655 cikk rendezése:
11. cikk / 655 Információs rendszer biztonságáért felelős szolgáltatás
Kérdés: Polgármesteri hivatal kötött IBF szolgáltatási szerződést egy céggel, információs rendszer biztonságáért felelős szolgáltatás nyújtására, ahol a szolgáltatás hatálya alá tartozó szervezetek a polgármesteri hivatal és az önkormányzat. Egy megbízási szerződést kötött szintén a polgármesteri hivatal, amelyben megbízza a céget a GDPR eljárásrend bevezetésére az önkormányzatnál, az önkormányzat intézményeinél, a polgármesteri hivatalnál, a nemzetiségi önkormányzatnál, a társulásnál és a családsegítő szolgálatnál. A polgármesteri hivatal továbbszámlázhatja a kiszámlázott díjat arányosan a szolgáltatás hatálya alá tartozó szervezetekre? Az alábbi polgármesteri hivatal SzMSz-ében foglaltak elegendőek-e ahhoz, hogy a szolgáltatást továbbszámlázzuk?
„A polgármesteri hivatal ellátja: önkormányzatra, család és gyermekjóléti szolgálatot fenntartó társulására, továbbá a településen működő Német Nemzetiségi Önkormányzatra és a gazdasági szervezettel nem rendelkező
– óvoda és bölcsőde
– művelődési ház
– városüzemeltetési közszolgáltató intézmény
– család és gyermekjóléti szolgálata költségvetési szervek pénzügyi, gazdasági és munkaügyi feladatait.
A hivatal mint a család és gyermekjóléti szolgálatot fenntartó társulás székhelyének polgármesteri hivatala ellátja a társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése).
A hivatal útján teljesíti az önkormányzat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott Elektronikus ügyintézés biztosítására vonatkozó kötelezettségét.”
„A polgármesteri hivatal ellátja: önkormányzatra, család és gyermekjóléti szolgálatot fenntartó társulására, továbbá a településen működő Német Nemzetiségi Önkormányzatra és a gazdasági szervezettel nem rendelkező
– óvoda és bölcsőde
– művelődési ház
– városüzemeltetési közszolgáltató intézmény
– család és gyermekjóléti szolgálata költségvetési szervek pénzügyi, gazdasági és munkaügyi feladatait.
A hivatal mint a család és gyermekjóléti szolgálatot fenntartó társulás székhelyének polgármesteri hivatala ellátja a társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése).
A hivatal útján teljesíti az önkormányzat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott Elektronikus ügyintézés biztosítására vonatkozó kötelezettségét.”
12. cikk / 655 Készletmozgás könyvelése raktárral nem rendelkező szerv esetén
Kérdés: Raktárral nem rendelkező költségvetési szervnél a beszerzett, működéshez szükséges anyagok (irodaszer, tisztítószer, informatikai és egyéb anyagok) azonnal kiosztásra, illetve felhasználásra kerülnek. Fenti eljárásrend a gazdasági szervezet ügyrendjében, az értékelési szabályzatban és az anyag- és eszközgazdálkodási szabályzatban is rögzítésre került. A beszerzést tartalmazó számlán „felhasználásra kiadva” bélyegző használatával tüntetjük fel az azonnali felhasználás tényét. Hosszú évek óta kialakult gyakorlat szerint év végén az utolsó anyagbeszerzések számláin szereplő tételeket – belső használatú leltárív alapján (tételes bevételi bizonylatok használata nélkül) – december 31-ével rögzítjük a könyveinkben a 2. számlaosztály megfelelő számláin, amit a következő év végén visszavezetünk, és az új készletleltár alapján ismét felrögzítjük az aktuális összegben. Év közben készletmozgást nem könyvelünk. Helyes a kialakult eljárásrend? A 2. számlaosztály használata hogyan szabályos raktárral nem rendelkező intézmény esetén? Szükséges egyáltalán a 2. számlaosztály használata? Milyen jogszabály írja elő?
13. cikk / 655 Gépkocsijavítási költségek elszámolása
Kérdés: Szakszervizben javíttatjuk az autót. A számlában anyag, alkatrész és munkadíj is szerepel. Helyesen járunk-e el, ha az anyagot, alkatrészt anyagköltségként, a munkadíjat igénybe vett szolgáltatásként könyveljük, vagy az a helyes, ha az egészet együtt javítási költségként számoljuk el? Ugyanez a kérdés akkor is, ha a gumiszerelő műhelyben gumit vásárolunk, és ezt fel is szereltetjük, a kerekeket centríroztatjuk, szabályoztatjuk. Ebben az esetben is van anyagköltség és szolgáltatás-igénybevétel, vagy csak a javítás (K334)?
14. cikk / 655 El nem ismert követelés kivezetése
Kérdés: Központi költségvetési szerv részéről 2021. 09. 14-én kiállításra került összesen 50 800 Ft értékben két számla, melyeket a partnerek visszaküldtek azzal az indoklással, hogy kárenyhítés körében végzett tevékenységgel összefüggésben felmerült költség került feléjük kiszámlázásra, ezért azt nem ismerik el. Nem történt meg a számlák 2021. évben történő sztornózása, illetve – az azóta eltelt időszaki beszámolók készítésekor – azok kivezetése sem, vagyis követelésként jelenleg is szerepelnek a könyvekben. 2025. évben hogyan lehet a számlákat szabályosan kivezetni a könyvekből?
15. cikk / 655 Kárpótlási jegyek értékelése
Kérdés: A Budapesti Értéktőzsde Nyrt. (BÉT) a 355/2024. számú határozatában a Magyar Állam (kibocsátó) által kibocsátott HU0000009907 ISIN kóddal és KARPOT ticker azonosítóval ellátott kárpótlási jegyek tőzsdei kereskedését a 2024. december 23-i tőzsdenapon a kereskedési idő kezdetétől felfüggesztette, valamint a 63/2024. számú határozatában a Magyar Állam kérelme alapján a HU0000009907 ISIN kóddal és KARPOT ticker azonosítóval ellátott kárpótlási jegyet törölte a terméklistáról. Önkormányzatunk rendelkezik kárpótlási jegyekkel, amelyek bemutatóra szóló, fizikai (azaz nem dematerializált módon előállított) értékpapír. A BÉT fenti intézkedései okán az önkormányzatnak a 2024., illetve a 2025. évi beszámoló kapcsán milyen könyvelési eseményeket kell alkalmazni? Kell-e értékelnünk, esetleg 100%-os értékvesztést előírni? Szükséges-e kivezetnünk a könyveinkből?
16. cikk / 655 Kárpótlási jegyek nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk 1991. 08. 10-én vásárolt/kapott 24 db 1000 forintos kárpótlási jegyet. A mai napig a mérlegünkben szerepel, beváltani nem tudjuk. Mi a menete, hogy ez a mérlegünkből kikerüljön?
17. cikk / 655 Gépkocsilízing elszámolása
Kérdés: A polgármesteri hivatal (nem az önkormányzat) vásárolt egy személygépkocsit, amelyért 2024. 06. 12-én nettó 1.574.803 Ft, 11. 19-én 1.496.063 Ft vételárelőleget fizettünk, és 2025. 02. 13-án további 78.740 Ft-ot. Az adásvételi szerződés kelte 2024. 06. 14. A fennmaradó vételár, nettó 5.110.282 Ft nyílt végű pénzügyi lízing keretében kerül 5 év alatt kifizetésre nettó 1.126.348 Ft maradványérték mellett. Az autót a kereskedés 2025. 01. 21-én átadta. Helyesen jártunk, illetve járunk-e el, ha a befizetett vételárat, nettó 3.149.606 Ft-ot aktiváltuk, és a továbbiakban a havonta fizetett nettó lízingdíjat fogjuk aktiválni? A lízingdíj kamatát és a rendelkezésre tartási díjat egyéb dologi kiadás rovatra könyvelhetjük-e? A polgármesteri hivatalnak keletkezik-e az autó tekintetében cégautóadó-fizetési kötelezettsége?
18. cikk / 655 Költségvetési intézmény jogutód nélküli megszűnése
Kérdés: Egyik költségvetési intézményünk 2025. 01. 31-én megszűnt jogutód nélkül. A megszűnt intézmény mérlegtételeinek egy részét a korábbi fenntartó vette át, ezek a 49522-vel szemben mindkét intézménynél lekönyvelésre kerültek. Viszont így a 49522-nek egyenlege maradt, ami a K11 rendszer és ASP rendszer szerint nem lehetséges, de nem tudjuk, hogy mivel szemben kerüljön kivezetésre a 49522 egyenlege, így szükségmegoldásként (jelentést kellett adni) a 411-gyel szemben könyveltük le a korábbi fenntartónál, a megszűnő intézménynél a mérlegsorok a 49522 kivételével kinullázódtak, de ott egyelőre nem kellett adnunk záró beszámolót. A fenntartónál a 49522 egyenlegét jól vezettük ki, vagy mással szemben szükséges a kivezetést eszközölni?
19. cikk / 655 Behajthatatlan követelés könyvekből való kivezetése
Kérdés: Az önkormányzat a könyveiben olyan követelést tart nyilván, mely követelés kötelezettjét (kft.) a cégbíróság már 2007. 06. hónapban, a felszámolási eljárás befejezése után törölte a cégjegyzékből. A követelés teljes összege meghaladja az 5 millió forintot, és arra 100%-os értékvesztés került elszámolásra a korábbi években. Az önkormányzat költségvetési rendeletében az szerepel, hogy a behajthatatlan fizetési követelések elengedésére, leírásának engedélyezésére 5.000.001 Ft egyedi értékhatárt meghaladó ügyekben a képviselő-testület jogosult. Abban az esetben szükséges a képviselő-testület döntése, ha már nem létezik a vevő, már a vonatkozó jogszabályok szerint behajthatatlannak minősül a követelés, és nulla értékkel szerepel az önkormányzat könyveiben?
20. cikk / 655 Fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítés
Kérdés: Egy társaság az USA-ban bejegyzett elektronikai, szórakoztatóipari termékeket gyártó, értékesítő anyavállalatának Romániában bejegyzett fióktelepe, romániai székhellyel. A társaságot olyan román társaságnak kell tekinteni, amely Magyarországon nem rendelkezik magyarországi székhellyel, illetve gazdasági tevékenysége alapján bejelentkezésre (az áfa szempontjából) nem köteles. A társaság a közelmúltban szerződést kötött egy magyarországi székhelyű társasággal (magyar társaság), amely alapján az vállalta, hogy a magyar társaság tulajdonában álló stúdiókba speciális hangszórókat, mikrofonokat és keverőpultokat (berendezés) telepít, épít be. A berendezések értékesítése, telepítése magában foglalja a lábon álló hangszórók, mikrofonok telepítését, továbbá falakba, illetve mennyezetbe történő beépítését, kábelek fektetését, a falakon belüli huzalozást, kábelezést stb., a berendezések kalibrálását, szoftverek értékesítését, telepítését, tesztek elvégzését, amely munkafolyamat körülbelül 3-5 hetet vesz igénybe. A társaság egy magyar szolgáltatóval együttműködve végzi el ezt a tevékenységet a magyar társaság két telephelyén. A magyar szolgáltató a berendezések szállítását és telepítését is végzi. A társaság által elvégzett hangszórók, mikrofonok és keverőpultok értékesítése és telepítése mint termékértékesítés az Áfa-tv. 32. § szerinti fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítésnek minősül-e, és az Áfa-tv. 139. §-a alapján a fordított adózás szabályai szerint a beszerző köteles-e a termékértékesítés után felszámítani, bevallani, megfizetni az áfát?
