Képernyő előtti munkavégzés

Kérdés: Költségvetési intézmény (helyi polgárőrség) belső szabályzatában az alábbit rögzítette: „Azon munkavállalók számára, akik képernyő előtti munkavégzők szakorvos vagy optometrista javaslatára a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencséhez támogatást kaphatnak.” A 50/1999 (XI. 3.) EüM rendelet nem rendelkezik az optometrista fogalmáról, a rendelet szemészeti szakvizsgálatról tesz említést. Véleményünk szerint a belső szabályzat hibásan rendelkezik/teszi lehetővé, hogy egy optometrista általi javaslat elegendő legyen a szemüveglencséhez való támogatáshoz. Kérjük szíves állásfoglalásukat az ügyben.
Részlet a válaszából: […] ...Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító idő

Kérdés: Egy óvodapedagógus idén lenne jogosult a 25 éves jutalomra a besorolási időtartamok, közalkalmazotti jogviszonyok alapján. Azonban az egyik óvodában 1992. 09. 01. – 2000. 03. 05. volt közalkalmazotti (óvónő) jogviszonyban, viszont a megszűnés módja a bemutatott iratok alapján: „egyéb módon: elbocsátás a Kjt. 35. § értelmében” történt. Ez a jogviszony a megszűnési módra tekintettel beszámítható-e a köznevelési jutalomra jogosító időbe, a Púétv. a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerint?
Részlet a válaszából: […] ...okot. Függetlenül tehát a jogviszony megszűnésének módjától, tény, hogy az adott jogviszony fennállásának időszaka alatt olyan munkavégzésre került sor, amely a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosít. Ráadásul a Púévhr. 93. §-ának b) pontja még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Cafeteriajuttatás betegszabadság és táppénz ideje alatt

Kérdés: Jár-e cafeteriajuttatás betegszabadság és táppénz ideje alatt? A munkáltató meghatározhatja-e a cafeteriaszabályzatában, hogy a dolgozó nem jogosult a cafeteriajuttatásra a tárgyhónapban a betegállomány időszak alatt saját és gyermeke jogán?
Részlet a válaszából: […] ...bánásmódot nem sérti, ha a béren kívüli juttatásokra való jogosultságnál az egyes munkavállalók közötti különbségtételre a munkavégzésre visszavezethető ok szolgál. Az Mt. szerint a munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Bölcsődei pótlék számítása

Kérdés: A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése alapján járó bölcsődei pótlék számításának mi az alapja? Az alapilletmény vagy az alapilletmény + bölcsődei pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a 14 és 18 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Országbérlet elszámolása

Kérdés:

A munkavállaló márciusban országbérletszámlát adott le, amit a BKK állított ki. Ezt a számlát is el lehet számolni adómentesen? A munkavállaló lakcíme Győrben van.

Részlet a válaszából: […] ...az országbérlet árának megtérítése akkor sem, ha az olcsóbb lenne, mint a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye és a munkavégzés helye közötti útra megvásárolható bérlet.Ha a napi munkába járás során a munkavállaló rendszeresen legalább két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Nyugdíjazás, szolgálati elismerés

Kérdés:

A Kit. 145. § (3) bekezdése b) pontjának értelmezésében kérném szíves segítségüket. Egy kormánytisztviselő a rendes nyugdíjkorhatárt 2024. július 14. napján fogja elérni, és előreláthatóan a kormányzati szolgálati jogviszonya a Kit. 107. § (1) bekezdése e) pontjának megfelelően – miután 2024. július 14-étől már nyugdíjasnak fog minősülni – felmentéssel fog megszűnni. Az érintett kormánytisztviselő a Debreceni Orvostudományi Egyetem elvégzését követően
– 1984. október 1-jétől 1999. október 31-ig kórházban főfoglalkozásban orvosként közalkalmazottként, illetve közszolgálati jogviszony keretében,
– 1999. november 1-jétől 2011. május 1-jéig központi költségvetési szervnél (NRSZH) főfoglalkozásban orvosként közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban,
– 2011. május 2-ától 2019. február 18-ig az Országos Vérellátó Szolgálatnál főfoglalkozásban orvosként közalkalmazotti jogviszonyban, majd
– 2019. február 19-étől jelenleg is egy megyei/vármegyei kormányhivatalnál főfoglalkozásban orvosként kormányzati szolgálati jogviszony keretében dolgozott/dolgozik.
Az érintett kormánytisztviselő 2019. évben jogosulttá vált a harmincöt év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén járó szolgálati elismerésre (jubileumi jutalom). Az elismerésre jogosító szolgálati jogviszony megállapítása során az 1984. október 1-jétől eltelt megszakítás nélküli közalkalmazotti, közszolgálati és kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idő került figyelembevételre. A kormánytisztviselő a nyugdíjkorhatár elérésekor 1984. október 1-jétől 2024. július 14-ig számítottan még nem éri el a 40 év kormányzati szolgálati jogviszonyt. Ugyanakkor az érintett kormánytisztviselő az egyetemi tanulmányai megkezdését megelőző években munkaviszony keretében, teljes munkaidőben, igazoltan
– 1974. június 24-e és 1974. augusztus 15-e között óvodában (foglalkoztató: BM HBM. TÁKISZ) 53 napot,
– 1975. július 7-e és 1975. augusztus 7-e között óvodában (foglalkoztató: BM HBM. TÁKISZ) 32 napot,
– 1976. július 1-je és 1976. augusztus 7-e között óvodában (foglalkoztató: DB MVT Költségvetési Elsz. Hivatal) 38 napot dolgozott.
A Kjt. hatálybalépése előtt – ha jól gondolom – a közalkalmazottak is munkavállalók voltak, és az akkor hatályos Mt. alá tartoztak. Az érintett dolgozó 1974–1975–1976. években – bár évente csak 1-2 hónapot – olyan jogi személynél (megyei TÁKISZ) dolgozott, mely a Kjt. hatálya alá került mint munkáltató. Helyesen értelmezzük-e a Kit. 145. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglaltakat, miszerint a kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött elismerésre jogosító idő megállapítása során a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe beleszámít a Kjt. hatálya alá került jogelődnél (megyei TÁKISZ) munkaviszony keretében ledolgozott idő is? Azaz a megyei TÁKISZ foglalkoztatónál eltöltött 123 munkanap figyelembevételével már 2024. július 14-én – a nyugdíjazást megelőzően – teljesülnek a szolgálati elismerés feltételei?

Részlet a válaszából: […] ...elismerésnek rendeltetésében megfeleltethető jogintézmény – célja annak első szabályozása óta az volt, hogy a közszférában munkavégzéssel eltöltött hosszabb időt honorálja. A Kjt.-ben szereplő jubileumi jutalomnál, illetve a Kit.-et megelőzően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

GYES-ről visszatérő anyuka szabadsága

Kérdés: GYES-ről visszatérő munkatársunk a szülési szabadság igénybevétele előtt vezetői pozícióban volt (szociális intézmény), amely alapján megillette őt +5 nap vezetői/beosztás szerinti pótszabadság. A számításnál figyelembe kell vennem ezt a +5 nap vezetői szabadságot, vagy csak az alapszabadságot és a gyermek után járó pótszabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a közalkalmazottnak a munkában töltött ideje alapján jár a szabadság, munkában töltött időnek pedig nemcsak a szorosan vett munkavégzés minősül, hanem e körben az azzal egy tekintet alá eső időtartamok is figyelembe veendőek.Ezek közé tartozik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Megbízási jogviszonyokból származó jövedelmek adózása

Kérdés: Abban az esetben, ha heti 36 órát meghaladó jogviszony mellett több cégtől kapok – minimálbér 30%-át meg nem haladó – megbízási díjat, akkor milyen járulékösszeget kell levonni tőlem, ha jelenleg nem vonnak le járulékot? Összességében havi szinten a megbízási díjak összege meghaladja a minimálbér 30%-át. Nem okoz gondot ez nekem az év végi adóbevallásnál, hogy a megbízási díjaknál nem vonnak tőlem járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...amely 2024. évben 48.300 forint.A járulékkötelezettség megállapítása szempontjából ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban elért járulékalapot képező jövedelmeket kell összeszámítani. Több kifizető esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Portugál orvos kórházi alkalmazása részmunkaidőben

Kérdés: Eszjtv. hatálya alá tartozó kórház vagyunk. Foglalkoztatni szeretnénk egy portugál állampolgárságú orvost havi 20 órában. Magyarországon csak ebben az időszakban tartózkodik. Szerepel az Országos Kórházi Főigazgatóság (okfő orvosok) működési nyilvántartásában (van pecsétszáma). Rendelkezik adóazonosító számmal, munkaköri alkalmasságival, szakképesítés elismerésekkel, illetve a MÁK-nál technikai tajszámmal. Jól gondoljuk, hogy az alkalmazásához be kell szereznie még az A1 jelű nyomtatványt, amivel igazolni tudja, hogy lakóhelyén, Portugáliában biztosított, illetve hoznia kellene a lakóhelye adóhatóságától egy igazolást, hogy külföldi adóügyi illetőségét igazolja? (Ami igazolja, hogy ott adózik, nem belföldi adóügyi illetőségű.)
Részlet a válaszából: […] ...bizonyítani, szintén szükséges az igazolás.A munkaviszony úgynevezett nem önálló jövedelemnek számít, amelynél főszabály szerint a munkavégzés helye szerinti államban keletkezik az adókötelezettség.Magyarországnak Portugáliával van kettős adóztatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Munkába járás költségei

Kérdés:

Cégünknél a munkaszerződésekben a munkavégzési hely az alábbiak szerint van rögzítve: "A munkavégzés helye a munkáltató székhelye, illetve telephelyei." A szokásos munkavégzési hely azonban ezek közül vagy az egyik, vagy a másik, tehát csak alkalmanként fordul elő, hogy a telephelyen dolgozóknak el kell utazniuk a székhelyre vagy fordítva. Ezek egyébként eltérő megyében vannak. Amennyiben tehát egy, rendszerint a telephelyen munkát végző munkavállalónak a munkáltató utasítására a székhelyen kell munkavégzésre megjelennie, és oda a lakó- vagy tartózkodási helyéről saját gépkocsijával utazik el, ez az út nem számolható el részére kiküldetési rendelvénnyel? Ez munkába járásnak minősül, és így adómentesen csak max. 30 Ft/km számolható el? Mi a helyzet abban az esetben, ha a munkavállaló először a telephelyre megy otthonról, majd onnan utazik el saját gépkocsijával a székhelyre munkát végezni? Ez esetben már elszámolható az utazás kiküldetésként? Végül, amennyiben egy munkavállaló munkavégzési helyeként a munkaszerződésben pl. egy megye területe szerepel, lakóhelyéről saját gépkocsival utazva a konkrét munkavégzési helyre, csak munkába járásról beszélhetünk, és kiküldetésként adómentesen nem számolható el részére az utazás, csak az egyes munkavégzési helyek közötti utak?

Részlet a válaszából: […] ...figyelembe venni.A kormányrendelet szerint munkába járás a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.
1
2
3
60