Munkába járás, helyi közlekedés számvitele

Kérdés: Intézményünk (fővárosi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési intézmény) dolgozói részére az alábbi munkába járással, helyi közlekedéssel kapcsolatos kifizetéseket teljesíti:
1. Vidéki dolgozók részére a távolságibusz-, illetve vonatbérletek árának 86%-át megtéríti.
2. Azoknak a vidéki dolgozóknak, akik nem tudják igénybe venni a tömegközlekedést (távolsági busz, vonat), sajátgépkocsi-használatot fizet (9 Ft/km).
3. Valamint a helyi közlekedési költségeit téríti azoknak a dolgozóknak, akik év elején éves BKK-bérletet kérnek (cafeteriakereten belül), továbbá ha év közben új dolgozó érkezik, aki szintén a cafeteriakeretén belül igényel havi BKK-bérletet, neki(k) havonta veszi meg a bérletszelvényt.
Hogyan kell a fenti tételeket könyvelni (kötelezettségvállalás, végleges kötelezettségvállalás, teljesítés) a pénzügyi és a költségvetési számvitelben? Mindegyik kifizetés személyi kifizetésnek minősül, és egyazon számlaszámon kell őket kezelni, vagy kell különbséget tenni az egyes térítések között?
Részlet a válaszából: […] K11. Foglalkoztatottak személyi juttatásai között, azon belül is a K1107. Béren kívüli juttatások rovaton kell elszámolni a foglalkoztatottak részére juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatásokat és egyes meghatározott juttatásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Munkába járás címén 9 Ft/km költségtérítés juttatása

Kérdés: Több dolgozónk – közigazgatási határon kívülről – egy gépkocsival jár dolgozni, vonat- és autóbuszbérletük nincs. Munkába járás költségtérítéseként elszámolható-e a köztisztviselő részére a 9 Ft/km költségtérítés gépkocsi és jogosítvány hiányában?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 25. §-ának (2) bekezdése szerint a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet – figyelemmel a (3)–(4) bekezdés rendelkezései­re is – a munkáltatótól a munkába járásról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 14.

Kiküldetés, hivatali, üzleti utazás és munkába járás elhatárolása

Kérdés: Intézményünk székhelye Budapesten található, telephelye az egyik megyében. Dolgozóink kinevezésében munkavégzési helyként a megye területe, illetve a budapesti székhely van megjelölve. A dolgozó állandó lakóhelye Budapesten van, tartózkodási helye a megyében. Amennyiben a dolgozó felutazik a megyében található telephelyről a budapesti lakóhelyére, majd onnan másnap a székhelyre, ezek az utak minek minősülnek? Ha az egyes (megyében található) munkavégzési helyek, illetve a telephely és a székhely között történik az utazás, az kiküldetésnek minősül?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató által elrendelt, a kinevezésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés minősül csak kiküldetésnek, tehát nem tekinthető annak az utazás, ha a kinevezésben szereplő székhelyen, telephelyen, földrajzi egységen belül végez munkát az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 7.

Munkába járás költségtérítésének bizonylatolása

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolja meg dolgozóinak a munkába járáshoz szükséges bérletet, és azt hónap elején kiosztja munkavállalóinak, melyet a munkavállaló aláír, hogy átvette, illetve a 14% önrészt befizeti. A bérleteket a munkáltató nevére szóló számlával vásároljuk. A bérletet le kell-e adni ezek után a dolgozónak a munkáltató részére?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén az utazási bérlettel, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 10.

Munkába járás költségtérítése, ha a dolgozó közigazgatási határon kívülre költözött

Kérdés: Teljes munkaidős dolgozónk lakóhelye az alkalmazása kezdetekor a székhelyünk szerinti településen volt. A dolgozó időközben lakóhelyet változtatott, ami a munkahelyétől 50 km-re található. Eddig a törvényi előírások szerint térítettük a bérlete 86%-át. Ilyen esetben is köteles-e a munkáltató a dolgozó bérletét megtéríteni, illetve van-e távolságra vonatkozó korlát, amíg a bejárást téríteni kell?
Részlet a válaszából: […] A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet munkába járásnak minősíti a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.

Munkába járás költségének megtérítéséről történő lemondás

Kérdés: Egy dolgozónk munkába járása megoldható lenne távolsági közlekedési járattal, de ő saját döntése szerint inkább gépkocsival jár, mivel közben egyéb ügyeit is intézi. Ezért nem kéri a munkába járás költségtérítését. Munkáltatóként elfogadhatom írásbeli lemondását erről a jogáról?
Részlet a válaszából: […] A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet elsősorban, kötelezően a távolsági tömegközlekedési eszközzel történő munkába járás költségét rendeli megtéríteni a munkavállaló számára a bérlettel vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Gyorsvonati pótjegy elszámolása

Kérdés: Munkatársunk egy 60 km-re lévő városból jár be naponta vonattal a munkahelyére. A távolság miatt általában gyorsvonattal utazik. Május hónaptól a gyorsvonatokra pótjegyet kell váltani a bérlettel rendelkező utasoknak is. Bizonytalanok vagyunk abban, hogy a munkába járáshoz vásárolt havibérlet árán felül megtéríthetjük-e adómentesen a gyorsvonati pótjegy árát.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 25. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a jövedelem számításánál nem kell bevételként figyelembe venni – megfelelő elszámolás mellett – azt az összeget, amely nem haladja meg– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 9.

Szolgálati kerékpárok II.

Kérdés: Önkormányzatunk mezei őrszolgálatot működtet, a feladatot két mezőőr látja el saját kerékpárjával. Hogyan tudom elszámolni a kerékpárkopást, kell-e és mi alapján útnyilvántartást vezetniük?
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a nem önálló tevékenység végzése során felmerült költségek megtérítése az Szja-tv. 3. sz. melléklete szerint számolható el. A 3. sz. melléklet IV. fejezete szabályozza a járművek költségeit. A 3. sz. melléklet IV. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Munkába járáshoz szükséges bérlet áfája

Kérdés: Levonásba helyezhető-e a munkavállaló munkába járásához szükséges bérlet előzetesen felszámított adója?
Részlet a válaszából: […] A munkába járáshoz szükséges bérlet költségeinek munkáltató által történő megtérítése alapvetően kétféleképpen történik.1. Az első eset, amikor a munkáltató a saját nevében rendeli meg az utazási szolgáltatást (így annak számláján is a munkáltató szerepel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Munkába járás költségtérítése

Kérdés: Költségvetési szerv munkavállalói részére a heti egyszeri hazautazást – a 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében szabályozottakon felül – saját, illetve nem saját tulajdonban lévő gépjármű igénybevétele költségének megtérítésével is elszámolja. A munkavállaló kiküldetési rendelvény alkalmazásával számol el az alábbiak szerint.
Alapadatok: havonta négyszer utazik haza, a megtett út oda-vissza 480 km, benzinár 448 Ft/liter, a gépjármű-üzemanyag normája 8,6 liter/100 km. Számítás: Adóköteles rész 4 x 480 (8,6/100 x 448 Ft/l) = 73 974 Ft (bruttó) > nettó 42 258 Ft. Adómentes rész 9 Ft/km-rel számolva 4 x 9 Ft/km x 480 km = 17 280 Ft. Összesen: 59 538 Ft. A 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében szabályozottakon felül a munkáltató megtérítheti-e a munkavállalónak a gépjárművel történő – a bemutatott számítás szerinti – heti egyszeri hazautazását? A gépjárművel történő hazautazás költségei­nek megtérítése esetén is alkalmazni kell-e a 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (3)–(4) bekezdései szerinti maximálisan kifizethető összeghatárt (2012. évben ez 32 700 forint)? Ha a munkavállaló nem a saját tulajdonában levő gépjárművel utazik haza, abban az esetben is elszámolható-e a fenti összeg?
Részlet a válaszából: […] A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. §-ának (3) bekezdése azt szabályozza, hogy a munkáltató milyen mértékig köteles megtéríteni a hazautazás költségeit. A rendeletben előírt költségtérítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 8.
1
6
7
8
17