341 talált cikk a munkaidő kifejezésre

Kérdés: A rendkívüli munkavégzés tekintetében van különbség a teljes és részmunkaidős munkavállalók között a rendkívüli munkavégzés éves maximumát tekintve? Részmunkaidősökre is ugyanazok a szabályok vonatkoznak a napi, heti maximális munkaidő tekintetében, mint a teljes munkaidős munkavállalókra, azaz napi maximum 12 órát, heti szinten pedig maximum 48 órát dolgozhatnak?

Kérdés: Egyhavi munkaidőkeretet alkalmazunk, és időszakonként rendkívüli munkát is el kell rendelnünk, akár szombati napokra is. Az Mt. szerint heti 48 óránál nem lehet többet dolgozni. Ha az adott hónapban a munkaidőkereten belül 5 szombat van, behívhatjuk-e a munkavállalót mind az 5 szombaton? Hogyan kell számolni a heti 48 órás maximumot?

Kérdés: Intézményünkben a munkaidő 8-16 óráig tart. A jelenléti íven is ezt szerepeltetjük. A dolgozók 20 perc ebédidőt vehetnek igénybe. A belső ellenőr szerint a munkaidőt meg kell növelni a 20 perc ebédidővel, tehát 16:20-ig kellene írni a jelenléti íven a munkaidőt, és a jelenléti íven szerepeltetni kell a munkaközi szünet kezdetét és végét. Igaz ez?

Kérdés: Intézményünk strandot üzemeltet. A fizikai dolgozókat több műszakos munkarendben foglalkoztatjuk. Mivel az eltérő munkarendesek vannak többségben, minden dolgozót munkaidőkeretesnek számfejtettünk. A központi irányítás és a gazdasági csoport munkatársai hivatali munkarendben, azaz hétfőtől csütörtökig 7:30-tól 16 óráig, pénteken 7:30-tól 13:30-ig dolgoznak. Kezelhetjük-e őket is munkaidőkeretesnek?

Kérdés: Intézményeink (szociális szféra, közalkalmazottak) változó tartamú munkaidőkeretet alkalmaznak (1-3 hónap), a munkavállalók folyamatos munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint dolgoznak. A rendkívüli munkavégzés egyrészt munkaidőkereten felüli, másrészt 96 órán belüli, beosztástól eltérő munkavégzés formájában valósul meg. A rendkívüli munkavégzéseket a KIRA-rendszerben számfejtik, ennek kapcsán alakult ki ellentmondásos gyakorlat, az egyes jogcímkódok eltérő alkalmazása miatt. Van olyan intézmény, amely a rendkívüli munkavégzés számfejtését a "35128"-as jogcímkódon (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék és arányos munkabér") rögzíti, az intézmények többsége azonban a "35013"-as jogcímkódot (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék %-os") alkalmazza (egy adott rendkívüli munkavégzés ellenértéke a két jogcímkódnál jelentős eltérést mutathat, akár többszörösét is jelentheti a "35128"-as kóddal történő elszámolás).
A 35013-as jogcímkód a bérpótlékot és arányos bért is az alapilletmény alapján számolja (oly módon, hogy a "százalék" rovatban manuálisan 150% vagy 200% kerül bevitelre, ami az arányos munkabért is magában foglalja), a 35128-as jogcímkód a bérpótlékot és a munkabér arányos részét külön számolja oly módon, hogy a bérpótléknál számítási alapként csak az alapilletményt, a munkabér időarányos részének számításánál azonban a teljes – szociális ágazati pótlékot és munkahelyi pótlékot is magában foglaló – bért veszi figyelembe, valamint az osztószám is eltérő (bérpótléknál 174 óra, a munkabér időarányos részénél a beosztás szerinti óraszám). A szociális szférában a munkabér (amely magában foglalja az illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat) és az alapbér (alapilletmény) között összegét tekintve jelentős különbség mutatkozik. A fentiek alapján abban kérjük szíves segítségüket, hogy a rendkívüli munkavégzés KIRA-rendszerben történő számfejtése során álláspontjuk szerint melyik jogcímkód alkalmazása a helyes, illetve mely jogcímkód mely rendkívüli munkavégzés számfejtésére alkalmazható?

Kérdés: A hivatali munkaidősök hétfőtől csütörtökig egyforma, pénteken pedig rövidített beosztással dolgoznak (átlagban kijön a heti 40 óra). Őket eddig munkaidőkeretesként kezeltük, havi kerettel. Amikor több óra jött ki a teljesítendőnél, akkor túlórát számfejtettünk. Helyes-e ez az eljárás, illetve kell-e munkaidőkeretet alkalmazni?

Kérdés: Költségvetési szervnél dolgozó közalkalmazottak esetében a tájékoztatóban szerepel, hogy 6 órát meghaladó munkavégzés esetén 60 perc munkaközi szünet jár, amit a munkaidőn túl kell kivenni. Ugyanakkor a jelenlétin nem vezetik a munkaközi szünet kivételét. Jogszerű-e ez így?

Kérdés: Közalkalmazott pedagógusnak két tankerületi központ a munkáltatója, mindkét helyen részmunkaidőben dolgozik, egyik helyen jogviszonya korábban létesült, és nagyobb a részmunkaidő aránya. Jogosult a jubileumi jutalomra. Kérdésem arra vonatkozik, hogy mindkét munkáltatónak ki kell fizetnie a jubileumi jutalmat a részmunkaidő arányának megfelelően?

Kérdés: Hogyan alakul az önkormányzatoknál a közalkalmazotti jogviszonyban álló védőnők illetménye? Alapilletményt az általános bértábla vagy az egészségügyi szakdolgozók bértáblája szerint kell megállapítani? A 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet rendelkezik a szolgáltató díjazása 12%-ának védőnő díjazására fordításáról, területi pótlékról (fix díj 15%-a), és védőnői kiegészítő díjazásról (védőnői szolgálatonként 33 ezer forint). Ezen túlmenően a 76/A., 76/D., 76/L. §-ok is rendelkeztek védőnői illetményemelésről. Ezek alapján kell megállapítani a védőnő illetményét egy önkormányzatnál? Mindegyik fajta illetménykiegészítés jár a védőnőknek?

Kérdés: Az elfogadott Mt.-módosítások fényében hogyan változnak a rendkívüli munkavégzés elrendelésére, a pihenőidőre és munkaidőre vonatkozó szabályok?