Találati lista:
21. cikk / 81 Munkaidőkeret alkalmazása
Kérdés: Alkalmazható-e a 24 havi munkaidőkeret közalkalmazottak esetében a járványhelyzetre tekintettel? Meddig teheti meg a munkáltató, hogy elrendeli ezt a munkaidőkeretet, és hogyan kell azt a közalkalmazottakkal közölni? Szükséges-e ehhez a közalkalmazott hozzájárulása, illetve mi a helyzet akkor, ha azt valaki mégsem akarja elfogadni?
22. cikk / 81 Költségtérítés hétvégi hazautazásra
Kérdés: Adhatunk-e hétvégi hazautazásra költségtérítést annak a dolgozónak, aki a családjával együtt Budapesten lakik albérletben, de a férj Szegeden lakó szüleinél vannak állandóra bejelentkezve, és a hazautazás az állandó lakcímre történik?
23. cikk / 81 Szabadság egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
Kérdés: Közalkalmazott munkavállalóink 24/48 órás beosztással dolgoznak. Előző évről jelentős mértékű szabadságuk maradt bent, mivel ők nincsenek a hét minden napjára beosztva. Hogyan kell helyesen eljárni?
24. cikk / 81 Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén szabadság nyilvántartásának és kiadásának módjai
Kérdés: Teljes munkaidős közalkalmazott orvos a heti munkaidejét 4 nap alatt dolgozza le: hétfő 10 óra, kedd 8 óra, szerda 9 óra, csütörtök 10 óra. Mennyi szabadság illeti meg napban és órában? Szabadsága napján mennyi óra távollétet rögzítsünk neki?
25. cikk / 81 Heti munkaidő maximumának számítása
Kérdés: Egyhavi munkaidőkeretet alkalmazunk, és időszakonként rendkívüli munkát is el kell rendelnünk, akár szombati napokra is. Az Mt. szerint heti 48 óránál nem lehet többet dolgozni. Ha az adott hónapban a munkaidőkereten belül 5 szombat van, behívhatjuk-e a munkavállalót mind az 5 szombaton? Hogyan kell számolni a heti 48 órás maximumot?
26. cikk / 81 Rendkívüli munkavégzés pótlékának bérszámfejtése közalkalmazottaknak
Kérdés: Intézményeink (szociális szféra, közalkalmazottak) változó tartamú munkaidőkeretet alkalmaznak (1-3 hónap), a munkavállalók folyamatos munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint dolgoznak. A rendkívüli munkavégzés egyrészt munkaidőkereten felüli, másrészt 96 órán belüli, beosztástól eltérő munkavégzés formájában valósul meg. A rendkívüli munkavégzéseket a KIRA-rendszerben számfejtik, ennek kapcsán alakult ki ellentmondásos gyakorlat, az egyes jogcímkódok eltérő alkalmazása miatt. Van olyan intézmény, amely a rendkívüli munkavégzés számfejtését a "35128"-as jogcímkódon (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék és arányos munkabér") rögzíti, az intézmények többsége azonban a "35013"-as jogcímkódot (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék %-os") alkalmazza (egy adott rendkívüli munkavégzés ellenértéke a két jogcímkódnál jelentős eltérést mutathat, akár többszörösét is jelentheti a "35128"-as kóddal történő elszámolás).
A 35013-as jogcímkód a bérpótlékot és arányos bért is az alapilletmény alapján számolja (oly módon, hogy a "százalék" rovatban manuálisan 150% vagy 200% kerül bevitelre, ami az arányos munkabért is magában foglalja), a 35128-as jogcímkód a bérpótlékot és a munkabér arányos részét külön számolja oly módon, hogy a bérpótléknál számítási alapként csak az alapilletményt, a munkabér időarányos részének számításánál azonban a teljes – szociális ágazati pótlékot és munkahelyi pótlékot is magában foglaló – bért veszi figyelembe, valamint az osztószám is eltérő (bérpótléknál 174 óra, a munkabér időarányos részénél a beosztás szerinti óraszám). A szociális szférában a munkabér (amely magában foglalja az illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat) és az alapbér (alapilletmény) között összegét tekintve jelentős különbség mutatkozik. A fentiek alapján abban kérjük szíves segítségüket, hogy a rendkívüli munkavégzés KIRA-rendszerben történő számfejtése során álláspontjuk szerint melyik jogcímkód alkalmazása a helyes, illetve mely jogcímkód mely rendkívüli munkavégzés számfejtésére alkalmazható?
A 35013-as jogcímkód a bérpótlékot és arányos bért is az alapilletmény alapján számolja (oly módon, hogy a "százalék" rovatban manuálisan 150% vagy 200% kerül bevitelre, ami az arányos munkabért is magában foglalja), a 35128-as jogcímkód a bérpótlékot és a munkabér arányos részét külön számolja oly módon, hogy a bérpótléknál számítási alapként csak az alapilletményt, a munkabér időarányos részének számításánál azonban a teljes – szociális ágazati pótlékot és munkahelyi pótlékot is magában foglaló – bért veszi figyelembe, valamint az osztószám is eltérő (bérpótléknál 174 óra, a munkabér időarányos részénél a beosztás szerinti óraszám). A szociális szférában a munkabér (amely magában foglalja az illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat) és az alapbér (alapilletmény) között összegét tekintve jelentős különbség mutatkozik. A fentiek alapján abban kérjük szíves segítségüket, hogy a rendkívüli munkavégzés KIRA-rendszerben történő számfejtése során álláspontjuk szerint melyik jogcímkód alkalmazása a helyes, illetve mely jogcímkód mely rendkívüli munkavégzés számfejtésére alkalmazható?
27. cikk / 81 Hivatali munkarendben dolgozó közalkalmazottak munkaidejének kezelése
Kérdés: A hivatali munkaidősök hétfőtől csütörtökig egyforma, pénteken pedig rövidített beosztással dolgoznak (átlagban kijön a heti 40 óra). Őket eddig munkaidőkeretesként kezeltük, havi kerettel. Amikor több óra jött ki a teljesítendőnél, akkor túlórát számfejtettünk. Helyes-e ez az eljárás, illetve kell-e munkaidőkeretet alkalmazni?
28. cikk / 81 Munka Törvénykönyve munkaidő--szervezéssel kapcsolatos módosításai 2019-től
Kérdés: Az elfogadott Mt.-módosítások fényében hogyan változnak a rendkívüli munkavégzés elrendelésére, a pihenőidőre és munkaidőre vonatkozó szabályok?
29. cikk / 81 Hétvégi hazautazás költségtérítése külföldi állandó lakhely esetén
Kérdés: Egy házaspár Romániában bejelentett lakcímmel (a szüleik házában) rendelkezik, és Magyarországon, Budapesten élnek (életvitelszerűen) albérletben, amit lakcímkártyával igazolnak a munkáltatójuknak. A férj kérelmet adott be hétvégi hazautazás költségtérítése iránt a munkáltatónak, csatolva a lakcímkártya-fénymásolatokat azzal az indokkal, hogy Romániában lakik, és Magyarországon van a tartózkodási helye. A kérdés az, hogy ilyen esetben a munkáltatónak meg kell-e téríteni a dolgozó hazautazásával kapcsolatos adómentes költségtérítését, hivatkozva a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben foglaltakra, vagy az – mivel a család Budapesten lakik – nem minősül hazautazásnak? Vagyis ha már van család (élet- vagy házastárs), akkor a "szülőlátogatás" is hazautazásnak minősül?
30. cikk / 81 Szabadság alatti feladatellátás
Kérdés: Az önkormányzat házi segítségnyújtás kötelező feladatát 1 fő közalkalmazott látja el. Ha a közalkalmazott szabadságra megy, akkor lehetséges lenne, hogy megbízási díj keretében látná el a feladatot egy olyan személy, akinek az iskolai végzettsége megfelelő a feladat ellátásához?
