Találati lista:
11. cikk / 93 Napelemes beruházás
Kérdés: A főzőkonyha, mint az önkormányzat intézménye, beruházásként napelemes rendszert építtetett ki az általa használt ingatlanra. Az ingatlan önkormányzati tulajdon, az önkormányzat könyveiben szerepel. A befejezett beruházást térítésmentesen kívánja a főzőkonyha az önkormányzat részére átadni. Az elvégzett beruházás utáni áfát a főzőkonyha (gyermekétkeztetés miatt) arányosítva levonásba helyezte. Az önkormányzat nem áfaalany. Térítésmentes átadásnál az önkormányzatnak keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége? Milyen értéken kell az átvett beruházást az önkormányzatnak a könyveiben szerepeltetnie (nettó vagy áfával növelt értéken)? Térítésmentes átvételnél az önkormányzatnak kell-e halasztott eredményszemléletű elhatárolást könyvelnie?
12. cikk / 93 Néptánccsoport fellépőruháinak nyilvántartása
Kérdés: Az önkormányzat működtetésében lévő közösségi ház keretein belül néptánccsoport működik. A néptánccsoport működését az önkormányzat finanszírozza. A táncosok fellépőruházatát szintén az önkormányzat szerzi be. A fellépőruhák, cipők, csizmák, kellékek beszerzését tárgyi eszközként kell nyilvántartani, vagy elegendő anyagköltségként elszámolni? Amennyiben anyagköltségként könyvelendő, kell-e nyilvántartást vezetni róla?
13. cikk / 93 Ingatlan-bérbeadás
Kérdés: Önkormányzatunk és egy vármegyei kórház között ingatlan és ingó eszközök ingyenes használatba adása tárgyában megállapodás jött létre. Eszerint a védőnői ellátásra szolgáló ingatlanokat (ingatlanrészeket) és ingó eszközöket az önkormányzat díjfizetési kötelezettség nélkül a kórház használatába adta. A megállapodás alapján a kórház a vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban az önkormányzatnál felmerült költségek (karbantartási, üzemeltetési, közüzemi, takarítási, internet, vezetékes telefon, biztosítási és anyagköltségek) megtérítésére köteles. Az önkormányzat a megállapodás alapján ezeket a költségeket a tényleges költségfelmerülést igazoló számlák, bizonylatok alapján negyedévente számlázza a kórház részére. Az önkormányzat az Áfa-tv. 88. §-a alapján nem tette adókötelessé az ingatlan-bérbeadást. Az önkormányzat helyesen jár-e el, ha a kórház részére számlázott üzemeltetési költségeket adómentesen, a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos költségként számlázza? A felsorolt üzemeltetési költségek közül mely költségek a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos költségek és adómentesen számlázandók, illetve mely költségeket kell közvetített szolgáltatásként áfakötelesen számlázni?
14. cikk / 93 Eszközvásárlás során speciális helyzet
Kérdés: Intézetünknél pár éve felügyeletiszerv-váltás volt. Az addig beszerzett eszközök az előző felügyeleti szerv tulajdonában maradtak, de továbbra is a mi használatunkban, vagyis a 0-s főkönyvi számokon szerepel a nyilvántartásainkban. Ezeket az eszközöket most megvásároljuk egy bizonyos összegért, ami összességében, nagyjából a jelenlegi nettó (könyv szerinti) értéküknek felel meg. Ebből az eszközök nagy része már több éve teljesen leíródott. A 0-s számlaosztályból így vissza kell vezetnünk az 1-es számlaosztályba, de a mostani beszerzési (piaci) értékük eltérő a nyilvántartásban szereplő értékektől. Mit javasolnának az eszközök bekerülési értékével kapcsolatban? Mi lenne a legoptimálisabb felosztás vagy a legjobb megoldás ebben az esetben? A felügyeletiszerv-váltás előtt nálunk 1-es számlaosztályban voltak nyilvántartva ezek az eszközök. Ekkor kerültek át más tulajdonába, 1-ből kivezetésre kerültek, át a 0-s számlaosztályba. Szerződés alapján használói maradtunk az eszközöknek. Nagyságrendileg 1800 db-ot érint a vásárlás.
15. cikk / 93 Ingó vagyontárgyak
Kérdés: Önkormányzatunk vagyonrendeletében az önkormányzati vagyon hasznosításával, értékesítésével kapcsolatos részben említést tesz, és rendelkezik az ingó vagyontárgyakról. Itt szeretném kérni az ingó vagyontárgy megfogalmazásának pontosítását: pénzügyi számvitelben az 13-as számlaosztályban szerepeltetett vagyonelemek közül a kis és nagy értékű eszközök tartoznak ide, melyek a leltárban szerepelnek?
16. cikk / 93 Önkormányzati törzsvagyonba tartozó út értékesítése
Kérdés: Az önkormányzatnál egy magánszemély jelezte, hogy az önkormányzati törzsvagyonba tartozó önkormányzati út mindkét oldalán földtulajdonnal rendelkezik. Elképzelése szerint szeretné az út területét megvásárolni és felszántani, esetlegesen egy helyrajzi szám alá összevonatni. Van-e az önkormányzati törzsvagyonként nyilvántartott terület értékesítésére lehetőség, ha igen, milyen feltételekkel?
17. cikk / 93 Nemzeti vagyon induláskori értéke
Kérdés: Költségvetési intézmény (kórház) beszámolójában a saját tőke elemeként kimutatott nemzeti vagyon induláskori értéke 2014. év óta magasabb, mint a leltárral alátámasztott érték. 2014. évtől a 411-es főkönyvi számla értéke magasabb, mint az azt alátámasztó analitikában szereplő összeg. Az idő múlása miatt a különbözet okát nem tudja az intézmény fellelni. Az Áhsz. 14. §-ának (3) bekezdése értelmében: A mérlegben a nemzeti vagyon induláskori értékeként a 2014. január 1-jén meglévő, a nemzeti vagyonba tartozó eszközök bekerülési értékének forrását kell kimutatni. Ez a mérlegsor csak a 49/A–49/B. § szerinti esetben, vagy törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet előírása alapján változhat. Mivel a 2014. január 1-jei nyitóértékben van eltérés, hogyan lehet javítani a főkönyvi könyvelés és az analitika különbözetét?
18. cikk / 93 Hulladékgazdálkodási vagyont működtető társulás
Kérdés: Az önkormányzat több önkormányzattal együtt alapított egy hulladékgazdálkodási vagyont működtető társulást 2024-ben. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg a gesztor önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására. Megállapodás alapján a 2023. évi üzemeltetési díjat a gesztor önkormányzat számlázta ki az üzemeltetést végző kft.-nek. A kft. 2023-ban a kiállított számla 30%-át átutalta a számlát kiállító önkormányzatnak. A fennmaradó 70% az eszközöket használó kft.-nél tartalékként jelenik meg, melyet tárgyi eszköz vásárlására fordíthat.
2024-ben a befolyt bevételt (30%), a számlakövetelést (70%), valamint a tárgyi eszközöket át kell adni az új társulásnak.
1. 2023-ban a gesztor önkormányzat mérlegében a fennmaradó 70%-ot számlakövetelésként kell-e szerepeltetni?
2. 2024-ben az átadásnak [bevétel (30%), követelés (70%), tárgyi eszköz] melyek a könyvelési lépései?
2024-ben a befolyt bevételt (30%), a számlakövetelést (70%), valamint a tárgyi eszközöket át kell adni az új társulásnak.
1. 2023-ban a gesztor önkormányzat mérlegében a fennmaradó 70%-ot számlakövetelésként kell-e szerepeltetni?
2. 2024-ben az átadásnak [bevétel (30%), követelés (70%), tárgyi eszköz] melyek a könyvelési lépései?
19. cikk / 93 Vagyonkezelésbe kapott ingatlan vagyon
Kérdés: Egy önkormányzat 2012. évben a költségvetési szervei részére – feladatainak ellátásához – jelentős összegű ingatlan vagyont adott át használatra, amelynek értéke a költségvetési szervek mérlegében szerepel.
1. Hasznosítási (nem vagyonkezelői) szerződés alapján szerepeltethető-e az ingatlan vagyon a költségvetési szervek mérlegében, ha az önkormányzat vagyonrendelete erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz?
2. Ha nem, akkor hogyan lehetne ezt az anomáliát feloldani az érvényben lévő jogszabályok alapján úgy, hogy ne sérüljön a számviteli fegyelem?
1. Hasznosítási (nem vagyonkezelői) szerződés alapján szerepeltethető-e az ingatlan vagyon a költségvetési szervek mérlegében, ha az önkormányzat vagyonrendelete erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz?
2. Ha nem, akkor hogyan lehetne ezt az anomáliát feloldani az érvényben lévő jogszabályok alapján úgy, hogy ne sérüljön a számviteli fegyelem?
20. cikk / 93 Önkormányzati társulások tárgyieszköz-nyilvántartása
Kérdés: Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
