Szociális gondozók beosztása

Kérdés: Szociális intézményben (időskorúak átmeneti otthonában) a szociális gondozók 12 órás nappali (reggel 7.00-től este 19-ig) és 12 órás éjszakai (este 19 órától másnap 7.00-ig) műszakban dolgoznak. Az Mt. 113. §-ának (7) bekezdése szerint éjszakai munka esetén a beosztás szerinti napi munkaidő a munkáltató által a munkakörre vagy a munkavállalóra megállapított egészségkárosító kockázat fennállásakor a nyolc órát nem haladhatja meg. A gondozói munkakörre több egészségkárosító kockázat is fennáll (pl. állás, járás, fertőzésveszély, kézi anyagmozgatás, pszichoszociális tényezők stb.). Hozzáteszem, hogy a 33/1998. NM rendelet szerinti orvosi beutalón szereplő egészségkárosító kockázatok közül legalább egy (pl. ülés, vagy járás, vagy állás) mindegyik munkakör esetében fennáll. Az Mt. fentiekben említett 113. §-ának (7) bekezdését miként kell értelmezni? A szó szerinti értelmezés alapján a gondozók nem (és tulajdonképpen más munkakörben dolgozók sem) dolgozhatnának este 19.00 órától másnap reggel 7.00 óráig, mivel a beosztás szerinti (reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig tartó) napi munkaidő több mint 8 óra. Hogyan lehetséges, hogy a gondozók jogszerűen dolgozhassanak az esti műszakban?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. nem határozza meg az egészségkárosító kockázatok mibenlétét. Az Mvt. 49. §-a írja azt elő általánosan, hogy a szervezett munkavégzés során a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, haa) annak ellátásához megfelelő élettani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Tanulók felügyeletét ellátó magánszemély

Kérdés: Amennyiben diák a kísérő, azt úgy kell értelmezni, mintha felnőtt kísérő lenne, azaz adómentes a hozzá kapcsolódó juttatás (szállás, étel)?
Részlet a válaszából: […] ...verseny alkalmával kap (ideértve az iskolai könyvjutalmat is);c) az a)–b) pontokban említett rendezvényeken a gyermekek, tanulók felügyeletét ellátó magánszemély a jelenlétének, közreműködésének biztosításához szükséges feltételek biztosításaként nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Garanciális visszatartás elszámolása

Kérdés: 2016 óta garanciális visszatartásként letéti számlán kezelünk egy bizonyos összeget. A jótállási időszak lejárata után az összeg nem került kifizetésre az arra jogosult partnernek, mert a társaság kényszertörlési eljárás alá került, és 2020. évben törölték is a cégnyilvántartásból. Mi a teendő a letéti számlán kezelt összeggel?
Részlet a válaszából: […]

Amennyiben már nincs olyan személy, aki követelhetné a visszatartott összeget, abban az esetben a B411. Egyéb működési bevételek rovaton javasoljuk azt elszámolni.

(Kéziratzárás: 2025. 10. 24.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Testvérvárosi kapcsolatok ápolása során felmerült utazási költségek

Kérdés: Az önkormányzat külföldi testvérvárosi tevékenységét egyik intézményén keresztül bonyolítja. Erről szerződés nincs az önkormányzat és az intézmény között. Az önkormányzat az intézmény fenntartója, az intézmény önálló költségvetési szerv. Az önkormányzat biztosította a gépjárművet, amelyről használatbaadási szerződés született az önkormányzat és az intézmény között, és az intézmény csak az üzemanyagköltséget és az autópálya-használati díjat számolja el. Tekinthető-e üzleti útnak az intézmény által szervezett út, ha az intézményvezető kivételével a delegáció tagjai nincsenek jogviszonyban az intézménnyel, hanem a polgármester, az alpolgármester és két iskola igazgatója (ők a testvérváros két általános iskolája közötti együttműködés aláírása céljából mentek ki) volt a delegáltak között? A testvérvárosi kapcsolatok keretében szintén ez az intézmény szervezett egy másik utat a testvérváros meghívására, ez azonban egy testvérvárosi rendezvény volt, ami nem tekinthető üzleti célnak. A résztvevők között volt egy képviselő, a többi résztvevő nincs jogviszonyban sem az intézménnyel, sem az önkormányzattal. Adózás szempontjából hogyan ítélhető meg ez a testvérvárosi út, ha saját autóval mentek, és kiküldetési rendelvényen számoltak el az útiköltséggel, és egyéb költség nem merült fel?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 10. pontja szerint hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Dolgozóknak nyújtott BKK-bérlet-térítés elszámolása

Kérdés: Ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó költségvetési szerv vagyunk. Dolgozóink részére BKK-bérlet-térítést adunk szabályzat alapján a különböző ingatlanok közötti munkavégzés céljából. A BKK-bérlet költségét milyen rovatra kell könyvelni? A bérlet áfája visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] ...módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet más adóalany rá áthárított. A BKK-bérletet a kérdéses esetben a munkavégzés feltételeként adják. Amennyiben az ingatlanüzemeltető költségvetési szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

A határon átnyúló alanyi adómentesség szabályainak vagy a fordított adózás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Egy belföldi alanyi adómentes adóalany egy másik tagállambeli, egy német, áfafizetésre kötelezett adóalanynak nyújt szolgáltatást. A magyar adóalany Németországban határon átnyúló alanyi adómentességet (SME) választott. A belföldi adóalany a magyar adószáma alatt nyújtja a szolgáltatást – mivel a magyar székhelye/telephelye a szolgáltatással legközvetlenebbül érintett (figyelemmel az Áfa-tv. 254. §-ára) –, és fordított adózás alkalmazandó az ügyletre, vagy a szolgáltatást az EX-utótaggal ellátott egyedi azonosító száma alatt, alanyi adómentesként nyújtja, illetve kell nyújtania, függetlenül attól, hogy az áfa áthárítható lenne az igénybe vevő áfafizetésre kötelezett adóalanyra?
Részlet a válaszából: […] ...(1) a magyar adóalany SME-t választott a kérdésben szereplő másik tagállamban, Németországban, továbbá (2) az adott szolgáltatást (ügyletet) Németország nem zárja ki az SME alkalmazási hatálya alól [erre a tagállamoknak lehetőségük van a Héa-irányelv 283. cikkének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Költségvetési szerv és a gépkocsilízing

Kérdés: Önkormányzatunk egyik intézménye autót lízingelt. Utána derült ki, hogy költségvetési intézmény nem lízingelhet, mivel a megfelelő főkönyvi szám (K917) a 1254 szektorú intézményhez nem rendelhető. Az autó már megvan, mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a költségvetési szerv saját nevében a 2011. évi CXCIV. törvény (Gst.) 8. §-ának (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen nem köthet. Adósságot keletkeztető ügylet és annak értéke többek között a jogszabályban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Zajvédő kapu könyvelése

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat vagyunk, van egy folyamatban lévő többéves beruházásunk. A beruházás területét zajvédő kapuval kellett lezárni, ami ideiglenes, de tartós, azaz több mint 1 évet fog szolgálni. Az értéke közel 5 millió Ft. Egyéb építmény beszerzésére könyveljük, aminek az értékcsökkenése csak 2% (elsősorban erre gondoltunk), vagy Egyéb gép, berendezésre is lehetne esetleg, mert ha egyszer elkészül a beruházás, ez a kapu bontásra kerül?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 26. §-ának (2) bekezdése szerint az ingatlanok között mint épületet és egyéb építményt kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Színházi díszlet könyvelése

Kérdés: A színházi díszleteket külső vállalkozó gyártja. A számlán munkadíj és anyagköltség szerepel. Előfordul olyan eset is, hogy a színház biztosítja az anyagot régebbi, már nem játszott darabokból, így csak munkadíj merül fel. Ezek a díszletek jó esetben több évig szolgálják a tevékenységet, de olyan is előfordult már, hogy pár hónapig játszották csak a darabot. Az eddigi gyakorlatunk az volt, hogy a készletek közé felvettük a díszletet, ha átalakították, akkor kivezettük. De mivel elég gyakoriak az átalakítások, és általában több, korábbi díszletet is felhasználnak, ezért a könyvelésénél azon gondolkodunk, hogy elegendő lenne csak szakmai anyagra könyvelni. Kérjük, mutassák be a helyes eljárást!
Részlet a válaszából: […] A színházi díszleteket, mint minden más eszközt, az Áhsz. 10. §-ának (5)–(7) bekezdései alapján kell megítélni abból a szempontból, hogy azok tárgyi eszköznek vagy készletnek minősülnek-e. Az intézmény tevékenységét tartósan (éven túl) szolgáló eszközöket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Köztisztviselői jubileumi jutalomra jogosító idő

Kérdés: Köztisztviselői jogviszonynál a jubileumi jutalomra jogosító időbe beleszámítható-e az 1978. 09. 01. – 1990. 04. 30-ig a Belkereskedelmi Ügyvitelszervezési és Információfeldolgozási Intézetnél eltöltött munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] ...a Magyar Országos Levéltártól lehet kikérni az intézmény alapító okiratát, és megvizsgálni benne az alapító szerv kilétét. Valószínűsíthető, hogy ez az akkori Belkereskedelmi Minisztérium lehetett. Ebben az esetben az itt eltöltött idő beszámít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
1
2
3
97