111 talált cikk a munkaügy kifejezésre

Kérdés: Rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatosan a NAV honlapján 2010. 12. 15-én megjelent egy tájékoztató, miszerint változás 2011. 01. 01-jétől, hogy a hiányzó létszámnál is átlagos statisztikai állományi létszámot kell számolni. Ez mit jelent pontosan? Ha egy intézménynek négy főt kellene alkalmaznia ahhoz, hogy teljesítve legyen az 5%, akkor ezt 4 fő napi négy órában foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozóval teljesíti, vagy ezt teljes munkaidősre kell átszámítani, és így 8 fő napi négyórás megváltozott munkaképességű dolgozóval tudja teljesíteni?

Kérdés: Intézményünk egy közalkalmazottjának megszüntette munkaviszonyát (lopás és okirat-hamisítás miatt) fegyelmi eljárás során "elbocsátás fegyelmi büntetéssel". Bűnösségét jogerős bírói végzéssel bizonyítottuk. Rendelkezhet-e erkölcsi bizonyítvánnyal a továbbiakban egy esetleges közalkalmazotti munkaviszony létesítésekor, illetve ha őt a munkaügyi bíróság visszahelyezi eredeti munkakörébe?

Kérdés: A 2010. évi munkaügyi változások közül a vezető beosztású közalkalmazottak alapszabadságát érintő változással kapcsolatban szeretném szakmai véleményüket kérni. 2010. január 1. napjától – a nevelési, oktatási tevékenységet végző megbízott vezetők kivételével – a kinevezett vezetőkével azonos módon kell meghatározni a magasabb vezető és vezető beosztású (megbízott vezető) közalkalmazottak szabadságát. Ezen időponttól a megbízott magasabb vezetőt egységesen 35, a megbízott vezetőt 30 nap alapszabadság illeti meg naptári évenként (Kjt. 57/B. §). Az új törvényi alkalmazás során több vezető beosztású alkalmazottunk is rosszabbul járt. Például F12 fizetési fokozatban lévő közalkalmazottnak, ha nem vezető beosztású, éves szabadsága 21 + 12 = 33 nap. Megbízott vezetőként dolgozó közalkalmazottnak (azonos fizetési fokozat mellett) a 2010. évi szabadsága 30 nap. Lehetséges ez a hátrány azon alkalmazottak esetében, akiknek a szolgálati idejük alapján a fizetési fokozatuk 10 vagy annál magasabb mértékű? Lehetséges, hogy a vezető beosztottja több szabadságra jogosult (természetesen a fizetési fokozatok egyezősége esetén)?

Kérdés: Saját dolgozóval köthető-e megbízási szerződés vagy eseti megbízás nem a főállására vonatkozó munkakörben?

Kérdés: A gazdasági vezetők képesítési követelményével kapcsolatban lenne kérdésem. Számomra furcsa, hogy az igazgatásszervező vagy jogász szakképzettség nem elegendő a munkakör betöltéséhez. Főleg annak tükrében, hogy e két végzettség feljogosíthat arra, hogy akár könyvelőket, akár gazdasági vezetőket ellenőrizzen, tehát belső ellenőri, valamint adóellenőri munkához ezen képesítések elegendőek. Érdekesnek találom azt is, hogy szimplán ezen végzettségekkel az új jogszabály szerint még mérlegképes könyvelőnek sem lehet jelentkezni, szükséges ehhez egy "közbeiktatott" OKJ képzés is. Nincs itt némi ellentét?

Kérdés: Szakfeladatrend-tervezéssel kapcsolatban a következő a kérdésem. Körjegyzőség esetében eddig egy szakfeladatra terveztük az összes dolgozót, jegyzőt, szociális-pénzügyi ügyintézőt, takarítót. 2010-től az új szakfeladat száma 841126. Továbbra is tervezhetjük ezen a szakfeladaton az összes dolgozót (kistelepülés – nincsenek osztályok, csoportok), vagy szét kell bontani 692000, 811000, 841901 szakfeladatokra? Könyvtár esetén, ahol eddig egy szakfeladat volt, most kb. 4 szakfeladatot kell alkalmaznunk 1 fő közalkalmazottal. A rezsiköltségtől kezdve mindent négyfelé kell arányosítani?

Kérdés: Költségvetési szervnél kutató munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott hogyan vezeti jelenléti ívét? A 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet 9. §-a szerint: "Tudományos kutatói munkakörben – kivéve ha közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály szerint a kutatói tevékenység csak a munkahelyen végezhető – a munkahelyen töltendő idő tartama heti két teljes munkanap." A kivétel ránk nem vonatkozik, a kinevezésben a heti munkaidő 40 óra. Hogyan kell a jelenléti ívet vezetni?

Kérdés: A 2008. évi CV. tv. 8. § (2) bekezdés c) pontja többek között az irányító szerv hatáskörébe utalta a gazdasági vezetők díjazásának megállapítását. Tekintettel arra, hogy a "díjazás" fogalma eddig nem volt használatos, kérnénk ennek pontos értelmezését, hol van ez meghatározva? Tartalmazza-e pl. az utazási vagy egyéb költségtérítést, meleg étkezés igénybevételét, cafeteriajuttatást, keresetkiegészítést, vagy csak az illetmény, pótlékok, jutalom, prémium megállapítása értendő alatta?

Kérdés: Értesíteni kell-e az önkormányzatot az ellene megnyert munkaügyi perben, jogerős bírósági határozatban meghatározott kártérítés (elmaradt jövedelem) azonnali inkasszójáról az inkasszót megelőzően, vagy elég a megtörtént inkasszóról az értesítést megküldeni? Az önkormányzat gazdálkodását nem védi a jog egy váratlan pénzleemeléssel szemben? Ha nem védi, akkor közérdek elé léphet egyéni érdek?

Kérdés: A leírt adatok alapján kérdezem, hogy közalkalmazotti jubileumi jutalmam kifizetése mikor esedékes? Munkaviszonyaim a következőképpen alakultak: – Nagyvállalat 1970. 07. 06.-11. 28-ig - Megyei Nyomdaipari Vállalat 1970. 12. 01.-1972. 08. 15-ig (tanácsi vállalat volt) - Nagyvállalat 1972. 08. 28.-1975. 02. 06-ig - Városi Szolgáltató Vállalat 1975. 02. 08.-1982. 04. 30-ig később: Városgazdálkodási Vállalat (tanácsi) áthelyezés - Nagyvállalat (áthelyezéssel) 1982. 05. 01.-1985. 02. 17-ig - Erdészeti és Faip. Egyetem 1985. 02. 17.-1986. 04. 30-ig (áthelyezéssel) - Bank 1986. 05. 01.-1997. 08. 24-ig (áthelyezéssel) - Munkaügyi Hivatal (munkanélküli) 1998. 01. 15.-03. 17-ig - Regionális Idegenforg. 1998. 03. 18.-1998. 10. 01-ig Bizottság (köztisztviselő) - Megyei Kórház 1998. 10. 06-tól jelenleg is. (közalkalmazott)