SZÉP-kártya

Kérdés: 2021. január 1. és 2021. június 30. között az Szja-tv. 70. §-ának (8) bekezdésétől eltérően az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szerv munkáltató esetén évi 400 ezer forint. 2021. január 1. és 2021. június 30. között az Szja-tv.-től eltérően a SZÉP-kártya szálláshely alszámlájára legfeljebb évi 400 ezer forint, vendéglátás alszámlájára legfeljebb évi 265 ezer forint, szabad-idő alszámlájára legfeljebb évi 135 ezer forint összegig minősül béren kívüli juttatásnak. Költségvetési szervnek kell-e arányosítania a 400 ezer forint összeget (szálláshely 50%, max.: 200 ezer forint, vendéglátás 33%, max.: 132 ezer forint, szabadidő 17%, max.: 68 ezer forint), vagy a fenti kitétel szerint alkalmazhatja az egyes alszámlák összegét a kapott összeg erejéig (pl.: 265 ezer forint vendéglátás + 135 ezer forint szabadidő)?
Részlet a válaszából: […] 2021. január 1. és 2021. június 30. között az Szja-tv. 70. §-ának (8) bekezdésétől eltérően az éves rekreá-ciós keretösszeg költségvetési szerv munkáltató esetén évi 400 ezer forint, más munkáltató esetében évi 800 ezer forint.2021. január 1. és 2021. június 30....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Határozott idejű munkaviszony felmondása

Kérdés: Határozott idejű munkaviszony felmondható-e a COVID-19 járvánnyal összefüggésben? Mit kell ilyenkor kifizetnie a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkáltató gazdasági tevékenysége a vírushelyzet miatt ellehetetlenül, határozott idejű munkaviszony esetén a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő elháríthatatlan külső okra hivatkozhat a munkáltató mint megszüntetési okra. Ebben az esetben az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Határozott idejű munkaviszony lejárata utáni továbbfoglalkoztatás

Kérdés: Polgármesteri hivatal alkalmazásában álló, portai szolgálatot ellátó, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók határozott idejű munkaszerződésének lejárata után hogyan, milyen feltételekkel lehet újra határozott időre foglalkoztatni őket, egyáltalán lehet-e?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető állású munkavállalói

Kérdés: Köztulajdonban álló gazdasági társaságnál vitatott, hogy az ügyvezetést ellátó vezető tisztségviselő alatt dolgozó vezető az Mt. szerinti vezető állású munkavállalónak minősül-e? A kérdés azért fontos, mert felmerült a munkaviszonyának megszüntetése, és ennek kapcsán nem mindegy, hogy a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályok szerint lehet eljárni, vagy a normál munkavállalókra vonatkozó szabályok szerint? Az érintett gyakorlatilag a teljes szakmai vezetést ellátja.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló két esetben minősül vezető állásúnak:– törvény erejénél fogva vezető állású [Mt. 208. § (1) bek.],– munkaszerződéses kikötéssel, törvényi feltételek fennállása esetén [Mt. 208. § (2) bek.].Az első eset alapján a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontja nyugdíjra való jogosultságra tekintettel

Kérdés: Köztisztviselőnk 2018. 06. 22-től öregségi nyugdíjra jogosult (63 és fél éves, 38 év 8 hónap szolgálati idővel rendelkezik, és szeretne nyugdíjba menni). A Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján 2018. 06. 30. lesz az utolsó munkanapja. A kérdés az, hogy a nyugdíját csak 2018. 07. 01-től igényelheti, vagy esetleg már 2018. 06. 22-től?
Részlet a válaszából: […] Munkajogi szempontból véleményünk szerint a hivatkozott Kttv. rendelkezés alapján a jogviszony megszűnésének időpontja 2018. 06. 22. napja lenne. A Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja ugyanis arról rendelkezik, hogy automatikusan megszűnik a közszolgálati jogviszony, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Utalványozás, ellenjegyzés, pénztárellenőrzés esetén aláírás-bélyegző használata

Kérdés: Egy iskolában a házipénztárban a bizonylatok aláírása az alábbiak szerint történik:
Utalványozás és ellenjegyzés: a kifizetés/befizetés alapbizonylatán (pl. számlán) eredeti, saját kezűleg, kézírással. Az utalványozott, ellenjegyzett alapbizonylat alapján kiállított kiadási/bevételi pénztárbizonylaton az erre kijelölt helyen, az utalványozó és ellenjegyző aláírás-bélyegzőjével.
Pénztárellenőrzés: a kiadási/bevételi pénztárbizonylaton, az erre kijelölt helyen, a pénztárellenőr aláírás-bélyegzőjével.
Az iskola pénzkezelési szabályzata az aláírás-bélyegzővel történő aláírást ezekben az esetekben lehetővé teszi. Az aláírás-bélyegző használatára vonatkozó jogszabályt nem találtunk. A belső ellenőr kifogásolja az aláírás-bélyegző használatát, szerinte mindenhol eredeti aláírásnak kellene szerepelni. Mi a szabályos eljárás, és mivel lehet alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] A lényeg abban áll, hogy az adott eljárási cselekményeket szabályozó jogszabályi előírások milyen alaki formát írnak elő a jognyilatkozat megtételére. Háttérszabályként további figyelemmel kell lenni a Ptk. előírásaira is.A Ptk. szerint a jognyilatkozatok írásban, szóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Aláírás-bélyegző használata

Kérdés: Költségvetési intézményünk jogi osztálya szerint a pénzügyi ellenjegyzés során aláírás-bélyegző használata tilos. Intézményünkben különböző tartalmú bérpolitikai intézkedések során rövid időn belül több ezer dokumentumot kell aláírnia az intézmény pénzügyi ellenjegyzőjének. Terveink szerint:
– az intézmény dolgozóit érintő bérpolitikai intézkedések lényeges tartalmi elemeiről (így különösen az egyes közalkalmazottak illetményei összegének emelkedéséről) készül egy összesítő tábla, amelyet aláír a munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint pénzügyi ellenjegyzéssel látja el az arra jogosult gazdasági vezető; és
– az összesítő táblán szereplő pénzügyi ellenjegyzés nem aláírás-bélyegzővel, hanem kézírással történik; és
– a munkáltatói jogkör gyakorlója külön írásbeli engedéllyel engedélyezi a fent említett esetben az aláírás-bélyegző használatát a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy részére; és
– a kinevezésmódosításokon a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy aláírás-bélyegzőjének lenyomata kerülne a pénzügyi ellenjegyző aláírása helyére (fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy minden esetben olyan kinevezésmódosításokról van szó, ahol a dolgozó a korábbi állapothoz képest magasabb juttatásban részesül); és
– a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult írásban nyilatkozna arról, hogy az összesítő táblázatban szereplő kinevezésmódosítások a saját aláírás-bélyegzőjének lenyomatát tartalmazzák, azt saját aláírásaként ismeri el.
A fent említett esetben és az ott meghatározott feltételek, nyilatkozatok megtétele mellett jogszerűnek tekinthető-e az aláírás-bélyegző használata?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megvizsgálása során abból kell kiindulni, hogy a vonatkozó jogszabályok (Polgári Törvénykönyv, Munka Törvénykönyve, államháztartási jogszabályok) milyen alaki formát írnak elő a jognyilatkozat megtételére, a pénzügyi ellenjegyzésre.A Ptk. szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Kilépő dolgozó elszámolása használatra átvett eszközökkel

Kérdés: Kilépő dolgozó tárolási nyilatkozattal, engedéllyel továbbra is használhatja-e a részére korábban beszerzett és kiadott eszközöket (pl. számítógép stb.), vagy kilépéskor minden esetben vissza kell szolgáltatnia azokat? Több esetben előfordul, hogy a kutatók, dolgozók az intézetünknél eltöltött munkaviszonyuk alatt (főleg pályázatból) munkájukhoz számítástechnikai eszközöket szereznek be, melyet otthoni használatra elvihetnek. Szabályozhatja-e ezt a kérdést az intézmény? Helyesen járunk el leltározás során ebben az esetben, ha egyeztető levelet küldünk, s arról írásbeli visszaigazolás alapján készítjük el a leltárt?
Részlet a válaszából: […] A jogviszony megszűnésekor a dolgozónak a munkáltatóval el kell számolnia, munkakörét át kell adnia, a nála lévő, használatra átvett eszközöket vissza kell szolgáltatnia. Amennyiben a költségvetési szerv munkáltató a használatra átadott eszközökre nem tart igényt, ezt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Közigazgatási bírság behajtása – a végrehajtásban történő közreműködési kötelezettséget megsértő munkáltató felelőssége

Kérdés: Rendőrség által kiszabott közigazgatási bírság hogyan hajtható be egy kft.-től? Mi a teendő, ha egy magánszeméllyel szemben végzéssel elrendelt letiltásnak egy kft. mint munkáltató nem tesz eleget? Hogyan érvényesíthető a kft.-vel szemben a készfizető kezesi felelősség, ugyanis a közigazgatási bírsággal sújtott személynek évek óta fennáll a munkaviszonya a kft.-nél? A kft. ellen milyen eljárás kezdeményezhető ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A közigazgatási bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Az adók módjára behajtandó köztartozásokat – főszabályként –, ha magánszemély a fizetési kötelezett, az illetékes önkormányzati adóhatósági feladatokat ellátó jegyző hajtja be. A behajtás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Túligényelt cafeteria elszámolása

Kérdés: Év közben megszűnt egy dolgozónk munkaviszonya. Cafeteriát időarányosan többet vett igénybe, mint amennyi járt volna neki. Munkaviszonya megszűnésekor a túligénylését levontuk munkabéréből. Hogyan kell helyesen lekönyvelni a gazdasági eseményt?
Részlet a válaszából: […] A dolgozó munkaviszonyának megszűnésekor számba kell venni a megszüntető papírok elkészítésekor a nyilvántartásokat, hogy milyen kötelezettségei vannak a dolgozónak. Ezek lehetnek vásárlási előlegek, bér jellegű tartozások, kiadott, kifizetett "cafeteria"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.
1
2
3
5