Negatív bankszámlaegyenleg

Kérdés: A Költségvetési Levelek 273. számában, a 4920. kérdésszám alatt megjelent kérdéshez hasonló problémával találtuk szemben magunkat 2020. január 3-án, de intézmény vonatkozásában (óvoda). A bankszámla egyenlege 2019. 12. 31-én -10 687 Ft lett (lényegesen magasabb bankköltségek kerültek levonásra, mint amit terveztünk, számoltunk). Milyen teendőink vannak ezzel kapcsolatban? Hogyan kell majd az év végi beszámolóban szerepeltetni ezt a negatív egyenleget?
Részlet a válaszából: […] A 2019. 12. 31-i -10 687 Ft-os egyenleg a bankköltség-terhelés miatt vált negatívvá. Ez nem lesz likvid hitel, nem lesz hosszú lejáratú hitel. A mínuszos összeget kötelezettségként fogják kimutatni, nem lesz különbség az önkormányzatok és azok költségvetési szervei között....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Bankszámlaegyenleg

Kérdés: A Roma Nemzetiségi Önkormányzat év végi (2018. 12. 28.) bankszámlaegyenlege negatív lett a bank általi pénzforgalmi jutalék terhelése miatt. A negatív egyenleg 1887 Ft. A nemzetiségi önkormányzat folyószámla-hitelkerettel/likvid hitellel szerződés alapján nem rendelkezik, a bank úgynevezett technikai hitelt nyújtott. Hogyan kell majd az év végi beszámolóban szerepeltetni ezt a negatív egyenleget? Hosszú lejáratú hitelként kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] A bankszámla negatív egyenlegét kötelezettségként fogják kimutatni. A mérlegben a kötelezettségeket költségvetési évben esedékes kötelezettségek és költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek, ezen belül a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Folyószámla-egyenleg

Kérdés: A bankszámlánknak negatív egyenlege van, mivel a zárlati tételeket rátette a bank. Költségvetési szervről van szó. Mi lehet a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A negatív bankszámla (folyószámla)-egyenleget sem az Szt., sem az Áhsz. nem ismeri el. Ezért javasoljuk, hogy a negatív egyenleget a rövid lejáratú kötelezettség, rövid lejáratú hitel szabályai szerint könyveljék. A negatív bankszámlaegyenleg rövid lejáratú hitelként, likvid...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Folyószámlahitel

Kérdés: A Költségvetési Levelek 231. számában megjelent 4270. számú kérdésre adott válaszban olvastam: "A likvid hitel a folyamatos működéshez felvett hitel, amit a gazdasági éven belül vissza kell fizetni. A likvid hitel lehet: folyószámla, munkabér és rulírozó hitel. Ezzel tudják a költségvetésben megtervezett működési hiányt finanszírozni, amelyet viszont év végéig vissza is kell fizetni. Amennyiben nem kerül év végéig visszafizetésre, akkor hosszú lejáratú hitellé kell átminősíteni." Az említett átminősítést miként kell értelmeznünk, illetve hogyan és milyen bizonylat alapján kell könyvelnünk év végén, tekintve hogy hosszú lejáratú hitelfelvételre kormányengedéllyel nem rendelkezik az önkormányzat, illetve a számlavezető pénzintézettel kötött szerződés is folyószámlahitelre vonatkozik, nem pedig hosszú lejáratú hitelre?
Részlet a válaszából: […] A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény szerint az önkormányzat működési célra likvid hitelt, azaz naptári éven belül lejáró hitelt vehet fel.A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része. Az önkormányzati alrendszer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Likvid hitel

Kérdés: A Költségvetési Levelek 231. számában olvastam a likvid hitel kontírozási tételeiről, ami érthető és világos. Számomra az a kérdés, hogy a napi bankszámlakivonat mely tételeit kell könyvelni? Ha naponta a negatív záró egyenleget könyvelem bevételként és kiadásként, az előirányzatban és a teljesítésben nagyon nagy halmozódás keletkezik. Egy kis példán keresztül szíveskedjenek levezetni, hogy mely összegek kerüljenek könyvelésre:
Például:
1. kivonat nyitó +1 000 000 Ft
záró -500 000 Ft
2. kivonat nyitó -500 000 Ft
záró -2 500 000 Ft
3. kivonat nyitó -2 500 000 Ft
záró +600 000 Ft
Részlet a válaszából: […] Nem a napi záró egyenleget könyvelik le, hanem a növekményt, illetve a csökkenést. Az Önök példája szerint az első kivonat esetében a -1 500 000 Ft különbözetet, a második kivonat esetében a -2 000 000 Ft különbözetet, a harmadik kivonat esetében a +3 100 000 Ft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Folyószámlahitel

Kérdés: Önkormányzatunk 2016-ban úgy döntött, hogy a költségvetés forráshiányát folyószámlahitellel kívánja biztosítani. Hogyan kell lekönyvelnünk a hitelfelvétel, hitel-visszafizetés előirányzatát, teljesítését?
Részlet a válaszából: […] A Stabilitási tv. rendelkezik az adósságot keletkeztető ügyletek hozzájárulásának részletes szabályairól. A likvid hitel a folyamatos működéshez felvett hitel, amit a gazdasági éven belül vissza kell fizetni. A likvid hitel lehet: folyószámla, munkabér és rulírozó hitel....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Önkormányzati likvid hitel aláírása

Kérdés: Önkormányzati likvid hitel aláírására pénzügyi ellenjegyzőként ki jogosult? Mi az előírt szakképzettség?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 13. §-ának (2) bekezdése szerint a költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban rendezi a működéséhez kapcsolódó, pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen a tervezéssel, gazdálkodással, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Közvetlenül elszámolható végleges kötelezettségvállalások

Kérdés: Minden egyes kifizetést egyaránt könyvelni kell-e a sima, majd a végleges kötelezettségvállalás számlán? Melyek azok az esetek, amikor elég csak a végleges kötelezettségvállalás számlán könyvelni? Értem ez alatt azokat az ad hoc jellegű kifizetéseket, amihez nem tartozik sem szerződés, sem megrendelés, csak feljegyzés vagy anyagigénylés.
Részlet a válaszából: […] A végleges és nem végleges kötelezettségvállalás közötti választóvonalat általában az Áht. szerint rögzített kötelezettségvállalás keletkezése határozhatja meg. Ennek értelmében minden olyan dokumentumot nem végleges (sima) kötelezettségvállalásként rögzíteni kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.

Önkormányzat kezessége

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonú kft.-je hitelt szeretne felvenni gép vásárlásához. Az önkormányzat vállalhat-e kezességet a hitel visszafizetésére? A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény értelmében kell-e a kormány előzetes hozzájárulása ehhez az ügylethez, ha igen, milyen összeghatár esetén?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat által vállalt kezesség az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 2. §-a szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti kezességnek megfelelően vállalt kötelezettség.A helyi önkormányzat költségvetésének tartalmaznia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Adósságkonszolidáció

Kérdés: Önkormányzatunknál részleges adósságkonszolidáció történt. Az állam adósságunk 65%-át átvállalta. Adósságunk kötvénykibocsátásból keletkezett. A 9 555 000 CHF értékű kötvényből 500 000 000 Ft-ot óvadéki betétként kezelt a bank. Ennek 65%-át befizettük a Kincstár számlájára, 35%-át visszafizettük a banknak, csökkentve ezzel a tőketartozást. Az adósságkonszolidáció könyvviteli elszámolásában kérnénk a segítséget. A kötvényt előbb hitellé kell alakítani, majd azt az átvállalás összegével törlesztésként csökkenteni?
Részlet a válaszából: […] A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény szerint az adósságkonszolidáció az önkormányzatok adósságának rendezésére, kölcsön- vagy hiteljogviszonyon alapuló, hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapíron, továbbá váltókibocsátáson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 17.
1
2