687 talált cikk a mérleg kifejezésre

Kérdés: A települési önkormányzat szeretne 1 fő óvodapedagógus létszámot leépíteni. Mik az erre vonatkozó szabályok? Milyen határidővel lehet meghozni ezt a döntést? Ki dönt a konkrét személyről, akit elbocsátanak, és milyen juttatások illetik meg?

Kérdés:

Kórházunkban a tárgyi eszközöket két modulban tartjuk nyilván az informatikai rendszer sajátossága miatt: a készlet modulban a kis értékű tárgyi eszközöket csoportosan (pl. cooper olló, anatómiai csipesz stb.), a tárgyieszköz-modulban pedig kis és nagy értékű eszközöket, egyedileg. A tárgyieszköz-modulban csoportos nyilvántartásra nincs lehetőség.
Elvárásként fogalmazódott meg, hogy a továbbiakban minden tárgyi eszközt a tárgyieszköz-modulban tartsunk nyilván, így körülbelül 70 000 tétel átvezetése lenne szükséges a modulok között, ráadásul, amennyiben az átvezetés megtörténik, a több tízezer eszköz egyedi nyilvántartású lenne (pl. cooper olló, csipesz, szike, tűfogó, pulzoximéter, vérnyomásmérő, érszorító, kampók, vízforraló, tányér, serpenyő stb.), azonban a jelentős mennyiség és a sterilizálás/tisztítás miatt a leltári azonosítók eszközön történő feltüntetése nem lehetséges. Természetesen vannak olyan tételek, melyek esetében az egyedi nyilvántartás megvalósítható (pl. telefon, bútorzat, informatikai eszközök stb.).
A program lehetőséget ad arra, hogy leltárköteles anyagként tartsuk nyilván csoportosan ezeket a tételeket, ugyanakkor egy ilyen horderejű döntés során felmerül a kérdés, hogy szabályosan járunk-e el, ha anyagként tartjuk nyilván az egy éven túl is használható eszközöket? Helyesen járunk el, ha leltárköteles anyagként kezeljük ezeket a tételeket, vagy egyedileg, tárgyi eszközként szükséges nyilvántartani?

Kérdés: A december hónapot érintő időszakra a térítésidíj- és gyógyszer-, illetve inkontinenciaszámlák kiállítása december végén történt meg, december 31-ei fizetési határidővel. A mérleg alátámasztásához a magánszemélyek részére is szükséges kiküldeni az egyenlegértesítő leveleket? A térítési díjat sok esetben a hozzátartozó nevére számlázzuk, a gyógyszert viszont kizárólag az ellátott részére, aki az intézményben él. Amennyiben szükséges az egyenlegértesítő levelek kiküldése, akkor azt az ellátottnak személyes átvétellel adjuk át? Szükséges a levelek kiküldését tértivevénnyel igazoltan megőrizni az alátámasztáshoz?

Kérdés: Az eszközbeszerzésre kapott támogatás megérkezett 2025 decemberében (B25). Az eszköz megvásárlása a következő évben teljesül. Az elhatárolás helyesen történik-e, ha a következők szerint végezzük el? A támogatásból az áfát visszaszámoljuk (az áfát nem lehet elhatárolni): T923 – K441. (Mivel most még nem tudjuk az eszköz bekerülési értékét.) Az aktiválás után áttesszük a 441-ről a 443-ra. A 443-ról negyedévente csökkentjük az értékcsökkenés összegével.

Kérdés: Az Szt. 45. §-ának (1) bekezdése és az Áhsz. 25. §-ának (10) bekezdése, valamint a 38/2013. NGM rendelet X. fejezetének B. 4. pontja alapján a pályázat útján nyert támogatásokat el kell határolni. Az elhatárolásból visszaírjuk a személyi jellegű kiadásokat, a dologi kiadásokat, az áfát, valamint a visszafizetendő támogatást, amennyiben van. Amennyiben önerőt is kell biztosítani a beruházáshoz, úgy az önerővel növelt összegből kell a fenti tételeket levonni, és azt az összeget kell a 443* főkönyvi számon nyilvántartani, azaz az aktivált értéket? Vagy csak a pályázati támogatás összegéből kell levonni a fenti tételeket (ebben az esetben külön kell számolni rá értékcsökkenést, hiszen nem egyezik meg az elhatárolt összeg az aktiválás értékével)? Hogyan kell szabályosan elvégezni a pályázati támogatások elhatárolását?

Kérdés: Az Áhsz. 15. melléklete szerinti egységes rovatrend szerint B411. Egyéb működési bevételnek minősül többek között:
„h) a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel kapcsolatos véglegesen járó bevételek (például óvadék, foglaló, kötbér, jótállás, szavatosság, késedelmi kamat, a késedelmes vagy elmaradt teljesítés miatti kártérítés), a szerződésen kívüli károkozásért, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséért, jogalap nélküli gazdagodásért kapott összegek”.
Fenti jogszabályi rendelkezést hogyan kell értelmezni? A járó késedelmi kamatot függetlenül a pénzügyi rendezéstől elő kell írni követelésként a költségvetési, illetve pénzügyi számvitelben? Ebben az esetben az óvatosság számviteli alapelv az államháztartás számvitelében nem érvényesül? Vagy csak a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg kell követelésként előírni, bevételként elszámolni? Az Szt. a pénzügyi rendezéshez köti a késedelmi kamat elszámolását, a 77. § (2) bekezdése b) pontjának rendelkezése értelmében csak a mérlegkészítés időpontjáig befolyt késedelmi kamat mutatható ki fordulónapon követelésként a számviteli törvény szerint. Amennyiben év végén a késedelmikamat-követelésről nincs egyenleg-visszaigazoló levél, egyéb módon sem igazolt a járó késedelmi kamat partner általi elismerése, úgy a késedelmi kamat követelésként kimutatható?

Kérdés: Kérem szíves segítségüket jogutóddal megszűnt költségvetési szerv alaptevékenység negatív pénzmaradványának tárgyévi könyvelésében. A negatív pénzmaradvány a térítési díjak túlfizetéséből adódott.

Kérdés: Helyi nemzetiségi önkormányzat képviselője saját nyomtatóba szeretne patront vásárolni. Mivel a nemzetiségi önkormányzat nem rendelkezik saját nyomtatóval, így az önkormányzattal kapcsolatos feladatok ellátásához saját nyomtatót használnak. Az önkormányzat fogadhat-e be patron vásárlásáról szóló számlát úgy, hogy a tárgyieszköz-nyilvántartásában nem szerepel nyomtató?

Kérdés: Köztisztviselő kollégám 2026. április 7. napjával tölti be 65. életévét, és szeretne öregségi nyugdíjba menni. Kérte, hogy április 6. napjával szüntessük meg a köztisztviselői jogviszonyát. Véleményünk szerint ez esetben a Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján felmentéssel kell megszüntetni a jogviszonyát, s így jár neki a felmentési idő is. Ugyanakkor a Kttv. 60. §-ának (10) bekezdése szerint, ha nem kívánjuk őt tovább foglalkoztatni, akkor jogviszonya annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a szükséges szolgálati időt megszerezte. Ez április 30. Helyesen értelmezzük a jogszabályt, hogy kollégánk esetében április 30. napjával szüntethető meg felmentéssel a jogviszony, öregségi nyugdíjra való hivatkozással?

Kérdés: Önkormányzatunk tartós befektetési jegyet vásárolt. A vásárolt befektetési jegyet három hónap múlva eladta, és ismét vásárolt a kamattal növelt összeggel. A tartós befektetési jegy vásárlását hogyan kell könyvelni? A tartós befektetési jegy esetében a 16-os főkönyvi számot, vagy a forgatási célú befektetés esetében a 24-es főkönyvi számot? A mi esetünkben melyiket alkalmazzuk?