Behajthatatlan követelés könyvekből való kivezetése

Kérdés: Az önkormányzat a könyveiben olyan követelést tart nyilván, mely követelés kötelezettjét (kft.) a cégbíróság már 2007. 06. hónapban, a felszámolási eljárás befejezése után törölte a cégjegyzékből. A követelés teljes összege meghaladja az 5 millió forintot, és arra 100%-os értékvesztés került elszámolásra a korábbi években. Az önkormányzat költségvetési rendeletében az szerepel, hogy a behajthatatlan fizetési követelések elengedésére, leírásának engedélyezésére 5.000.001 Ft egyedi értékhatárt meghaladó ügyekben a képviselő-testület jogosult. Abban az esetben szükséges a képviselő-testület döntése, ha már nem létezik a vevő, már a vonatkozó jogszabályok szerint behajthatatlannak minősül a követelés, és nulla értékkel szerepel az önkormányzat könyveiben?
Részlet a válaszából: […] ...13. §-ának (5) bekezdése alapján a mérlegben a követelések között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott követeléseket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat pénzügyileg vagy egyéb módon nem rendezték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítés

Kérdés: Egy társaság az USA-ban bejegyzett elektronikai, szórakoztatóipari termékeket gyártó, értékesítő anyavállalatának Romániában bejegyzett fióktelepe, romániai székhellyel. A társaságot olyan román társaságnak kell tekinteni, amely Magyarországon nem rendelkezik magyarországi székhellyel, illetve gazdasági tevékenysége alapján bejelentkezésre (az áfa szempontjából) nem köteles. A társaság a közelmúltban szerződést kötött egy magyarországi székhelyű társasággal (magyar társaság), amely alapján az vállalta, hogy a magyar társaság tulajdonában álló stúdiókba speciális hangszórókat, mikrofonokat és keverőpultokat (berendezés) telepít, épít be. A berendezések értékesítése, telepítése magában foglalja a lábon álló hangszórók, mikrofonok telepítését, továbbá falakba, illetve mennyezetbe történő beépítését, kábelek fektetését, a falakon belüli huzalozást, kábelezést stb., a berendezések kalibrálását, szoftverek értékesítését, telepítését, tesztek elvégzését, amely munkafolyamat körülbelül 3-5 hetet vesz igénybe. A társaság egy magyar szolgáltatóval együttműködve végzi el ezt a tevékenységet a magyar társaság két telephelyén. A magyar szolgáltató a berendezések szállítását és telepítését is végzi. A társaság által elvégzett hangszórók, mikrofonok és keverőpultok értékesítése és telepítése mint termékértékesítés az Áfa-tv. 32. § szerinti fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítésnek minősül-e, és az Áfa-tv. 139. §-a alapján a fordított adózás szabályai szerint a beszerző köteles-e a termékértékesítés után felszámítani, bevallani, megfizetni az áfát?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 139. §-a értelmében, ha a termék értékesítésére a 32. §-t kell alkalmazni, az adót a terméket beszerző belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti, feltéve, hogy a terméket értékesítő adóalany belföldön gazdasági céllal nem telepedett le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Kutatási pályázat keretében adott ajándékkártya

Kérdés: Kutatási pályázat keretében ajándékkártyákat vásároltunk 3500 Ft/db értékben a felmérő kérdőívek kitöltésében részt vevőknek ösztönző céllal. A kártyák eladásáról áfás számlát nem állított ki a szolgáltató. Hivatkozva a következőkre: „A fizetési értesítő lesz az a számviteli bizonylat, amit a vásárlónak a könyvelésében szerepeltetnie kell. A hatályos jogszabályok szerint az ajándékkártya értékesítéséről nem készíthető áfás számla, ugyanis nem került sor termékértékesítésre, illetve szolgáltatásnyújtásra. Ez majd akkor történik, amikor az aktivált ajándékkártya birtokosa az ajándékkártyával vásárol.” A reprezentációs adót áfás számla hiányában kell-e fizetnie a kutatóközpontnak, vagy csekély értékű ajándéknak minősül, és akkor adómentes?
Részlet a válaszából: […] ...évi három alkalomnál többet, és alkalmanként nem haladja meg az ajándék értéke a minimálbér 10%-át. A csekély értékű ajándékról nyilvántartást kell vezetni.(Kéziratzárás: 2025. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Maradandó értékű iratok őrzése

Kérdés: Köztulajdonban álló munkáltatónál kerülnek őrzésre a maradandó értékű iratok. A munkáltató közfeladatot lát el, lenti kormányrendelet vonatkozik rá. A 335/2005. Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése alapján a közfel-adatot ellátó szerv vezetője, illetőleg tevékenységi körében iratkezelési feladatokat ellátó vezető, ügyintéző, ügykezelő köteles gondoskodni az iratkezelési szoftver által kezelt adatok biztonságáról, s megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az üzembiztonsági, adatvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. A (2) bekezdés alapján az iratokat és az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, valamint a megsemmisülés és sérülés ellen. A szerv vezetője köteles az üzemeltetés és az adatbiztonság olyan szabályozására, amely alapján a feladatok, hatáskörök pontosan meghatározásra kerülnek és végrehajthatók. A munkáltatónak milyen feltételek szerint kell őriznie a maradandó értékű iratokat? Milyen jogszabályban szerepelnek ezek a feltételek? Pl. zárható szekrény vagy páncélszekrény.
Részlet a válaszából: […] ...járadékban részesülő esetében) (Tbj-tv. 4. § 4. pont).A Tny. 99/A. §-ának (1) bekezdése szerint a Tbj-tv. szerinti nyilvántartásra kötelezett a biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Elhunyt gépjármű-tulajdonos gépjárműadója

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjának édesapja sajnálatos módon januárban elhunyt. A testvére és a dolgozónk gépjárműve is az elhunyt nevén volt. Ebben az esetben, a fizetési határidőig (április 15.), milyen lehetőség van, hogy az aktuális gépjárműadó összegét be tudják fizetni, hogy a járművek ne maradjanak a hagyatéki tárgyalás lezárásáig sem befizetetlenül? A hagyatéki tárgyalás valószínűleg 2-3 hónapig még nem fog lezárulni.
Részlet a válaszából: […] ...Gjt. 2. §-ának (1) bekezdése szerint, az éves gépjárműadót az fizeti, aki a gépjármű-nyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, vagy ha ilyen nincs, tulajdonosként szerepel.Amennyiben január 1-jén az elhunyt édesapa szerepelt a gépjármű-nyilvántartásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Bizalmi vagyonkezelés

Kérdés: Egy cég vagyonrendelő bizalmi vagyonkezelésbe rendelt vagyonelemet. Ezt a vagyon-elemet, tehát csak a tőkét, egy magánszemély kedvezményezett kapja meg. Milyen adókötelezettsége keletkezik a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] ...befektetési szerződésből származó hozam. A jövedelemként figyelembe nem veendő osztalék forrásáról a vagyonkezelő és az alapítvány nyilvántartást vezet.Az Szja-tv. 2023. december 30-től hatályos 107. §-a (2) bekezdésének átmeneti rendelkezése alapján nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Támogatás elszámolása

Kérdés: Mikor kell, milyen időpontban nyilvántartásba venni az önkormányzati szektorban a támogatási szerződésben szereplő támogatás összegét követelésként? A teljes összeget a szerződés aláírásakor, vagy pedig amikor támogatási előleg érkezik, és csak akkora összegben? Illetve mi fogja meghatározni, hogy költségvetési évben vagy pedig követő követelésként vesszük nyilvántartásba, ha nem tudjuk az ütemezést? Mi a helyes eljárás például akkor, ha a projekt teljes egészében utófinanszírozású, és csak a támogatási szerződés áll rendelkezésre, akkor is elő kell írni követelésként a pénzforgalomban csak később jelentkező támogatást?
Részlet a válaszából: […] ...az olyan követeléseket, amelyek teljesítésének határnapja vagy a teljesítésére rendelkezésre álló határidő kezdőnapja a követelés nyilvántartásba vételének vagy az 54. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti átsorolás évére esik. Más követelést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Befektetési jegyek nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk tőkegarantált rövid kötvénybefektetési jegyet vásárolt. Az értékpapírt nem váltottuk vissza az év végén. Kell-e elhatárolni a bekerülési eszköz nettó értéke és a pénzintézet által kiközölt időszak végi (december 31.) névértéke (időszak végi árfolyamérték közötti) kamatot? Az értékpapír (befektetési jegy) bármikor beváltható, nincs lejárati ideje.
Részlet a válaszából: […] Befektetési jegyeket befektetett pénzügyi eszközként, az egyéb tartós részesedések vagy forgóeszközként a nem tartós részesedések között kell kimutatni. A befektetési jegyek esetében azok értékesítését, a beváltását megelőzően bármilyen jogcímen (pl. visszaváltás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Hobbifestő festményeladása

Kérdés: Vásárolhat-e az önkormányzat magánszemélytől „festményt” számla nélkül, adásvételi szerződéssel? A hivatalunk egyik dolgozója hobbiszinten festeget. Képei semmiféle hivatalos nyilvántartásban nem szerepelnek. Tevékenységét magánszemélyként végzi, adószámmal nem rendelkezik, számlát adni nem tud. Vásárolhat-e az önkormányzat tőle adásvételi szerződés keretében – vagy bármilyen más formában – képet, amelyet az önkormányzat nyilvántartásba nem vesz, mert nem saját tulajdonba akarja, hanem például testvérvárosi látogatás alkalmával ajándékként adná?
Részlet a válaszából: […] A magánszemély egyszeri értékesítése nem minősül üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel folytatott gazdasági tevékenységnek, ezért nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá. A magánszemély nem kötelezett számlaadásra. Adásvételi szerződéssel megvásárolhatja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Nyugdíjas köztisztviselő továbbfoglalkoztatása

Kérdés:

Köztisztviselő kolléganőnk nyugdíjba vonult, azonban az Mt. alapján tovább foglalkoztatnánk a polgármesteri hivatalban – nyugdíja szüneteltetése nélkül. Az eddig végzett feladatait változatlan formában és jogosultságokkal végezheti-e? (Pénzügyi ellenjegyzőként aláír, érvényesít, béreket könyvel, analitikus nyilvántartásokat vezet, KGR (költségvetési gazdálkodási rendszer) programban jelentéseket készít. Amennyiben nem, milyen feladatköröket láthat el az új, Mt. alapján megkötött jogviszonya alapján?

Részlet a válaszából: […] A Kttv. 8. §-ának (1) és (2) bekezdése a következőket tartalmazza: „A közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag (…) közszolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.
1
2
3
143