Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott nemzeti vagyon tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Körforgalmi csomópont térítés nélküli átvétele

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonába került egy körforgalmi csomópont vagyonátadási megállapodás keretében, a Kkt. 29. §-ának (4a) és (4b) bekezdései szerinti átadással. Hogyan kell könyvelni? Elég, ha az átvett eszköz bruttó értékét a 4125 (Államháztartáson belüli ingyenes vagyonátadás miatti tőkeváltozás) számlával szemben állományba vesszük? Elszámolt értékcsökkenés nincs.
Részlet a válaszból: […]önkormányzat esetében, amennyiben a térítés nélküli átvétel államháztartáson kívüli szervezettől, központi költségvetési szervtől vagy másik önkormányzattól történik, annak elszámolására a térítés nélküli átvétel szabályait kell alkalmazni.Az Áhsz. 15. §-ának (4) bekezdése alapján a térítésmentesen átvett eszközök bekerülési értéke, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke. Amennyiben az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok átadását jogszabály szabályozza, és a jogszabály az Áhsz. és a számviteli törvénytől eltérő előírásokat tartalmaz a bekerülési érték megállapítására, akkor e sajátos szabályokat kell figyelembe venni.Fentiek alapján - véleményünk szerint - az átvett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5296

2. találat: Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszköz

Kérdés: Melyik rovaton kell kimutatni a következő tételeket?
1. Zsákos hidegaszfalt-vásárlás
2. Díszfacsemeték vásárlása
Részlet a válaszból: […]eszköznek, ezen belül egyéb építménynek minősülnek. Amennyiben a telepített fák funkcionálisan összefüggnek, úgynevezett fasort alkotnak, az aktiválás mint fasor történhet. Abban az esetben, ha csak szórványosan egy-egy díszfa ültetése történt, azok különálló tárgyi eszköznek minősülnek, azonban, ha a feltételek fennállnak, és szervezet
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5239
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Nemzeti vagyon kezelése

Kérdés: 1. Az Nvt. az önkormányzati költségvetési intézmények ingó és ingatlan vagyonelemeire vonatkozik-e? Lehet-e az önkormányzati költségvetési intézménynek olyan tulajdonjogilag és könyvvitelileg elkülönült saját ingó és ingatlan vagyona, amely nem tartozik a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá?
Az Nvt. 1. §-ának (2) bekezdése szerint
"Nemzeti vagyonba tartozik:
a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog".
Az Áht. 3. §-ának (3) bekezdése szerint "az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik
a) a helyi önkormányzat, [...]
e) az a)-d) pontban foglaltak által irányított költségvetési szerv."
Azaz az Áht. külön definiálja a helyi önkormányzatot és az irányított költségvetési szervet, míg az Nvt. helyi önkormányzatot említ.
2. Fenti kérdésből kiindulva egy tekintet alá esik-e az önkormányzati költségvetési intézmény részére az önkormányzat mint alapító által rendelkezésére bocsátott ingó és ingatlan vagyon az önkormányzati költségvetési intézmény által saját forrásából beszerzett ingó és ingatlan vagyonnal?
3. Önkormányzati költségvetési intézmény által beszerzett és a könyveiben nyilvántartott ingó és ingatlan vagyonról rendelkezhet-e egyoldalú alapítói döntéssel az önkormányzat, azaz elvonhatja-e az intézmény ilyen vagyonát egyoldalúan?
4. Az Nvt. alapján az önkormányzat költségvetési intézménye a nemzeti vagyonban nyilvántartott saját tulajdonú ingó és ingatlan tárgyi eszközét milyen feltételek mellett értékesítheti vagy adhatja ingyenes tulajdonba?
5. Az önkormányzat költségvetési intézménye adhat-e ingó és ingatlan vagyont az államháztartáson kívülre (pl. közfeladatot ellátó gazdasági társaságnak)?
6. Az Nvt. 11. §-ának (13) bekezdése alapján az önkormányzat költségvetési intézménye átadhat-e közfeladat ellátására ingyenesen ingó és ingatlan vagyont (államháztartáson kívülre)?
Részlet a válaszból: […]Van, ahol az ingatlanok az önkormányzat könyveiben vannak, a dologi eszközök (gépek, berendezési tárgyak) pedig az intézmény könyveiben. Ettől függetlenül azonban az intézmények vagyona is az önkormányzati vagyon részét, és mint ilyen az állami vagyon részét képezik.Az Áht. 3. §-ának (1) bekezdése is megerősíti, hogy az államháztartás részét képezik a helyi önkormányzatok. Az önkormányzati alrendszer pedig magában foglalja az önkormányzat által irányított költségvetési szerveket is [Áht. 3. § (3) bek. a)-e) pontok].A Mötv. VI. fejezete rendelkezik a helyi önkormányzatok gazdasági alapjairól és az önkormányzati vagyonról. A Mötv. 106. §-ának (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzatok saját bevételeit képezik a saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételek, nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj; valamint az önkormányzat és intézményei egyéb sajátos bevételei is. Ha a helyi önkormányzati intézmények bevételei az önkormányzat saját bevételének tekinthetők, akkor az abból vásárolt, létrehozott eszközök, ingatlanok, befektetett eszközök is az önkormányzati vagyon részét képezik.A Mötv. 107. §-a alapján a tulajdonosi jogokat a helyi önkormányzat, a képviselő-testület gyakorolja. A tulajdonosi jog nemcsak a jogokat, hanem a kötelezettséget is jelenti, tehát az önkormányzatnak kell gondoskodnia az ingatlanok, eszközök fenntartásáról, működtetéséről, esetleges pótlásáról is. Ezt megteheti úgy, hogy saját költségvetésében tervezi meg az ezek fedezetéhez szükséges anyagi forrásokat, vagy az intézménynek átadja támogatás formájában a szükséges fedezetet.Az Áht. 8. §-a és az Ávr. 4. §-a alapján az alapítónak kell gondoskodnia az általa alapított intézmény költségeinek forrásáról, a folyamatos működtetés, üzemeltetés feltételeinek biztosításáról. Ez történhet úgy is, hogy a szükséges eszközök használati jogát biztosítja az alapító.1. Az előzőek alapján az önkormányzati szervek minden ingó és ingatlan vagyona a nemzeti vagyon részét képezi. Lehet a költségvetési intézménynek olyan vagyona, amelyet a saját könyvei­ben tart nyilván, de a tulajdonosi jogokat az ilyen vagyontárgy felett is a képviselő-testület gyakorolja, és ez a vagyon is a nemzeti vagyon része.2. A költségvetési intézmény által saját forrásból beszerzett ingó és ingatlan vagyon felett is az önkormányzat gyakorolja a tulajdonosi jogokat, hiszen az intézményi bevételek felhasználhatóságáról is a képviselő-testület dönt a költségvetési rendelet elfogadásakor. A tulajdonosi jogok gyakorlásáról, azok átengedéséről, illetve az intézmény használatában lévő ingatlanok használatával kapcsolatos szabályokról pedig a vagyonrendeletben rendelkezik.3. A képviselő-testület az önkormányzat által alapított költségvetési szervek részére a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához a szükséges mértékben biztosítja. Az alapító az intézmény vagyonát elvonhatja, pl. ha feladatot von el, csoportosít át, vagy a felesleges eszközöket, de az intézmény működési feltételeit köteles biztosítani. Az általa alapított intézményt meg is szüntetheti. Ebben az esetben az intézmény minden vagyona az alapítóra száll át, de ezzel egyidejűleg köteles gondoskodni a kötelező feladatok más módon történő ellátásáról. Az önként vállalt feladatot megszüntetheti.4. Az önkormányzat a vagyonrendeletében írja elő az intézmények önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásának feltételeit, hatáskörét.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3946
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Nemzeti vagyon

Kérdés: Mik a nemzeti vagyonra vonatkozó főbb meghatározások, csoportosítások központi költségvetési szerv esetében?
Részlet a válaszból: […]tevékenység - jogszabály vagy szerződés alapján - a nemzeti vagyon létrehozására, felújítására, fejlesztésére, a birtoklásának, használatának, hasznai szedése jogának továbbengedésére is kiterjedhet.Nemzeti vagyon használója azon természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely állami vagyon tekintetében törvény vagy szerződés alapján, a helyi önkormányzat vagyona tekintetében törvény, a helyi önkormányzat rendelete vagy szerződés alapján bármely jogcímen nemzeti vagyont birtokol, használ, szedi annak hasznait, kivéve a tulajdonosi joggyakorlót.Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon azon nemzeti vagyon, amelynek állami tulajdonban, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt.Többségi befolyás az a kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egy jogi személyben a szavazatok több mint 50%-ával vagy meghatározó befolyással rendelkezik.Vagyonkezelő:- Állami tulajdonban álló vagyon esetén: költségvetési szerv, helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, intézmény, köztestület, gazdasági társaság 100% tulajdonnal.- Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon esetén: önkormányzati társulás, költségvetési szerv, önkormányzati intézmény, köztestület, gazdasági társaság 100% tulajdonnal.- Egyházi tevékenység ellátásához szükséges nemzeti vagyon esetén: egyház, belső egyházi jogi személy, egyházi intézmény.Tulajdonosi joggyakorló az, aki a nemzeti vagyon felett az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására jogosult.Az üzleti vagyon a nemzeti vagyon azon része, amely nem tartozik az állami vagyon esetén a kincstári vagyonba, az önkormányzati vagyon esetén a törzsvagyonba.A nemzeti vagyon megőrzésének és védelmének alapvető szabályai:a) Kizárólagos állami vagy önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon esetén: nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető.b) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon esetében: törvény erejénél fogva elidegenítési és - vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével - terhelési tilalom alatt áll, azon osztott tulajdon nem létesíthető.A nemzeti vagyon fogalomkörébe tartozó egyes vagyontípusokÁllami vagyon:- állam kizárólagos tulajdonába tartozók;-[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. november 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3320
Kapcsolódó tárgyszavak: