Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott mulasztási bírság tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Késedelmes számlakibocsátás szankciója

Kérdés: A 2008. évi Áfa-tv. január 1-jétől a számla kiállítását határidőhöz köti. Idevonatkozó 163. §-a szerint: "Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb a) a teljesítésig, b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított 15 napon belül köteles gondoskodni". Milyen szankció sújtja a számla kibocsátóját és a befogadóját, ha ezt időben nem tudja teljesíteni?
Részlet a válaszból: […]ismételt elmulasztása esetén mulasztási bírság kiszabása mellett intézkedés is alkalmazható. Az Art. 172. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl a számla-, egyszerűsítettszámla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó mellett annak alkalmazottja, képviselője vagy az a magánszemély is, aki az értékesítésben közreműködik, 10 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Az Art. 174. § (1) bekezdése szerint az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, illetőleg az adózó tevékenységének jellege szerint az adóköteles tevékenység gyakorlását ugyanezen időtartamra felfüggesztheti, ha az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségben az első ellenőrzéstől számított egy éven belül ismételten elmulasztja számla- vagy nyugtaadási kötelezettségét. (Ha két egymást követő mulasztás között 3 év eltelt, nem alkalmazhatók az ismétlésre vonatkozó szabályok.) A számla befogadója nem szankcionálható, azonban a tárgyi feltétel, azaz az adóalany nevére kiállított és személyes rendelkezésére álló bizonylat hiányában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. május 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2054

2. találat: Bevallás késedelmes benyújtása

Kérdés: Már másodszor fordult elő, hogy könyvelőnk a bevallás benyújtását megelőzően kórházba került, így késve tudtuk elküldeni az esedékes bevallást. Kérhetjük-e ilyenkor az adóhatóságtól a bevallási határidő meghosszabbítását, nem szeretnénk ugyanis mulasztási bírságot kapni a késés miatt?
Részlet a válaszból: […]az adózó kimentheti. A bevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadály megszűntét követő 15 napon belül - ez jogvesztő határidő! - kell, hogy a bevallást benyújtsa, és egyúttal igazolási kérelmet is beadhat. Az Art. a bevallás és az igazolási kérelem együttes beadását írja elő, amely papíralapú bevallásnál egyértelmű. Ugyanakkor amennyiben elektronikus bevallóról van szó, az ő esetében az elektronikus bevallás elengedésével egyidejűleg kell postára adni az igazolási kérelmet. Az állami adóhatóság 2008. január 1-jétől elektronikus beadványokat is fogad, így lehet, hogy a jövőben az igazolási kérelmet is be lehet nyújtani elektronikusan. Az igazolási kérelemben pontosan meg kell jelölni azt az okot, amely a késedelemhez vezetett. Önmagában az a tény, hogy a bevallást késve nyújtották be, mert elfelejtették a határidőt, természetesen nem elegendő ok a késedelem kimentésére. Olyan, valós okot kell megjelölniük, amely a bevallás benyújtását ténylegesen lehetetlenné tette. Ilyen ok lehet például egy váratlan természeti esemény vagy egy súlyos, igazolt betegség. Önmagában az a tény, hogy a könyvelő kórházi kezelés alatt áll, nem biztos, hogy elegendő ok a kimentéshez, hiszen a vállalkozásnak mindent meg kell tennie a könyvelő helyettesítése érdekében. Ha az igazolási kérelmet az adóhatóság elfogadja, akkor a bevallást úgy kell tekinteni, mintha határidőben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1932
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Lezárt időszak bírságolása

Kérdés: 2007-ben átfogó adóellenőrzést tartott az adóhivatal. Mindent rendben találtak, július 25-én jogerőre emelkedett a kiadott elsőfokú határozat. Szeptemberben kaptunk egy újabb határozatot, amely a 2006. évi társaságiadó-előleg feltöltésének elmulasztása miatt mulasztási bírságot állapított meg. A december 20-ai feltöltés helyett valóban csak márciusban fizettünk, de ismereteim szerint a lezárt időszakot ismételten nem lehet ellenőrizni, ezért szerintem jogtalan az "elfelejtett" bírság kiszabása.
Részlet a válaszból: […]adózó által elkövetett hibát, azt már megállapítani nem lehet. Jelen esetben csupán néhány hónap telt el az ellenőrzés lezárása óta, tehát az ismételt ellenőrzés tilalma itt nem érvényesül. Jelen esetben azonban nem is erről van szó! A bevallás utólagos vizsgálata során az adóhatóság azt vizsgálja, hogy az adózó által bevallott kötelezettség megegyezik-e a jogszabályban előírt kötelezettségekkel. Ha hiányosságot állapít meg, akkor a bevalláshoz képest adókülönbözetet tár fel. A feltöltési kötelezettség elmulasztásakor az adóhatóság nem a bevallásban szereplő adó összegét vitatja, hanem azt vizsgálja, hogy az adózó a jogszabályban meghatározott határidőre (december 20.) befizette-e a bevallásban megjelölt összeget. Ha akár csak egy napot késik az adózó,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1886

4. találat: Elmulasztott bevallás

Kérdés: Pénzforgalmi ellenőrzés során derült fény arra, hogy a 2005. negyedik negyedévi bevallásunkat nem nyújtottuk be, csak a befizetést teljesítettük. Ebben az időszakban váltottunk könyvelőt, valószínűleg ez okozta a mulasztást. Mindenképpen helyre kívánjuk hozni a hibát az adóhivatal ellenőrzése előtt, de nem akarunk semmilyen pótlékot sem fizetni. Alkalmazható-e erre az esetre a 2006. december 31-éig hatályos pótlékmentes önellenőrzés?
Részlet a válaszból: […]vonatkozó bevallásait határidőre benyújtotta, ezért az adóhatóságnak nem lehetne elfogadható indokot felhozni arra, hogy az elmulasztott bevallást miért nem tudta ebben az időszakban pótolni. Az adóhatóság az adózótól várja a bevallást, tehát a korábbi könyvelő mulasztása szintén nem olyan ok, amellyel kimenthető lenne a mulasztás. Az önellenőrzés a bevallás utólagos módosítására, a hiba kijavítására szolgáló intézmény. Az önellenőrzéssel visszaható hatállyal megváltoztatható a benyújtott bevallás. Az önellenőrzés minden esetben feltételez egy bevallást, még ha az adott esetben akár ún. nullás bevallás is, amely semmiféle adót nem tartalmaz. Elmulasztott bevallást tehát - bevallás hiányában - nem lehet önellenőrzéssel pótolni. Ebből adódóan a 2006. évi LXI. tv. 240. §-ában meghatározott pótlékmentes önellenőrzés sem jöhet szóba. Mit tehet akkor az adózó ebben az esetben? Az elmulasztott bevallást - lehetőleg minél előbb - pótolni kell. A bevallás pótlására az adóhatóság külön bizonylatokat rendszeresített. A 0632. számú bevallást egy példányban kell az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz megküldeni. A benyújtásra elektronikus úton is sor kerülhet. A pótlással elkerülheti az adózó az adóhatóság ellenőrzésének hátrányos jogkövetkezményeit. Jelen esetben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. november 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1551

5. találat: Magánszemély által bérbeadott ingatlan adózása

Kérdés: Intézményünk magánszemélytől vesz bérbe ingatlant. Ilyen esetben nekünk kizárólag 20 százalék adót kell levonnunk a kifizetett bérleti díjból, vagy 38 százalék adóelőleget, tekintettel arra, hogy a bérbeadó önálló tevékenységet folytató magánszemélyként végzi ezt a tevékenységet adószám birtokában?
Részlet a válaszból: […]megfizetését). Ha a magánszemély a termőföldnek nem minősülő ingatlan-bérbeadás jövedelmének megállapítására az önálló tevékenységre vonatkozó adózási szabályokat választja, akkor a jövedelem a bérleti díjból, az ahhoz hozzáadott költségtérítésből, a költségek levonásával (tételes költségelszámolással) vagy a 90 százalékos jövedelemhányad alkalmazásával határozható meg. Ekkor a bérbeadásból származó jövedelem után az összevont adóalap részeként az adótábla kulcsainak figyelembevételével kell az adót megállapítani, és a kifizető által levont (vagy a bérbeadó által megfizetett) adót az adóbevallásban adóelőlegként kell figyelembe venni. A magánszemély ezen választása esetén a kifizető által levont vagy a magánszemély által megfizetett 20 százalék adó adóelőlegnek minősül. Amennyiben a magánszemély nem az összevont adóalap részeként kíván adózni, úgy az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme nem része az összevont adóalapnak, és így a megszerzett bevétel egésze - ideértve a rezsiköltségekre kapott bevételt is - jövedelemnek számít, azaz a bevétellel szemben költség nem érvényesíthető, és e jövedelem után kell a 20 százalék adót megfizetni. Nem kell az adót levonnia a kifizetőnek abban az esetben, ha a magánszemély az ingatlan-bérbeadást egyéni vállalkozóként végzi, vagy fizető-vendéglátóként a tételes átalányadózást választotta, vagy falusi vendégfogadóként írásban nyilatkozik, hogy az ebből a tevékenységből származó bevétele az évi 600 ezer forintot nem haladja meg. Abban az esetben azonban, ha a falusi vendégfogadásból származó bevétel ezt az értékhatárt túllépi, akkor a teljes bevételt jövedelemnek tekintve a 20 százalékos adót a kifizetőnek meg kell állapítania és le kell vonnia. A 20 százalék mértékű adót a bérbeadással összefüggésben a magánszemély részére kifizetett bevételek együttes összegéből kell levonni, amelyek például a következők lehetnek: 1. a bérleti díj, 2. a kapott költségtérítés összege, 3. a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök (ideértve a selejtezett tárgyi eszközöket is) értékesítésekor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 860

6. találat: Adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolás kiállítási kötelezettsége

Kérdés: Oktatási intézményként néhány hallgatónak - tévedésből - elmulasztottuk az adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolást kiadni 2004. január 31-ig. Amennyiben ezt kérik az érintett hallgatók, kiadhatjuk-e a határidő letelte után is?
Részlet a válaszból: […]bevételcsökkentő tételekről, valamint az adót, adóelőleget csökkentő tételekről az elszámolási évet követő január 31-ig összesített igazolást ad. Az adóbevallásba az adatok kizárólag bizonylatok, igazolások alapján jegyezhetők be. Ez a rendelkezés érvényes mind a bevétel (jövedelem), mind pedig a kedvezmények tekintetében. Amennyiben tehát a magánszemély meghatározott körülményekre tekintettel adókedvezményt érvényesíthet, azt kizárólag az ezt alátámasztó igazolások alapján teheti meg. Ezen körülményre tekintettel az Art. 46. § (4) bekezdése igazolás kiállítási kötelezettséget ír elő. Ennek értelmében az olyan igazolást, amelynek alapján az adózó a bevételét, az adóalapját vagy az adóját csökkentheti, a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb az adóévet követő év január 31-ig kell kiadni. A határidő elmulasztása azonban nem mentesíti az igazolás kiadására kötelezett szervezetet ezen kötelezettségének teljesítése alól még abban az esetben sem,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 791
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Jogszabály által elő nem írt nyilvántartások, összesítések készítése a revizor részére

Kérdés: Az adóhatósági ellenőrzés során a vizsgált időszakkal kapcsolatos valamennyi anyagot a revizor rendelkezésére bocsátottuk. Az ellenőrzés során azonban mindig újabb és újabb adatokat, kigyűjtéseket kért az ellenőr, amellyel lehetetlenné tette napi munkánk végzését. Van-e jogszabályi lehetősége a revizornak arra, hogy saját munkáját velünk végeztesse el? Ha a könyvelésünket számítógépes program segítségével végezzük, akkor elegendő-e, ha az így készített adatbázisokat bocsátjuk a revizor rendelkezésére?
Részlet a válaszból: […]igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen. A revízió valamennyi, az adókötelezettség megállapításához szükséges iratba betekinthet, de nem kötelezheti az adózót olyan nyilvántartások, összesítések készítésére, amelyeket jogszabály nem ír elő. Az ellenőrzés során az adózót és az eljáró revizort együttműködési kötelezettség terheli. Azaz az adózónak is közre kell működnie - pl. a kért adatok rendelkezésre bocsátásával - az ellenőrzés sikeres lefolytatásában. Ha az adózó elektronikus úton tárolja adatait, így végzi könyvelését, akkor természetesen az adatokat elektronikus úton bocsátja az adóhatóság rendelkezésére. Abban az esetben, ha a számítástechnikai módszerrel vezetett könyveket, nyilvántartásokat az adózó nem teszi megismerhetővé az adóhatósági[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. január 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 161