Közszolgálati jogviszonyban töltött idő jubileumi jutalom szempontjából

Kérdés: Községi önkormányzat köztisztviselője vagyok. A jubileumi jutalom (25 éves) kiszámításához kérnék segítséget. 1985. július 1-jétől 1991 októberéig a V.T. költségvetési üzemével álltam munkaviszonyban. 1991. október 6-tól 1993. október 6-ig munkanélküli lettem (munkaügyi központtól kaptam ellátást). 1994 márciusáig jövedelempótló támogatásban részesültem, március 26-tól az önkormányzat alkalmazásában állok, 1995. január 1-jétől – jelenleg is – köztisztviselői státuszban vagyok. Mikor jár nekem a 25 éves jubileumi jutalom, figyelembe vehető-e minden jogviszonyom? A fizetési besorolásra, illetve a jubileumi jutalomra jogosító idő számítása miben tér el?
Részlet a válaszából: […]  A Ktv. 49/E. §-a alapján a jubileumi jutalomra jogosító időmegállapításánál a besorolásra vonatkozó szabályok [Ktv. 72. §-ának (1)–(2)bekezdése] irányadók azzal, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban,illetve az 1992. július 1-je után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 20.

Rehabilitációs hozzájárulás

Kérdés: Munkaügyi központon keresztül rehabilitált személyt alkalmazunk, munkabére támogatással megtérül, ezzel megfelelünk-e a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettségünknek, vagy ennek ellenére fizetnünk kell az adóhivatalnak?
Részlet a válaszából: […]  A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliekellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 41/A. § (1) bekezdése értelmébena munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozásirehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 20.

Munkaügyi perben megítélt késedelmi kamat kiszámítása

Kérdés: Késedelmi kamat számításával kapcsolatban kérdezném Önöket. Talán köztudott, mert a média is foglalkozott azzal, hogy a tűzoltóknak az európai uniós csatlakozás következtében – egy joghézag folytán – 2004. május 1. és 2007. dec. 31. közötti időszakban bizonyos összegű túlszolgálati díjuk keletkezett. Ezt az összeget valószínűleg az idei év során kifizetjük. Erre vonatkozóan késedelmi kamatot kell számolni. Ennek a számítási módjához szeretnék segítséget kérni. Ha lehetséges, példán keresztül, féléves bontásokban.
Részlet a válaszából: […] ...év adott napjáig, amikor kifizetik a tartozást). Tekintettel arra, hogy a fenti módszer rendkívül munka- és időigényes, ha konkrét ügyben munkaügyi perre kerül sor, melynek során a bíróság késedelmikamat-fizetési kötelezettséget határoz meg a munkáltató részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

További szakképesítés elismerése közalkalmazottak esetében

Kérdés: Személyes gondoskodást nyújtó intézmény vagyunk. Közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozónknak mérlegképes könyvelői képesítése van, "E" fizetési osztályba van besorolva. A munkavállaló a bér- és munkaügyi előadói feladatok mellett kontírozást végez. 2011. május hónapban bérügyintéző (OKJ: 54343 05 01 00 52 01) és társadalombiztosítási ügyintéző képesítést (OKJ: 54343 05 01 00 52 02) szerzett. Garantált illetménynövelő további szakképesítésként figyelembe lehet-e venni a megszerzett képesítést, ha igen, milyen százalékban?
Részlet a válaszából: […] A 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (Kjt-vhr.) 2. számúmelléklete szerint a bér- és társadalombiztosítási ügyintéző munkakör, és ígyaz ilyen munkakört betöltő közalkalmazott "C"-"E" fizetési osztályba sorolhatóbe a meglévő iskolai végzettsége alapján. A mérlegképes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Köztisztviselő korengedményes nyugdíjazása

Kérdés: 2011-ben 40 éves szolgálati idővel rendelkező köztisztviselő számára, aki az 59. évet csak 2012-ben tölti be, van-e bármilyen lehetősége arra, hogy még 2011-ben korkedvezményes nyugdíjba vonuljon (vállalva akár az 59. év betöltéséig a járulék megfizetését is)?
Részlet a válaszából: […] ...akorengedményes öregségi nyugdíj igénybevételéhez szükséges megállapodáskötéséről az ügyfél lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központnak,d) e megállapodást 2011. december 31-ig megküldik azilletékes nyugdíj-biztosítási szervnek, ése) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Peren kívüli megegyezésben kikötött kártérítés adó- és járulékvonzata

Kérdés: Munkaügyi pert indított egy volt pedagógus, akit helyettesítés miatt határozott időre alkalmaztunk további jogviszonyban, a jogviszonya megszüntetésével kapcsolatban. A per kimenetele hosszúnak tűnt, ezért peren kívül megegyeztünk. Jogos volt-e? A megegyezés eredménye, a nem jövedelmet pótló átalánykár összegéből kell-e bármiféle (szja, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) közterhet levonni, vagy ez ténylegesen nem vagyoni kártérítésnek minősül? Tehát a kifizetés bruttó vagy nettó módon történhet?
Részlet a válaszából: […] A megadott információk alapján nem dönthető el, hogy a perenkívüli megegyezés jogos vagy indokolt volt-e a munkáltató részéről, hiszen ezattól függ, hogy milyen alapon támadta meg a jogviszonyt megszüntetőhatározatot az érintett. A peren kívüli egyezségben a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Polgármesteri hivatal, illetve önkormányzat adószáma

Kérdés: A községi önkormányzatnak és a polgármesteri hivatalának az adószáma megegyezik? Nem kell, hogy külön legyen az önkormányzatnak és külön a polgármesteri hivatalnak? Nem körjegyzőség esetén? Melyik jogszabály határozza meg?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag önkormányzatok pályázhatnak, a polgármesteri hivatal nem. Apályázat feltétele többek között, hogy a pályázó rendezett munkaügyikapcsolatokkal rendelkezzen, és adótartozása nem lehet, amelyet a pályázónevére szóló tartozásmentes igazolással kell igazolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Létszámszámítás a rehabilitációs járadékhoz

Kérdés: Rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatosan a NAV honlapján 2010. 12. 15-én megjelent egy tájékoztató, miszerint változás 2011. 01. 01-jétől, hogy a hiányzó létszámnál is átlagos statisztikai állományi létszámot kell számolni. Ez mit jelent pontosan? Ha egy intézménynek négy főt kellene alkalmaznia ahhoz, hogy teljesítve legyen az 5%, akkor ezt 4 fő napi négy órában foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozóval teljesíti, vagy ezt teljes munkaidősre kell átszámítani, és így 8 fő napi négyórás megváltozott munkaképességű dolgozóval tudja teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...létszámának összevetéséből határozható meg.Létszámon a Központi Statisztikai Hivatal 3/2010. (IV. 2.)KSH közleménnyel közzétett munkaügyi statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadottútmutatójában foglaltak szerint a tárgyévi átlagos statisztikai létszámot kellérteni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Büntetlen előélet igazolása, erkölcsi bizonyítvány

Kérdés: Intézményünk egy közalkalmazottjának megszüntette munkaviszonyát (lopás és okirat-hamisítás miatt) fegyelmi eljárás során "elbocsátás fegyelmi büntetéssel". Bűnösségét jogerős bírói végzéssel bizonyítottuk. Rendelkezhet-e erkölcsi bizonyítvánnyal a továbbiakban egy esetleges közalkalmazotti munkaviszony létesítésekor, illetve ha őt a munkaügyi bíróság visszahelyezi eredeti munkakörébe?
Részlet a válaszából: […] A hatósági erkölcsi bizonyítvány a bűntetteseknyilvántartásában, valamint – ha erre is kiterjed – a hátrányosjogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásábankezelt adatok alapján az igazolás alanyának kérelmére kiállított közokirat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 17.

Megbízott vezetők szabadsága 2010-től

Kérdés: A 2010. évi munkaügyi változások közül a vezető beosztású közalkalmazottak alapszabadságát érintő változással kapcsolatban szeretném szakmai véleményüket kérni. 2010. január 1. napjától – a nevelési, oktatási tevékenységet végző megbízott vezetők kivételével – a kinevezett vezetőkével azonos módon kell meghatározni a magasabb vezető és vezető beosztású (megbízott vezető) közalkalmazottak szabadságát. Ezen időponttól a megbízott magasabb vezetőt egységesen 35, a megbízott vezetőt 30 nap alapszabadság illeti meg naptári évenként (Kjt. 57/B. §). Az új törvényi alkalmazás során több vezető beosztású alkalmazottunk is rosszabbul járt. Például F12 fizetési fokozatban lévő közalkalmazottnak, ha nem vezető beosztású, éves szabadsága 21 + 12 = 33 nap. Megbízott vezetőként dolgozó közalkalmazottnak (azonos fizetési fokozat mellett) a 2010. évi szabadsága 30 nap. Lehetséges ez a hátrány azon alkalmazottak esetében, akiknek a szolgálati idejük alapján a fizetési fokozatuk 10 vagy annál magasabb mértékű? Lehetséges, hogy a vezető beosztottja több szabadságra jogosult (természetesen a fizetési fokozatok egyezősége esetén)?
Részlet a válaszából: […] A vezetők szabadságára vonatkozó új szabályozásbevezetésének alapja az volt a jogalkotó részéről, hogy a vezető, aki felel egyintézmény vagy szervezeti egység teljes működéséért, ne legyen többetszabadságon, mint a beosztottai, hiszen éppen ő az, akire a legnagyobb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.
1
6
7
8
11