699 talált cikk a munkavégzés kifejezésre

Kérdés: Egyik pedagógusunk nyugdíjazás miatt felmentési átlagbért kap (utolsó 4 hónapját tölti – munkavégzés alól fel van mentve). Saját vállalkozói igazolvánnyal, számlaadás mellett végezhet-e óraadást saját munkáltatójánál a felmentési átlagbéres időszaka alatt?

Kérdés: Kérjük állásfoglalásukat a részmunkaidős munkavállalók szabadságával kapcsolatban! A Kjt., illetve az Mt. szerint a közalkalmazottnak az évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazta. Ha a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló csak a hét meghatározott napján végez munkát úgy, hogy hetenként kettőnél több napon nem dolgozik, a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Kérjük, segítsenek ezt értelmezni az alábbi példákon keresztül! Példa 1.: A munkavállaló heti 20 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Hétfő: 8.00-16.00. Kedd: 8.00-16.00. Szerda: 12.00-16.00. Csütörtökön és pénteken nem dolgozik. Példa 2.: A munkavállaló heti 24 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Hétfő: 14-19-ig. Kedd: 8-15-ig. Szerda: 14-19-ig. Csütörtök: 8-15-ig. Pénteken nem dolgozik. Példa 3.: A munkavállaló heti 16 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Kedd: 10-18 óráig. Csütörtök: 10-18 óráig. Hétfő-szerda-pénteken nem dolgozik. Általános szabály szerint a dolgozó (pl. hivatali munkarendnél), ha egy hétre kíván mentesülni a munkavégzés alól, 5 nap szabadság kivételével mentesül egy hétre a munka alól. De hány napot kell kiírni a dolgozónak, ha egy héten csak 1 vagy 2 nap nem dolgozik szabadság miatt? Továbbá mi a helyzet a munkaszüneti napok körüli munkarenddel? Szombati munkanapokra a teljes munkaidős, hivatali munkarendben dolgozó alkalmazottaknak a szombati munkanapra szabadságot kell kiírni, ha nem kívánnak dolgozni. Az első példából kiindulva, ha a munkaszüneti nap csütörtökre esik, a pénteki nap pedig pihenőnap a rendelet szerint, akkor a munkavállaló, mivel hétfő-kedd-szerdán ledolgozza a heti 20 órát, nemhogy a pihenőnapot, de a munkaszüneti napot is ledolgozza. Kérjük állásfoglalásukat ez ügyben!

Kérdés: 1954-ben születtem, 1972. július 1-jétől közalkalmazottként dolgozom az egészségügyben. 1975. szeptember 30-tól 2007. május 23-ig napi 8 órából 3 órát röntgenasszisztensként tevékenykedem. Ezek a röntgenasszisztensként eltöltött évek miben játszanak szerepet a nyugdíjazásomkor?

Kérdés: Közalkalmazott 3 nap/2 éjszaka belföldi kiküldetésénél a szállásköltség számlájában az alábbiak szerepelnek: – szállás: 2 éj, 9800 Ft, – reggeli: 2 db, 3200 Ft, – idegenforgalmi adó: 400 Ft. Hogyan történik a belföldi kiküldetés elszámolása?

Kérdés: Közalkalmazott óvodapedagógusok részére kell-e a délutáni (14 óra utáni) munkavégzésért járó műszakpótlékot fizetni, mivel az óvónők felváltva, az egyik héten 7 órára, a másik héten 11 órára (különböző átfedési idővel) járnak dolgozni? Milyen munkaszervezési módszer alkalmazása esetén nem kell fizetni e pótlékot?

Kérdés: Közhasznú alapítványnál, melynek alapító okiratában szerepel az egészségügyi dolgozók továbbképzésének támogatása, természetbeni juttatásnak, vagy alaptevékenység költségének számít-e az oktatásban részt vevők étkezési költsége? Tudományos előadások lebonyolítása során (szintén alapító okiratban szereplő tevékenység) felszolgált étel, ital reprezentációs költség?

Kérdés: Két kérdésem van közhasznú alapítványból történt utazási költségtérítés adóvonzatáról. 1. Az alapítvány munkáját önkéntesként segíti egy magánszemély, aki ezért juttatást nem kap, de a helyi bérletét megveszi az alapítvány, az alapítvány nevére szóló számlával rendelkezünk. 2. Az alapítvány közhasznú célja az egészségügyi ellátás támogatása. Ezzel kapcsolatban egészségügyi dolgozók továbbképzési költségeit fizeti ki, ugyancsak az alapítvány nevére szóló szabályos számlára. Kérdésem, hogy az ehhez kapcsolódó utazási és szállásköltség megtérítése (vasúti költség és benzinköltség) milyen adóvonzattal jár? Az alapítvánnyal semmilyen jogviszonyban nem állnak az egészségügyi dolgozók.

Kérdés: A közalapítvány elnöke, titkára, kuratóriumi tagjai kaphatnak-e munkájukért (pályázatok elbírálása, szakértése, ellenőrzése) – mely különmunka – számla ellenében megbízási díjat? A választott tisztségviselők saját gépkocsi használatáért kaphatnak-e költségtérítést (amortizáció, üzemben tartás stb.) adómentesen? Az alapító okirat szerint költségeikkel elszámolhatnak.

Kérdés: Hivatalunknál részben önálló intézmény az óvoda, iskola, kultúrház, humánszolgálat. Kérdésem, hogy a rehabilitációs hozzájárulás számításánál a statisztikai létszám számításakor össze kell-e adni a részben önálló intézmények dolgozóinak létszámát?

Kérdés: A közalkalmazottak részére utólagos elszámolási kötelezettséggel biztosított ruházati költségtérítés összegét előlegként vagy ruházati költségtérítésként kell-e könyvelni, illetve hogyan kell nyilvántartani? Az adófizetési kötelezettség a kifizetéskor vagy a számlával történő elszámoláskor keletkezik-e?