Román állampolgárságú doktoranduszhallgatók adókötelezettsége

Kérdés: Egyetemünk az elmúlt években több román állampolgárságú doktoranduszhallgatóval kötött megbízási szerződést az egyes tanszékeken végzendő munkákra. Helyesen jártunk-e el akkor, amikor a részükre kifizetett megbízási díjból nem vontunk adóelőleget? A hallgatók egy része időközben letelepedési engedélyt és magyar állampolgárságot kapott, de továbbra is megbízási szerződés alapján foglalkoztatjuk őket. A kifizetésekből most már adóelőleget vonunk a kifizetőre megállapított szabályok szerint. Helyes-e az eljárásunk?
Részlet a válaszából: […] A Magyarország és Románia között létrejött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt kihirdető 1996. évi XCIX. törvény 21. cikke alapján a romániai illetőségű diák vagy gyakornok Magyarországon való tartózkodása idején kapott bármilyen díjazás adómentes,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Súlyos fogyatékosság adókedvezménye

Kérdés: Dolgozónk évek óta súlyosan beteg, de eddig még nem érvényesített erre tekintettel adókedvezményt. Milyen feltételekkel érvényesítheti, és megteheti-e ezt visszamenőleg?
Részlet a válaszából: […] ...elsőként említett rendelet szabályozza, hogy az igazolást ki és milyen formában állíthatja ki az egyes betegségekről. Amennyiben munkavállalójuk rendelkezik ilyen igazolással a súlyos fogyatékos állapot fennállásának időtartamára, akkor visszamenőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Behajthatatlanná vált egyéb követelés leírása

Kérdés: Irodánk év végi beszámolójának (01 űrlap) mérlegjelentésében szereplő egyéb követelések (B/II./32.) sor egyrészt az iroda tevékenységéből adódó, másrészt a volt munkavállalókkal kapcsolatos peres ügyek lezárása után meghozott, jogerős bírósági ítéletekből eredő, részünkre megítélt és meg nem fizetett perköltségek, kártérítések összegét tartalmazza. Ezek esetenként 1500-10 000 forint körüliek, de előfordult már 1 000 000 forintos tétel is.Az analitikus nyilvántartás számítógépes programmal, adósonként (főként magánszemélyek) történik. Nagy részük felszólításaink ellenére sem fizeti meg a tartozását, ami több éven keresztül halmozódik és szerepel mérlegtételenként. Ezzel kapcsolatban a következőket szeretnénk megtudni:1. A mérlegben történő beállításhoz a bíróság által megítélt perköltséget el kell-e ismertetni az adóssal? 2. Ha a jogerős bírói ítélet ellenére is el kellene ismertetni, amit nem tudok végrehajtani, mert a legtöbb adós magánszemély, aki a levelet át sem veszi, akkor be lehet-e állítani követelésként?3. Jogi iránymutatás alapján a követelés érvényesíthető végrehajtással, de ha így sem térül meg, a végrehajtás összegével csak tovább növelem a költségeket (a 2000 forintos perköltség végrehajtása akár 20 000 forint is lehet). Ebben az esetben milyen összeghatártól lehet ezt az utat választani?4. Az érvényben lévő számviteli szabályok alapján milyen leírási vagy kivezetési lehetősége, illetve elévülése van a több éve húzódó, behajthatatlan, ilyen jellegű tartozásoknak?
Részlet a válaszából: […] 1. A mérlegben történő kimutatáshoz bizonylatként elfogadható a bíróság jogerős határozata.2. Amennyiben a követelés megfizetésére, vagyis a jogerős határozat végrehajtására várhatóan nem kerül sor, akkor az Szt. és az Szt-vhr. vonatkozó előírásai szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Családi kedvezmény

Kérdés: Munkavállalónk négy gyermeket nevel saját háztartásában, felesége első házasságából származik három, a negyedik közös gyermek. A feleség első házasságából származó gyermekeket dolgozónk nem fogadta örökbe. A legidősebb gyermek nappali tagozatos egyetemi hallgató, a második most érettségizik és felsőoktatási intézménybe felvételizik, a harmadik második osztályos gimnazista, a legkisebb pedig még általános iskolás. A feleség várandós, a gyermek születése július hónapra várható. Hogyan érvényesíthető esetében a családi kedvezmény? A nyári hónapokra vonatkozóan hogyan kell eljárni? Mi a teendő, ha dolgozónk fizetendő adója nem nyújt fedezetet a neki járó teljes kedvezmény érvényesítésére?
Részlet a válaszából: […] A családi kedvezmény érvényesítésének szabályait az Szja-tv. 40. §-a tartalmazza. Ez a jogszabályhely kedvezményezett eltartottakra határozza meg a figyelembe vehető kedvezmény mértékét a családban eltartott személyek számának figyelembevételével. Kedvezményezettnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Adójóváírás érvényesítése magas bérjövedelem esetén

Kérdés: Érvényesítheti-e a munkavállaló év közben az adójóváírást abban az esetben, ha éves bérjövedelme nyilvánvalóan meg fogja haladni a jogosultsági határt, sőt a csökkentett érvényesítésre alapot szolgáltató határt is?
Részlet a válaszából: […] ...adóelőleg levonásánál minden munkavállaló jogosult a bér 18 százalékának megfelelő, jogosultsági hónaponként legfeljebb 9000 forint összegű adójóváírás érvényesítésére, tekintettel arra, hogy az Szja-tv. 47. § (5) bekezdés c) pontja értelmében a munkáltató,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Saját dolgozó részvétele felnőttoktatásban oktatóként

Kérdés: Intézményünkben felnőttoktatás folyik. Ennek a bér- és dologikiadás-vonzatát pályázat útján nyert pénzből fedezzük. Saját dolgozónk számla ellenében vagy megbízási szerződéssel végezheti-e ezt a felnőttoktatást?
Részlet a válaszából: […] ...feltett kérdésben annak megítélése alapvetően nem adójogi probléma, hogy megbízási jogviszonyt lehet-e saját munkavállalóval e tevékenységre vonatkozóan létesíteni. Ennek eldöntésekor figyelemmel kell lenni a munkajogi szabályozásra.Ha a saját dolgozójuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Jubileumi jutalomra jogosító időtartam meghatározása

Kérdés: Jogszabályi hivatkozással kérem megválaszolni jubileumi jutalommal kapcsolatos kérdéseinket:- Ha a dolgozó közalkalmazotti jogviszonyban állt, majd megszakította munkaviszonyát, de újra közalkalmazotti jogviszonyba került, beszámítható-e folyamatosan a munkaidő a jubileumi jutalom szempontjából, vagy csak az utóbbi közalkalmazotti jogviszonytól számíthatók az évek?- Folyamatos jogviszony esetén, ha az évek között nincs egyetlen nap szünet sem, de van közötte munkanélküli-segéllyel áthidalt időszak, az minek számítandó?- Egyik dolgozónknak két munkaviszonya között 3 nap megszakítás van, figyelembe vehető-e a folyamatos jogviszony a jubileumi jutalomhoz?
Részlet a válaszából: […] ...részletes szabályait a Költségvetési Levelek 12. számában részletesen kifejtettük. Az Mt. 209. § (1) bekezdése alapján, ha a munkavállaló munkaviszonya a törvény hatálybalépése előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszonyát, mindaddig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Felmentési tilalom

Kérdés: Települési önkormányzat fenntartásában működő, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv negyedik hónapja táppénzen lévő gazdasági vezetőjének munkaviszonyát szakmai alkalmatlanság miatt szeretnénk megszüntetni. A táppénzes állomány megszűnése után meddig áll felmentési tilalom alatt?
Részlet a válaszából: […] ...után kezdődhet a felmondási ideje.Adódik a kérdés, hogy mi a számítás rendje, ha a táppénzes időszak folyamatossága megszakad, mert a munkavállaló rövid időre keresőképessé válik, majd újból keresőképtelen lesz. Ebben az esetben a felmondási védelem újra kezdődik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Egyes közalkalmazottak rendes évi szabadsága

Kérdés: Változott-e a közalkalmazott technikai dolgozók rendes évi szabadsága az Mt. 131. § (1) bekezdésének életbelépése óta? Mi az alap- és a pótszabadság kiszámításának módja a technikai közalkalmazottnál?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyuk, hanem az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyuk van, akkor az Mt. 131. § (1) bekezdése – mely a törvény szerint a munkavállalót megillető alapszabadság mértékét szabályozza – az Mt. hatálybalépése óta nem változott. Eszerint az alapszabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Juttatások nyugdíjba vonuláskor

Kérdés: Nyugdíjba vonuláskor a felmentési időre járó átlagkeresetet a felmentési idő lejártakor érvényes garantált illetményből számítják-e ki, vagy a felmentési idő kezdetekor érvényes illetményből? Ez az összeg 2002. évben, az 50 százalékos béremelés miatt jelentősen eltér például, ha 2002. augusztus 1-jétől szűnt meg a munkaviszony, illetőleg kezdődött a felmentés, amely 2003. április 30-án ért véget. Jár-e a különbözet a nyolc hónapra (kb. bruttó 400 000 Ft a különbözet)?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavégzés alól nem mentesül, a közalkalmazott továbbra is rendszeres havi illetményére jogosult.Attól az időponttól kezdve, amikor a munkavállalót a munkavégzés alól felmentették, átlagkeresetre jogosult. Az átlagkereset számításának szabályait az Mt. 152. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
1
111
112
113
116