168 talált cikk a munkába járás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolja meg dolgozóinak a munkába járáshoz szükséges bérletet, és azt hónap elején kiosztja munkavállalóinak, melyet a munkavállaló aláír, hogy átvette, illetve a 14% önrészt befizeti. A bérleteket a munkáltató nevére szóló számlával vásároljuk. A bérletet le kell-e adni ezek után a dolgozónak a munkáltató részére?

Kérdés: Teljes munkaidős dolgozónk lakóhelye az alkalmazása kezdetekor a székhelyünk szerinti településen volt. A dolgozó időközben lakóhelyet változtatott, ami a munkahelyétől 50 km-re található. Eddig a törvényi előírások szerint térítettük a bérlete 86%-át. Ilyen esetben is köteles-e a munkáltató a dolgozó bérletét megtéríteni, illetve van-e távolságra vonatkozó korlát, amíg a bejárást téríteni kell?

Kérdés: Egy dolgozónk munkába járása megoldható lenne távolsági közlekedési járattal, de ő saját döntése szerint inkább gépkocsival jár, mivel közben egyéb ügyeit is intézi. Ezért nem kéri a munkába járás költségtérítését. Munkáltatóként elfogadhatom írásbeli lemondását erről a jogáról?

Kérdés: Munkatársunk egy 60 km-re lévő városból jár be naponta vonattal a munkahelyére. A távolság miatt általában gyorsvonattal utazik. Május hónaptól a gyorsvonatokra pótjegyet kell váltani a bérlettel rendelkező utasoknak is. Bizonytalanok vagyunk abban, hogy a munkába járáshoz vásárolt havibérlet árán felül megtéríthetjük-e adómentesen a gyorsvonati pótjegy árát.

Kérdés: Önkormányzatunk mezei őrszolgálatot működtet, a feladatot két mezőőr látja el saját kerékpárjával. Hogyan tudom elszámolni a kerékpárkopást, kell-e és mi alapján útnyilvántartást vezetniük?

Kérdés: Levonásba helyezhető-e a munkavállaló munkába járásához szükséges bérlet előzetesen felszámított adója?

Kérdés: Költségvetési szerv munkavállalói részére a heti egyszeri hazautazást – a 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében szabályozottakon felül – saját, illetve nem saját tulajdonban lévő gépjármű igénybevétele költségének megtérítésével is elszámolja. A munkavállaló kiküldetési rendelvény alkalmazásával számol el az alábbiak szerint.
Alapadatok: havonta négyszer utazik haza, a megtett út oda-vissza 480 km, benzinár 448 Ft/liter, a gépjármű-üzemanyag normája 8,6 liter/100 km. Számítás: Adóköteles rész 4 x 480 (8,6/100 x 448 Ft/l) = 73 974 Ft (bruttó) > nettó 42 258 Ft. Adómentes rész 9 Ft/km-rel számolva 4 x 9 Ft/km x 480 km = 17 280 Ft. Összesen: 59 538 Ft. A 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében szabályozottakon felül a munkáltató megtérítheti-e a munkavállalónak a gépjárművel történő – a bemutatott számítás szerinti – heti egyszeri hazautazását? A gépjárművel történő hazautazás költségei­nek megtérítése esetén is alkalmazni kell-e a 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (3)–(4) bekezdései szerinti maximálisan kifizethető összeghatárt (2012. évben ez 32 700 forint)? Ha a munkavállaló nem a saját tulajdonában levő gépjárművel utazik haza, abban az esetben is elszámolható-e a fenti összeg?

Kérdés: Intézményünk egyik dolgozója a munkába járásához csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a tömegközlekedési eszközt (csak autóbusz). Jogosítványa személygépkocsi vezetéséhez nincs, csak motorkerékpárhoz. Értelmezésünk szerint a jogszabály a munkába járás költségeihez saját gépjármű használatát engedélyezi 9 Ft/km költségtérítéssel. A téli időszakot kivéve saját motorkerékpárján jár dolgozni, ami után nem fizetünk semmiféle térítést neki. A kérdésem az, hogy nincs-e valami alternatív megoldás, hogy számára a munkába járás költségeihez valamilyen formában térítést nyújtsunk?

Kérdés: Az önkormányzatnál több munkavállaló van, akik a nagyvárosból járnak dolgozni községünkbe. A távolsági bérletüket minden hónapban 86%-os mértékben megtérítjük. A dolgozóknak helyi bérletet is szükséges váltaniuk, mivel a községről induló távolsági busz megállójától több km-re laknak, amit csak helyi járat igénybevételével tudnak megoldani. Kérdésünk, hogy a helyi bérletet is figyelembe vehetjük a távolsági bérlettel egy időben, és megtéríthetjük-e egyszerre mindkettőt 86%-ban, mint munkába járás költségtérítése?

Kérdés: Felsőoktatási intézményként közalkalmazottaink részére a napi munkába járáshoz kétféle költségtérítést biztosítunk a kormányrendelet előírásai szerint (86%, illetve 9 Ft/km). Összeghatártól függetlenül köteles-e a munkáltató megtéríteni a napi munkába járás költségeit a dolgozók részére, megállapíthat-e az intézmény belső szabályozásban maximális havi költségtérítési összeget a költségvetési egyensúly biztosítására hivatkozva? (A távol lakók esetében igen magas a havi költségtérítési összeg, ami 30-40 E Ft/fő/hó kiadást is jelenthet.) Amennyiben egy munkavállaló a közalkalmazotti kinevezésének aláírásakor még a munkáltató székhelyén rendelkezett állandó lakóhellyel, és így került felvételre, de időközben elköltözött más településre, akkor is köteles a munkáltató az utazási költségtérítés kifizetésére?