17 találat a megadott munkaidő-beosztás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]szabadságot kiírni, amely napokra be vannak osztva dolgozni, hanem annak érdekében, hogy hasonlóan érvényesüljön náluk a szabadság kiadása, mint a hét minden munkanapján dolgozók esetében, a köztes, ún. szabadnapokra is.Tehát a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a heti pihenőnapokat, ami átlagban heti 2 napot jelent (és az esetleges munkaszüneti napot). A gyakorlatban meg kell nézni, hogy az érintett mikor dolgozik utoljára, és mikor fog dolgozni a következő alkalommal, és a kettő közötti időben minden olyan napra szabadságot kell számolni, amikor nem a pihenőnapját tölti. Ehhez természetesen elengedhetetlen, hogy a munkavállalónak legyen előre beosztása, amelyből nemcsak az derül ki, hogy mely napokra van beosztva, hanem az is, hogy mely napjai a pihenőnapok, és mely napjai az ún. kiegyenlítő szabadnapok (ami nem pihenőnap, mégsem kell dolgoznia, mert a munkaidőt más napokon dolgozza le egyenlőtlen munkaidő-beosztás alapján).Egy példán bemutatva: A munkavállaló pénteken 8-20 óráig dolgozik, utána viszont szabadságon kíván lenni a következő hét vasárnapig, tehát következőleg először hétfőn dolgozik. A köztes időben szombat, vasárnapi napokon pihenőnapja van, hét közben pedig beosztása alapján kedden és szerdán dolgozna (12-12 órát). Ekkor a hétfői, csütörtöki és pénteki nap kiegyenlítő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kötelezzenek.Rendkívüli munkaidőnek minősül a munkaidő-beosztásától eltérő, a munkaidőkereten felüli, a készenlétben elrendelt munkavégzés, továbbá az ügyelet teljes időtartama.A munkáltatónak figyelemmel kell lennie arra, hogy tilos rendkívüli munkavégzést elrendelni a munkavállaló részére:- a várandósság megállapításától a gyermek hároméves koráig,- gyermeket egyedül nevelő munkavállaló esetén a gyermek hároméves koráig,- egészségkárosító kockázat fennállásakor,- fiatal munkavállaló számára,- akkor, ha a munkavégzés meghaladná a törvényes mértékeket, azaz a rendes és a munkaidő-be-osztástól eltérő rendkívüli munkavégzés időtartama a napi 12 órát, a rendes munkaidő, valamint a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzés és az ügyelet tartama a heti 48 órát (munkaidőkeret esetén a keret átlagában),- a rendkívüli munkavégzés az éves 250, kollektív szerződéssel 300 órát meghaladná (ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre).További korlátot jelent a napi pihenőidő és a pihe-nő-napok törvényi szabályoknak megfelelő biztosítása is. A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy (bizonyos munkarendeknél nyolc) óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Főszabályként heti két pihenőnap (illetve legalább heti 48 óra vagy bizonyos feltételekkel heti 40 óra, melybe egy egész naptári napnak bele kell esni, de a keret átlagában legalább 48 óra pihenőidő) jár a munkavállaló részére.Munkaszüneti napra rendkívüli munkaidő két esetben rendelhető el:- baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében,- a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára.A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára -?gyermeke hároméves korától négyéves koráig?- rendkívüli munkaidő (vagy készenlét) - kivéve baleset, elemi csapás, súlyos kár stb. esetén - csak hozzájárulásával rendelhető el.A[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra.A kötött munkaidőnek a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn felüli részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el, a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendeletben (Vhr.) meghatározottak szerint.Azokban a kollégiumokban, amelyekben a pedagógiai felügyelői munkakör nem került bevezetésre, a pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti harminc, gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában heti huszonhat óra, amely teljesíthető az iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók - étkezési, alvási és a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon teljesített ügyeleti időn kívüli - folyamatos pedagógiai felügyeletének ellátásával is. Ebben az esetben a kollégiumi pedagóguslétszám meghatározásánál figyelembe kell venni a tanulók nemenként és épületenként megadott létszámát, a kollégiumi foglalkozási időn kívül nemenként és épületenként átlagosan 100, legfeljebb 120 fős tanulói csoporthoz egy pedagógussal számolva.A közalkalmazott pedagógus teljes munkaideje tehát heti 40 óra. A kötött munkaidő (heti 32 óra), illetve a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő (heti 30, illetve 26 óra) ezen belül értendő. Az általános szabályokhoz képest eltérés, hogy a kötött munkaidőn felüli részben a közalkalmazott a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni, és a pedagógus csak a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni a különös jogszabályi rendelkezések értelmében. A pedagógus a kötött munka­időt az intézményvezető által - a köznevelési törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni. Ennek megfelelően véleményünk szerint nem a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt (heti 30, illetve 26 órát), hanem a kötött munkaidőt (heti 32 óra) köteles a munkáltató beosztani és nyilvántartani. A munkaidő fennmaradó "kötetlen részét" (heti 8 óra) a pedagógus maga osztja be, azalatt nem is köteles az intézményben tartózkodni, így e részt a munkáltató nem tartja nyilván. A kollégiumi nevelőtanárok munkaidő-beosztása tehát meghatározható munkaidőkeretben, a munkáltató a heti 32 órát köteles beosztani.Hétvégére rendezvényen történő részvétel (tanulók versenyre kísérése) érdekében akkor osztható be rendes munkaidőben a munkaidőkeretben foglalkoztatott közalkalmazott, ha az érintett az adott napon rendes munkaidőben foglalkoztatható. E tekintetben a szombat nem esik korlátozás alá, a vasárnapi nap szempontjából viszont figyelemmel kell lenni az Mt. 101. §-ában foglaltakra, azaz arra, hogy az érintett részére elrendelhető-e vasárnapra rendes munkaidő. Amennyiben a kollégiumi nevelőtanár esetében elismerjük, hogy e munkakör rendeltetése folytán vasárnap is működőnek minősül (véleményünk szerint erről van szó), tehát számára - ha például elkíséri a diákot a versenyre - elrendelhető a vasárnapi munkavégzés a munkaidőkeret terhére, a rendes munkaidőn belül, és ekkor részére vasárnapi pótlék nem jár. Ha az érintett nem rendes munkaidőben kerül e napokra beosztásra, esetében a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 33. §-a lesz irány­adó, mely ágazati különös szabályokat állapít meg (e szabályok alkalmazandók tanulók éjszakai felügyelete, tanulmányi kirándulás, más szervezett program esetében esetében, ha a pedagógus munkaidő-beosztásából más nem következik). E szerint az Mt.-ben meghatározottakon túl a kollégiumban a tanulók éjszakai felügyeletének megszervezéséhez, valamint a pedagógiai, nevelési programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett program megvalósításához ügyelet és készenlét rendelhető el. Az ügyeletért és a készenlétért a munkavégzésre való rendelkezésre állás és a rendkívüli munka díjazását is magában foglaló átalánydíjazás illeti meg a közalkalmazottat.A pedagógiai programban meghatározott tanulmányi kiránduláson vagy más, a pedagógiai, nevelési programban meghatározott, nem az iskolában, kollégiumban, óvodában szervezett programon történő részvétel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.A (2) bekezdés szerint a változást akkor kell rendszeresnek tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.Amennyiben tehát a hónapban az érintett három hetet keresőképtelen volt, akkor az ezenfelüli beosztás szerinti munkanapokra[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]egyenlőtlenül osztja be, tehát a hét egyes napjaira vagy az egyes munkanapokra eltérő mértékű beosztás szerinti munkaidőt határoz meg, egyenlőtlen munkaidő-beosztásról beszélünk. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás legegyszerűbben munka­időkeret alapján tehető.Az Mt. 93. §-ának (1) bekezdése alapján a munka­időkeretben teljesítendő munkaidőt- a munkaidőkeret tartama (főszabályként legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét [Mt. 94. §]),- a napi munkaidő (napi 8 óra) és- az általános munkarend (heti 5 nap, hétfőtől pénteki g) alapulvételével kell megállapítani.A számítás során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.A munkaidő meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni.A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni.Mindez tehát azt jelenti, hogy egy négy hónapos munkaidőkeret esetén meg kell nézni az adott hónapokra az általános munkarend szerinti munkanapok számát (levonva a munkaszüneti napokat) (pl. 21, 22, 22, 21 nap, összesen 86 nap), ezt be kell szorozni a napi munkaidővel (pl. 86 nap x 8 óra), és az így megkapott eredmény (688 óra) osztható el a munkaidőbeosztás keretében egyenlőtlenül. A munkaidőkeretet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]műszakpótlékra való jogosultsághoz a munkavállalónak rendszeresen (tehát havonta legalább a munkanapok egyharmadában) más és más időpontban kell elkezdenie a napi munkaidő teljesítését, méghozzá úgy, hogy ezek közül a legkorábbi és a legkésőbbi kezdés időpontja között legalább négy óra különbség legyen. Amennyiben a munkavállaló minden munkanapján reggel héttől este hétig dolgozik, részére nem jár műszakpótlék, ahogyan akkor sem, ha mindig este héttől reggel hétig szól a beosztása. Ez utóbbi esetben viszont az Mt. 142. §-a alapján 15% éjszakai pótlék jár az éjszakai munkavégzésre (este 22 óra és reggel 6 óra között), ha a munkavégzés tartama az egy órát meghaladja. Ha az érintett beosztása az elmondottak szerint rendszeresen változik, azaz nappalos és éjszakás beosztásban egyaránt dolgozik, részére jár műszakpótlék az este 18 és reggel 6 óra közötti időszakra. A műszakpótlékban részesülő munkavállalónak éjszakai pótlék viszont már nem jár.Az Mt. 298. §-ának (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy - ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel - e törvény rendelkezéseitől eltérhet. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (szociális törvény) 94/L. §-ának (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szociális intézményben, illetve szociális szolgáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a tizennégy és tizennyolc óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]akkor ez nem minősül ügyeletnek vagy rendkívüli munkavégzésnek. Ennek alapján ezért nem jár pluszdíjazás. Óradíj jár annak a pedagógusnak, aki olyan munkakörben dolgozik, amelyre jogszabály kötelező óraszámot állapít meg, ha a munkakörre előírt kötelező óraszámánál, a rendes munkaidőn belül, a munkáltató elrendelése alapján többet tanít. Ha a pedagógus a munkakörre előírt kötelező óraszámán felül, a rendes munkaidőn belül, a munkáltató elrendelése alapján más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját a sajátjával együtt tanítja, az óradíját harminc százalékkal meg kell növelni. Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját - a munkakörére elő­­írt kötelező óraszámának keretében - a sajátjával együtt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendkívüli munkavégzésének ellentételezésével kapcsolatos szabályokat a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 16. §-a tartalmazza. A Munka Törvénykönyve 147. §-ának (2) bekezdése alapján pótlék helyett szabadidő akkor járhat, ha azt közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály (törvény, törvényi felhatalmazás alapján egyéb jogszabály, kollektív szerződés) vagy a felek megállapodása előírja. A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet hivatkozott paragrafusában foglaltak a heti pihenőnapon végzett rendkívüli munka kapcsán szólnak ellentételezésként pihenőnap kiadásáról (óradíj mellett). Önmagában a tanítás nélküli munkanap nem zárja ki, hogy erre a napra írjanak ki rendkívüli munka ellentételezéseként pihenőnapot. Ugyanakkor, ha a munkáltató erre a napra mentesítette a munkavégzés alól a pedagógusokat, vagy engedélyezte részükre a munkahelyen kívül történő munkavégzést, méltánytalannak érezhetik a túlmunkát végző pedagógusok erre a napra a rendkívüli munkavégzést ellentételező pihenőidő elszámolását, és ez belső feszültségeket okozhat. Van egy másik eset is, amikor a kormányrendelet rendkívüli munka ellentételezéseként pihenőnap ki­adására utal, mégpedig, ha a pedagógus[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kétségtelenül megállapíthatóknak kell lenniük azokból. Egyes munkakörökben a teljes rendes munkaidő két részből áll, a munkahelyen teljesítendő és az azon kívül eltöltött munkaidőből, ilyen a kérdésben szereplő tudományos kutatói munkakör is. Ezeket nem veszi ki egyértelműen az Mt. hivatkozott paragrafusa a nyilvántartási kötelezettség alól, részleges kivételként csak azt az esetet fogalmazza meg, amikor a munkavállaló a munkaideje beosztását és felhasználását maga határozza meg (ez alá nem sorolható be egyértelműen a fenti munkakör). Ahhoz, hogy a törvényi előírásoknak mindenképpen eleget tegyünk, véleményem szerint nyilván kell tartani egyrészt a teljes rendes munkaidőt (beosztás szerinti munkaidőt), másrészt azt is, hogy ezen belül mikor végez munkát ténylegesen a dolgozó a munkahelyen. Előbbinek akár az is megfelel, ha tájékoztatóban közlésre kerül a munkarend[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkanap(ok), a heti két pihenőnap és a hétre eső munkaszüneti nap kivételével - azokra a további (kiegyenlítő) szabadnapokra is szabadságot kell kiadni és elszámolni, amelyek az adott hétre esnek, és így a szabadság kiadása szempontjából szintén munkanapnak számítanak. Szabadsággal nem érintett munkanapnak az a nap számít, amely a szabadsággal érintett első munkanapot megelőzi (amelyen a munkavállaló a szabadság előtt utoljára dolgozik), illetve amely az utolsó szabadsággal érintett munkanapot követi (amelyen a munkavállaló a szabadságot követően először munkát végez). Azonban - ahogyan azt már írtuk - a módszer nem alkalmazható egyértelműen minden esetre. Amennyiben például a dolgozó sokszor kíván csak 1-1 nap szabadságot igénybe venni, a fenti számítási mód hosszú távon nem biztosít megfelelő megoldást. Segítségül szolgálhat még az a módszer is, amelyet a Legfelsőbb Bíróság is elismer EBH 2007.1637 számú döntésében. Ennek lényege, hogy a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság részletekben történő kiadása miatt célszerű és a törvénynek megfelelő az a gyakorlat, amely az adott munkaidő-beosztást alapul véve meghatározza az egyes munkavállalók évi szabadsága megállapításakor, hogy annak kiadása hány munkanapon (illetve szabadnapon) történik. Tehát a munkavállalók heti munkanapjainak számát az ún. ötnapos munkaidő-beosztású munkavállalók munkanapjainak számához viszonyítva kell megállapítani, hogy a munkavállalók évi szabadságának hány százalékát adják ki munkanapjukra és hány[…] részlet vége a válaszból.