168 talált cikk a munkába járás kifejezésre

Kérdés: Főállású polgármesterként dolgozom, és nem a településen élek. Kérdésem, hogy munkába járás címén a 9 Ft-ot elszámolhatom-e? A 15%-os költségtérítésnek – nem számolom el tételesen – milyen terhei vannak?

Kérdés: A munkáltató a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés helyett engedélyezheti a dolgozóknak MÁV Start kártya vásárlását?

Kérdés: Amennyiben kollégánk gyermeke óvodás vagy bölcsődés, és a településen belülről jár be dolgozni, milyen módon téríthető meg számára a munkába járás költsége az új rendelkezések alapján?

Kérdés: Úgy tudom, hogy munkabérelőleget már nem lehet házipénztárból kifizetni. Valóban így van, és tényleg egyáltalán nem lehet, vagy az intézmények belső szabályzatukban eltérhetnek ettől? Többször előforduló probléma, hogy külföldről érkező vendégeink nem rendelkeznek magyar bankszámlával, viszont a jövedelmük utalásáig azonnal szükségük van készpénzre (forintra), hogy az itteni megélhetésüket fedezzék. Esetenként előfordul, hogy saját dolgozóinknak is mielőbb készpénzes előlegre van szükségük. Mely rendelet vagy törvény szabályozza ezt a kérdést?

Kérdés: Költségvetési szerv kormánytisztviselője a napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést havibérlettel kívánja igénybe venni. A leadott bérlet érvényességi időszakából az első 4 napon dolgozott, utána betegszabadságba került. A leadott bérletszelvény alapján a teljes időszakra, vagy csak a munkában töltött időre számított költségtérítés fizethető a dolgozó részére?

Kérdés: Dolgozónk, aki közigazgatási határon kívülről jár be dolgozni, vásárolt egy MÁV START Klubkártyát, amivel 50%-os kedvezménnyel jogosult jegyet váltani. Megtéríthető-e munkába járás keretében a munkahely és a lakóhely közötti utazásra megváltott 50%-os jegy, illetve megtéríthető-e a klubkártya ára? A számla azonban így nem szólhat az intézmény nevére, csak a magánszemély nevére.

Kérdés: Elszámolható-e a székhely és a telephely közötti munkába járás sajátgépkocsi-használattal, ha munkába induláskor napi feladatom volt, hogy előbb a lakásomhoz közel lévő postai hivataltól bérelt postafiókból felvegyem az értesítéseket, és intézzem a cég egyéb ügyeit (egyébként a cég székhelye a lakásom volt). A telephely viszont a város másik végén van. A napi munkába járásom a cég postaügyeinek rendezése, kb. 1,5 km a lakásomtól, és onnét mentem tovább a telephelyre dolgozni. Napközben is szükség volt az autóhasználatra, mivel a cég érdekében hivatalos helyeken ügyet kellett intézni. Hazafelé szintén feladatom volt a telephelyről a postára menni, aztán haza. Ebben az esetben milyen szabályok vonatkoznak a sajátgépkocsi-elszámolásokra? Munkaszerződésem egy mondatban kitér arra, hogy jogosult vagyok sajátgépkocsi-használatra.

Kérdés: Intézményünk (fővárosi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési intézmény) dolgozói részére az alábbi munkába járással, helyi közlekedéssel kapcsolatos kifizetéseket teljesíti:
1. Vidéki dolgozók részére a távolságibusz-, illetve vonatbérletek árának 86%-át megtéríti.
2. Azoknak a vidéki dolgozóknak, akik nem tudják igénybe venni a tömegközlekedést (távolsági busz, vonat), sajátgépkocsi-használatot fizet (9 Ft/km).
3. Valamint a helyi közlekedési költségeit téríti azoknak a dolgozóknak, akik év elején éves BKK-bérletet kérnek (cafeteriakereten belül), továbbá ha év közben új dolgozó érkezik, aki szintén a cafeteriakeretén belül igényel havi BKK-bérletet, neki(k) havonta veszi meg a bérletszelvényt.
Hogyan kell a fenti tételeket könyvelni (kötelezettségvállalás, végleges kötelezettségvállalás, teljesítés) a pénzügyi és a költségvetési számvitelben? Mindegyik kifizetés személyi kifizetésnek minősül, és egyazon számlaszámon kell őket kezelni, vagy kell különbséget tenni az egyes térítések között?

Kérdés: Több dolgozónk – közigazgatási határon kívülről – egy gépkocsival jár dolgozni, vonat- és autóbuszbérletük nincs. Munkába járás költségtérítéseként elszámolható-e a köztisztviselő részére a 9 Ft/km költségtérítés gépkocsi és jogosítvány hiányában?

Kérdés: Intézményünk székhelye Budapesten található, telephelye az egyik megyében. Dolgozóink kinevezésében munkavégzési helyként a megye területe, illetve a budapesti székhely van megjelölve. A dolgozó állandó lakóhelye Budapesten van, tartózkodási helye a megyében. Amennyiben a dolgozó felutazik a megyében található telephelyről a budapesti lakóhelyére, majd onnan másnap a székhelyre, ezek az utak minek minősülnek? Ha az egyes (megyében található) munkavégzési helyek, illetve a telephely és a székhely között történik az utazás, az kiküldetésnek minősül?