Mérlegtételek javítása

Kérdés: A mérlegben van több olyan tétel, amit javítani szeretnék, vagy kivezetni, mert ezeket az előző kolléganő csak oda betette, és nem tudjuk mivel alátámasztani.
1. Mérleg 154. sorában a 3651631 van K 606 568 Ft
2. Mérleg 154. sorában a 3651633 van T 2 104 718 Ft
3. Mérleg 251. sorában a 3671221 van K 996 658 Ft
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint meg kell keresni a korábbi évek könyvelésében, hogy milyen számlával szemben lettek elszámolva a kérdéses tételek, hiszen ezekre a számlákra pénzmozgással kapcsolatban kell könyvelni. Ezen tételek elvezetése a számlákról csak úgy lehetséges, ha azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
Kapcsolódó címkék:    

A mérlegkészítés időpontját követően feltárt hibák javítása

Kérdés: Előző évről a befejezetlen beruházások között, 151-es főkönyvön hagyott a korábbi könyvelőnk olyan tételeket, amelyek nem beruházási tételek (pl. nyomtatópatron, projekt-előkészítés, kötelező nyilvánosság biztosítása). Ezeket hogyan tudom szabályosan kivezetni a 151-ről?
Részlet a válaszából: […] ...javítást az Áhsz. 54/B. §-ának előírásai szerint kell elvégezni. A mérlegkészítés időpontját követően a feltárt hibákat a feltárás időszakának könyvelése keretében kell a hibát okozó tétel megfelelő könyvelésével javítani. Ha a hibát nem az Áhsz. 54/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.
Kapcsolódó címkék:    

Időbeli elhatárolás

Kérdés: Helyesen jártunk-e el, amikor a januárban esedékes szociális juttatásokat - a karácsonyi ünnepekre való tekintettel - hamarabb, azaz nem januárban, hanem az azt megelőző év decemberében fizettük ki, és a ráfordítás összegét az időbeli elhatárolások között mutattuk ki?
Részlet a válaszából: […] ...Áhsz. 13. §-ának (9) bekezdése szerint:"A mérlegben a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket kell kimutatni, amelyek költségként, ráfordításként csak a mérleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.
Kapcsolódó címkék:    

Felhalmozási célú önkormányzati támogatás

Kérdés: A 0921 felhalmozási célú önkormányzati támogatások főkönyvön szereplő összegek esetében is szükséges a halasztott eredményszemléletű bevételként könyvelés, valamint - azon összegek esetében, amelyek utalása korábban történik, mint a megvalósítás - a függő kötelezettségként nyilvántartásba vétel?
Részlet a válaszából: […] ...mérlegben a kötelezettségek között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat pénzügyileg ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.
Kapcsolódó címkék:      

Fejlesztési támogatás elszámolással

Kérdés: A 2017. évi beszámoló ellenőrzés során a belső ellenőrzés észrevételezte, hogy a passzív időbeli elhatárolás között a fejlesztési célra kapott támogatást eddig a felhasználáskor szüntettük meg. Az ellenőr javaslata szerint az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése alapján a fejlesztésként megvalósított eszköz bekerülési értékének költségként, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az időbeli elhatárolást az értékcsökkenés negyedéves elszámolásakor szüntetem meg? Pl. Uniós beruházásnál, több 100 millió Ft esetén ez hány év alatt szüntethető meg a 2-3%-os leírási kulcs alkalmazásával? Helyes ez az elgondolás, amikor a bevételként elhatárolt összeget már a kivitelezőnek kifizettem, vagyis elköltöttem?
Részlet a válaszából: […] ...Áhsz. 14. §-ának (14) bekezdése szerint a mérlegben a halasztott eredményszemléletű bevételek között az Szt. 45. §-ának (1) és (2) bekezdése szerintieket kell kimutatni azzal, hogy az Szt. 45. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti fejlesztési célra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Mérlegfordulónap után érkezett folyamatos teljesítésű számlák

Kérdés: A Költségvetési Levelek 207. számában a 3879. kérdésre az a válasz, hogy a mérlegforduló napja után érkezett közüzemi számlákat passzív időbeli elhatárolásként kell könyvelni, mivel a közüzemi számlán a számla kelte, teljesítése és a fizetési határidő is a mérlegfordulónap utáni. A Költségvetési Levelek 254. számában a 4641. kérdésre adott válasz szerint a folyamatos szolgáltatásnyújtás vonatkozásában a számlákat szállítói kötelezettségként kell kezelni az adott év beszámolójának mérlegében. Milyen módon lehet rögzíteni szállítói kötelezettségként az olyan számlát, amelyen minden dátum (kelte, teljesítés, fizetési határidő) a mérlegfordulónap utáni? A mérlegfordulónap után beérkezett folyamatos teljesítésű közüzemi számlákat melyik módon kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...december 31-ig befejeződött-e.A 2017. december 31-ei, vagy azt megelőző teljesítési időpontú számlákat, pl. december havi bérleti díj, a mérlegfordulónapig befejezett teljesítésnek számít, ezért akkor is le kell könyvelni szállítói kötelezettségként, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.
Kapcsolódó címkék:  

Lezárt költségvetési évhez kapcsolódó hiba javítása

Kérdés: Az alábbi probléma megoldásában kérném a segítségüket. Még 2014-ben történt egy hiba az év zárásakor, az általános forgalmi adó főkönyvi számlákon lévő egyenleget nem vezettem át a 8-as számlaosztályba. Akkor még a mérlegben nem szerepelhetett az áfa, ezért az egyéb eszközoldali elszámolások közé került az összeg. A 2015-ös év nyitásakor pedig a 3661. december havi illetmények számlán került megnyitásra. Jelenleg a MÁK javaslatára a 36513. Készletekre adott előlegen van az összeg. 2016-ban átkönyveltem a megfelelő áfaszámlákra, onnan pedig a 8-asba. Beszámolókor azonban a KGR nem fogadta el, mivel pénzkészlethiányt mutatott az ellenőrzés. A másik mód, hogy lekönyvelem kiadásként, akkor viszont negatív maradványom lesz, ami nem lehet.
Részlet a válaszából: […] ...feltárt hiba miatt az előző időszakok éves költségvetési beszámolója nem javítható, és nem küldhető meg újra a Kincstárnak.A mérlegkészítés időpontját követően feltárt hibákat a feltárás időszakának könyvelése keretében kell a hibát okozó tétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.
Kapcsolódó címkék:  

Szállítói állomány

Kérdés: A kormányrendelet előírásai szerint a mérlegkészítés időpontja február 25. A pénzügyi számvitelben a december havi vevők és szállítók rögzítésénél problémát jelent, hogy nem érkezik be a számla a mérlegkészítés időpontjáig, nem állítják ki, különösen ha a fenntartó korábbi mérlegkészítési időpontot határoz meg. Még érdekesebb a helyzet a készletek könyvelésénél, itt ugyanis könnyen előfordulhat az év végi beszerzéseknél, hogy a bevételezése az anyagnak megtörténik, a számla viszont nem érkezik meg, vagy nem kerül feldolgozásra a mérlegkészítés határidejére, emiatt a technikai számlának egyenlege marad. Ha jól tudom, a pénzügyi számvitelben nem értelmezhető a nem számlázott szállító szállítóként történő könyvelése. Amennyiben így van, hova kell könyvelni év végén a technikai számlán maradt egyenleget? Az egyéb, nem készletet érintő, de le nem könyvelt szállítókkal van-e teendő? Hibának minősül-e a költségvetési beszámoló szempontjából, ha nincs lekönyvelve az összes december havi számla a be nem érkezés/feldolgozás miatt? Ha igen, és ez jelentős, akkor a következő évben 3 oszlopos mérleget kell készítenie a költségvetési szervnek?
Részlet a válaszából: […] A bekerülési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor, de legkésőbb az üzembe helyezéskor kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben.Ha az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.
Kapcsolódó címkék:  

Közfoglalkoztatott dolgozók

Kérdés: Az önkormányzat által, a Start közmunkaprogram keretében foglalkoztatott dolgozók által előállított terményekkel kapcsolatos alábbi gazdasági események könyvelését kérnénk levezetni:
1. Önkormányzatnál:
Az önköltségszabályzatban foglaltak alapján megállapításra kerül a közfoglalkoztatottak által előállított élelmiszer-nyersanyag önköltsége, amely alapján:
1.3. Készletre vétel könyvelése az önkormányzatnál.
1.4. Felhasználás könyvelése:
- saját célra történő felhasználás esetén (szociális rászorultság alapján természetbeni juttatásként),
- térítésmentes átadás az önkormányzati költségvetési szervnek (intézménynek), amely az önkormányzat konyháját üzemeltetve látja el a közétkeztetéssel kapcsolatos feladatokat. (Az önkormányzat áfaalany, de az előállítással kapcsolatban felmerült kiadások áfáját nem vonta le.),
- feleslegessé vált készlet értékesítése külső szerv, illetve magánszemély részére.
2. Intézménynél:
2.1. Önkormányzattól kapott élelmiszer-nyersanyag térítésmentes átvételének könyvelése.
2.2. Felhasználás könyvelése:
- intézmény által üzemeltetett konyhán történő felhasználás.
A könyvelési tételeket szíveskedjenek a költségvetési számvitel szerint (rovatok), pénzügyi számvitel szerint és az előirányzat könyvelése szerint is levezetni.
Részlet a válaszából: […] ...mérlegben a készleteken belül kell kimutatni a vásárolt készleteket, az átsorolt, követelés fejében átvett készleteket, az egyéb készleteket, a befejezetlen termelést, félkész termékek, késztermékek értékét, és a növendék, hízó- és egyéb állatokat.A mérlegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 16.
Kapcsolódó címkék:  

Mérlegrendezés

Kérdés: 1. Az önkormányzat államháztartáson kívülre és belülre működési, illetve felhalmozási céllal támogatást folyósít. A támogatásokat utólagos elszámolással kapják a címzettek, felhasználási célhoz kötötten. Amíg a támogatás felhasználásáról az elszámolás nem történik meg, addig követelésként van a mérlegben nyilvántartva. Az átrendezés során az Áhsz. és a 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet elő­írásait figyelembe véve a 3516, 3526 és a 3527 főkönyvi számlákra kerültek ezek a támogatások, 2014-ben a támogatásokkal kapcsolatos elszámolások megtörténtek, a kitűzött céloknak megfelelően használták fel a támogatásokat, így követelésként további nyilvántartásuk nem indokolt. Mivel a nyitómérlegben szereplő követelések csökkenése nem pénzforgalommal kapcsolatosan keletkezett, ezért jelenlegi álláspontunk szerint a felhalmozási eredmény (414) számlával szemben tudjuk csak kivezetni a fenti tételeket a mérlegrendezési számla (4951) közbeiktatásával.
Kérdésünk: Az általunk tartott megoldás jó-e?
2. Az önkormányzat határozattal arról döntött, hogy mint az egyik cégének egyszemélyes részvényese, a zrt. és az önkormányzat között kötött vagyonkezelői szerződésben szereplő követeléssel "...a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 13. § (2) bekezdésében foglaltak alapján nem pénzbeli hozzájárulás címén megemeli a ... Zrt. jegyzett tőkéjét (saját vagyon növeléseként, ezért ez nem minősül követeléselengedésnek)".
Úgy gondoltuk, hogy a képviselő-testületi határozat végrehajtása úgy történhet, ha a pénzmaradvány felosztása során a követelés nagyságrendjének megfelelő összeggel biztosítjuk a tőkeemelés fedezetét. (Így bevételi előirányzatot tudunk biztosítani jegyzett tőkeemeléshez.) A tőkeemelés bejegyzése a Cégbíróságon 2014-ben megtörtént. A követelés az átrendezés során a 3655 főkönyvi számlára került. A 20/2014. (IV. 30.) NGM rendelet tartalmazza a 2013. évi pénzmaradvány felosztásának módosított szabályozását, ennek megfelelően a pénzkészletet korrigáló tételek között nem szerepel a 3655 főkönyvi számla, így a pénzmaradvány felosztása során módosítottuk eredeti elképzelésünket, ezért, véleményünk szerint, itt sem vehető (és nem is) vettük figyelembe. A követelés pénzforgalom útján történő kiegyenlítése a határozat alapján nem fog megtörténni, ezért a kivezetés indokolt, de ha az eredményszámlával szemben vezetjük ki a fent említett tételt, a követelés ugyan eltűnik, de így mi biztosít előirányzatilag fedezetet a tőkeemelésre, valamint a kiadásra? Amennyiben pénzforgalomban próbáljuk a követelés kivezetését rendezni, erre csak egy mód van, valamilyen bevétel könyvelése, ez a pénzkészletet megnöveli, viszont pénzforgalomban a kiadás tétel (jegyzett tőkeemelés) átutalására soha nem kerül sor, ezért a pénzkészlet torzul (azt növeli).
Kérjük a segítséget a képviselő-testületi határozat költségvetési és pénzügyi számvitelben történő helyes elszámolásához!
3. Helyi adók (építmény, telek, iparűzési stb.) esetében a 2013. évi túlfizetéseket a 3673 főkönyvi számlára fordítottuk át a 2014. évi nyitó mérlegben. A túlfizetések 2014. június 30-i állománya a nyitó mérlegben szereplő nagyságrendhez viszonyítva csökkent, amit nem kizárólag az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség teljesítése eredményezett (pl.: iparűzési adó esetében az év végi túlfizetés nem is valós túlfizetést jelent a feltöltések miatt). Mivel a 3673-as számla pénzforgalmi, ezért a csökkenést is pénzforgalmi változásként számoltuk el, ami a valós pénzkészlet csökkenését eredményezte.
Kérjük szíves segítségüket az állománycsökkenés helyes számviteli elszámolása érdekében!
4. Az általános forgalmi adó elszámolásakor pénzforgalom szerint az áfa fizetendő vagy visszaigényelhető. Azonban mindkét esetben tartalmaz a bevallás különböző jogcímeken fizetendő áfát, fordított adózás szabályai szerint fizetendő áfát, illetve elő­zetesen felszámított, levonható áfát.
Kérdésünk: az adóbevallást egy összegben nettó módon kell-e elszámolnunk, vagy a fenti megosztás szerint egy bevallás számviteli elszámolásakor fizetendő, fordított és visszaigényelhető áfát is kell könyvelnünk? Ebben az esetben az elszámolást a felmerülés szerinti kormányzati funkciókra kell megbontani?
5. Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégnek a veszteség pótlására pótbefizetést teljesített, melyet az önkormányzat kölcsön jogcímen könyvelt 2011-ben. A pótbefizetést teljes egészében felhasználta a cég a veszteségeink pótlására, az önkormányzat pedig a törzsbetétet teljesen befizette.
Kérdésünk: ilyen esetben a kölcsön visszafizetése az önkormányzatnál várható-e? A szerződésben a visszafizetésről nem rendelkeztek, nyereséges működés nem várható. A kölcsön csak elengedés formájában vezethető ki a könyveinkből?
Részlet a válaszából: […] ...A 2014. évi nyitó adatok között ez a tétel már nem szerepelhetett volna.A Magyar Államkincstár többször is lehetőséget adott a rendező mérlegek javítására, ennek során lehetőségük lett volna az NGM rendelkezései szerint javítani a rendező mérleget és a nyitó tételeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
6