Nemzeti vagyon induláskori értéke

Kérdés: Költségvetési intézmény (kórház) beszámolójában a saját tőke elemeként kimutatott nemzeti vagyon induláskori értéke 2014. év óta magasabb, mint a leltárral alátámasztott érték. 2014. évtől a 411-es főkönyvi számla értéke magasabb, mint az azt alátámasztó analitikában szereplő összeg. Az idő múlása miatt a különbözet okát nem tudja az intézmény fellelni. Az Áhsz. 14. §-ának (3) bekezdése értelmében: A mérlegben a nemzeti vagyon induláskori értékeként a 2014. január 1-jén meglévő, a nemzeti vagyonba tartozó eszközök bekerülési értékének forrását kell kimutatni. Ez a mérlegsor csak a 49/A-49/B. § szerinti esetben, vagy törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet előírása alapján változhat. Mivel a 2014. január 1-jei nyitóértékben van eltérés, hogyan lehet javítani a főkönyvi könyvelés és az analitika különbözetét?
Részlet a válaszából: […] Az új államháztartási számvitel bevezetésekor a 36/2013. NGM rendelet előírásai alapján kellett a nemzeti vagyon induláskori értékét meghatározni. Javasoljuk annak vizsgálatát, hogy az analitikában vagy a főkönyvi könyvelésben szereplő összeg felel-e meg a 36/2013. (IX. 13.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Hulladékgazdálkodási vagyont működtető társulás

Kérdés: Az önkormányzat több önkormányzattal együtt alapított egy hulladékgazdálkodási vagyont működtető társulást 2024-ben. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg a gesztor önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására. Megállapodás alapján a 2023. évi üzemeltetési díjat a gesztor önkormányzat számlázta ki az üzemeltetést végző kft.-nek. A kft. 2023-ban a kiállított számla 30%-át átutalta a számlát kiállító önkormányzatnak. A fennmaradó 70% az eszközöket használó kft.-nél tartalékként jelenik meg, melyet tárgyi eszköz vásárlására fordíthat.
2024-ben a befolyt bevételt (30%), a számlakövetelést (70%), valamint a tárgyi eszközöket át kell adni az új társulásnak.
1. 2023-ban a gesztor önkormányzat mérlegében a fennmaradó 70%-ot számlakövetelésként kell-e szerepeltetni?
2. 2024-ben az átadásnak [bevétel (30%), követelés (70%), tárgyi eszköz] melyek a könyvelési lépései?
Részlet a válaszából: […] A társulási megállapodás, a kft.-vel kötött szerződés előírásainak ismerete hiányában teljes körű válasz a kérdésre nem adható.Feltételezzük, hogy a kft. által a visszatartott 70% terhére vásárolt eszközöket az önkormányzat a követelésbe beszámítja, tehát a számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Vagyonkezelésbe kapott ingatlan vagyon

Kérdés: Egy önkormányzat 2012. évben a költségvetési szervei részére – feladatainak ellátásához – jelentős összegű ingatlan vagyont adott át használatra, amelynek értéke a költségvetési szervek mérlegében szerepel.
1. Hasznosítási (nem vagyonkezelői) szerződés alapján szerepeltethető-e az ingatlan vagyon a költségvetési szervek mérlegében, ha az önkormányzat vagyonrendelete erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz?
2. Ha nem, akkor hogyan lehetne ezt az anomáliát feloldani az érvényben lévő jogszabályok alapján úgy, hogy ne sérüljön a számviteli fegyelem?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 10. §-ának (2) bekezdése alapján a költségvetési szerv a könyveiben a saját tulajdonában álló, a pénzügyi lízing keretében átvett és a vagyonkezelésbe kapott nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket mutathatja ki. Az ingyenes vagy térítés fejében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Önkormányzati társulások tárgyieszköz-nyilvántartása

Kérdés: Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
Részlet a válaszából: […] 1. A társulási szerződésben kell rögzíteni, hogy a társulásban részt vevő tagok milyen vagyoni hozzájárulást nyújtanak a társulás alapításába. Ezzel a vagyonnal a társulás megszűnésekor vagy a tag kilépésekor el kell számolni. Az 1997. évi CXXXV. törvény 18. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Védőnői feladatellátás

Kérdés: Az Eatv. 23. §-ának (5) bekezdése alapján az önkormányzat védőnői feladatok ellátása érdekében a védőnő által használt ingatlant a kórház ingyenes használatába adja azzal, hogy a használatból eredő költségeket a kórház köteles viselni. Az Eatv. 23. §-ának (5) bekezdése szerint a települési önkormányzat 2023. július 1. napjával biztosítja az állam számára a 2023. június 30. napján a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyonnak az ingyenes használatát. A (6) bekezdés szerint a települési önkormányzat a 2022. december 31-én a védőnői ellátásra szolgáló ingatlan és ingó vagyonát e feladattól nem vonhatja el. Használatból eredő költségek többek között a víz, a gáz, az áram, a távhő, a telefon, az internet és a hulladékszállítás. Az önkormányzat és a kórház között nem jön létre bérleti jogviszony. Nem kötnek szerződést. Tekinthető ez az eset az önkormányzat részéről ingatlan-bérbeadásnak? A megosztott költségeket ingatlan-bérbeadáshoz járulékosan kapcsolódó költségnek kell-e tekinteni, vagy továbbszámlázásnak? Véleményünk szerint a kórház a törvény erejénél fogva "saját jogán" jogosult a védőnők elhelyezését szolgáló ingatlanrész használatára, ezért a költség továbbszámlázásáról van szó, nem ingatlan-bérbeadásról.
Részlet a válaszából: […] A védőnői feladatellátás szabályait az Eatv. tartalmazza. Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIII. törvénnyel az Eatv.-be 2023. július 1-jei hatállyal beiktatott új 6/B. § (1) bekezdése szerint az állam az egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Ingatlanhasznosítás, -bérbeadás

Kérdés: Önkormányzatunk a fenntartása alatt álló intézményekkel ingatlanhasználati szerződést kötött az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok vonatkozásában. A használatba adó az önkormányzat mint ingatlantulajdonos, a használatba vevő az adott költségvetési szerv, amely képviseletében az intézményvezető jár el. A szerződés tartalma szerint:
"A használatba vevő jogosult az intézmény használatába adott ingatlan vagyont, vagy annak egy részét a mindenkor hatályos, az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyonról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletében foglaltaknak megfelelően bérleti szerződés alapján bérbe adni, amennyiben a bérbeadás jogszabályba nem ütközik, vagy az intézmény által folytatott tevékenységet nem sérti vagy nem zavarja. A használatba vevő jogosult a bérleti díjat saját maga megállapítani."
Az intézményvezető többségi tulajdonos egy gazdasági társaságban, amely gazdasági társaság bérbe kívánja venni az ingatlan egy helyiségét. Az intézményvezető – mint használatba vevő az ingatlanhasználati szerződés szerint – bérbe adhatja-e saját cégének az ingatlan egy helyiségét? A társaságban az adott intézményvezető az ügyvezető.
Részlet a válaszából: […] Az Áht. és a végrehajtására kiadott Korm. rendelet, az Ávr. szabályozza a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó követelményeket és összeférhetetlenségi szabályokat.Az Áht. szerint a költségvetési szerv vezetője a kiadási előirányzatok terhére kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Önkormányzati ingatlanon végzett felújítás

Kérdés:

Önkormányzatunk üzemeltetésbe adta nemzeti vagyonba tartozó ingatlanját 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-nek. Ezen az ingatlanon a cég árbevételes tevékenységet folytat, ezért áfalevonásra jogosult. Elvégezhet-e az ingatlanon értéknövelő felújítást a cég, illetve élhet-e az áfalevonási jogával? Ha igen, akkor a felújítás mikor és milyen módon kerülhet az önkormányzat könyveibe és a vagyonkataszterbe? Lehetséges-e az üzemeltetési szerződés lejártakor elszámolni?

Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy vagyonkezelői vagy bérleti jogviszonyt kötöttek-e az üzemeltető kft.-vel.A 254/2007. Korm. rendelet is megkülönbözteti a használói (bérleti) és a vagyonkezelői jogviszonyt.A 254/2007. Korm. rendelet 1. §-ának (7) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Kivett saját használatú út értékesítése

Kérdés: Önkormányzat tulajdonában lévő "kivett saját használatú út" kivehető a forgalomképtelen törzsvagyonból, és áttehető a forgalomképes törzsvagyonba értékesítés céljából?
Részlet a válaszából: […] Az Nvt. 5. §-ának (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet.Az Nvt. 5. §-ának (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Más tulajdonában álló tárgyi eszközökön végzett és át nem adott beruházások és felújítások

Kérdés: Önkormányzati alrendszerbe tartozó költségvetési szerv vagyunk. A fenntartó önkormányzat tulajdonában lévő épületben végezzük közérdekű tevékenységünket. Az épület nem szerepel a könyveinkben, azt sem üzemeltetésre, sem vagyonkezelésbe nem vettük át, és nem is béreljük az önkormányzatunktól. Az épületben végzünk felújítást, illetve beruházásokat. Tanácsukat szeretném kérni ezen gazdasági események kontírtételeihez. A 412-es főkönyvi számlával szemben nem vezethetem ki, mivel nem része az ingatlan a nemzeti vagyon induláskori értékének.
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 10. §-ának (2) bekezdése alapján az éves költségvetési beszámoló mérlegében a költségvetési szerv kimutathatja a más tulajdonában álló tárgyi eszközökön végzett és át nem adott beruházások és felújítások aktivált értékét. Ennek alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Intézmények közötti eszközátadás

Kérdés:

Intézetünk épülete nem szerepel a nyilvántartásunkban, sem üzemeltetésre, sem vagyonkezelésbe nem vettük át, a "karton" az önkormányzat/polgármesteri hivatal könyveiben lelhető fel. Az intézetünk épületét érintő beruházásokhoz/felújításokhoz kapcsolódó szállítói számlák a BLESZ nevére szólnak. A szállítói számlák kifizetése az önkormányzati finanszírozásból kerülnek kifizetésre (nem átvett pénzeszköz, nem pályázati pénzek). Az épületben olyan beruházást, amely állandó jelleggel beépítésre került, amely az épület lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el, ezeket a beruházásokat térítésmentes átadással vezettük ki a nyilvántartásunkból. A térítésmentes átadásról jegyzőkönyv készült, melynek mellékletét képezte a szállítói számla, és az ahhoz kapcsolódó alapbizonylatok is. A beruházás aktiválása az átvevő önkormányzatnál történt meg. Év végén a 412-8434-re könyveltük az átadott/folyamatban lévő beruházást a 495-ös főkönyvi számla közbeiktatásával. Az önkormányzat kérte, hogy ne térítésmentesen adjuk át, hanem ún. vagyonkezelésbe. Melyik a helyes átadási mód?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben nem szerepel, de feltételezzük, hogy az önkormányzat fenntartásába tartozó intézményről van szó. Az önkormányzat és intézménye, illetve azonos irányító szervhez tartozó intézmények közötti tárgyi eszköz és készlet átadás-átvételét eredménysemlegesen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.
1
2
3
8