Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott munkaviszony megszűnése tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Határozott idejű munkaviszony felmondása

Kérdés: Határozott idejű munkaviszony felmondható-e a COVID-19 járvánnyal összefüggésben? Mit kell ilyenkor kifizetnie a munkáltatónak?
Részlet a válaszból: […]munkaviszony esetén a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő elháríthatatlan külső okra hivatkozhat a munkáltató mint megszüntetési okra. Ebben az esetben az Mt. szabályai szerinti felmondási idő jár a
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5191

2. találat: Köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető állású munkavállalói

Kérdés: Köztulajdonban álló gazdasági társaságnál vitatott, hogy az ügyvezetést ellátó vezető tisztségviselő alatt dolgozó vezető az Mt. szerinti vezető állású munkavállalónak minősül-e? A kérdés azért fontos, mert felmerült a munkaviszonyának megszüntetése, és ennek kapcsán nem mindegy, hogy a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályok szerint lehet eljárni, vagy a normál munkavállalókra vonatkozó szabályok szerint? Az érintett gyakorlatilag a teljes szakmai vezetést ellátja.
Részlet a válaszból: […]hétszeresét.A köztulajdonban álló munkáltatóra nézve az Mt. kimondja, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló (vagy az általa feljogosított szerv, testület) jogosult meghatározni azokat a munkaköröket, amelyekben csak a 208. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásával köthető munkaszerződés. Azt, hogy az említett (2) bekezdés alapján vezető állásúnak minősül-e valaki vagy sem, viszonylag egyszerű eldönteni, hiszen alapvető feltétel, hogy ezt a munkaszerződésben kikössék (az egyéb törvényi feltételek teljesülése mellett).Ugyanakkor nehezebb megmondani azt, hogy az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése alapján ki tekinthető vezető állásúnak. Azt még viszonylag könnyebb meghatározni, hogy az első fordulat alapján ki az, aki vezető állású, hiszen a munkáltató vezetője általában jól meghatározható a cégjogi és egyéb belső dokumentumok (alapszabály, ügyrend stb.) alapján. A legtöbb bizonytalanság a második fordulat szerint vezető állásúnak minősülő munkavállalók tekintetében van. Ugyanakkor viszonylag kiterjedt bírói gyakorlatot találhatunk e körben.Így például az EBH 2015.M.14. döntés kimondja, hogy önmagában az, hogy a munkavállaló a munkaköri feladatait önállóan végzi, és döntés-előkészítési feladatokat is ellát, nem alapozza meg a vezető állású munkavállalói minőséget.Az EBH 2011.2346. számú határozat alapján annak van jelentősége, hogy az érintett rendelkezik-e olyan feladat- és hatáskörrel, amely lehetővé teszi számára, hogy a munkáltató működésére, gazdálkodására döntéseivel meghatározó befolyást gyakoroljon, és a munkáltató irányításában döntő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4838
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Kilépő dolgozó elszámolása használatra átvett eszközökkel

Kérdés: Kilépő dolgozó tárolási nyilatkozattal, engedéllyel továbbra is használhatja-e a részére korábban beszerzett és kiadott eszközöket (pl. számítógép stb.), vagy kilépéskor minden esetben vissza kell szolgáltatnia azokat? Több esetben előfordul, hogy a kutatók, dolgozók az intézetünknél eltöltött munkaviszonyuk alatt (főleg pályázatból) munkájukhoz számítástechnikai eszközöket szereznek be, melyet otthoni használatra elvihetnek. Szabályozhatja-e ezt a kérdést az intézmény? Helyesen járunk el leltározás során ebben az esetben, ha egyeztető levelet küldünk, s arról írásbeli visszaigazolás alapján készítjük el a leltárt?
Részlet a válaszból: […]esetben adhatná át a volt alkalmazottnak a tárgyi eszköz tulajdonjogát, ilyen rendelkezés azonban nincsen, ezért a tárgyi eszköz értékesítése jöhet szóba.A központi költségvetési szervek a működésükhöz már nem szükséges, a számviteli törvény szerinti tárgyi eszköz (műszaki berendezés, gép, felszerelés stb.), készlet értékesítésére - az ingatlanok kivételével - önállóan jogosultak, amennyiben azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke nem haladja meg a 25 millió forintot. Az értékesítésre a Vtv., valamint a végrehajtására kiadott Vtv. vhr. előírásainak figyelembevételével kerülhet sor, versenyeztetés nélkül, a Vtv. 35. §-ának (2) bekezdése szerinti esetekben, ha - például - kis értékű, bruttó 100 ezer forint alatti forgalmi értékű tárgyi eszközről van szó. Ekkor a tárgyi eszközt elidegeníthetik legalább a becsült forgalmi értéken, a versenyeztetési eljárás mellőzésével kiválasztott személy javára. Az értékesítésre egyebekben alkalmazni kell a Vtv. vhr. rendelkezéseit. Figyelemmel kell lenni továbbá a költségvetési szerv leltározási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4204

4. találat: Előre kiosztott étkezési utalványok

Kérdés: Adózási szempontból kioszthatók-e az étkezési utalványok előre több hónapra? Amennyiben lehetséges, mi a teendő akkor, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, de az adóév hátralévő hónapjaira is megkapta már az utalványokat?
Részlet a válaszból: […]egy napig fennáll. A juttatás értékének 1,19-szerese után a munkáltatónak kell 16 százalék személyi jövedelemadót fizetnie. E juttatással összefüggésben más közteher-fizetési kötelezettség (egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség sem) keletkezik. Ha például a munkavállaló február hónapban 12x18 000 értékű étkezési utalványt vett át, akkor a munkáltatónak az adókötelezettséget a juttatás teljes összege után a juttatás hónapjára, azaz február hónapra kellett megállapítania, a '08-as bevallásban bevallania, és március 12-éig befizetnie. Ha a munkavállaló az egész évre előre megkapta az étkezési utalványokat, és a munkaviszonya év közben megszűnik, akkor az elszámolás rendje a következő: a) Amennyiben a munkavállaló az étkezési utalványt a fennmaradó hónap(ok)ra visszaszolgáltatja, vagy annak (azoknak) az értékét megtéríti a munkáltatónak, akkor a munkáltató önellenőrzés keretében a '08-as bevalláson igényelheti vissza az étkezési utalványokat terhelő és a munkáltató által korábban már megfizetett 16 százalékos személyi jövedelemadót. b) Ha a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3018
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Munkaszerződés módosítása

Kérdés: A heti négy munkanapos foglalkoztatásra történő átállás esetében kell-e munkaszerződést módosítani?
Részlet a válaszból: […]értelmében a munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait - kollektív szerződés rendelkezése hiányában - a munkáltató állapítja meg. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő kezdő és befejező időpontját kell meghatározni, és erről a munkavállalót írásban tájékoztatni kell. Írásbeli tájékoztatásnak minősül ebből a szempontból a tájékoztatás, ha azt a munkáltatónál helyben szokásos módon közzéteszik (pl. faliújságra kifüggesztik). A másik esetben, amikor a munkáltató úgy kívánja a négynapos munkahetet bevezetni, hogy a heti kötelező munkaidő 32 órára csökken, azt csak munkaszerződés-módosítással teheti meg. A munkaszerződés-módosítás kétoldalú megállapodás, csak közös akarattal módosítható a korábban teljes munkaidőre megkötött munkaszerződés. Amennyiben a munkavállaló a munkáltató munkaszerződés-módosításra tett javaslatát nem fogadja el, úgy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. február 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2573

6. találat: Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony megszüntetése nyugdíjazás miatt

Kérdés: 1. Dolgozónk (férfi, 1949-es születésű) munkaviszonya határozott idejű. (Ő kérte, hogy a nyugdíjra jogosultsága megszerzését megelőző napig szóljon szerződése.) Véleményem szerint a határozott idő lejártakor minden kötelezettség nélkül (végkielégítés, felmondási idő) megszűnik a szerződése. Jól gondolom? Ha tovább kívánom foglalkoztatni 2010 tavaszáig, addig fizetése valószínűleg nem fogja meghaladni a minimálbér tizenkétszeresét, akkor semmiféle bejelentési kötelezettségem nincs? 2. Dolgozónk (nő, 1951-es születésű) határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, jelenleg táppénzen van, szabadsága letöltése után, december 31-ével szeretné munkaviszonyát megszüntetni, hogy 2010. január 1-jétől csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban részesülhessen. Közös megegyezéssel történő megszüntetésnél nincs sem felmondási idő, sem felmentés, sem végkielégítés. Ha azonban ő ebbe nem egyezik bele, de az ő érdeke a munkaviszony megszüntetése, akkor rendes femondással kell megszüntetnem, felmondási idő és felmentés alkalmazásával?
Részlet a válaszból: […]§) érvényesül az érintett vonatkozásában, méghozzá a nyugdíj megállapításától. Amennyiben tehát például 2009. december 30-án szerzi meg a nyugdíjjogosultságot, és 2009. december 31-ével megállapítják részére a nyugdíjat, akkor 2010. december 30-ával meg kell szüntetni a munkaviszonyt, 2010. január 1-jétől kezdődően pedig létesíthető vele újra munkaviszony, de onnantól figyelemmel kell lenni az éves kereseti korlátra. Ha viszont például csak 2010. január 31-ével állapítják meg részére a nyugdíjat, akkor a kereseti korlát attól kezdve érvényesül (a biztosítási jogviszony megszüntetése legalább egy napra ekkor is feltétel). Amennyiben a nyugdíjat csak 2010 tavaszán, a munkaviszony végleges megszüntetését követően állapítják meg, a továbbiakban már nem létesítenek vele munkaviszonyt, úgy a kereseti korlát a szóban forgó jogviszony és munkáltató szempontjából már nem mérvadó. Bejelentési kötelezettség a nyugdíjszünetelés kapcsán (az általános bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségeken túl, pl. 0908-as) nincs, ha az érintett meghaladja az éves korlátot, a következő hónaptól a nyugdíj folyósítását automatikusan szüneteltetik. Fontos azonban tekintettel lenni a Munka Törvénykönyve azon szabályára, miszerint határozatlan időtartamúnak kell tekinteni a munkaviszonyt, ha a határozott időtartamú munkaviszony azonos felek közötti ismételt létesítésére, illetve meghosszabbítására az ahhoz fűződő munkáltatói jogos érdek fennállása nélkül kerül sor, és a megállapodás megkötése a munkavállaló jogos érdekének csorbítására irányul. 2. Az érintett kolléganőnek, amennyiben 2010. január 1-jétől szeretné igénybe venni az előrehozott öregségi nyugdíjat, meg kell szüntetnie a munkaviszonyát. Ezt megteheti oly módon, hogy kezdeményezi a közös megegyezéssel történő megszüntetést a munkáltatónál, vagy úgy, hogy ő szünteti meg egyoldalúan a munkaviszonyt munkavállalói rendes felmondással (utóbbi esetben figyelemmel a munkavállalót terhelő felmondási időre). Ezekben az esetekben természetesen a munkáltatót az Mt. alapján nem terheli felmondási időre járó átlagkereset, végkielégítés-fizetési kötelezettség. Olyan kötelezettséget sem ír elő jogszabály, miszerint a kérdéses esetben a munkáltató köteles lenne munkáltatói rendes felmondással megszüntetni a munkaviszonyt. Jól gondolja tehát, hogy Ön mint munkáltató nem köteles a munkaviszonyt rendes felmondással megszüntetni, a munkaviszony megszüntetése a dolgozó érdeke, ezért azt neki kell megtennie, ha ahhoz mindenképpen ragaszkodik. Amennyiben van munkáltatói szándék a rendes felmondással történő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. december 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2541
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Tanulmányiszerződés-szegés

Kérdés: Munkáltatómmal (alapítványi iskola) tanulmányi szerződést kötöttem, a tanulmányaim befejezésétől számítva további 5 évre szóló munkaviszonnyal. 1. A közalkalmazottakat megillető fizetési besorolás az ilyen intézményeknél is megilleti-e a pedagógusokat? 2. A tanulmányi szerződés lejárta előtt megszüntetett munkaviszony esetén a támogatást teljes egészében, vagy csak időarányosan kell visszafizetni? (Erre a szerződésben nincs utalás.)
Részlet a válaszból: […]Jogviszonyára a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni, így a munkáltatója és Ön között létrejött kétoldalú megállapodásban (munkaszerződésben) rögzített munkabérre jogosult. Munkáltatója munkabére megállapításánál figyelembe veheti a közalkalmazottakra irányadó besorolást, de ez nem kötelező számára. Ami a munkáltató és a munkavállaló között létrejött tanulmányi szerződést illeti, ennek alapján a felek kölcsönös kötelezettségekkel tartoznak egymás irányába. Így a munkáltató meghatározott támogatást nyújt, a munkavállaló pedig kötelezettséget vállal tanulmányai elvégzésére és munkaviszonyának fenntartására. Amennyiben a felek bármelyike az említett, vagy a szerződésből eredő más kötelezettségét megszegi, a másik fél meghatározott igényeket támaszthat a szerződést szegő féllel szemben. A tanulmányi szerződés alapján ténylegesen nyújtott támogatás teljes vagy időarányos részét a munkáltató visszakövetelheti, ha a munkavállaló a tanulmányai befejezése utána a meghatározott időt nem tölti le [Mt. 113. § (2) bekezdés]. Gyakran a tanulmányi szerződésben ezt a visszakövetelési jogcímet a felek nem részletezik. A visszakövetelés szempontjából azonban jelentősége van annak, hogy melyik fél milyen jogcímen, milyen okból szüntette meg a jogviszonyt. Ha a munkáltató a támogatást nem biztosítja,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. június 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1727

8. találat: Munkáltató jogutód nélküli megszűnése - a jogviszonyok alakulása

Kérdés: Jogutód nélküli munkaviszony megszüntetését követően az addig határozott, illetve határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott dolgozót milyen juttatások illetik meg? A munkaviszony megszüntetésének időpontjáról mennyivel előbb kell tájékoztatni az intézmény dolgozóit?
Részlet a válaszból: […]mert a Kjt. 37. § (1) bekezdése külön nevesíti, hogy végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. Azonban a nyugdíjasnak minősülő közalkalmazottat ez esetben sem illeti meg végkielégítés, tekintettel arra, hogy a nyugdíjasokat a végkielégítés biztosításából kizáró rendelkezés valamennyi jogviszony megszűnési és megszüntetési jogcímre vonatkozik. Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony munkáltató általi megszüntetése esetén, bizonyos esetekben a munkáltató arra kötelezett, hogy a közalkalmazott részére egyévi, vagy ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresetet előre megfizesse. Ez azonban csak és kizárólag akkor kötelezettsége a munkáltatónak, ha azonnali hatállyal szünteti meg a jogviszonyt, a következő okok miatt: - megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták, - az országgyűlés, a kormány, a miniszter vagy az önkormányzati képviselő-testület munkáltatót érintő döntése - különösen a feladatok változásából adódó átszervezés vagy a költségvetési támogatás csökkentése - következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség, - a magasabb vezető, illetve vezető beosztás visszavonását követően a felajánlott munkakört nem fogadja el. Ez esetben azonban mindig a felmentés helyett kerül sor a jogviszony azonnali hatályú megszüntetésére, a munkáltató tovább működik, csak az alkalmazott által betöltött munkakörben van változás. Fentiekből következően, mind a határozott, mind a határozatlan idejű közalkalmazott jogviszonyban foglalkoztatott alkalmazottat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. november 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1550
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Munkaviszony megszűnéséből adódó elszámolások adókötelezettsége

Kérdés: Az önkormányzat alkalmazásában állt mezőőr munkaviszonya 2005. december 31-én közös megegyezéssel megszűnt. A megegyezés alapján a volt mezőőrnél maradt a részére 2005 szeptemberében vásárolt több - 24 hónap kihordási időre szóló - munkaruha, illetve a munkakörének betöltéséhez szükséges és szintén az önkormányzat által megvásárolt fegyver. Kérdésünk az, hogy a munkaviszony megszüntetésekor részére térítés nélkül átadott ezen tárgyak után ki és mennyi adót, járulékot köteles fizetni?
Részlet a válaszból: […]idő figyelembevételével kiszámított nyilvántartási értékét meg kellene térítenie. A kérdéses esetben erre nem került sor. A munkavállaló ezáltal olyan bevételhez jutott, amelyre nincs adómentes szabály. A jelenleg hatályos Szja-tv. rendelkezéseit figyelembe véve, az említett juttatást a kilépő munkavállalóval történő elszámolás során adóköteles bérjövedelemként kell figyelembe venni, és a bérjövedelmekre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. április 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1349
Kapcsolódó tárgyszavak: