988 talált cikk a letét kifejezésre

Kérdés: Városunkban a műszaki ellátó költségvetési szerv önálló költségvetési szervként működik. Ellátja más önállóan működő költségvetési szerv karbantartási munkálatait, valamit saját előállítású eszközöket is készít. A műszaki állomány (pl. karbantartók) a műszaki ellátó szerv állományában vannak. A költségvetésük ott van megtervezve, az anyagköltség egy-egy intézménynél. Hogyan lehet helyesen megoldani, hogy a személyi állomány költsége jelentkezzen azon intézményeknél, ahol dolgoznak ekkor? Ha látnák egy-egy munka személyi költségét, ők is jobban gazdálkodnának a munkaerővel. Különös tekintettel a saját előállítású termékekre, melyeknek csak az anyagköltsége jelentkezik az intézményeknél. Hogyan tudjuk figyelembe venni a rezsiköltséget és a személyi költséget, ha az a műszaki karbantartó intézménynél teljesül, de a karbantartott intézménynél kellene kimutatni? Lehet ezt belső bizonylattal kezelni az önkormányzat intézményein belül?

Kérdés: Költségvetési szervünk volt dolgozója életvitelszerűen Ausztriába költözött a családjával együtt, ahol munkát vállalt. A magánszemély a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felé bejelentette a külföldi biztosítás fennállását, valamint a lakcímnyilvántartásban is rögzítésre került a külföldi letelepedés ténye. A külföldre költözés tényét külön be kell-e jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé is? Magyarországról kizárólag alkalmanként kap jövedelmet licencdíj, kamatjövedelem és árfolyamnyereség formájában? Hol adóztathatóak ezek a jövedelmek? Mi a teendő, ha a licencdíjból személyi jövedelemadót vont le a kifizető?

Kérdés: Állami tulajdonban lévő gazdasági társaság hatályos SzMSz-e alapján az ügyvezető-helyettes az ügyvezetőével azonos összeghatárig jogosult kötelezettségvállalásra a saját szakterületén, a szerződéskötésekről csupán tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az ügyvezető felé. Az ügyvezető-helyettes a saját szakterületére vonatkozó belső szabályzatok kibocsátására is felhatalmazást kapott – amely szabályzatokkal az ügyvezető által kiadott belső normák nem lehetnek ellentétesek –, valamint az ügyvezető közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetője irányában szakterületét illetően közvetlen utasítási joggal rendelkezik. A fent ismertetett hatáskör-telepítés és döntési jogosultságok összessége a gazdasági társaság működésében értelmezhető-e kettős ügyvezetésként?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozójának három gyermeke van. 2007. 08. 29-én születtek a hármas ikrei, akik közül az egyik halmozottan sérült, tartósan beteg. A három gyermek közül kettő jelenleg is az édesanyjával lakik, utánuk családi pótlékot folyósítanak. A halmozottan sérült harmadik kisfiút 2021-ben szociális intézményben helyezték el. Ettől az időponttól a családi pótlékot az intézmény kapja mint tartási díjat, az édesanya lemondott róla. 2025-ben a gyermek betöltötte a 18. életévét, az intézmény kérésére gondnokot kellett kijelölni számára, mivel az állapota nem teszi lehetővé, hogy ügyeit maga intézze. A tartósan beteg gyermek után az édesanya a születésétől számítva több mint 14 évig kapta a családi pótlékot. A magánszemély édesanya jogosult-e a személyijövedelemadó-mentességet igénybe venni? A családi járulékkedvezményt kettő vagy három gyerekre veheti igénybe az édesanya?

Kérdés: Önkormányzatunknál gyakorlat, hogy a polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről minden egyes esetben külön határozatot hoz, legyen szó beszerzési eljárás indításáról, a beszerzési eljárás lefolytatása után a nyertes pályázóval való szerződés megkötéséről, civil szervezeteknek nyújtott támogatásokról, előirányzat-átcsoportosításokról stb.
Szükséges-e minden ilyen átruházott hatáskörű döntés esetében határozatot hozni? Ez sok esetben nagyon lassítja a folyamatainkat. El lehet ezt hagyni?

Kérdés: Önkormányzat által létrehozott szervezet vagyunk, ezért a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításunkat az önkormányzat közgyűlése hagyja jóvá. Szabályos eljárás-e az, ha az időközi költségvetési jelentés feladásához a tárgyhónapban teljesített kiadások megfelelő rovatra történő könyvelése érdekében, az előirányzat-átcsoportosítás könyvelését a tárgyhónapban elvégezzük akkor is, ha az előirányzat-átcsoportosításról szóló közgyűlési határozat a tárgyhóban elfogadásra került, azonban csak a tárgyhót követő hónapban lép hatályba? Amennyiben szabályos az előirányzat-átcsoportosítás lekönyvelése a közgyűlési határozat hatálybalépése előtt, úgy szabályos lehet-e az az eljárásrend, miszerint a felmerült kiadásokhoz kapcsolódó szükséges előirányzat-átcsoportosítás elvégzése után teszünk javaslatot, annak közgyűlési határozattal történő jóváhagyására? Gyakorlatban például, ha felmerül egy nem várt kiadásteljesítés a K6 beruházások rovatokon november 28-án, és a K6 rovatokon nem áll rendelkezésre elegendő előirányzat, helyes-e, ha november hónapra elvégeztük az előirányzat-átcsoportosítást K3-ról K6-ra, majd a közgyűlésnek javaslatot csak decemberben teszünk az előirányzat-átcsoportosításról?

Kérdés: Polgármesteri hivatal által foglalkoztatott közszolgálati jogviszonyban álló tisztviselő jogviszonya megszűnhet-e áthelyezéssel az önkormányzat által fenntartott intézményhez közalkalmazotti jogviszonyba? Ha igen, határozott időre vagy végleges áthelyezéssel?

Kérdés: Önkormányzatunk postát üzemeltet. A Szerencsejáték Zrt.-vel szerződést kötöttünk sorsjegy-értékesítés kapcsán. A Szerencsejáték Zrt. óvadéki számla nyitását tette kötelezővé, mely ügynöki számla, nem pénzforgalmi, és korlátozott rendeltetésű. Az óvadéki számlára egy előírt összegű óvadékot kell befizetni, valamint felhatalmazást kell adni csoportos beszedési megbízásra. Az óvadék átvezetésének könyvelésében (mind kiadásként, mind bevételként), valamint az utána lévő sorsjegy-értékesítés során keletkező bevétel és a Szerencsejáték Zrt. által inkasszált vagy csoportos beszedéssel teljesített kiadás könyvelési tételeiben szeretnék segítséget kérni. Elegendő a fent leírt tranzakciók végrehajtásához egy óvadéki számla, vagy szükséges pénzforgalmi számlát is nyitni? Kötelező POS-terminált üzemeltetni a sorsjegy-értékesítéshez? Amennyiben igen, ez a POS-terminál hozzárendelhető az óvadéki számlához? A Szerencsejáték Zrt. külön kérése, hogy az óvadéki számlára utaljunk 5000–10.000 forintot, ami fedezheti az esetlegesen felmerülő többletköltségeket. Jeleztem, hogy számla, bizonylat hiányában ennek nem tudunk eleget tenni, ám erre azt mondták, hogy ebben az esetben megbontják az óvadék összegét, és azt kötbér terheli. Ezt hogyan tudnám szabályosan elkerülni?

Kérdés: Közoktatási intézményünk áfakörös adószámmal rendelkezik. Adóköteles tevékenysége csak gyermekétkeztetésből származik. Harmadik országból kapott az intézmény iskolabútorokat, amikhez az importáfát a NAV vámletéti számlájára megfizette az iskola. Jogosult-e az intézmény az importáfa visszaigénylésére?

Kérdés:

Egy közszolgálati tisztviselőnek 2025. január 1. napjától rokkantsági ellátást állapítottak meg. Tartós távollétét követően október hónapban leadta a határozatát a munkáltatója felé. Egészségi állapota mértéke 28%, D minősítési kategória. 
1. A tisztviselő igénybe veheti-e a plusz 5 munkanap szabadságot a kapott határozattal? A Kttv. 102. §-a egészségkárosodás tekintetében vizsgálja a jogosultságot, szükséges-e külön határozat az egészségkárosodás tekintetében a pótszabadság igénybevételéhez? 
2. Rehabilitációs hozzájárulás szempontjából megváltozott munkaképességű személynek kell-e tekinteni? Megfelel-e az az értelmezés, hogy a 2011. évi CXCI. törvény 22. §-a szerinti feltételek közül az a) és a b) közül mindkettőt, és a c) vagy a d) pont tekintetében csak az egyiket szükséges igazolni?