Keresőképtelenség munkanap- áthelyezés esetén

Kérdés: A megyei és városi könyvtárban dolgozom kinevezett közalkalmazottként nyolcórás munkakörben hosszú évtizedek óta. 2014. 12. 08-tól 2015. 01. 05-ig folyamatosan táppénzes állományban voltam. A 2015. 01. 02-ai munkanapot 2015. 01. 10-ére helyezték át. Könyvtárunk munkarendje szerint a munkaidőt hétfőtől péntekig napi nyolc órában – esetemben váltott műszakban – dolgozzuk le. Szombaton a könyvtárunk ügyeleti napot tart. Az adott szombaton nem volt ügyelet, hanem teljes munkanap szerepelt a munkarendben. A munkáltatóm szerint attól függetlenül le kell dolgoznom a 2015. január 10-ét is, hogy a munkanap-áthelyezések miatt január 2-án pihenőnap volt, és arra a napra táppénzt kaptam. Szerintem ez jogtalan, mert ugyanazt a napot nem lehet táppénzként és teljes munkanapként is figyelembe venni.
Részlet a válaszából: […] Munkanap-áthelyezés esetén kormányrendeletben szabályozzák, hogy mely naptári nap minősül pihenőnapnak, mely nap pedig munkanapnak. E jogszabály hatálya kiterjed minden munkáltatóra és általános munkarendben (hétfőtől péntekig) dolgozó munkavállalóra. A konkrét esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.
Kapcsolódó címkék:    

Részmunkaidős foglalkoztatás lehetősége a gyermek ötéves koráig

Kérdés: GYET-ben részesülő, heti 30 órában foglalkoztatott munkavállalónk azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy szeretne napi 4 órás részmunkaidőben dolgozni. Legkisebb gyermeke 3,5 éves. Kötelesek vagyunk módosítani a munkaszerződését?
Részlet a válaszából: […] ...nevelése érdekében a munkavállaló – amennyiben vissza kíván menni dolgozni – kérheti a munkáltatójától, hogy őt részmunkaidőben, napi négy (vagy annál több, de a GYET mellett legfeljebb heti 30) órában foglalkoztassa. E kérésnek a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.
Kapcsolódó címke:

Kormánytisztviselő nyugdíjazása és jubileumi jutalma

Kérdés: 2015. május 28-án lesz 40 év munkaviszonyom, szeretném igénybe venni a nyugdíjat. 1976-tól közigazgatásban dolgozom, 17 éve gyámhivatalnál, kormánytisztviselőként. A legelső munkahelyem 1975-ben a városi tanács közületi szolgáltatóüzeménél volt. Érdeklődöm, hogy annál a cégnél eltöltött munkaidőm a jubileumi jutalom kifizetésénél figyelembe vehető-e? Ha nem, érdemes-e addig dolgoznom, hogy jogosult legyek rá? Annak az összege beleszámít a majdani nyugdíjba?
Részlet a válaszából: […] Kormánytisztviselők esetében a Kttv. 150. §-ának (3) bekezdés alapján a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál– A Kttv., Ktv., Ktjv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közszolgálati és kormánytisztviselői jogviszonyban eltöltött időt,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Hivatali utazáshoz BKK-jegy biztosítása, továbbképzésre történő utazás költségeinek megtérítése

Kérdés: A következők kapcsán kérném tanácsukat:
– a munkáltató BKK-gyűjtőjegyeket vesz arra az esetre, ha valamit kézbesíteni kell, vagy másik telephelyen kell a dolgozónak helyettesítenie, aki egyébként nem kap a munkáltatótól BKK-bérletet,
– tanulmányi szerződés keretében kifizeti a dolgozóknak a telephelyétől eltérő helyen tartott továbbképzéshez kapcsolódó utazási költségeket.
Hogyan kell ezeket az eseteket minősíteni, helyesen bizonylatolni? Kiküldetésnek tekinthetők-e, van valamilyen adó- és járulékvonzata a kifizetésnek?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó korlátot (naptári évenként 44 beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra, illetve nem teljes évben fennálló munkaviszony vagy részmunkaidő esetén annak arányos része), másrészt az érintett napidíjra jogosult (500 Ft/nap, mely munkabérként adózik). Nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.
Kapcsolódó címkék:  

Műszakpótlékra jogosultság

Kérdés: Az Mt. előírásai alapján, ha a munkavégzésre 18 és 6 óra közötti időszakban kerül sor, akkor 30%-os műszakpótlék illeti meg a munkavállalót. Akinek a munkaidő-beosztása reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig szól, annak a műszakpótlékot a fenti szabály értelmében 18 órától 6 óráig (12 órára) számoljuk? Felmerült az a számítási mód is, hogy reggel 7-15 óráig tartó (8 óra) munkaidőn felül már jár a műszakpótlék. Melyik módszerrel számoljuk el helyesen munkavállalóink műszakpótlékra jogosult óraszámát?
Részlet a válaszából: […] ...– a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30%-os mértékben –, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 14.
Kapcsolódó címke:

Szülő nő cafeteriajuttatása

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy köztisztviselő részére a cafeteria jár-e a terhességi-gyermekágyi segély időszakára, illetve szülés előtt, ha szabadságon vagy táppénzen van a munkavállaló? Amennyiben a 30 napot meghaladó távollét után nem járna, akkor a 30 nap az naptári nap vagy munkanap, illetve 30 napig jár, és csak a 31. nap tartós távolléttől nem jár a cafeteriajuttatás? Ünnepnap miatt megszakad-e a tartós távollét ideje (a használt munkaügyi KIR-rendszer nem enged ünnepnapra szabadságot rögzíteni)?
Részlet a válaszából: […] ...a szabadság tartamára, kötelező orvosi vizsgálata időtartamára, a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra, a szoptatási munkaidő-kedvezmény időtartamára, hozzátartozója ha­lá­lakor két munkanapra, a Kttv. 80. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 20.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaközi szünet közalkalmazottak esetében

Kérdés: A munkaközi szünet (ebédszünet) jelenleg az új Mt. szerint beleszámít a munkaidőbe, vagy azt le kell dolgozni a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazandó, Mt. 86. §-ának (3) bekezdése szerint nem minősül munkaidőnek – a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet tartama. Ugyanakkor a Kjt. 59. §-a (1) bekezdésének b) pontja hozzáteszi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.
Kapcsolódó címkék:  

Közalkalmazotti bértábla és minimálbér, garantált bérminimum egymáshoz való viszonya

Kérdés: Önkormányzatunknál dolgozó falugondnok, karbantartó, kazánfűtő illetménye, előmenetele a Kjt. rendelkezései szerint történik. A besorolásánál plusz szakképesítésként elismert a kazánfűtői szakképesítés, ezek alapján kérdés, hogy a középfokú szakképesítéshez kapcsolódó 118 000 Ft garantált bérminimum illeti-e meg? A Kjt. besorolása szerint illetménye ezt az összeget nem éri el.
Részlet a válaszából: […] ...végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 118 000 forint.A Kjt. 66. §-ának (9) bekezdése kimondja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Bérkompenzáció felmentési idő alatt

Kérdés: Felmentési idő tartamára jár-e a bérkompenzáció?
Részlet a válaszából: […] ...során. A kompenzációt az alapbérre vonatkozó rendelkezések szerint kell beszámítani, tekintettel arra, hogy a kompenzáció a rendes munkaidőre járó munkabér, illetmény részét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 10.
Kapcsolódó címkék:  

Munkába járás költségtérítése, ha a dolgozó közigazgatási határon kívülre költözött

Kérdés: Teljes munkaidős dolgozónk lakóhelye az alkalmazása kezdetekor a székhelyünk szerinti településen volt. A dolgozó időközben lakóhelyet változtatott, ami a munkahelyétől 50 km-re található. Eddig a törvényi előírások szerint térítettük a bérlete 86%-át. Ilyen esetben is köteles-e a munkáltató a dolgozó bérletét megtéríteni, illetve van-e távolságra vonatkozó korlát, amíg a bejárást téríteni kell?
Részlet a válaszából: […] A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet munkába járásnak minősíti a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.
1
14
15
16
34