Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

19 találat a megadott normatív támogatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Bölcsőde normatív támogatása

Kérdés: Önkormányzatunk intézményének feladata 2021. 01. 15-től bölcsődei ellátással bővül. Önkormányzatunk a fenntartáshoz gondozási díj megállapítását tervezi. Hogyan befolyásolja a gondozási díj bevétele a normatív támogatás összegét? A nem teljes hónapra járó normatív támogatás összegének megállapítását a gyermekek hiányzása hogyan befolyásolja? A 10 napos hiányzás értelemszerűen a fél hónapnál 5 napra csökken?
Részlet a válaszból: […](XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerint a Gyvt. 147. §-ában foglaltak szerinti, szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözeteként számított intézményi térítési díjat akkor is dokumentálni kell, ha az ellátáshoz nyújtott saját hozzájárulás révén a fenntartó alacsonyabb intézményi térítési díjat határoz meg.Ugyanezen jogszabály (1a) bekezdése szerint az intézményi térítési díj szolgáltatónként, intézményenként, telephellyel rendelkező szolgáltató, intézmény esetén - ha ott ellátás nyújtására is sor kerül - székhelyenként, valamint telephelyenként külön-külön is meghatározható.Évente meg kell vizsgálni a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás különbözetét, mely alapján a térítési díj mértéke megállapítható.A bölcsődei intézményi gondozási díj alapja a nyersanyagköltséggel csökkentett szolgáltatási önköltség, továbbá az állam finanszírozásából származó állami támogatás különbözete.A térítési díj (személyi térítési díj, "gondozási díj") meghatározásának feltételei során a bölcsődék és mini-bölcsődék esetében a Gyvt. 148. §-ának rendelkezései kötelezően alkalmazandók. A személyi térítési díj mértékét a Gyvt. 150. §-a állapítja meg.Ha a fenntartó úgy határozza meg, hogy csak az intézményben töltött napokra kell fizetni, akkor meg kell határozni a napi díjat, és a ténylegesen a bölcsődében töltött napokra kell számítani.A bölcsődék, minibölcsődék korábbi normatív finanszírozását felváltotta a feladatalapú finanszírozás, melynek keretében az intézmények számára a központi költségvetés valamennyi intézmény esetében bértámogatást (a jogszabályban előírt kötelező létszámra átlagbéralapú támogatást) és üzemeltetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5391

2. találat: Szociális és közétkeztetés áfája

Kérdés: Társulás önállóan gazdálkodó költségvetési szerve vagyunk, főzőkonyhával rendelkezünk. Ellátjuk az óvodás-iskolás gyermekeket, a munkahelyi étkezést, és mivel társulási formában működünk, a társulás által fenntartott szociális intézménynek is biztosítunk szociális étkeztetést. A szociális étkeztetést adagszám alapján kiszámlázzuk a szociális intézménynek, a teljesítés után fizetendő áfát befizetjük. Az élelmiszernyersanyag-beszerzést külön adagszám arányában könyveljük a gyermekétkeztetés COFOG-ra, a szociális adagszámra eső nyersanyagbeszerzést pedig 013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások COFOG-on számoljuk el. Így a normatívaelszámolás szempontjából a szociális étkeztetés elszámolása nem duplázódik. A gyermekétkeztetésre és a szociális étkeztetésre vonatkozó áfát a levonási szabályok szerint levonásba helyezzük. Szabályos-e, ha az értékesített - szolgáltatási számlában kiszámlázott - nyersanyagbeszerzés áfáját levonjuk, illetve helyes-e az eljárási rendünk?
Részlet a válaszból: […]adott étel beszerzési, előállítási áfája nem helyezhető levonásba akkor sem, ha a törvényi előírás, pl. az 1997. évi XXXI. törvény alapján adják ingyen az ételt. Ha az óvodának, iskolának kiszámlázzák a főzött adag ételeket, és az óvoda számláz a gyermekeknek, ők kezelik a kedvezményeket, akkor az Önök intézménye minden étel-előállítással kapcsolatos áfát levonhat. Amennyiben az ellátottak között vannak ingyenesen étkezők, akik után nem kapnak bevételt, akkor az ingyen adott adagszámra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5349

3. találat: Önkormányzati főzőkonyha

Kérdés: Önkormányzatunk intézménye rendelkezik főzőkonyhával. Az önkormányzat rendeletében az étkezési térítési díjra az alábbi kedvezményt nyújtja: "A településen minden oktatási, nevelési intézményi ellátott gyermeknek a nyersanyagnorma 30%-át kedvezményként biztosítja az önkormányzat". A kedvezményt nem rászorultsági alapon nyújtja, hanem mindenki kapja. Az önkormányzat a 30%-os kedvezményt az intézmény részére finanszírozásként biztosítja. Helyes-e így? Áfaszempontból a 30%-os kedvezmény után jelentkező kiadások áfájának 100%-át levonásba lehet helyezni?
Részlet a válaszból: […]díjat fizetnek a szülők az étkeztetésért. Azonban a teljesen ingyenesen étkezőkre jutó költség áfatartalma nem vonható le. Ez a szabály azokra az esetekre is vonatkozik, amikor jogszabály (Gvt.) alapján adják ingyen az ételt, és arra az esetre is, ha egyedi önkormányzati rendelet vagy határozat alapján.Aránytalanul alacsony árakra vonatkozóan csak kapcsolt felek közötti ügyletekben határoz meg szank-ciót az Áfa-tv.Az Áfa-tv. 67. §-ának (1) bekezdése szerint az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja abban az esetben, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik, feltéve, hogya) az ellenérték aránytalanul magas a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját egyébként az adólevonási jog nem egészében illeti meg;b) az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét az adólevonási jog nem egészében illeti meg;c) az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját az adólevonási jog nem egészében illeti meg, valamint a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése, 86. § (1) bekezdése és 87. §-a szerint mentes az adó alól.Az ellátottak nem kapcsolt felek az intézménnyel, illetve az önkormányzattal, ezért az aránytalanul[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5348

4. találat: Kötött felhasználású normatíva

Kérdés: A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az intézményi gyermekétkeztetés egyes kiadásaihoz, III. 5. támogatási jogcímen. A kiegészítő szabályokban foglaltak alapján a III. 5. jogcím szempontjából az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi étkeztetést igénybe vevő gyermekek, tanulók becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető a támogatás. Az intézményi étkeztetésben részt vevők számának megállapításánál egy fő - függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz - csak egy létszámként és egy intézménynél szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg főétkezés biztosított. A támogatás elszámolásánál a háromszori étkezés, a kétszeri tízórai és ebéd, vagy csak az egyszeri étkezés, az ebédadagok vehetők figyelembe? A kollégiumi diákok esetében viszont a reggelit és a vacsorát a kollégiumban veszik igénybe, a déli főétkezést pedig abban a közoktatási intézményben, ahol napközben tanulnak. Gyakorlatilag naponta háromszori étkezést vesznek igénybe, de azt kettő feladatellátási helyen. Az ő esetükben hogyan igényelhető a támogatás, az egyszeri vagy a háromszori étkezés után? Ha háromszori étkezőként figyelembe vehetők, akkor melyik intézménynél? A kollégiumnál vagy a középiskolánál?
Részlet a válaszból: […]legalább a déli, többfogásos, meleg főétkezést biztosítják. Álláspontunk szerint így nem tudják a normatívát megigényelni és elszámolni a kollégiumban. Viszont a közoktatási intézmény, amely a meleg főétkezést biztosítja, jogosult lesz a normatívára, ők fogják azt megigényelni és elszámolni. Csak az egyik intézmény igényelheti a normatívát egy tanuló után, a duplikálódást ki kell zárni. Egy tanuló vagy diák csak egy jogcímen vehető figyelembe.A normatívaigénylésnél az számít, ahol naponta legalább a déli, többfogásos, meleg főétkezés biztosított. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás, illetve térítésidíj-kedvezményre való jogosultság esetén az azt alátámasztó irat is.Az étkezésben részt vevők naptári évre, naponként összesített[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4684
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Intézményen kívül igénybe vehető étkeztetési szolgáltatás

Kérdés: Iskolai, illetve óvodai intézményben hiányzó gyermek részére elvitelre biztosítható-e ingyenes vagy kedvezményes étkezés, és arra a költségvetési normatíva igényelhető-e?
Részlet a válaszból: […]megállapításánál egy fő - függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz - csak egy létszámként és egy jogcímen szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg, főétkezés az önkormányzat által szervezett keretek között biztosított. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás és a térítésidíj-kedvezményre való jogosultságot alátámasztó irat.A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. §-ának (1) bekezdése alapján, ha a gyermekétkeztetést betegség vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, a távolmaradást az intézmény vezetőjénél be kell jelenteni. Ha az intézmény házirendje vagy az étkeztetésre vonatkozó szabályzata kedvezőbben nem rendelkezik, a bejelentést követő naptól a kötelezett a távolmaradás idejére mentesül a gyermekétkeztetésért fizetendő térítési díj fizetésének kötelezettsége alól.A (2) bekezdés alapján: "A gyermekétkeztetés személyi térítési díjának előre történő megfizetése esetén, ha az adott hónapra fizetendő térítési díj összege kevesebb, mint a már befizetett összeg, akkor a többletet a következő fizetés alkalmával be kell számítani vagy vissza kell fizetni. Ha a fizetendő személyi térítési díj összege növekszik, a befizetett és a ténylegesen fizetendő összeg különbözetét visszamenőleg kell megfizetni."A kormányrendelet 2. sz. mellékletében foglalt nyilvántartást kell vezetni az ellátási napokon az ellátást igénybe vevők jelen- vagy távollétének dokumentálására, valamint a 4. sz. melléklet szerinti nyilvántartást kell vezetni a gyermekétkeztetés igénybevételének dokumentálására."A helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások 2013. évi központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai elszámolása szabályszerűségének kincstári felülvizsgálatához" című segédlet szerint a gyermekétkeztetési jogcímek felhasználásának ellenőrzése a következő dokumentumok alapján történik:- óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés támogatása:= önkormányzati rendelet a térítési díj megállapításáról, fizetésének szabályozásáról,= a 2012/2013. és a 2013/2014. nevelési évben/tanévben a térítési díj mértékének megállapítására szolgáló számítások, azokat alátámasztó bizonylatok,= felvételi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3805
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Normatíva

Kérdés: Cégünk gyermekek étkeztetését végzi óvodában, iskolában, speciális szakiskolában, diákotthonban, gyermekotthonban. 2013-tól az étkeztetés ellátása részben az önkormányzat és a KLIK hatáskörébe került át.
A tanítási időben napi háromszori étkezés ellátása az önkormányzat feladata lett, az intézményben lakó, állami gondozott gyermekek teljes ellátása pedig a KLIK-é. A KLIK nem igényelhet a gyerekek után étkeztetésre normatív támogatást, és feladatfinanszírozással rendezik az étkeztetés ellenértékét. Az önkormányzat lehívhatja-e változatlanul a támogatást minden gyerek után? Amennyiben az intézményi adatok módosulnak, van-e lehetőség év közben a normatív támogatás lehívására? Átadhatja-e a KLIK-nek a megigényelt normatívát?
Részlet a válaszból: […]értelmében az önkormányzat kötelező feladata. Ekkor az önkormányzat jogosult és kötelezett a gyermekétkeztetés biztosítására, ezért a normatív állami támogatás igénybevételére, a térítési díj megállapítására és beszedésére is.Az iskolai időn túli étkeztetés már nem önkormányzati kötelező feladat. Az iskolai időn túli étkeztetést az önkormányzat a KLIK-kel kötött megállapodás alapján vállalhatja.Kérdésükből az derül ki, hogy 2013. január 1-jétől az étkeztetési ellátás részben az önkormányzat, részben pedig a KLIK hatáskörébe került.A fő elv, hogy a KLIK nem igényelheti meg a normatívát, mivel központi költségvetési szerv, és az étkeztetés biztosításához szükséges összeget intézményi, ún. feladatfinanszírozás keretében igényli és kapja meg az irányító szervétől.Az önkormányzat azon a jogcímen nem igényelhet az étkeztetés után normatívát, amit a KLIK-nek átadott. Az önkormányzat ezt az összeget nem tudja átadni a KLIK-nek. Probléma az adott esetben, hogy a KLIK központi költségvetési szerv, és így az önkormányzat általi átadás nem felel meg a feladatfinanszírozás elveinek.Az önkormányzat nem tudja megigényelni a KLIK által ellátott, gondozott gyerekek utáni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3755
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Normatíva

Kérdés: Kötött felhasználású-e az önkormányzati feladatellátás finanszírozása, a helyi önkormányzatok általános támogatása, továbbá milyen elszámolási szabályai vannak, a kiadásokkal tételesen kell-e elszámolni, és a kiadásokat és bevételeket a támogatással megegyezően kell-e megtervezni?
Részlet a válaszból: […]ami azt jelenti, hogy a támogatás jogcímei között az átcsoportosítás megengedett, de azt az önkormányzati feladat ellátására kell fordítani.Tehát a gyakorlatban kizárólag önkormányzati feladat ellátására fordítandó a támogatás. A költségvetés tervezésekor nem kell a kiadást és a bevételt a támogatással megegyezően tervezni, hanem a jogosultság alapján kapja meg az önkormányzat a támogatást, amely a költségvetésükben szerepel, de ezen túlmenően a valós bevételek és valós kiadások is megtervezésre kerülnek, és a támogatáson felüli kiadások már az önkormányzat bevételeiből kerülnek finanszírozásra. Az önkormányzat nem 100%-ban a támogatásból működik.A kiadásokkal nem kell tételesen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. május 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3434

8. találat: Saját gyermekek után járó normatív támogatások

Kérdés: A szülő két saját, vér szerinti gyermekén kívül két állami gondozott gyermeket nevel. A saját gyermekek után 16 000 Ft/fő családi pótlékot folyósít az államkincstár. Jár-e a két saját gyermek részére az 50%-os étkezési támogatás (a három- vagy többgyerekes családban élő jogcímen)? Igényelhető-e rájuk a normatív támogatás?
Részlet a válaszból: […]nevelésbe vett gyermek után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény."Annak megállapításához, ki tekinthető három- vagy többgyermekes családnak, induljunk ki abból, hogy ki tekinthető saját háztartásban nevelt gyermeknek.Saját háztartásban nevelt gyermek az, aki életvitelszerűen a szülő(k) háztartásában él, és akire tekintettel a szülő családi pótlékra jogosult, és annak gondozásából rendszeres jelleggel csak napközbeni időszakra kerül ki. Saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is,- aki átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül kül- és belföldi tanulmányok miatt, vagy gyógykezelés alatt áll;- akit 30 napot meg nem haladó időtartamra szociális intézményben helyeztek el;- aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok álmeneti otthonában tartózkodik.A nevelt gyermek a fentiek alapján saját háztartásban nevelt gyermeknek tekinthető, aki után a Cst. 12. §-ának (1) bekezdése alapján jár a családi pótlék.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3291
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Kedvezményes étkezés számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan történik a polgármesteri hivatal gazdasági szervezeténél az önállóan működő költségvetési szerv ingyenes és kedvezményes normatív étkeztetésének számviteli elszámolása? Milyen esetben kell az 583. Önkormányzatok által folyósított főkönyvi számot alkalmazni?
Részlet a válaszból: […]913. főkönyvi számon kerül elszámolásra, a másik 50%-a, a normatív része pedig a hónap végén összesített tanulói létszám és adagszám alapján önkormányzati finanszírozásként jelenik meg az önállóan működő költségvetési szerv költségvetésében. A térítésidíj-bevételből és -finanszírozásból kerül kifizetésre az önállóan működő költségvetési szerv által a tanulóknak biztosított étkeztetés, amelynek mértékét a költségvetés elfogadását megelőzően jóváhagyott tanulói étkezési térítési díjról és étkezési normáról szóló rendeletben szükséges megállapítani.Az ingyenesen étkezők teljes összege finanszírozásként kerül az önállóan működő költségvetési szervhez.Ha külső szolgáltatótól vásárolják, akkor vásárolt élelmezés kiadásai főkönyvi számlán, ha saját iskolai konyhán történik az előállítás, akkor a megfelelő ki­­adási helyen: készlet, bér stb. kiadási főkönyvi számlán kerül elszámolásra.Az 583. Önkormányzatok által folyósított ellátások főkönyvi számot csak az önkormányzatok alkalmazhatják, rászorultsági alapon nyújtott étkeztetés esetében, ha a szociális igazgatásról[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. szeptember 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3271

10. találat: Családi napközi, játszóház és sószoba térítési díjainak áfája

Kérdés: Költségvetési intézményünk szociális ellátást végző, áfa hatálya alá tartozó (a fizetendő adó összegét arányosítással állapítja meg) közintézmény. Intézményünk alaptevékenységei között szerepel a családi napközi. Intézményi térítési díjat fizettetünk az ellátásban részesülők után a családi napköziben, melynek összege 26 000 Ft/hó. (Ez a díj a normatív támogatáson felüli költségtérítés, ezen ellátás keretében étkezést is biztosítunk a gyermekeknek.) A gyermekjóléti alapellátásként működő családi napköziben a szabad kapacitás terhére szeretnénk játszóházat, valamint kialakított sószoba használatát biztosítani "külsős" szolgáltatást igénybe vevők számára is. A családi napközi térítési díjára, a játszóház, illetve a sószoba használatáért fizetendő térítés összegének áfatartalmára vonatkozik a kérdésünk. Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f) pontja alá tartozik-e a családi napközi térítési díja? A játszóház és a sószoba "külsős" használata pedig 25%-os áfakulccsal számolandó? (A játszóházban lévő gyermekek nem számítanak bele a normatív mutatói létszámba a családi napközinél. A családi napközire vonatkozó működési engedély tartalmazza kiegészítő szolgáltatásként a játszóházat.)
Részlet a válaszból: […]napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A családi napközi - az alapellátáson túli szolgáltatásként - speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatással segítheti a családokat. Ezek a törvényben említett szolgáltatások mentesek az adó alól, a térítési díj is ezeknek a szolgáltatásoknak az igénybevételére jogosít. Véleményünk szerint a játszóház beleférhet az időszakos gyermekfelügyelet fogalmába, így az lehet adómentes. A játszóházat, illetve időszakos felügyeletet igénybe vevőknél arra kell ügyelni, hogy ha az étkeztetésért, illetve a gondozásért külön kalkulált térítési díjat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3111
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 19 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést