65 talált cikk a munkáltatói jogkör kifejezésre

Kérdés: Köztisztviselő jogosulttá válik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-a (2a) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételben meghatározottra, ő ezt kéri, és hiába a Ktv. 17. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján elvileg megszűnő jogviszonya, szerintünk nem alkalmazható reá az (5) bekezdés, mégis igényt tart a Ktv. szerinti jubileumi jutalomra annak ellenére, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlói 40 éves tevékenysége elismeréseként nem kívánják vele szemben érvényesíteni a felmentési idő ledolgozását, illetve olyan összegű pénzjutalomban kívánják részesíteni, ami gyakorlatilag a Ktv.-ben meghatározott jubileumi jutalom összegétől egyhavi illetménymértékkel tér el. Jogos az igénye?

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő és gazdálkodó közoktatási intézmény gazdasági vezetőjének 2011-ben ki a munkáltatója? Elválik-e ettől a kinevezésének, felmentésének, jutalmazásának, díjazása megállapításának joga? Ezeket ki gyakorolhatja felette?

Kérdés: Ha egy dolgozó a Kjt. hatálya alá tartozó közoktatási intézményben, de az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszony keretében dolgozik, jogviszonya beszámít-e közalkalmazotti jogviszonyként a jubileumi jutalomhoz?

Kérdés: Az önkormányzatok igazgatási tevékenysége és a szociális étkeztetés szakfeladaton lévő 1-1 fő közalkalmazott takarítónő kéri 40 év munkaviszonyra tekintettel munkaviszonya megszüntetését (lemondással vagy közös megegyezéssel). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A fenti esetekben a polgármesternek nem kell a képviselő-testület döntését kérni az ügyben, hanem elfogadhatja a lemondást, illetve hozzájárulhat a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséhez? A két álláshelyet be szeretnénk tölteni. E két állás betöltésére pályázatot kell kiírni a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alapján, vagy nem kötelező ez? Ha pályázat kiírása szükséges, akkor erről a képviselő-testület dönt? A kinevezésük a Kjt. 83/A. § (1) bekezdése alapján pedig szintén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik (akkor is, ha nem kell pályázatot kiírni az állás betöltésére)?

Kérdés: Önkormányzati intézmény gazdasági vezetője felmondhat-e egyik napról a másikra, vagy csak neki mondhatnak fel egyik napról a másikra indoklás nélkül?

Kérdés: A Kjt. 55/A. § (1) bekezdése szerint a kinevezett magasabb vezető a munkaidő-beosztását, valamint a pihenőidő (szabadság)-igénybevételét – a kinevezésben foglaltak szerint – maga állapítja meg. A kérdésem az, hogy a fentiek figyelembevételével a kinevezett magasabb vezető kötelezhető-e a jelenléti ív vezetésére?

Kérdés: Önkormányzatnál pénzügyi ügyintézőként, könyvelőként dolgozom, de a gazdálkodási ügyintézői feladatokat is ellátom (beruházás nyilvántartása, állományba vétel, tárgyi eszközök nyilvántartása). Közgazdasági szakközépiskolai végzettségem van. 1990-ben szakvizsgát tettem középfokú tervgazdasági és beruházási szakmai tanfolyamon. Abban kérem állásfoglalásukat, hogy besorolásomnál figyelembe kell-e venni a 30%-os képzettségi pótlékot.

Kérdés: Hogyan és milyen módon szűnik meg annak a közalkalmazottnak a közalkalmazotti jogviszonya, aki 1 év táppénzes állomány után nem rokkantnyugdíjas állományba fog kerülni, hanem rehabilitációs járadékra lesz jogosult? Közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszony, vagy nekem, mint munkáltatónak kell neki felmondanom, tekintettel arra, hogy egészségi állapota miatt nem tudom alkalmazni szakács munkakörben. (Térdműtéte után nem 100%-os a térd mozgása, ezért az üzemorvos nem adja meg neki az engedélyt, más munkakört pedig nem tudok neki felajánlani.) Milyen nappal szűnik meg ilyenkor a munkaviszony? A táppénz utolsó napjával? Ki nem vett szabadságot fizetnem kell neki? Letölteni ugye nem tudja, mert az azt jelentené, hogy alkalmazom üzemorvosi engedély nélkül is?

Kérdés: Az önkormányzathoz, illetve annak hivatalához (körjegyzőség) tartozik az iskola, óvoda, konyha. A rehabilitációs hozzájárulás tekintetében egységenként kell nézni a létszámot, vagy összességében? A körjegyzőség adja be a rehabilitációsjárulék-bevallást?