959 cikk rendezése:
1. cikk / 959 Testvérvárosi kapcsolatok ápolása során felmerült utazási költségek
Kérdés: Az önkormányzat külföldi testvérvárosi tevékenységét egyik intézményén keresztül bonyolítja. Erről szerződés nincs az önkormányzat és az intézmény között. Az önkormányzat az intézmény fenntartója, az intézmény önálló költségvetési szerv. Az önkormányzat biztosította a gépjárművet, amelyről használatbaadási szerződés született az önkormányzat és az intézmény között, és az intézmény csak az üzemanyagköltséget és az autópálya-használati díjat számolja el. Tekinthető-e üzleti útnak az intézmény által szervezett út, ha az intézményvezető kivételével a delegáció tagjai nincsenek jogviszonyban az intézménnyel, hanem a polgármester, az alpolgármester és két iskola igazgatója (ők a testvérváros két általános iskolája közötti együttműködés aláírása céljából mentek ki) volt a delegáltak között? A testvérvárosi kapcsolatok keretében szintén ez az intézmény szervezett egy másik utat a testvérváros meghívására, ez azonban egy testvérvárosi rendezvény volt, ami nem tekinthető üzleti célnak. A résztvevők között volt egy képviselő, a többi résztvevő nincs jogviszonyban sem az intézménnyel, sem az önkormányzattal. Adózás szempontjából hogyan ítélhető meg ez a testvérvárosi út, ha saját autóval mentek, és kiküldetési rendelvényen számoltak el az útiköltséggel, és egyéb költség nem merült fel?
2. cikk / 959 Dolgozóknak nyújtott BKK-bérlet-térítés elszámolása
Kérdés: Ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó költségvetési szerv vagyunk. Dolgozóink részére BKK-bérlet-térítést adunk szabályzat alapján a különböző ingatlanok közötti munkavégzés céljából. A BKK-bérlet költségét milyen rovatra kell könyvelni? A bérlet áfája visszaigényelhető?
3. cikk / 959 A határon átnyúló alanyi adómentesség szabályainak vagy a fordított adózás szabályainak alkalmazása
Kérdés: Egy belföldi alanyi adómentes adóalany egy másik tagállambeli, egy német, áfafizetésre kötelezett adóalanynak nyújt szolgáltatást. A magyar adóalany Németországban határon átnyúló alanyi adómentességet (SME) választott. A belföldi adóalany a magyar adószáma alatt nyújtja a szolgáltatást – mivel a magyar székhelye/telephelye a szolgáltatással legközvetlenebbül érintett (figyelemmel az Áfa-tv. 254. §-ára) –, és fordított adózás alkalmazandó az ügyletre, vagy a szolgáltatást az EX-utótaggal ellátott egyedi azonosító száma alatt, alanyi adómentesként nyújtja, illetve kell nyújtania, függetlenül attól, hogy az áfa áthárítható lenne az igénybe vevő áfafizetésre kötelezett adóalanyra?
4. cikk / 959 Költségvetési szerv és a gépkocsilízing
Kérdés: Önkormányzatunk egyik intézménye autót lízingelt. Utána derült ki, hogy költségvetési intézmény nem lízingelhet, mivel a megfelelő főkönyvi szám (K917) a 1254 szektorú intézményhez nem rendelhető. Az autó már megvan, mit tehetünk ebben az esetben?
5. cikk / 959 Zajvédő kapu könyvelése
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat vagyunk, van egy folyamatban lévő többéves beruházásunk. A beruházás területét zajvédő kapuval kellett lezárni, ami ideiglenes, de tartós, azaz több mint 1 évet fog szolgálni. Az értéke közel 5 millió Ft. Egyéb építmény beszerzésére könyveljük, aminek az értékcsökkenése csak 2% (elsősorban erre gondoltunk), vagy Egyéb gép, berendezésre is lehetne esetleg, mert ha egyszer elkészül a beruházás, ez a kapu bontásra kerül?
6. cikk / 959 Színházi díszlet könyvelése
Kérdés: A színházi díszleteket külső vállalkozó gyártja. A számlán munkadíj és anyagköltség szerepel. Előfordul olyan eset is, hogy a színház biztosítja az anyagot régebbi, már nem játszott darabokból, így csak munkadíj merül fel. Ezek a díszletek jó esetben több évig szolgálják a tevékenységet, de olyan is előfordult már, hogy pár hónapig játszották csak a darabot. Az eddigi gyakorlatunk az volt, hogy a készletek közé felvettük a díszletet, ha átalakították, akkor kivezettük. De mivel elég gyakoriak az átalakítások, és általában több, korábbi díszletet is felhasználnak, ezért a könyvelésénél azon gondolkodunk, hogy elegendő lenne csak szakmai anyagra könyvelni. Kérjük, mutassák be a helyes eljárást!
7. cikk / 959 Köztisztviselői jubileumi jutalomra jogosító idő
Kérdés: Köztisztviselői jogviszonynál a jubileumi jutalomra jogosító időbe beleszámítható-e az 1978. 09. 01. – 1990. 04. 30-ig a Belkereskedelmi Ügyvitelszervezési és Információfeldolgozási Intézetnél eltöltött munkaviszony?
8. cikk / 959 Önkormányzati képviselő összeférhetetlensége
Kérdés: Önkormányzati képviselő olyan szervezet – egyesület – elnöki tisztségét tölti be, mely önkormányzati támogatásban is részesül. A Knyt. a hatályra, valamint a 2. §-ban foglalt értelmező rendelkezések ismeretében is az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
„6. § (1) Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban
a) aki a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó,
e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)–c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület, az egyházi jogi személy vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja.”
„8. § (1) Ha a pályázó
e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, amelyben az a)–c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője vagy az egyesület ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, köteles kezdeményezni e körülménynek a honlapon történő közzétételét a pályázat benyújtásával egyidejűleg.”
Az az egyesület, amelynek képviselője (elnöke) az önkormányzati képviselő, teljesen kizárt-e az önkormányzati támogatásból? Vagy nem kizáró ok, ha a támogatási kérelem benyújtását megelőzően vagy az elbírálást megelőzően megjelölt határidőben ezen körülmény közzétételét kezdeményezi a megjelölt honlapon?
„6. § (1) Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban
a) aki a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó,
e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)–c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület, az egyházi jogi személy vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja.”
„8. § (1) Ha a pályázó
e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, amelyben az a)–c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője vagy az egyesület ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, köteles kezdeményezni e körülménynek a honlapon történő közzétételét a pályázat benyújtásával egyidejűleg.”
Az az egyesület, amelynek képviselője (elnöke) az önkormányzati képviselő, teljesen kizárt-e az önkormányzati támogatásból? Vagy nem kizáró ok, ha a támogatási kérelem benyújtását megelőzően vagy az elbírálást megelőzően megjelölt határidőben ezen körülmény közzétételét kezdeményezi a megjelölt honlapon?
9. cikk / 959 Közüzemi díjak továbbszámlázása
Kérdés: Önkormányzatnak szerződése van orvosokkal arról, hogy az épületet díjmentesen használják, de a közüzemi számlákat továbbszámlázzuk. Ilyen esetben a közüzemi díjak bruttó összegét mentesen számlázzuk tovább? A közüzemi számlák továbbszámlázása is a fentiekben leírtak szerint történik, ha bérleti díjat fizetnek az épület/terem használata után?
10. cikk / 959 Térítésmentesen átadott ingatlan nyilvántartása
Kérdés: Osztatlan közös tulajdont képező ingatlan 4/10 arányú tulajdonos önkormányzat 1/10 arányú tulajdoni hányadát átadja a 6/10 arányú tulajdonos önkormányzatnak térítésmentesen. Az átadott tulajdoni hányad forgalmi értékét az ügyvéddel ellenjegyzett megállapodásban rögzítették.
1. Az átvevő önkormányzatnál a forgalmi értéken kell nyilvántartásba venni?
2. Az átadó önkormányzatnál a nyilvántartási érték alacsonyabb, mint a megállapodásban feltüntetett forgalmi érték. Ennél az önkormányzatnál csak a tulajdoni arány szerint kiszámolt nyilvántartási értéket kell kivezetni?
1. Az átvevő önkormányzatnál a forgalmi értéken kell nyilvántartásba venni?
2. Az átadó önkormányzatnál a nyilvántartási érték alacsonyabb, mint a megállapodásban feltüntetett forgalmi érték. Ennél az önkormányzatnál csak a tulajdoni arány szerint kiszámolt nyilvántartási értéket kell kivezetni?
