Találati lista:
11. cikk / 974 Lakhatási támogatás
Kérdés: Költségvetési szervünk 35 év alatti dolgozójának lakhatási támogatást szeretne nyújtani. A magánszemély kettő darab, egy hitelügylethez kapcsolódó ingatlan-jelzáloghitelben szerepel adósként. Az ingatlanban a férjével 50-50%-ban tulajdonosok. Azonban a jelzáloghitelben a férje édesanyja is szerepel adóstársként egyéb technikai okok miatt. A hitelt a magánszemély a férjével közösen törleszti, de a törlesztőrészlet egy részét az egészségpénztári számláikról fizetik, a fennmaradó részt pedig a magánszemély bankszámlájáról. A teljes havi törlesztőrészlet összege nagyságrendileg 117.000 Ft. Igénybe veheti ezt a juttatási formát a magánszemély attól függetlenül, hogy nem kizárólagosan csak ő az ingatlan tulajdonosa, és nem egyedül fizeti a hitel törlesztőrészletét? A férje nem vesz igénybe ilyen juttatási formát a saját munkahelyén. Továbbá amennyiben igénybe veheti a támogatást, akkor annak a kifizetését a munkáltató teljesítheti a magánszemély bankszámlájára is, nem szükséges közvetlenül a banknak utalni?
12. cikk / 974 Három gyermeket nevelő anyák kedvezménye I.
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának három gyermeke született. Az első 1988-ban, a második 1990-ben, a harmadik pedig 1992-ben, aki sajnos egy évet követően elhunyt. A jelenlegi szabályozás szerint az a nő is jogosult a három gyermeket nevelő anyák személyijövedelemadó-mentességére, aki olyan gyermek után is rendelkezett családi pótlékra jogosultsággal, amelynek megszűnése a gyermek halála miatt következett be. A magánszemély jogosult-e a három gyermeket nevelő anyák kedvezményére?
13. cikk / 974 Szociális gondozók beosztása
Kérdés: Szociális intézményben (időskorúak átmeneti otthonában) a szociális gondozók 12 órás nappali (reggel 7.00-től este 19-ig) és 12 órás éjszakai (este 19 órától másnap 7.00-ig) műszakban dolgoznak. Az Mt. 113. §-ának (7) bekezdése szerint éjszakai munka esetén a beosztás szerinti napi munkaidő a munkáltató által a munkakörre vagy a munkavállalóra megállapított egészségkárosító kockázat fennállásakor a nyolc órát nem haladhatja meg. A gondozói munkakörre több egészségkárosító kockázat is fennáll (pl. állás, járás, fertőzésveszély, kézi anyagmozgatás, pszichoszociális tényezők stb.). Hozzáteszem, hogy a 33/1998. NM rendelet szerinti orvosi beutalón szereplő egészségkárosító kockázatok közül legalább egy (pl. ülés, vagy járás, vagy állás) mindegyik munkakör esetében fennáll. Az Mt. fentiekben említett 113. §-ának (7) bekezdését miként kell értelmezni? A szó szerinti értelmezés alapján a gondozók nem (és tulajdonképpen más munkakörben dolgozók sem) dolgozhatnának este 19.00 órától másnap reggel 7.00 óráig, mivel a beosztás szerinti (reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig tartó) napi munkaidő több mint 8 óra. Hogyan lehetséges, hogy a gondozók jogszerűen dolgozhassanak az esti műszakban?
14. cikk / 974 Tanulók felügyeletét ellátó magánszemély
Kérdés: Amennyiben diák a kísérő, azt úgy kell értelmezni, mintha felnőtt kísérő lenne, azaz adómentes a hozzá kapcsolódó juttatás (szállás, étel)?
15. cikk / 974 Garanciális visszatartás elszámolása
Kérdés: 2016 óta garanciális visszatartásként letéti számlán kezelünk egy bizonyos összeget. A jótállási időszak lejárata után az összeg nem került kifizetésre az arra jogosult partnernek, mert a társaság kényszertörlési eljárás alá került, és 2020. évben törölték is a cégnyilvántartásból. Mi a teendő a letéti számlán kezelt összeggel?
16. cikk / 974 Testvérvárosi kapcsolatok ápolása során felmerült utazási költségek
Kérdés: Az önkormányzat külföldi testvérvárosi tevékenységét egyik intézményén keresztül bonyolítja. Erről szerződés nincs az önkormányzat és az intézmény között. Az önkormányzat az intézmény fenntartója, az intézmény önálló költségvetési szerv. Az önkormányzat biztosította a gépjárművet, amelyről használatbaadási szerződés született az önkormányzat és az intézmény között, és az intézmény csak az üzemanyagköltséget és az autópálya-használati díjat számolja el. Tekinthető-e üzleti útnak az intézmény által szervezett út, ha az intézményvezető kivételével a delegáció tagjai nincsenek jogviszonyban az intézménnyel, hanem a polgármester, az alpolgármester és két iskola igazgatója (ők a testvérváros két általános iskolája közötti együttműködés aláírása céljából mentek ki) volt a delegáltak között? A testvérvárosi kapcsolatok keretében szintén ez az intézmény szervezett egy másik utat a testvérváros meghívására, ez azonban egy testvérvárosi rendezvény volt, ami nem tekinthető üzleti célnak. A résztvevők között volt egy képviselő, a többi résztvevő nincs jogviszonyban sem az intézménnyel, sem az önkormányzattal. Adózás szempontjából hogyan ítélhető meg ez a testvérvárosi út, ha saját autóval mentek, és kiküldetési rendelvényen számoltak el az útiköltséggel, és egyéb költség nem merült fel?
17. cikk / 974 Dolgozóknak nyújtott BKK-bérlet-térítés elszámolása
Kérdés: Ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó költségvetési szerv vagyunk. Dolgozóink részére BKK-bérlet-térítést adunk szabályzat alapján a különböző ingatlanok közötti munkavégzés céljából. A BKK-bérlet költségét milyen rovatra kell könyvelni? A bérlet áfája visszaigényelhető?
18. cikk / 974 A határon átnyúló alanyi adómentesség szabályainak vagy a fordított adózás szabályainak alkalmazása
Kérdés: Egy belföldi alanyi adómentes adóalany egy másik tagállambeli, egy német, áfafizetésre kötelezett adóalanynak nyújt szolgáltatást. A magyar adóalany Németországban határon átnyúló alanyi adómentességet (SME) választott. A belföldi adóalany a magyar adószáma alatt nyújtja a szolgáltatást – mivel a magyar székhelye/telephelye a szolgáltatással legközvetlenebbül érintett (figyelemmel az Áfa-tv. 254. §-ára) –, és fordított adózás alkalmazandó az ügyletre, vagy a szolgáltatást az EX-utótaggal ellátott egyedi azonosító száma alatt, alanyi adómentesként nyújtja, illetve kell nyújtania, függetlenül attól, hogy az áfa áthárítható lenne az igénybe vevő áfafizetésre kötelezett adóalanyra?
19. cikk / 974 Költségvetési szerv és a gépkocsilízing
Kérdés: Önkormányzatunk egyik intézménye autót lízingelt. Utána derült ki, hogy költségvetési intézmény nem lízingelhet, mivel a megfelelő főkönyvi szám (K917) a 1254 szektorú intézményhez nem rendelhető. Az autó már megvan, mit tehetünk ebben az esetben?
20. cikk / 974 Zajvédő kapu könyvelése
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat vagyunk, van egy folyamatban lévő többéves beruházásunk. A beruházás területét zajvédő kapuval kellett lezárni, ami ideiglenes, de tartós, azaz több mint 1 évet fog szolgálni. Az értéke közel 5 millió Ft. Egyéb építmény beszerzésére könyveljük, aminek az értékcsökkenése csak 2% (elsősorban erre gondoltunk), vagy Egyéb gép, berendezésre is lehetne esetleg, mert ha egyszer elkészül a beruházás, ez a kapu bontásra kerül?
