Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott lízing tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Lízingszerződéshez kapcsolódó kötelező vagyonbiztosítás áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy hitelintézet lízingszerződés keretében nagyobb értékkel bíró eszközöket - általában gépjárműveket - ad pénzügyi lízingbe ügyfeleinek. Ezen szerződések lízingszerződések, amelyekben az érintett lízingbe vett eszközök kötelező vagyonbiztosítása minden esetben kikötésre kerül. A hitelintézet jelenlegi gyakorlata szerint a lízingbe vevő köti meg a biztosítási szerződést a biztosítóval, megfizeti a biztosítónak a biztosítási díjat, majd ezt igazolja a hitel-intézet mint lízingbe adó felé. A hitelintézet a lízingügyletekkel jelentős kockázatot vállal, amelyet szeretne a jövőben mérsékelni, így élve a lehetőséggel, hogy mint lízingbe adó kösse meg a biztosítási szerződést a biztosítóval, megfizetve a biztosítónak a biztosítási díjat, majd ezt továbbszámlázza a lízingbe vevőnek.
Az ügylet jellemzői az alábbiak:
- a biztosítási szerződés megkötése a hitelintézeten keresztül történik, de külön szerződésbe foglalják a biztosítási szolgáltatás nyújtását, külön meghatározzák a díjazást, a lízingdíjat tartalmazó számlán külön soron számlázzák a biztosítási szolgáltatás ellenértékét (biztosítási díjat), és
- lehetőséget biztosítanak ügyfeleiknek, hogy bármely biztosítóval megköthessék a biztosítási szerződést, és
- a szerződésben kikötésre kerül, hogy azon esetben, ha a biztosítási szerződést nem kötik meg, illetve a biztosítási díjat nem fizetik meg az ügyfelek, akkor a lízingszerződések a hitelintézet részéről felmondhatóvá válnak.
A vagyonbiztosítási szerződés a lízingügylethez az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a lízinghez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásként a lízingügylet adóalapjába tartozik, és így áfával növelten kell továbbszámlázni az ügyfeleknek, vagy a vagyonbiztosítás a lízingtől elkülönült, önálló szolgáltatásnak minősül, és az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének a) pontja alá tartozó adómentes ügyletként mint önállóan nyújtott közvetített szolgáltatást (Áfa-tv. 15. §) kell továbbszámlázni?
Részlet a válaszból: […]ügylet, amely miatt a felek szerződéses kapcsolatba léptek, egyes esetekben értékében lehet kisebb, mint az annak megvalósulását segítő járulékos tevékenység.A főtevékenység adóalapjába járulékos költségként beépülő ügylet fontos jellemzője, hogy az bár önmagában is állhatna, azonban az adott ügylet során a járulékos elemként megvalósuló szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés nem teljesült volna, ha a főügylet nem jött volna létre, valamint az a tény is jelentőséggel bír, hogy a járulékos elem elválaszthatatlan részét képezi a főtevékenységnek, illetve segíti annak megvalósulását, vagy adott esetben annak nélkülözhetetlen elemét képezi, vagy az értékesített termék használatát olyan mértékben segíti, hogy anélkül nem is lehetne a terméket rendeltetésszerűen használni.Azt, hogy egy konkrét termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás járulékos jellegűnek tekinthető-e, az adott ügylet valamennyi körülményét figyelembe véve kell eldönteni. Az Európai Unió Bíróságának a közösségi szinten harmonizált áfa vonatkozásában kimunkált ítélkezési gyakorlata szerint "egyes esetekben több, alakilag különálló olyan szolgáltatást, amelyet külön-külön nyújtanak, és amelyek ennek megfelelően önmagukban adókötelesnek vagy adómentesnek minősülhetnek, egységet képező ügyletnek kell tekinteni abban az esetben, ha e szolgáltatások egymástól nem függetlenek. Egységet képező ügyletnek tekinthető különösen az, amikor az adóalany által teljesített két vagy több művelet, illetve cselekmény annyira szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy azok objektíve egyetlen osztatlan gazdasági ügyletet alkotnak, amelynek elemekre bontása erőltetett lenne. Ez az eset áll fenn akkor is, ha egy vagy több szolgáltatás egyetlen főszolgáltatást alkot, és a további szolgáltatás vagy szolgáltatások egy vagy több, a főszolgáltatás adójogi sorsát osztó járulékos szolgáltatást képeznek. Valamely szolgáltatást különösen akkor kell járulékosnak tekinteni a főszolgáltatáshoz képest, ha az nem önálló célként jelenik meg az ügyfelek számára, hanem arra szolgál, hogy a szolgáltatásnyújtó főszolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni (Field Fisher Waterhouse-ítélet, C-392/11, EU:C:2012:597, 17. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat)." (C-42/14 számú Wojskowa-ügyben hozott ítélet 31. pontja.)Álláspontunk szerint - figyelemmel a fent írtakra is - a szóban forgó vagyonbiztosítás a hitelintézet által teljesített lízingügylethez mint főügylethez -?amely miatt a felek szerződéses kapcsolatba léptek - az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján járulékosan kapcsolódik, és annak adóalapjába tartozik, tekintve, hogy a lízing tárgyára vonatkozó vagyonbiztosítási szerződésnek a hitelintézet által saját nevében, de az ügyfél javára történő megkötésére nem került volna sor, amennyiben az ügyfél nem köt lízingszerződést a hitelintézettel.Mivel a lízingügylet speciális jogügylet - tekintve, hogy egymás mellett történik egy adóköteles (esetenként adómentes) termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, továbbá egy adólevonásra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4779
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Lízingelt ingatlan építményadója

Kérdés: Intézményünk egy banktól zárt végű pénzügyi lízing keretében ingatlant vásárolt. Az ingatlant terhelő adók összegét a tulajdonos lízingbe adó átterhelte a lízingbe vevőre, azaz ránk. Jogosan járt-e el a bank, ha az ingatlanhoz kapcsolódó építmény­adóra is felszámította az áfát?
Részlet a válaszból: […]forgalmi adót. [Nem alkalmazható az Áfa-tv. 58. §-ában meghatározott időszakos elszámolás, amelyet a zárt végű lízing esetén az Áfa-tv. 58. §-ának (3) bekezdése kifejezetten tilt.] A felek szabadon határozzák meg az ügylet ellenértékét. Vélhetően az ellenértéket a felek úgy határozták meg, hogy a lízing futamideje alatt a lízingtárgy beszerzésével, tulajdonlásával, illetve fenntartásával kapcsolatos adók összegét - mely adókat a tulajdonos, vagyis a lízingbe adó köteles a költségvetés felé megfizetni - a lízingbe vevő a lízingbe adó részére megfizeti. Ez az összeg is, mint a lízingbe vevő által a lízingbe adónak az ügylettel kapcsolatban fizetendő teljes összeg, az Áfa-tv. 65. § és 70. § (1) bekezdésének b) pontja szerint az ellenérték részét képezi, és adóalapnak minősül. Az Áfa-tv. 70. § (1) bekezdésének b) pontja, valamint (2) bekezdése szerint: "70. § (1) bekezdés: termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak: b) a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek. (2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazandó abban az esetben is, ha a járulékos díj és költség áthárítása külön megállapodáson alapul." A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény második rész II. fejezet 1. alpontja szerinti építményadó az elő­zőek szerint az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja szerinti termékértékesítés adóalapjának része. A lízingszerződés alapján fizetendő ellenértéket (így az építményadó miat­ti részt is) - ha az ismert - a lízingtárgy birtokba adásakor kibocsátott számlában eleve szerepeltetni kellene, függetlenül attól, hogy a lízingbe vevőnek azt a későbbiekben kell a lízingbe adó részére megtéríteni. A termékértékesítésről kibocsátott számlát, amennyiben nem tartalmazza adóalapként az építményadó összegét, a számla kibocsátójának helyesbítenie kell. A helyesbítést úgy kell elvégezni, hogy a lízingszerződés alapján a teljes futamidő alatt fizetendő építményadó összegével kell növelni az adóalapot, tehát nem havonta vagy évente kell a számlát helyesbíteni, hanem egy lépésben a lízing futamidejéből, az építményadóval terhelt hátralévő időszak alapján kell meghatározni a teljes adóalapot növelő összeget, mely megegyezik a lízingbe adó által az ügylet során összesen,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3088
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

3. találat: Lízingelt személygépkocsi előzetesen felszámított adója

Kérdés: Önkormányzatunk személygépkocsit lízingelt (nyílt végű lízing). Kérdésünk, hogy levonható-e a lízingdíj áfája? Jól tudjuk, hogy a személygépkocsi üzemeltetéséhez kapcsolódó díjak áfája nem vonható le?
Részlet a válaszból: […]vett szolgáltatás előzetesen felszámított adója. Az Áfa-tv. 33. § (3) bekezdése értelmében a tilalom nem vonatkozik a személygépkocsi-kölcsönzéssel foglalkozó adóalanyokra. A személygépkocsi bérlete, illetve nyílt végű lízingje azonban nem a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó szolgáltatás igénybevételének, hanem az üzemeltetés, illetve fenntartás előfeltételének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. június 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1717

4. találat: Nyílt végű lízing áfája

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Tárgyi eszközt nyílt végű lízinggel szereztünk be. Mikor lehet levonni és visszaigényelni a tehergépkocsi áfáját? Helyesen járunk-e el, ha az áfát a tárgyi eszköz átvételekor visszaigényeljük?
Részlet a válaszból: […]jog keletkezésének időpontja az Áfa-tv. 36. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a számlán teljesítési időpontként feltüntetett nap. Ez azt jelenti, hogy nyílt végű lízing esetén annyiszor keletkezik adólevonási jog, ahány teljesítési időpont van. Ha - az előző példa szerint - a teljesítésről szóló számla havonta érkezik, akkor az előzetesen felszámított adót havonta lehet levonni. Ellenben a teljes tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adót a termék átvételekor nem lehet levonni, hiszen - szemben a zárt végű pénzügyi lízinggel - itt nem a termék birtokbavételének időpontjában van a teljesítés időpontja, így az adólevonási jog sem egyetlen időpontban, hanem elszámolási időpontonként keletkezik. E jogcím vizsgálatának csak akkor van jelentősége, ha az adóalany nem érte el a 4 millió forintos összeghatárt. Amennyiben az adóalany elérte a 4 millió forintos összeghatárt, akkor a későbbiekben részletezetteknek nincs jelentősége. Ez esetben az Áfa-tv. 48. § (7) bekezdése értelmében a kifizetettség vizsgálatánál csak az adó összegének a megfizetését kell vizsgálni. A nyílt végű pénzügyi lízing keretén belül beszerzett tárgyi eszközzel kapcsolatosan az Áfa-tv. 48. § (4) bekezdés bb) pontjában szabályozott adó-visszaigénylési jog akkor nyílik meg, ha az adóalany a tárgyi eszköz ellenértékét az adóbevallás benyújtása esedékességének időpontjáig megfizette. A "tárgyi eszköz ellenértékét megfizette" szövegrész arra utal, hogy a beszerzés teljes ellenértékét kell megfizetni, másrészt pedig azt, hogy a kifizetett pénzösszeg a tárgyi eszköz ellenértéke legyen. Az adó-visszaigénylési jog megnyílta szempontjából nem közömbös az a tény, hogy a nyílt végű pénzügyi lízing nem termékértékesítésnek, hanem szolgáltatásnyújtásnak minősül: az e címen átvett tárgyi eszköz az átvétellel az Áfa-tv. 48. § (4) bekezdése szempontjából nem "tárgyieszköz-beszerzésnek" minősül, itt valójában csak a tárgyi eszköz használati, valamint vételi jogának a megszerzéséről beszélhetünk, függetlenül attól, hogy a számviteli szabályok értelmében az adóalany a beszerzést hol mutatja ki. Az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 4. pontja (tárgyi eszköz meghatározása) ugyanis anyagi eszközökről beszél: a használati jog nem anyagi eszköz. Önmagában az, hogy az adóalany az első részletet fizette meg, nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1662

5. találat: Lízingelt esztergagép áfája

Kérdés: Cégünk Ausztriából esztergagépet szerez be, majd a beszerzést követően tovább értékesítjük egy lízingcégnek, akitől ezt az eszközt vissza fogjuk lízingelni. Az osztrák fél a termék beérkezését megelőzően előlegszámlával előleget kér tőlünk. Ezt az előleget nem mi, hanem a mi vevőnk, azaz a lízingcég utalja át a külföldinek. Ennek jogi hátterét az képezi, hogy a belföldi lízingcégnek küldünk egy előlegbekérő levelet, majd ezen bekérőlevelünk alapján fennálló követelésünket engedményezzük az osztrák félre. Kérdésünk, hogy az osztrák partnertől kapott előlegszámla alapján fennáll-e nálunk közösségi beszerzés utáni áfafizetési kötelezettség, illetve levonási jogosultság, vagy csak a végszámla kiállításakor (azaz az engedményezés a 20/A. § (5) bekezdése alapján előleg átadásának minősül-e)?
Részlet a válaszból: […]teljesítési időpontot keletkeztet. A jóváírás az Áfa-tv. 17. §-ának viszonylatában nem feltétlenül jelent egyben tényleges, banki jóváírást, hanem az előleg összegének jogi jóváírását jelenti, azaz jóváírásnak tekintjük azt is, ha az előleget fizető fél előleg címén fennálló tartozása az előleget kapó fél felé egyéb okból kifolyólag megszűnik. Jelen konstrukcióban, mivel a későbbi visszlízingbe adó azzal, hogy az általa megvásárolni kívánt termék vételárába beszámítható összeget egy másik tartozás engedményezése címén az osztrák félnek fizeti meg, jogi értelemben előleget fizet a későbbi visszlízingbe vevőnek, így ezen összeg jóváírásának napja teljesítési időpontként kezelendő a későbbi visszlízingbe adó és vevője közötti termékértékesítés során. Ugyanakkor az Áfa-tv. 20/A. § (5) bekezdése alapján a közösségi beszerzés esetén fizetett előlegnél az előleg átadásának, átutalásának napja teljesítési időpont lesz. Mivel az előleg átadása, átutalása nemcsak tényleges átadást, hanem jogi átadást is jelenthet, ezért elmondható,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1638
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,