Kinevezett és a megbízott közalkalmazott vezetőkre vonatkozó új szabályok 2009-től

Kérdés: 2009-től módosultak a Kjt. szabályai. Mit kell érteni pontosan kinevezett és megbízott vezetőn? A módosítás alapján úgy értjük, hogy a kinevezett vezető illetményét és szabadságát másként kell megállapítani. A vezetői pótlék a kinevezett vezetőnek is jár? Ha nem, akkor egy eddigi vezetőnek az új szabályok alapján jelentősen alacsonyabb lehet az illetménye. Az illetmény csökkenése miatt hogyan kell eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...magasabb vezető munkakörre kinevezett közalkalmazottatnaptári évenként harmincöt, a vezetői munkakörre kinevezett közalkalmazottatharminc munkanap alapszabadság illeti meg. A kinevezett vezetők szabadságáttehát ennek alapján kell megállapítani. A kinevezett vezető az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Részmunkaidős munkavállalók szabadsága, heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Kérjük állásfoglalásukat a részmunkaidős munkavállalók szabadságával kapcsolatban! A Kjt., illetve az Mt. szerint a közalkalmazottnak az évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazta. Ha a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló csak a hét meghatározott napján végez munkát úgy, hogy hetenként kettőnél több napon nem dolgozik, a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Kérjük, segítsenek ezt értelmezni az alábbi példákon keresztül! Példa 1.: A munkavállaló heti 20 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Hétfő: 8.00-16.00. Kedd: 8.00-16.00. Szerda: 12.00-16.00. Csütörtökön és pénteken nem dolgozik. Példa 2.: A munkavállaló heti 24 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Hétfő: 14-19-ig. Kedd: 8-15-ig. Szerda: 14-19-ig. Csütörtök: 8-15-ig. Pénteken nem dolgozik. Példa 3.: A munkavállaló heti 16 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Kedd: 10-18 óráig. Csütörtök: 10-18 óráig. Hétfő-szerda-pénteken nem dolgozik. Általános szabály szerint a dolgozó (pl. hivatali munkarendnél), ha egy hétre kíván mentesülni a munkavégzés alól, 5 nap szabadság kivételével mentesül egy hétre a munka alól. De hány napot kell kiírni a dolgozónak, ha egy héten csak 1 vagy 2 nap nem dolgozik szabadság miatt? Továbbá mi a helyzet a munkaszüneti napok körüli munkarenddel? Szombati munkanapokra a teljes munkaidős, hivatali munkarendben dolgozó alkalmazottaknak a szombati munkanapra szabadságot kell kiírni, ha nem kívánnak dolgozni. Az első példából kiindulva, ha a munkaszüneti nap csütörtökre esik, a pénteki nap pedig pihenőnap a rendelet szerint, akkor a munkavállaló, mivel hétfő-kedd-szerdán ledolgozza a heti 20 órát, nemhogy a pihenőnapot, de a munkaszüneti napot is ledolgozza. Kérjük állásfoglalásukat ez ügyben!
Részlet a válaszából: […] ...évi XXII. törvény (Mt.)135. § (1) bekezdés szerint főszabályként a szabadság kiadásánál a munkarend(munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. A paragrafus(2) bekezdése rendelkezik a heti kettőnél több pihenőnapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

2005. évi tizenharmadik havi juttatás

Kérdés: A 2005. évi 13. havi juttatásra való jogosultsággal kapcsolatos levelüket olvastam a 99. szám 2101. számú kérdésére adott válaszban. Ehhez kapcsolódóan a következő a kérdésem: köztisztviselő dolgozónk 2005. június 14-től szülési szabadságon volt, majd gyermekgondozási díjban részesült. 2006. januárban, az akkor hatályos szabályok szerint részére nem járt a 13. havi illetmény vagy annak arányos része. A köztisztviselő részére utólag meg lehet-e állapítani a 13. havi (0. havi) juttatást, és ha igen, teljes összeg illeti-e meg vagy időarányos rész? Történt-e ezzel kapcsolatban jogszabályváltozás?
Részlet a válaszából: […] ...illetmény kifizetése iránt atárgyévet követő január hónap 16-án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapraesik, akkor az azt követő első munkanapon kell intézkedni.(6) Ha a közszolgálati jogviszony év közben szűnik meg, atizenharmadik havi illetményt az utolsó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Foglalkoztatás egyidejűleg önkormányzatnál és intézményénél

Kérdés: Az idősek otthona nem intézményi formában (tehát nem költségvetési szervként), hanem szakfeladatként működik nálunk. Az ezzel kapcsolatos "vezetői" feladatokat az a személy látja el, aki január 1-jétől a nyugállományba vonult élelmezésvezető feladatait is "megkapta". Az élelmezésvezető a napközi otthonos óvoda mint részben önálló költségvetési szerv állományába tartozik, így a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. A vázolt esetben hogyan járhat el jogszerűen az önkormányzat? Egyáltalán ki a munkáltató: 4 órában a polgármester – ha az idősek otthonát nézzük –, 4 órában a vezető óvónő? Munkáltatói leírás? Kinevezés, áthelyezés? Élelmezésvezetői végzettség nélkül is elláthatja ezt a feladatot?
Részlet a válaszából: […] ...A kirendelés – főszabályként – csakideiglenes jellegű lehet, mind közalkalmazottak, mind köztisztviselők esetébenévente legfeljebb 44 munkanap, továbbá köztisztviselők esetén más helységbetörténő kirendelés esetén 22 munkanap. Ettől közalkalmazottak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Szabadság kiadása heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Önkormányzati fenntartású kollégiumban rendszergazdai munkakörben dolgozó személy heti törvényes munkaideje 40 óra. A munkaköri leírása szerint munkaidő-beosztása hétfőtől csütörtökig 12 órától este 22 óráig tart, ezért a pénteki nap szabadnap, mert a hét 4 napján ledolgozza a heti kötelező munkaidejét. Miként kell eljárni a szabadság kiadásánál? Folyamatos 2 heti szabadság esetén a pénteki nap minek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 135. §-a alapján a szabadság kiadásánál amunkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. A heti kettőnéltöbb pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén viszont a hét minden napjamunkanapnak számít, leszámítva a két pihenőnapot, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 9.

Közalkalmazottak távolléti díja

Kérdés: Milyen esetekben kell a közalkalmazottak részére távolléti díjat fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...nem tehet eleget [Mt. 107. § a)pont, 151. § (2) bek. a) pont],– a közalkalmazott közeli hozzátartozója halála eseténlegalább két munkanapra [Mt. 107. § b) pont, 151. § (2) bek. b) pont], – a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgelösszefüggő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 9.

Közalkalmazott szabadsága

Kérdés: Az iskolánkban dolgozó közalkalmazott kolléganőnk (53 éves) "A7"-es besorolás alapján kapja a bérét. E szerint 20+7 nap fizetett szabadság jár neki. Az Mt. szerint 45 életév felett 30 nap szabadság járna neki évente. Jól járunk-e el, ha 27 nap szabadságot engedélyezünk számára?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetébena Kjt. is tartalmaz rendelkezéseket. A Kjt. 56. §-a szerint a közalkalmazottataz "A" fizetési osztályban évi húsz munkanap alapszabadság illeti meg. Az 57. §(1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a fizetési fokozattal egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

2005. évi 13. havi juttatásra való jogosultság – ha a közalkalmazott fizetés nélküli szabadságon volt

Kérdés: Egyik pedagógusunk munkaviszonya 1999-től folyamatos. 2005. 01. 01.-2005. 02. 06-ig fizetés nélküli szabadságon volt. 2006 januárjában érvényes szabályozás szerint részére nem járt 13. havi vagy 0. havi illetmény, még arányos rész sem. Változott-e ez a szabályozás? Van-e lehetőség visszamenőleg az "elmaradt" juttatás kifizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...illetményre jogosult. A juttatás kifizetésérőljanuár 16-án – amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az eztkövető első munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a januárhónapra irányadó illetmény."Az Alkotmánybíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Teljesítés időpontja folyamatos jogviszony esetén

Kérdés: Kérem, segítsenek az Áfa-tv. 58. §-ának értelmezésében! Önkormányzatunk iskolabuszjáratot üzemeltet. A szolgáltatást nyújtó céggel 2006. május 1-jétől határozatlan tartamú időre szóló szerződésben állapodtunk meg. A szállítást a cég hétfőtől péntekig munkanapokon végzi. A számla kiegyenlítése a hónapot követő 20-a. Kérdésem a teljesítési időre vonatkozik. Az áfabevallásban a tényleges teljesítés hónapjában, vagy a pénzügyi teljesítés hónapjában kell szerepeltetni a fizetendő adót?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 55. § (1) bekezdése értelmében az adófizetésikötelezettség keletkezésének időpontja az a nap, amikor az ügylettényállásszerűen megvalósul. Ehhez képest az Áfa-tv. 58. § (1) bekezdésébenfoglalt eltérő szabály szerint, ha a felek határozott időre szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Szabadság a gyermek gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság idejére

Kérdés: Dolgozónk gyermeke születése miatt szülési szabadságon, majd fizetés nélküli szabadságon volt. Jár-e erre az időszakra részére szabadság, és ha igen, hogyan kell azt kiadni, amikor visszajön dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...mindkettőt figyelembe kellvenni. Ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napotelérő töredék egész munkanapnak számít [Mt. 133. § (2) bek.].A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Amunkáltató a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.
1
12
13
14
18