Előirányzat-felhasználási terv és a likviditási terv

Kérdés: Az előirányzat-felhasználási terv (Áht. 24. §) és a likviditási terv (Áht. 78. §) alatt ugyanazt a dokumentumot kell érteni, vagy ez két külön dokumentum? Van olyan önkormányzat, ahol két külön melléklet a költségvetési rendeletben, de találkoztam olyan megoldással is, hogy "előirányzat-felhasználási és likviditási terv" címen egy darab táblázat. Ha két külön dokumentum, akkor a likviditási tervnek kell egyáltalán a költségvetési rendelet mellékletében szerepelnie? Havonta felülvizsgálandó, így elméletileg havonta változhat a tartalma.
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 78. §-ának (2) bekezdése alapján a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács a bevételek beérkezésének és a kiadások teljesítésének ütemezéséről likviditási tervet készít.Az Áht....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Kötelezettségvállalások

Kérdés: Az Áhsz. 14. sz. mellékletének II. pontja tartalmazza a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartására vonatkozó elő­írásokat. A költségvetési szerv bizonyos keretszerződést kötött egy szolgáltatóval meghatározott termék legyártására, ez a kötelezettségvállalás a nyilvántartásban rögzítésre került. (A keretszerződés az összesített mennyiséget és az egységárakat is rögzítette.) A termékek több részletben kerültek legyártásra, amelyhez a költségvetési szerv külön megrendelőket állított ki, pénzügyifedezet-igazolással. A részteljesítések bizonyos adatai (db és pénzügyi teljesítés) a nyilvántartásból nyomon követhetőek rovatok szerint. A kötelezettségvállalás nyilvántartásában szükséges-e a megrendelők rögzítése is (nyilvántartási/iktató számuk, pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó adatok stb.), vagy elegendő, ha a nyilvántartás tartalmazza a "fő" kötelezettségvállalás adatait?
Részlet a válaszából: […] A kötelezettségvállalás a költségvetési szerv feladatainak ellátását (végrehajtását) szolgáló, a kiadási elő­irányzatokat terhelő fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállalása.Kötelezettségvállalásnak minősül a szerződés (megállapodás) megkötése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Önkormányzati társulás likviditási problémája

Kérdés: Önkormányzati társulásunkat több önkormányzat hozta létre egy uniós beruházás megvalósítása céljából. Időközben támogatást nyertünk egy másik 100%-ban támogatott nettó finanszírozású projekt kivitelezésére is. Problémát a nagy összegű visszaigényelhető áfa okozza. Van-e lehetőség arra, hogy valamelyik tagönkormányzat kamatmentes vagy kamatos hitelt nyújtson a társulásnak erre az átmeneti időszakra? Vagy olyan elszámolási kötelezettséggel pénzeszközt ad át, amivel a visszaigénylés után el tudunk számolni feléjük? A fentieken kívül milyen megoldást tudnak még javasolni, amivel a likviditási problémánk megoldható lenne? A banki hitel felvételéhez az összes önkormányzatnak hozzá kell járulnia, és az indikatív ajánlatok alapján ez egy nagyon költséges lehetőség.
Részlet a válaszából: […] A problémát feltehetőleg nem a nagy összegű visszaigényelhető áfa okozza, hanem az, hogy az áfát a szállítóknak ki kell fizetni, a visszaigénylés pedig 30, 45 vagy 75 nap az Art. 37. §-ának (4), illetve (4a) bekezdése alapján, ezért likviditási gondot okoz az áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Támogatás nyújtása, ellenőrzése

Kérdés: Önkormányzat által alapított és 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit kft.-vel – melynek alapító okiratban rögzített fő tevékenysége: egyéb sporttevékenység (közhasznú) – az önkormányzat támogatási szerződést köt az alapító okiratban rögzített közhasznú feladat ellátására. A kft. pályázatot ír ki, és ennek alapján támogatást kíván nyújtani (az önkormányzattól kapott támogatás terhére) önkormányzati fenntartású oktatási, nevelési intézmények (iskolák, óvodák) és más nem önkormányzati fenntartású sporttevékenységet ellátó szervezetek részére. Kérdéseink: – a kft. a működtetése és tevékenysége ellátására kapott támogatásból nyújthat-e további támogatásokat, – a fenti esetben hogyan biztosított az Áht. 13/A. § (2) bekezdése szerint a támogatott ellenőrzése a felhasználás és számadás tekintetében, tekintettel arra, hogy a továbbtámogatott szervezettel az önkormányzat nem áll semmilyen jogviszonyban sem?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaságokra általában jellemző, hogynyereségérdekeltségűek, és az Áht.-ban megfogalmazott kötöttségek nemvonatkoznak rájuk. A gazdasági társaságok nemcsak az önkormányzat felé, hanemmás gazdasági társaságok részére, vagy a lakosság részére is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.