Önkormányzati tulajdon értékesítésében történő közreműködés, üzletrész-értékesítés közvetítésének áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Társaságunk 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló vagyonkezelő gazdasági társaság, amelynek feladatai közé tartozik többek között az önkormányzati vagyonelemek hasznosítása. Társaságunk (megbízó) jelenleg egy jelentős ingatlan vagyonnal rendelkező, önkormányzati tulajdonban álló kft. 100 százalékos tulajdoni hányadát kívánja értékesíteni. Az ingatlant tulajdonló vállalkozás üzletrészének értékesítésére felkértünk egy közvetítő-tanácsadó céget (megbízott), amely a sikeres közvetítés eredményeként a szerződésben meghatározott mértékű közvetítői jutalékra jogosult. A szerződés szerint a megbízott többek között vállalta, hogy a tranzakció előkészítése során tanácsadást végez a tranzakció lehetséges módozataival kapcsolatban, közreműködik az üzletrész értékelésének véglegesítésében és befektetői marketingtevékenységet végez. A szerződés szerint a megbízott a tranzakció végrehajtásának segítését is vállalta, többek között a potenciális befektetőkkel történő tárgyalások szervezésével, az előzetes ajánlatok feltételeinek tisztázásával, kialakításával, a befektetők átvilágításának támogatásával. Emellett a szerződés szerint vállalt szolgáltatásában az ajánlatok bekérését, értékelését végzi, közreműködik a tranzakció jogi dokumentációjának kialakításában, a jogi tanácsadók munkájának koordinálásában, a jogi dokumentációk aláírásának támogatásában. A megbízott feladatai magukban foglalták továbbá a megbízó döntés-előkészítésének támogatását, a tranzakcióval kapcsolatos releváns információk gyűjtését és feldolgozását is. A szerződés teljesítése során azonban a megbízott végül - mindkét fél által teljesítésigazolással elismert módon - csak az üzletrész értékesítésére irányuló közvetítési szolgáltatást végzett, amely egyetlenegy érdeklődő, a majdani tényleges vevő bemutatására irányult. Megbízott a megbízás tárgyát érintően egyéb - tanácsadási vagy más szolgáltatói - tevékenységet nem végzett, tehát a szerződésben foglalt egyéb szolgáltatási elemek teljesítésére/feladatok ellátására nem került sor. Erre is figyelemmel az a kérdésünk, hogy mivel a megbízott szolgáltatása a vásárló megbízónak való bemutatásán nem terjeszkedett túl, a megbízott szolgáltatás tekinthető-e az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének f) pontja alá tartozó adómentes közvetítői szolgáltatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...mely úgy rendelkezik, hogy a tagállamok mentesítik az adó alól azon ügyleteket, beleértve a közvetítést is - kivéve a kezelést és a letéti kezelést -, amelyek részvényekre, gazdasági társaságokban vagy egyesületekben való részesedésre, kötvényekre vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Változás a kataalanyiságban

Kérdés: A katatörvény módosítása miatt az a helyzet állt elő, hogy kisadózó vállalkozóval kötött szerződés alapján a munkák nem készültek el 2022. augusztus 31-ig, a vállalkozó a számlát később állította ki.
1. Kellett volna a szerződést módosítani, vagy elég, ha a vállalkozó közölte, milyen formában folytatja tovább a vállalkozását? (Feltételezzük, hogy változik az adószáma, áfát fog felszámítani, illetve jogutód lesz a nem katás vállalkozás.)
2. Hogyan kell eljárni helyesen, ha előleget vagy részszámlát fogadtunk be a katás vállalkozótól, azonban a végszámla kiállításakor már nem katás? Előzőek maradhatnak áfamentesek, csak a végszámlára számít fel áfát, vagy visszamenőleg korrigálni kell azokat is áfásra?
Részlet a válaszából: […] ...erre vonatkozóan nincs jogszabályi előírás. A kata egy adózási mód, amelynek megváltozása nem jelent jogutódlást, a társaság folytatja létét, csak más adózási rendszerben.Az áfaalanyiság és a kataadózás között nincs egyenes összefüggés. Az áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

Kérdés: Önkormányzatunk intézménye egyik alkalmazottjának havonta munkába járással kapcsolatosan távolsági vasúti bérlet hozzájárulást fizet Budapest-Szolnok viszonylatban. A bérlet ára 71 200 forint, melyet az intézmény teljes összegben megtérít. Költségcsökkentés érdekében ötlet szintjén felmerült olyan lehetőség, hogy az érintett alkalmazott számára névre szóló MÁV START Klub Bónusz kártyát adna féléves időintervallumokra, melynek ára jelentősen kevesebb, mint a havibérletek szummája.
1. Megteheti-e az intézmény, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést ilyen formában nyújtsa?
2. Ha igen, megteheti-e az intézmény, hogy differenciál az alkalmazottak között, azaz csak azoknak az alkalmazottnak nyújtja ezt a lehetőséget, akik esetében ez a verzió a költséghatékonyabb?
3. Kötelezheti-e az alkalmazottat, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, vagy az alkalmazottnak joga van havibérletet elszámoltatni?
4. a) Könyveléstechnikailag ezt a gazdasági eseményt ugyanúgy személyi juttatásként kell-e könyvelni (K1), vagy mivel egy kártyát vásárol meg az intézmény, dologi kiadás (K3) lesz?
4. b) Ha személyi juttatás, milyen módon szükséges ezt a KIRA-rendszerben számfejteni (azaz havi bontásban vagy egy összegben)?
5. Ha az alkalmazott felmond, az intézmény igényt tarthat-e az időarányos rész visszatérítésére?
6. Van-e bármilyen adóvonzata ennek a lehetőségnek?
Részlet a válaszából: […] A 39/2010. Korm. rendelet szerint a munkáltató megtéríti a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Ingatlanberuházás áfája

Kérdés: Egy cég ingatlant szeretne építeni egy speciális területre. A község helyi építési szabályzatáról (továbbiakban: HÉSZ) szóló önkormányzati rendelete különleges terület: mezőgazdasági üzemi terület övezetbe sorolja az adott területet. A HÉSZ szerint "Különleges terület - mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteinek építési telkein a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, legfeljebb 1 lakó rendeltetési egység létesíthető". Ezen speciális területen felépítendő ingatlan esetében alkalmazható-e az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja, illetve a 142. §-ának b) pontja alapján a fordított adózás? Az első esetben ingatlan-nyilvántartási bejegyzés is szükséges, míg a második esetben az, hogy építési hatóságiengedély-köteles legyen a munka (vagy bejelentésköteles).
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja szerint termék értékesítésének minősül az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Egészségügyi jogviszonyban dolgozó nyugdíjazása

Kérdés: Egészségügyi jogviszonyban dolgozó munkavállalónk nyugdíjba vonulását tervezi. Az Eszjtv. 12. §-ának (6) és (7) bekezdése szerint a közalkalmazottnak kell kérni a felmentését, és a munkáltató hozzájárulásával szűnik meg a munkaviszonya. Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése hivatkozik a felmondási időre, ami harminc nap. A felmondási idő feléről a dolgozót a munkavégzés alól fel kell menteni. A dolgozó a szakszervezet jogászához fordult, aki a következők szerint értelmezi a jogszabályt: "Az Eszjtv. 12. § (6) és (7) bekezdése - amely a jogviszony megszüntetéséről szól - szinte szó szerint vette át a Kjt. 30. §-ának (4) és (5) bekezdését. E joghely szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyt felmondással meg kell szüntetni, ha a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmondási idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. Ez azt jelenti, hogy ha valaki »nők 40« nyugdíjba szeretne elmenni, és legkésőbb a jogviszonya megszűnésekor a »nők 40« nyugdíjhoz szükséges jogosultsági feltételek beállnak, kérelmére a jogviszonyát a munkáltatónak kell felmondással megszüntetnie. A törvény 1. §-ának (9) bekezdése szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyra az Mt. szabályait kell alkalmazni abban az esetben, ha a szolgálati jogviszonyról szóló törvény eltérően nem rendelkezik. Mivel az Eszjtv.-ben a felmondási idő mértékére nincs eltérő rendelkezés, ezért e tekintetben az Mt. 69. §-át kell alkalmazni. E szerint a felmondási idő hossza 40 év jogviszony után 90 nap. Összegezve: értelemszerűen a dolgozó jogviszonya a felmondási idő (90 nap) végével szűnik meg." Jelzése szerint a "nők 40" nyugdíjazás esetén a dolgozó kérelmére a dolgozó jogviszonyát munkáltatói felmondással kell megszüntetni. Ebben az esetben a felmondási idő 90 nap, melynek feléről a dolgozót a munkavégzés alól is mentesíteni kell. Az Mt. 66. §-ának (2) bekezdése előírja a munkáltató általi felmondás indokait, mely között nem szerepel a nyugdíjazás. A másik aggályunk, hogy ha a munkáltató mond fel, a dolgozó nem minősül még nyugdíjasnak, így a munkáltató általi felmondás esetén végkielégítést is kell fizetni a dolgozónak. Véleményünk szerint csak a dolgozó kezdeményezheti a felmentést, a törvényes felmondási idő 30 nap, mely a 69. § (3) bekezdés szerint maximum hat hónappal meghosszabbítható. Kérjük állásfoglalásunk megerősítését!
Részlet a válaszából: […] ...a jogviszonya, onnantól kezdve folyósítható is részére az ellátás, azaz őt sem éri hátrány. A munkáltatónak tehát érdemes kísérletet tenni arra, hogy az időzítésről megegyezzen a munkavállalóval.(Kéziratzárás: 2022. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Közösségen belüli termékbeszerzés vagy Közösségen belüli távértékesítés?

Kérdés: Egy általános szabályok szerint adózó belföldi adóalany egy szlovák-magyar webáruházból vásárolt terméket. A számlán szerepel az eladó közösségi adószáma, a vevő adószáma azonban nem került feltüntetésre. A terméket Szlovákiában adják fel. Az értékesítésről kiállított számlán magyar áfamérték került felszámításra. A kereskedő honlapján található információk szerint az értékesítő cég több közösségi tagállamban is rendelkezik raktárkészlettel. Az ügylettel kapcsolatban az a kérdésem, hogy az Közösségen belüli termékbeszerzésnek vagy Közösségen belüli távértékesítésnek minősül? Helyes-e továbbá az az értelmezés, mely szerint a belföldi adóalany a fenti ügylet esetén adóalapnak a kapott számlán szereplő nettó értéket tekintheti, valamint, hogy adólevonási joggal nem élhet, mivel nem áll a rendelkezésére az Áfa-tv. 127. §-a (1) bekezdésének ba) alpontja szerinti, a nevére szóló, a termék Közösségen belüli beszerzése teljesítését tanúsító számla?
Részlet a válaszából: […] ...az Áfa-tv. 26. §-a értelmében.Amennyiben a terméket Szlovákiából szállították Magyarországra, függetlenül attól, hogy az ügyletet az eladó nem Közösségen belüli adómentes termék-értékesítésként kezelte (hanem Közösségen belüli távértékesítésként),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Gyermekétkeztetési térítési díj

Kérdés: Önkormányzatunk eddig bruttó összegben állapította meg a gyermekétkeztetés térítési díját a mindenkori önkormányzati rendeletében. Ezt a gyakorlatot a kormányhivatal megkifogásolta, szerintük a térítési díjat nettó összegben kell meghatározni. Ennek értelmében módosítottuk a rendeletet, amelyben már nettó díjak szerepelnek. A nettó díjak meghatározásánál figyelembe vettük a következő jogszabályt:
A 328/2011. Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés alapján: "Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni." Például ahol a nyersanyagnorma alapján a nettó térítési díj 492 Ft-ra jött ki, ott nettó 490 Ft-ban állapítottuk meg a díjat, mivel a fenti kormányrendelet alapján a díjakat kerekítve kell meghatározni. Tekintettel arra, hogy az áfakulcs 27%, így a bruttó térítési díj nem lesz kerek szám.
A példában vett 490 Ft-os díjnál a bruttó térítési díj 622 Ft lenne. Azonban a 328/2011. Korm. rendelet 5. §-a (2) bekezdésének első fordulata alapján (1 és 2 forintos címletű érmék bevonása) véleményünk szerint a bruttó díjat is kerekítenünk kellene, így 620 Ft-ot kellene számláznunk. Azonban ha a számlára bruttó 620 Ft-ot írunk, annak a nettója 488 Ft, ami nem egyezik meg a rendeletben rögzített 490 Ft-tal.
1. A 328/2011. Korm. rendelet 5. §-a (2) bekezdésének alapján a nettó vagy a bruttó térítési díjat, vagy mindkét díjat (a nettót és a bruttót is) kell kerekíteni?
2. Amennyiben mindkét díjat kerekítenünk kell, hogyan kell kiállítani a számlát, hogyan kell elszámolni a kerekítési különbözetet?
Részlet a válaszából: […] Az ár egy szolgáltatás vagy termék ellenértékét fejezi ki, vagyis azt az összeget, amit a vevőnek fizetni kell (fogyasztói ár). A bruttó ár az adóval megnövelt értéket jelenti. A nettó ár nem egyenlő a fogyasztói árral, mert nem tartalmazza az áfát.A Gyvt. előírásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Térítésmentesen kapott építési telek utáni adókötelezettség

Kérdés: Felmerül-e személyijövedelemadó- és illeték-fizetési kötelezettség abban az esetben, amikor egy önkormányzat azon magánszemélyek részére, akik CSOK-ot vesznek igénybe, térítés-mentesen adna építési telket?
Részlet a válaszából: […] ...A telek ingyenes juttatása tehát nem felel meg a hivatkozott rendelkezésben foglaltaknak.Abban az esetben, ha az önkormányzat helyi rendeletet alkot, amelyben az építési telek ingyenes juttatásának feltételei kerülnek meghatározásra, akkor a telek egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Önkormányzati beruházáshoz kapcsolódó közérdekű kötelezettségvállalás

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kíván kötni egy társasággal, amely megújuló energiaforrást hasznosító fotovoltaikus kiserőművet létesít a település külterületén, több helyrajzi számot érintően, melyek magántulajdonban vannak. A beruházás érint még két utat, melyből az egyik önkormányzati tulajdonban van, amit ki kell szélesíteni és fel kell újítani. A szélesítés érint szomszédos földrészletet is, amely magántulajdonban van. A beruházás megvalósítása előfeltételeinek teljesítése érdekében a társaság vállalja, hogy az önkormányzat részére a földrészlet - telekalakítással vegyes - adásvétel útján történő megszerzéséhez szükséges forrást, azaz a vételárat (ügyvédi letétbe helyezéssel [teljesítési letét], vagy közvetlenül a tulajdonosnak történő teljesítéssel) és a járulékos költségek (jogi szolgáltatás, értékbecslés stb. díja, eljárási díjak, illetékek) fedezetét köz-érdekű kötelezettségvállalásként biztosítja. Az önkormányzat az utat a beruházás megvalósítása után térítésmentesen átveszi. Az önkormányzat fogadhat-e közérdekű kötelezettségvállalásként ilyen összeget, illetve mi a könyvelése ennek?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint közút építésének, kiszélesítésének érdekében vásárolja meg az önkormányzat a földterületet, és ehhez nyújt támogatást, közérdekű kötelezettségvállalásként a társaság.Az önkormányzat köti az adásvételi szerződést a magánszeméllyel....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Útvonalengedély-kiadással kapcsolatos tevékenység

Kérdés: Önkormányzatunk a közigazgatási területét érintő útvonalengedélyre kötelezett igénybe vevők és közterületek körét, és a közútkezelői/útfenntartási hozzájárulás mértékét rendeletalkotási jogkörében eljárva, önkormányzati rendeletben állapította meg. E rendelet rögzíti az útfenntartási hozzájárulás mértékét és az útvonalengedélyhez tartozó illeték díját, mely az önkormányzat illetékbevételi számlájára fizetendő. Az útvonalengedély-kiadással kapcsolatos tevékenységet az önkormányzat az áfaszabályozás szerinti közhatalmi tevékenységnek - vagyis nem gazdasági tevékenységnek - tekinti, az e tevékenységből származó bevétel után áfát nem számít fel, számlát nem bocsát ki. Helyes ez az értelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...42/A. § (1) és (2) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében és a 45. § (1) bekezdésében a helyi önkormányzat képviselő-testületét;b) Budapest Főváros Önkormányzata esetében az a) pontban foglaltaktól eltérően a fővárosi közgyűléstkell érteni".Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.
1
2
3
85