1035 talált állásfoglalás a letét kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk területén működő kft. bővíteni szeretné a gyártókapacitását, új gyártóegységet szeretne létesíteni, amelyhez a területét kell bővítenie. A bővítéshez az önkormányzat az ingatlanokat helyi gazdáktól vásárolja meg, majd azt a termelés alóli kivonást követően értékbecslés alapján értékesíti a kft. részére. Az ügylet bonyolítására ingatlan-adásvételi előszerződés készült, amely rögzíti, hogy az ingatlan az Áfa-tv. 259. §-ának 7. pontja szerint építési teleknek minősül, így az átruházása az általános szabályok szerint egyenesen adózik. A vételár alap + áfa összegben került meghatározásra a szerződésben, és tartalmazza az átminősítéssel kapcsolatos összes költséget, illetve az önkormányzat által a kft. részére nyújtandó de minimis támogatás összegét is. Az önkormányzat a szerződés szerint az első számláját 50% mértékkel mint vételárelőleget számlázza ki. Az összeg beérkezését követően megvásárolja a gazdáktól a földterületeket, átminősíti, elvégzi a szükséges telekalakítási feladatokat. Az önkormányzat a fennmaradó második részről szóló számlájába beszámítja a kft. részére biztosítandó csekély összegű de minimis támogatás összegét, és az így fennmaradó összegről (fennmaradó vételár) állítja ki az ügyletet lezáró számláját. Az ügylettel kapcsolatosan készült egy másik közcélú fejlesztési megállapodás is, amely a kft. által fizetett vételárból a kisajátítási, átminősítési költségek levonását követően képződött összeg felhasználását rögzíti, egy intézményi fejlesztési program formájában. Jól gondoljuk, hogy az ügylet az áfa szempontjából általános módon kezelendő, az előlegről és a fennmaradó részről kiállított számlákban szereplő áfatartalmat az önkormányzat bevallja és befizeti? A második 50%-ról szóló számlában levonható tételként meg lehet jeleníteni a de minimis támogatás összegét? Amennyiben igen, akkor a fizetendő áfa összege kevesebb lesz, mint a szerződésben rögzített áfatartalom, ez így helyes?

Kérdés: A Púétv. hatálya alá tartozó óvodánkban 2013-tól dolgozó pedagógiai asszisztensünk idén óvodapedagógus-diplomát szerzett, és a továbbiakban óvodapedagógusként kívánjuk foglalkoztatni. A dolgozónak nincs a Púétvhr. 42. §-ának a)–i) pontjaiban meghatározott két év szakmai gyakorlata, ezért őt Gyakornok fokozatba kellene besorolni. Azonban, mivel van 6 év egyéb jogviszonya, ezért PED I. fokozatba is sorolhatnánk, de azt – ha jól értelmezzük a jogszabályt – csak új jogviszony létesítésekor lehet figyelembe venni. Meg kell szüntetni a jelenlegi jogviszonyát, és mint új dolgozót felvenni, vagy lehet egy kinevezésmódosítással óvodapedagógus-munkakörben PED I. fokozatba tenni a 6 év egyéb jogviszonya alapján?

Kérdés:

Az önkormányzatunk pályázatot adott be tanyákban létesített lakossági víztisztító berendezés, illetve villamos hálózat kiépítése ügyében a VP6-7.2.1.4-17 kódszámú felhívás alapján. A költségek az önkormányzatnál merülnek fel, és számolja el őket a pályázati támogatás terhére. Majd a létesülő vagyonelemeket ingyenesen átadja a lakosság és a villamos hálózatot üzemeltető részére. A pályázat megvalósítása és a vagyonelemek üzembe helyezése után fenntartási időszak következik, amely az önkormányzat mint kedvezményezett kötelezettsége. A beruházás tételeinek tárgyi eszközök között történő nyilvántartására vonatkozik a kérdésünk. Mind a víztisztító berendezés használatbavétele, mind a villamos hálózatra csatlakozás a lakosság által megtörtént, azonban nem tudjuk, hogy a pályázat fenntartási időszaka alatt a vagyonelemeket az önkormányzatnál, mint fenntartásra kötelezettnél kell nyilvántartani a fenntartási időszak végéig (értékcsökkenéssel, elhatárolással), vagy átadhatóak a használók részére, és esetleg a nullás számlaosztályban tartanánk nyilván?

Kérdés:

Önkormányzatunk lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységére adómentesség helyett az adókötelessé tételt választotta. 2020-ban az önkormányzat megnyert egy gazdaságfejlesztési pályázatot, de a feltétele az volt a bruttó támogatásnak, hogy bevétel keletkezzen, de áfás bevétel nem keletkezhet, mert a projekt áfáját vissza kell fizetni. A program kapcsán 7 db beépítetlen terület átadásra került az önkormányzattól a polgármesteri hivatalnak üzemeltetésre. A 2 intézmény között egy térítésmentes üzemeltetési megállapodás született. A hivatal mentes a bérbeadás miatt. Ezekhez az ingatlanokhoz 2020-ban készült egy megállapodás, hogy a használatba adó (hivatal) éves díj ellenében használati díjat szed be a használatba vevőktől (ügyfelektől). Ezzel párhuzamosan egy adásvételi előszerződést megkötöttek az önkormányzat és a vevők között (ezek a személyek azok, akik használati díjat fizetnek a hivatalnak). Az előszerződésben foglaltak a következők: a szerződő felek kötelezettséget vállalnak, az 5 éves fenntartási időszak lezárását követő 30 napon belül adásvételi szerződést kötnek, pl. 4.000.000 Ft + áfa vételár (ezt alátámasztja egy ingatlanvagyon-értékelési szakvélemény, melyben az ingatlanok várható forgalmi értéke 5 év elteltét követően került megállapításra). A vételárba a polgármesteri hivatallal kötött használati szerződés alapján fizetett teljes használati díj beszámításra kerül. Az önkormányzat minden nyilatkozatot kiad, hogy a vevő gazdasági tevékenységet folytasson, épületet emeljen, utat építsen, a közműveket saját költségére megvalósítsa. A 7 db ingatlanból 6 ingatlan beépítetlen terület, a HÉSZ és a Mép-tv. 16 §-ának 27. pontja alapján ezek építési telkek, illetve 1 beépített ingatlan, mivel egy műhelyépületet emeltek, és a használati engedély dátuma 2023. 12. hó. Az 5 év alatt pl. összesen 1.500.000 Ft üzemeltetési díjat a polgármesteri hivatal megkapott egy ügyféltől. A fenntartási időszak hivatalos lezárása ezután következik, így az értékesítés miatt a számlát hogyan állítjuk ki helyesen az önkormányzatnál? A 6 db telek 27% áfával kerül értékesítésre (példám alapján 4.000.000 Ft + áfa)? A beépített ingatlan esetében mentesen számlázunk? Hogyan számítjuk bele az önkormányzat ingatlanértékesítése során a vételárba a hivatalnak megfizetett használati díjat? A számlán csökkentő tételként szerepeltethetjük-e, ha igen, akkor milyen áfakulccsal és mire hivatkozva? Ha nem, akkor a számlát 4.000.000 + áfa összeggel állítjuk ki és könyveljük le, de a használati díjat hogyan kell beleszámítani és lekönyvelni?

Kérdés:

Az önkormányzat és egy magánszemély között csereszerződés jött létre építési telek vonatkozásában. A szerződésben kölcsönösen 2 millió forintot állapítottak meg és fogadtak el forgalmi értéknek. Rögzítették továbbá, hogy értékkülönbözet nem keletkezett, így egymásnak értékkülönbözetet nem kell megfizetni. Hogyan kell helyesen ezt az ügyletet a főkönyvi könyvelésben lekönyvelni, számlázni? Hogyan kell áfa szempontjából kezelni? Kell-e illetéket fizetni? Az általános forgalmi adó kérdésére nem tértek ki a szerződésben, nem is fizette meg az önkormányzat felé a magánszemély. Hogyan lehet ezt utólag orvosolni?

Kérdés: Helyesen járna-e el a költségvetési intézmény, ha eredménykötelemre hivatkozva vállalkozási szerződést kötne magánszeméllyel (adóazonosító jellel rendelkezik) alkalomszerű tevékenység ellátására, például műtárgymásolat készítése fénykép, illetve gyűjteményi tárgy alapján, vagy műtárgy restaurálása, vagy demonstrációs tárgyak installálása esetén? Kifizetéskor a jogviszonyt megbízási jogviszonyként kezelné, a díjat a bérkeret terhére számolná el. A bruttó megbízási díjból adóelőleg és társadalombiztosítási járulék levonására kerülne sor.

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal kirendeltségén hatósági ügyintéző munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő, valamint szintén a kirendeltségen aljegyző munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő házastársak. Fennáll-e közöttük összeférhetetlenség? Amennyiben igen, hogyan lehet azt feloldani?

Kérdés:

Önkormányzatunk lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenység tekintetében adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adózást választotta 2021. január 1-től. Jelenleg folyamatban van egy pályázat, mely keretén belül az önkormányzatunk ipari terület kiépítését vállalta a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kiépítésével, így útépítéssel együtt. Az ipari terület haszonszerzés (bérbeadás) céljából épül. Az irányító hatóság közlése szerint: „Amennyiben az önkormányzat az ipari területen lévő ingatlanokat bérbe adja, a bérbeadást az Áfa-tv. alapján adókötelessé teszi, és a közmű-, illetve útfejlesztés célja az ipari terület hasznosítása, értékesítése vagy bérbeadása, úgy feltételezhető, hogy a beruházás az adóköteles bevételszerző tevékenységet szolgálja, ezért a beszerzések áfatartalma levonható. Ebben az esetben az elszámolási útmutató hivatkozott rendelkezései alapján a projektet nettó módon szükséges rögzíteni.” Az ipari parkhoz vezető út építése, illetve felújítása tekintetében (mivel az útfejlesztés célja az ipari terület bérbeadása) önkormányzatunk a beszerzés áfatartalmának levonására jogosult?

Kérdés: Az önkormányzat márciusban elfogadta a költségvetési rendeletét, melyben meghatározta az eredeti előirányzatokat. Az eltelt időszakban az előirányzatok módosításra kerültek, egyrészt pályázati támogatások miatt, másrészt pedig előirányzat-módosítás/előirányzat-átcsoportosítás történt átruházott hatáskörben, melyre a költségvetési rendelet adott felhatalmazást. A költségvetési rendeletet e tételek miatt kell-e módosítani? Az Áht. 34. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve kötelező-e negyedévente a költségvetési rendeletet módosítani?

Kérdés:

Egyik költségvetési intézményünk részére egy egyéni vállalkozó, ügyvéd, jogi szolgáltatásokat végez évek óta, havonta adómentesen számlát állít ki az intézmény részére. Június végén szóban a tudomásunkra jutott, hogy meghalt. 
1. Hogyan jár el intézményünk helyesen ebben az esetben? Nyilván az intézmény kiállítja a teljesítésigazolást. 
2. Befogadhat-e bármilyen számlát, ha kiállítja valaki részükről?
3. Kifizethető-e ez a számla, vagy várni kell a hagyatéki végzésre ebben az esetben is? 
4. A szerződés automatikusan megszűnik ebben az esetben, vagy kérnünk kell bárkitől valamilyen dokumentumot, igazolást?