Munkahelyi étkeztetés elszámolása

Kérdés: A munkahelyi étkeztetésnél, abban az esetben, ha nem saját konyháról történik az ellátás, hogy helyes az elszámolás az áfa szempontjából? A munkáltató rendeli és veszi meg dolgozóinak az általuk igényelt mennyiséget. Ebben az esetben van egy összevont számla szolgáltatónként. A munkahely lekönyveli vásárolt élelmezésként. Kiszámlázza a dolgozóknak a teljes összeget (bevételként lekönyveli). A dolgozó számlája alapján megkapja az étkezési hozzájárulást (lekönyvelve étkezési hozzájárulásként). (Ebben az esetben is dönthet a munkavállaló, hogy hol étkezik.) Minden dolgozó ott eszik, ahol akar, több helyen is egy hónapon belül, így több számlát is hoz, amit a munkáltató nevére állíttatott ki. A saját zsebéből előlegezte meg a vásárlást, és a hónap végéig benyújtja a számlát a munkáltatónak, aki csak az étkezési hozzájárulás összegét fizeti ki, amennyiben a számla összege kisebb, mint 6 ezer forint, természetesen csak annyit, ha több, akkor is max. 6 ezer forintot. Csak étkezési hozzájárulás kerül elszámolásra (nincs az alkalmazottnak térítésidíj-befizetése, nincs vásárolt élelem kiadása).
Részlet a válaszából: […] A levélben foglalt két áfaelszámolási módszer megfelel atörvényi előírásoknak, ha valós gazdasági eseményeken alapul. Így tehát előszörel kell dönteni, milyen az ügyletek valós gazdasági tartalma. Az első verziónálaz intézmény megrendeli az ételt annak érdekében, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.
Kapcsolódó címkék:    

Munkahelyi mobiltelefon

Kérdés: Nem találtuk meg a 2005. évre érvényes Szja-tv.-ben azt a rendelkezést, amely kimondja, hogy az intézmény dolgozóinak biztosított mobiltelefonok, illetve azok használati díjának megtérítése miatt ebben az évben már nem kell adót fizetni. Az új törvény elfogadása után sokat lehetett erről hallani.
Részlet a válaszából: […] ...lehetőségét adóztathatókörülményként határozza meg." Az új rendelkezés alapján nem állapítható meg azadókötelezettség akkor, ha a munkavállalók, a megbízási jogviszonybanfoglalkoztatottak, vagy az intézmény tevékenységében bármilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.
Kapcsolódó címke:

Pszichiátriai gondozó átsorolása

Kérdés: A pszichiátriai gondozóban foglalkoztatott dolgozó 1988-ban "pszichiátriai ápoló és gondozó" szakképesítést szerzett, így a 3/2001. EüM rendeletet figyelembe véve a "D" fizetési osztályba nyert besorolást. A dolgozó – tanulmányi szerződéssel támogatva – 2003. évben "ápoló" szakképzettséget igazoló bizonyítványt szerzett. Kötelezhető-e a munkáltató az "E" fizetési osztályba történő átsorolásra, annak ellenére, hogy jelenlegi munkakörében az utóbb szerzett végzettségre nincs szükség, és a 16/2004. EszCsM rendelet a "pszichiátriai gondozó" munkakör szakmai feltételeként a "szakképzett gondozó" személyi feltételt állapítja meg?
Részlet a válaszából: […] ...teszi pl. "E"besorolási osztállyal is – az adott munkáltatónál elegendő csupán "C"besorolási osztállyal való betöltése, ezért a munkavállalót nem soroljaelőbbre. Az, hogy a kérdésben leírt "ápoló" szakképzettségténylegesen elegendő-e az "E" osztályba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.

Utazási költségtérítés

Kérdés: A munkavállaló állandó munkavégzés céljából ideiglenes lakóhellyel rendelkezik. Hétvégi hazautazásnak minősül-e hetente egyszeri állandó lakóhelyére történő oda- és visszautazás? Amenynyiben igen, elszámolható-e az autóbusz-menetjegy árának 80%-a jegy leadása nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...utazási költségtérítésrőlszóló 78/1993. Korm. rendelet 2. §-ának c) pontja alapján hétvégi hazautazásnakminősül, ha a munkavállaló ideiglenesen, munkavégzési célból a munkahelyévelazonos helységbe, vagy annak közelébe (napi munkába járással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.

Kamatkedvezményből származó jövedelem adózása

Kérdés: Központi költségvetési szerv egyik dolgozójának nem méltányolható lakásigényére kamatmentes lakáscélú hitelt folyósított 2004-ben. Év végén személyi jövedelemadót és járulékot kell fizetni a kamatkedvezményből származó jövedelem után. Milyen fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak és a munkavállalónak? Kinek milyen mértékű személyi jövedelemadót és járulékot kell megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...2004. január 1-jétől hatályos törvényi szabályozás szerinta kérdéses esetben a kamatkedvezményből származó jövedelem a munkavállalókbérjövedelmeként adóköteles. Ez azt jelenti, hogy az ilyen jogcímen keletkezett jövedelemután is a bérjövedelmekre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

Kérdés: A 2004. évi CI. tv. módosította az Szja-tv. 1. számú mellékletének 5.7 pontját. Ugyanezen pontot a 2005. Ktgv-tv. 96. §-a ismételten módosította. Ez utóbbi módosító rendelkezésből azonban nem olvasható ki egyértelműen az, hogy a munkába járással kapcsolatos költségtérítés csak abban az esetben tekinthető adómentesnek, ha azt a munkáltató a bérlet (utazási jegy) leadása ellenében téríti meg.
Részlet a válaszából: […] ...térítés formájábanteljesíti;"A rendelkezés szövegezése valóban változott, és abban nincsegyértelmű kitétel arra nézve, hogy a munkavállalótól kötelező a bérletet(utazási jegyet), számlát elkérni az adómentesen juttatható költségtérítéskifizetésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.

Étkezési utalványok

Kérdés: A tavalyi év folyamán igen takarékosak voltunk, ezért a munkavállalóinkat 4000 Ft/hó étkezési utalványban részesítettük, a törvény által adómentesen adható 6000 Ft helyett. Igaz-e az egyik országos napilapból származó információ, miszerint "abban az esetben, ha egy cég nem az év minden hónapjában, illetve a havi adómentes határnál alacsonyabb értékben ad étkezési utalványt dolgozóinak, akkor a fennmaradó összeget ez év végéig extra juttatásként még kioszthatja"? Lehetséges-e a különbözet adómentes folyósítása utólagosan egy összegben év végén?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben 2004. évben havi 4000 forint értékben étkezőhelyivendéglátás, munkahelyi étkeztetés vagy közétkeztetés igénybevételére jogosító(melegétkezési) utalványt kaptak a dolgozók, akkor nincs akadálya annak, hogyutólag még havi 2000 forint értékű melegétkezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjazás

Kérdés: 2004. február 2-án töltöttem be az 57. életévemet. 2003. november 26-án már 38 év munkaviszonnyal rendelkezem. 1991. szeptember 1-jétől dolgozom köztisztviselőként, áthelyezéssel jöttem át az önkormányzathoz, állami vállalattól. 2004. február 2-ig visszamenőleg kérem a nyugdíj megállapítását, de szeretnék tovább dolgozni. Milyen juttatásokat kaphatok, ha megállapítják részemre az előrehozott öregségi nyugdíjat? Milyen juttatásokat kaphatok akkor, ha kezdeményezem nyugdíjazásomat?
Részlet a válaszából: […] ...azt kezdeményezi, akkora munkáltató felmenti őt nyugdíjazás címén.Következő kérdés az, hogy ez esetben milyen juttatásokilletik meg a munkavállalót?– Felmentési idő, amely a Ktv. hatálya alá tartozójogviszonyokban egységesen hat hónap. A 6 hónap legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Munkáltató által átvállalt képzési költség

Kérdés: Az alkalmazásunkban álló gépkocsivezetőnek szüksége lenne B kategóriás jogosítványra. Ha ilyen jogosítvánnyal rendelkezne, akkor a munkakörét bővíthetnénk, és ezáltal az intézményünkre háruló újabb feladat ellátásához nem kellene új munkaerőt felvennünk, tehát végső soron létszámmegtakarítást érhetnénk el vele. Ha a jogosítvány megszerzésének költségét átvállalja az intézmény, az minősülhet-e adómentes képzési költségnek?
Részlet a válaszából: […] ...p) pontja alapján nem számít bevételnek. Azátvállalt költségek miatt nem keletkezik adókötelezettsége sem a munkáltatónak,sem a munkavállalónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.
Kapcsolódó címke:

Tandíj utáni adókedvezmény

Kérdés: A közalkalmazottal a munkáltató tanulmányi szerződést kötött, melyben vállalta a munkáltató az egyetemi képzés költségeit, illetve meghatározta, hogy a diplomaszerzéstől számítottan meddig kell az intézménynél maradni a munkavállalóknak. A munkavállaló a megállapított időt nem töltötte le a munkahelyén, ezért költségtérítést kellett fizetnie a volt munkáltatónak (munkaidő-kedvezmény, szállás, tandíj, vizsgadíj stb.). Ilyen esetben, mivel a költségtérítés része a tandíj, vizsgadíj, pótlólag igénybe veheti-e az adókedvezményt a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az a magánszemély érvényesítheti, akinek a neve azigazoláson befizetőként szerepel.Amennyiben a kérdéses esetben a tandíjat a munkavállalófizette be, és azt a munkáltatója – a tanulmányi szerződés alapján -megtérítette, de a szerződés megszegése miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
110
111
112
…
126