7 találat a megadott mulasztási bírság tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]ismételt elmulasztása esetén mulasztási bírság kiszabása mellett intézkedés is alkalmazható. Az Art. 172. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl a számla-, egyszerűsítettszámla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó mellett annak alkalmazottja, képviselője vagy az a magánszemély is, aki az értékesítésben közreműködik, 10 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Az Art. 174. § (1) bekezdése szerint az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, illetőleg az adózó tevékenységének jellege szerint az adóköteles tevékenység gyakorlását ugyanezen időtartamra felfüggesztheti, ha az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségben az első ellenőrzéstől számított egy éven belül ismételten elmulasztja számla- vagy nyugtaadási kötelezettségét. (Ha két egymást követő mulasztás között 3 év eltelt, nem alkalmazhatók az ismétlésre vonatkozó szabályok.) A számla befogadója nem szankcionálható, azonban a tárgyi feltétel, azaz az adóalany nevére kiállított és személyes rendelkezésére álló bizonylat hiányában[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az adózó kimentheti. A bevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadály megszűntét követő 15 napon belül - ez jogvesztő határidő! - kell, hogy a bevallást benyújtsa, és egyúttal igazolási kérelmet is beadhat. Az Art. a bevallás és az igazolási kérelem együttes beadását írja elő, amely papíralapú bevallásnál egyértelmű. Ugyanakkor amennyiben elektronikus bevallóról van szó, az ő esetében az elektronikus bevallás elengedésével egyidejűleg kell postára adni az igazolási kérelmet. Az állami adóhatóság 2008. január 1-jétől elektronikus beadványokat is fogad, így lehet, hogy a jövőben az igazolási kérelmet is be lehet nyújtani elektronikusan. Az igazolási kérelemben pontosan meg kell jelölni azt az okot, amely a késedelemhez vezetett. Önmagában az a tény, hogy a bevallást késve nyújtották be, mert elfelejtették a határidőt, természetesen nem elegendő ok a késedelem kimentésére. Olyan, valós okot kell megjelölniük, amely a bevallás benyújtását ténylegesen lehetetlenné tette. Ilyen ok lehet például egy váratlan természeti esemény vagy egy súlyos, igazolt betegség. Önmagában az a tény, hogy a könyvelő kórházi kezelés alatt áll, nem biztos, hogy elegendő ok a kimentéshez, hiszen a vállalkozásnak mindent meg kell tennie a könyvelő helyettesítése érdekében. Ha az igazolási kérelmet az adóhatóság elfogadja, akkor a bevallást úgy kell tekinteni, mintha határidőben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]adózó által elkövetett hibát, azt már megállapítani nem lehet. Jelen esetben csupán néhány hónap telt el az ellenőrzés lezárása óta, tehát az ismételt ellenőrzés tilalma itt nem érvényesül. Jelen esetben azonban nem is erről van szó! A bevallás utólagos vizsgálata során az adóhatóság azt vizsgálja, hogy az adózó által bevallott kötelezettség megegyezik-e a jogszabályban előírt kötelezettségekkel. Ha hiányosságot állapít meg, akkor a bevalláshoz képest adókülönbözetet tár fel. A feltöltési kötelezettség elmulasztásakor az adóhatóság nem a bevallásban szereplő adó összegét vitatja, hanem azt vizsgálja, hogy az adózó a jogszabályban meghatározott határidőre (december 20.) befizette-e a bevallásban megjelölt összeget. Ha akár csak egy napot késik az adózó,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vonatkozó bevallásait határidőre benyújtotta, ezért az adóhatóságnak nem lehetne elfogadható indokot felhozni arra, hogy az elmulasztott bevallást miért nem tudta ebben az időszakban pótolni. Az adóhatóság az adózótól várja a bevallást, tehát a korábbi könyvelő mulasztása szintén nem olyan ok, amellyel kimenthető lenne a mulasztás. Az önellenőrzés a bevallás utólagos módosítására, a hiba kijavítására szolgáló intézmény. Az önellenőrzéssel visszaható hatállyal megváltoztatható a benyújtott bevallás. Az önellenőrzés minden esetben feltételez egy bevallást, még ha az adott esetben akár ún. nullás bevallás is, amely semmiféle adót nem tartalmaz. Elmulasztott bevallást tehát - bevallás hiányában - nem lehet önellenőrzéssel pótolni. Ebből adódóan a 2006. évi LXI. tv. 240. §-ában meghatározott pótlékmentes önellenőrzés sem jöhet szóba. Mit tehet akkor az adózó ebben az esetben? Az elmulasztott bevallást - lehetőleg minél előbb - pótolni kell. A bevallás pótlására az adóhatóság külön bizonylatokat rendszeresített. A 0632. számú bevallást egy példányban kell az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz megküldeni. A benyújtásra elektronikus úton is sor kerülhet. A pótlással elkerülheti az adózó az adóhatóság ellenőrzésének hátrányos jogkövetkezményeit. Jelen esetben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megfizetését). Ha a magánszemély a termőföldnek nem minősülő ingatlan-bérbeadás jövedelmének megállapítására az önálló tevékenységre vonatkozó adózási szabályokat választja, akkor a jövedelem a bérleti díjból, az ahhoz hozzáadott költségtérítésből, a költségek levonásával (tételes költségelszámolással) vagy a 90 százalékos jövedelemhányad alkalmazásával határozható meg. Ekkor a bérbeadásból származó jövedelem után az összevont adóalap részeként az adótábla kulcsainak figyelembevételével kell az adót megállapítani, és a kifizető által levont (vagy a bérbeadó által megfizetett) adót az adóbevallásban adóelőlegként kell figyelembe venni. A magánszemély ezen választása esetén a kifizető által levont vagy a magánszemély által megfizetett 20 százalék adó adóelőlegnek minősül. Amennyiben a magánszemély nem az összevont adóalap részeként kíván adózni, úgy az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme nem része az összevont adóalapnak, és így a megszerzett bevétel egésze - ideértve a rezsiköltségekre kapott bevételt is - jövedelemnek számít, azaz a bevétellel szemben költség nem érvényesíthető, és e jövedelem után kell a 20 százalék adót megfizetni. Nem kell az adót levonnia a kifizetőnek abban az esetben, ha a magánszemély az ingatlan-bérbeadást egyéni vállalkozóként végzi, vagy fizető-vendéglátóként a tételes átalányadózást választotta, vagy falusi vendégfogadóként írásban nyilatkozik, hogy az ebből a tevékenységből származó bevétele az évi 600 ezer forintot nem haladja meg. Abban az esetben azonban, ha a falusi vendégfogadásból származó bevétel ezt az értékhatárt túllépi, akkor a teljes bevételt jövedelemnek tekintve a 20 százalékos adót a kifizetőnek meg kell állapítania és le kell vonnia. A 20 százalék mértékű adót a bérbeadással összefüggésben a magánszemély részére kifizetett bevételek együttes összegéből kell levonni, amelyek például a következők lehetnek: 1. a bérleti díj, 2. a kapott költségtérítés összege, 3. a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök (ideértve a selejtezett tárgyi eszközöket is) értékesítésekor[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bevételcsökkentő tételekről, valamint az adót, adóelőleget csökkentő tételekről az elszámolási évet követő január 31-ig összesített igazolást ad. Az adóbevallásba az adatok kizárólag bizonylatok, igazolások alapján jegyezhetők be. Ez a rendelkezés érvényes mind a bevétel (jövedelem), mind pedig a kedvezmények tekintetében. Amennyiben tehát a magánszemély meghatározott körülményekre tekintettel adókedvezményt érvényesíthet, azt kizárólag az ezt alátámasztó igazolások alapján teheti meg. Ezen körülményre tekintettel az Art. 46. § (4) bekezdése igazolás kiállítási kötelezettséget ír elő. Ennek értelmében az olyan igazolást, amelynek alapján az adózó a bevételét, az adóalapját vagy az adóját csökkentheti, a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb az adóévet követő év január 31-ig kell kiadni. A határidő elmulasztása azonban nem mentesíti az igazolás kiadására kötelezett szervezetet ezen kötelezettségének teljesítése alól még abban az esetben sem,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen. A revízió valamennyi, az adókötelezettség megállapításához szükséges iratba betekinthet, de nem kötelezheti az adózót olyan nyilvántartások, összesítések készítésére, amelyeket jogszabály nem ír elő. Az ellenőrzés során az adózót és az eljáró revizort együttműködési kötelezettség terheli. Azaz az adózónak is közre kell működnie - pl. a kért adatok rendelkezésre bocsátásával - az ellenőrzés sikeres lefolytatásában. Ha az adózó elektronikus úton tárolja adatait, így végzi könyvelését, akkor természetesen az adatokat elektronikus úton bocsátja az adóhatóság rendelkezésére. Abban az esetben, ha a számítástechnikai módszerrel vezetett könyveket, nyilvántartásokat az adózó nem teszi megismerhetővé az adóhatósági[…] részlet vége a válaszból.