Képzési költségek adókötelezettsége

Kérdés: Intézményünk átvállalja néhány munkavállalótól a számukra elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzésének költségét. A képzés főiskolán, iskolai rendszerű képzés keretében történik.A 2004-től hatályos Szja-tv. 7. § p) pontja kimondja, hogy a magánszemély jövedelmének kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe venni a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély (pl. üzleti partner, szakértő) e feladatának ellátásához szükséges felkészítésének kifizető által megtérített költségét, ide nem értve az iskolai rendszerű képzést.Bevételnek minősül-e a munkavállalónál az Szja-tv. 7. § p) pontja szerint a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek iskolai rendszerű képzés keretében történő megszerzésének a munkáltató által átvállalt költsége? A kizárás csak a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemélyekre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeknek megfelelő képzés (amely mindkét esetben iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli is lehet) költségét téríti meg a munkavállalójának, akkor a képzés költsége a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.

Rekreációs szabadság és felmentés

Kérdés: Megilleti-e a rekreációs szabadság 39 év közszolgálati jogviszony után azt a köztisztviselőt, aki előrehozott öregségi nyugdíjas lesz? A Ktv. 41. § (1) bekezdése alapján minden 10 év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után 6 hónap jár. Ez 3x6 havi, vagy csak 1x6 havi? Ha a köztisztviselő előrehozott öregségi nyugdíjba vonul, felmondhatnak-e neki? Ha felmondanak, jár-e a felmentés a munkavégzés alól, és az mikortól vehető igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...alól mentesíteni kell a köztisztviselőt, de igen gyakran találkozunk azzal a helyzettel, hogy a munkáltató a teljes hat hónapra mentesíti a munkavállalót a munkavégzés alól. A felmentési időtartam alatt, amíg van munkavégzési kötelezettsége a köztisztviselőnek, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.

Előrehozott öregségi nyugdíjas felmentése

Kérdés: Intézményünk dolgozója 2004. 08. 02-án tölti be az 57. életévét. Ekkortól kéri az öregségi nyugdíjat is. Tovább dolgozni nem akar. A jogszabály szerint felmenteni csak akkor lehet, ha a nyugdíjat megállapító határozatot a munkáltatónál bemutatja. A határozatot a Nyugdíjfolyósító az 57. életév betöltése után adja ki. Hogyan lehet a felmentést ezek alapján kiadni, s milyen dátummal szűnik meg a közalkalmazott munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...lehet a nyugellátás megállapítása iránti kérelmet benyújtani. Ez meghatározott nyomtatványon történik.A kérdésben felvetett esetben a munkavállaló 2004. július 2-án tölti be 57. életkorát, vélelmezzük, hogy a szükséges szolgálati idővel rendelkezik, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.

Üdülési csekkek adózási szabályai

Kérdés: Intézményünktől nyugdíjba vonult munkavállalónk és családja részére juttathatunk-e adómentes természetbeni juttatásként üdülési csekket?
Részlet a válaszából: […] ...csekket a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsátotta ki. Az intézmény kifizetőként bármely magánszemélynek, így a nyugdíjba vonult munkavállalónak és annak családjának is adhat ilyen juttatást. A juttatásról adatot kell szolgáltatni az adóhatóság részére. Az 53...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 29.

Jubileumi jutalom

Kérdés: Jár-e jubileumi jutalom annak a közalkalmazottnak, aki 2004. évben 25 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, de 1990-ben az Mt. alapján 25 éves jubileumi jutalmat kapott, vagy csak 2009-ben lesz jogosult a 30 éves jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […] ...környezetben újból felmerült a kifizethetőség kérdése.Fentiekből is kitűnik a jogalkotónak az a szándéka, hogy részesüljön a munkavállaló jubileumi jutalomban, változó jogszabályi környezetben mindig a számára kedvezőbb szabályokat kell alkalmazni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 8.

Munkaruha-juttatás minősítése

Kérdés: A kollektív szerződésben rögzítésre került a dolgozók munkaruha-juttatása. A megvásárolt munkaruháról az iskola nevére szóló számlákat hoznak, és azt fizetjük ki. A kollektív szerződés szerint ezeknek a munkaruháknak kihordási idejük van. A munkaruha-juttatás nem számít adóköteles bevételnek?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.24. pontja alapján adómentes juttatásnak számít a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék.A munkaruházati termékek körét az említett melléklet 9.2. pontja határozza meg.E szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 8.

Távolléti díj, távollét igazolása

Kérdés: Az Mt. 107. § a)-h) pontjai alatt felsorolt esetekben jár-e távolléti díj a munkavállaló részére, vagy csak a c) pont alkalmazása során, vagy ha keresőképtelen beteg? Mely igazolások, okmányok alapján lehet a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni a munkavállalót, pl. az a), b) és g) pontokban foglaltak esetén?
Részlet a válaszából: […] ...címén milyen fizetési kötelezettség terheli a munkáltatót. Az Mt. 151/A. §-a rendezi ezt a kérdést, amikor is előírja, hogy ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, akkor részére a távollét idején érvényes személyi alapbérét, rendszeres bérpótlékait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 8.

Kórházi dolgozók üdültetése

Kérdés: A kórházi dolgozóink üdültetésére – kollektív szerződésben rögzítetten – több megoldás létezik: a) kórház saját tulajdonú, belföldi üdülőjében,b) szakszervezet saját tulajdonú, belföldi üdülőjében, c) kórház által bérelt belföldi üdülőben,d) szakszervezet által bérelt belföldi üdülőben,e) kórház által bérelt külföldi üdülőben (belföldi utazási irodától),f) szakszervezet által bérelt külföldi üdülőben (belföldi utazási irodától).A fenti üdülési lehetőségeket kórházi üdültetés esetében valamennyi munkavállaló, ill. szakszervezeti üdültetés esetében valamennyi szakszervezeti tag egyenlő feltételekkel igényelheti.A 2003. évben amennyiben az igénybevevő által befizetett üdülési díj nem érte el a tervezett önköltséget, a munkáltató, ill. a szakszervezet mint természetbeni juttatás után adózott. 2004-ben változott az Szja-tv. idevonatkozó része. Az 1. sz. melléklet 8.33. pontja nem tér ki a bérelt belföldi, ill. külföldi üdülőkben történő üdültetésre, így kérdésünk, hogya) a munkáltató által bérelt belföldi és külföldi üdülőkben történő üdültetéskor a dolgozó által meg nem fizetett önköltség után, illetveb) a szakszervezet által bérelt belföldi és külföldi üdülőkben történő üdültetéskor a szakszervezeti tag által meg nem fizetett önköltség után kit terhel adókötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...az üdültetési szolgáltatással. A törvény 1. számú melléklet 8.33. alpontja szerint adómentes természetbeni juttatásnak minősül a munkavállaló részére a munkáltató vagy szakszervezet által a tulajdonában, kezelésében lévő belföldi üdülőben nyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 8.

Közalkalmazottak besorolása

Kérdés: A mérlegképes könyvelő OKJ 54343603, valamint a személyügyi gazdálkodó OKJ 54344201 képzések, amelyek emelt szintű képzésnek minősülnek, milyen besorolásra jogosítanak E vagy D szakképzési százalékkal kiegészítve? A továbbképzést szervező intézet tájékoztatása szerint az 54-es OKJ-szám alatt felsőfokú képesítés szerezhető, ugyanakkor a kiállított "bizonyítványon" ez a szó nem szerepel. További kérdés, hogy az OKJ mikortól változott a tekintetben, hogy az 54-es OKJ már nem minősül felsőfokú emelt szintű képesítésnek, és van-e visszaható hatálya az eddig megszerzett képesítés esetében?
Részlet a válaszából: […] ...Ez alapján állapítottuk meg, hogy egyes képzések – az OKJ-számuk alapján – milyen szintű képzésnek ismerhetők el, és ez alapján a munkavállaló milyen szintű besorolásra tarthat igényt.A mostani kérdés a rendelet alkalmazása szempontjából arra irányul, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Fel nem vett munkabér végleges rendezése

Kérdés: 1997-ben 1 évre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesítettünk egy amerikai állampolgárral angol nyelv tanítására. 1998. tavaszi szünetében váratlanul hazautazott, és nem jött vissza többé. Az utolsó havi munkabérét ezért nem vette fel. A nettó munkabérét azóta is nyilvántartjuk a 39221-es főkönyvi számlán. A munkavállalóval azóta sem tudtuk felvenni a kapcsolatot, otthoni bankszámláját nem ismerjük. Szeretnénk rendezni számvitelileg a nettó munkabért. Egyéb bevételként könyvelhetjük-e a fel nem vett munkabért, ha remény már nincs arra, hogy a munkavállalónak kifizessük?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha a munkavállaló részére nem lehet a nettó munkabért kifizetni, akkor ezt az illetményszámfejtést is vissza kell rendezni (sztornírozni kell). Ez érinti a munkabért terhelő járulékokat is. A nettó bért nem lehet egyéb bevételként elszámolni, azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
1
110
111
112
122