetben, átlátható módon és észszerű részletezettséggel a tárgyévi előirányzat-módosítások, előirányzat-átcsoportosítások összegszerű változásait, valamint annak – szükségességének oka szerinti – indokait és tervezett hatását is.”
Szeretnénk értelmezést kérni, hogy ezt a gyakorlatban hogyan kellene a rendelet mellékleteiben szerepeltetni. A jelenlegi gyakorlat, hogy a rendelet módosítása eredményeképpen meghatározásra kerülő előirányzatok szerepelnek a rendelet mellékletében egy oszlop verzióban, tekintve, hogy az eredeti előirányzat módosulásáról van szó, mi nem szerepeltetjük az eredeti előirányzatot külön oszlopban. Az új rendelkezés szerint lennie kellene egy előző évi tényadat, eredeti előirányzat, majd egy módosítás ±, és végezetül ennek hatásaként egy módosított előirányzat oszlopnak? És akkor nem kerültek bele a módosítások indokai, ha egy kiemelt előirányzatot több okból kell módosítani.
8. cikk / 951 Az önkormányzat naptári éven belül lejáró adósságot keletkeztető ügylete
Kérdés: Az önkormányzat átmeneti likviditási problémájának kezelésére eseti jelleggel kamatmentes kölcsönt kapott egy gazdasági társaságtól. A kölcsön éven belül kerül visszafizetésre. Tiltja-e jogszabály azt, hogy eseti jelleggel államháztartáson kívüli gazdasági társaságtól kamatmentes kölcsönt vegyen igénybe az önkormányzat? Amennyiben éven belül kerül visszafizetésre, jól értelmezzük, hogy nem kormányengedély-köteles? Mi a helyes könyvelési tétele a gazdasági eseménynek?
9. cikk / 951 Helyi rendelet alapján beszedett bevételek
Kérdés: A közterület-használati díj és a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány (behajtási díj) az áfa hatálya alá tartozó bevétele az önkormányzatnak? A Költségvetési Levelek honlapján a témával kapcsolatban a mellékelt két cikket találtuk, és számunkra ellentmondásosnak tűnik a két álláspont.
Költségvetési Levelek 321. szám, 5693. „A közterület-használati díj az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot, nem kell számlázni, és nem jár áfafizetéssel, kivéve a parkolást.”
Áfa-tv. 7. § (1) bekezdés: „Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.”
Mind a közterület-használati díj, mind a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány az önkormányzat helyi rendelete alapján kerül megállapításra. (Behajtási díjat eddig nem szedett az önkormányzat, annak beszedésére a májusi testületi ülésen elfogadott rendelet alapján válik jogosulttá.) A közterület-használati díj ez idáig az áfa hatályán kívüli bevételként került beszedésre. A Költségvetési Levelek 251. számában a 4586. sorszámú válasz szerint a behajtási költségátalány (behajtási díj) viszont áfafizetési kötelezettséget eredményez. Mindkét díj beszedésének alapja a helyi önkormányzati rendelet, melyet törvényi felhatalmazás alapján alkotott meg a képviselő-testület, mindkét esetben az önkormányzat vagyonának használatáért (közterület/közút) fizet az ügyfél, akkor miért más a megítélése az áfa szempontjából a két bevételnek? (Mindkét ügylet leginkább egy „bérleti szerződéshez” hasonlítható, hisz a vagyon átmeneti használatáért fizet az ügyfél, tényleges szolgáltatásnyújtás nem történik. Az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzatunk nem kérte, hogy az áfa hatálya alá tartozzon.) Az áfa szempontjából hogyan kell kezelni a rendelet alapján beszedett két önkormányzati bevételt? Ha eltérő a kezelésük áfa szempontjából, kérem, részletezzék, hogy pontosan mi okozza az eltérést.
Költségvetési Levelek 321. szám, 5693. „A közterület-használati díj az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot, nem kell számlázni, és nem jár áfafizetéssel, kivéve a parkolást.”
Áfa-tv. 7. § (1) bekezdés: „Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.”
Mind a közterület-használati díj, mind a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány az önkormányzat helyi rendelete alapján kerül megállapításra. (Behajtási díjat eddig nem szedett az önkormányzat, annak beszedésére a májusi testületi ülésen elfogadott rendelet alapján válik jogosulttá.) A közterület-használati díj ez idáig az áfa hatályán kívüli bevételként került beszedésre. A Költségvetési Levelek 251. számában a 4586. sorszámú válasz szerint a behajtási költségátalány (behajtási díj) viszont áfafizetési kötelezettséget eredményez. Mindkét díj beszedésének alapja a helyi önkormányzati rendelet, melyet törvényi felhatalmazás alapján alkotott meg a képviselő-testület, mindkét esetben az önkormányzat vagyonának használatáért (közterület/közút) fizet az ügyfél, akkor miért más a megítélése az áfa szempontjából a két bevételnek? (Mindkét ügylet leginkább egy „bérleti szerződéshez” hasonlítható, hisz a vagyon átmeneti használatáért fizet az ügyfél, tényleges szolgáltatásnyújtás nem történik. Az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzatunk nem kérte, hogy az áfa hatálya alá tartozzon.) Az áfa szempontjából hogyan kell kezelni a rendelet alapján beszedett két önkormányzati bevételt? Ha eltérő a kezelésük áfa szempontjából, kérem, részletezzék, hogy pontosan mi okozza az eltérést.
10. cikk / 951 Önkormányzati óvoda megszűnése beolvadással II.
Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv (óvoda) jogutóddal való megszűnése esetén a NAV-hoz az adószám megszűnését milyen nyomtatványon kell bejelenteni? Illetve, a bankszámlaszámot milyen dátummal célszerű megszüntetni, vagy meg kell-e szüntetni, esetleg a jogutódra szállhat át a tulajdonos átírásával (gondolván a megszűnés utáni követelések beszedésére kiállított számlákra)?
