Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

15 találat a megadott nyugta tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Étkezési térítési díjak kezelése

Kérdés: Vásárolt élelmezés történik. Kézi nyugtát állít ki az önkormányzat az étkezési térítési díjat befizető személyek részére. ASP könyvelési rendszerben az 1381. menüpontban rögzítésre kerülnek a nyugták, az 1370. menüpontban pedig a könyvelése megtörténik, ami alapján az áfabevallásba bekerül. Ezek után van-e valamilyen jelentési kötelezettsége az önkormányzatnak a NAV felé, és ha igen, milyen módon tudja ezt megtenni?
Részlet a válaszból: […]aki/amely az ügylet ellenértékét - a teljesítés napjáig - készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel, többcélú utalvánnyal megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri. Ezekben az esetekben az adóalany köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugtát kibocsátani.Az önkormányzat, illetve a közétkeztetést bonyolító szervezet a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet szerint nem kötelezett pénztárgép használatára, ezért kézi nyugta[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5470
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

2. találat: Napközi otthonos konyha nyugtája

Kérdés: Önkormányzat által alapított költségvetési szerv üzemelteti az önkormányzat tulajdonában lévő napközi otthonos konyhát. Az intézmény alaptevékenység keretében ellátja a közétkeztetési feladatokat (bölcsődei, óvodai, iskolai gyermekétkeztetés), valamint vállalkozási tevékenység keretében lehetőséget biztosít külső (idegen) vendégek étkeztetésére is, akár helyben fogyasztással, akár elvitelre. Az idegen étkezők tekintetében kötelező-e a pénztárgép használata? Ha igen, akkor kiváltható-e azzal, hogy minden vendég részére (akár kéri, akár nem) számlát állítunk ki?
Részlet a válaszból: […]adatszolgáltatáson.A rendelet szerint online pénztárgépet az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási szolgáltatást nyújtók kötelesek tartani. A bölcsődei, óvodai, iskolai gyermekétkeztetés az 56.29 egyéb étkeztetés ágazatba tartozik, tehát erre az üzletkörre nem vonatkozik az online pénztárgép-használati kötelezettség.Azok az üzletek, tevékenységet végzők, akik a rendelet szerint nem kötelezettek pénztárgép használatára, a magánszemély vevők részére, ha azok nem kérnek számlát, kézi nyugtát állíthatnak ki. Ha a vevő számlát kér, azt a PTGSZLAH adatszolgáltatáson nem kell jelenteni, azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy 2020. július 1-jétől eltörölték a 100 000 forint áfatartalmú értékhatárt a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5229

3. találat: Pénztárgéppel történő nyugtakibocsátási kötelezettségre vonatkozó előírások

Kérdés: Egy panzió kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást nyújt. A szállóvendégeknek lehetőségük van az ellenértéket bankkártyával, interneten keresztül rendezni. A panzió a foglalás véglegesítéséhez a teljes ellenérték 30 százalékának előlegként történő megfizetését írja elő. Ha a magánszemély szállóvendég az előleget bankkártyával előzetesen kifizeti az interneten keresztül, akkor a szállásadót terheli-e pénztárgéppel történő nyugtaadási kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.Ugyanezen szakasz (2) bekezdésének b) pontja rögzíti, hogy az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha részére az a) pont alá (egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy) nem tartozó személy, szervezet előleget fizet, ésba) az előleg összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget, illetőlegbb) egyéb, a ba) alpont alá nem tartozó esetekben pedig kéri a számla kibocsátását.A fentiek alapján, amennyiben az előleg összege nem éri el a 900 000 forintot, és a magánszemély nem kér számlát a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásról, az adóalanyt nem terheli számlakibocsátási kötelezettség, így nyugtakibocsátási kötelezettség sem merül fel. Ebben az esetben számviteli bizonylat kibocsátása elegendő, ugyanakkor ezt a kötelezettségét az adóalany teljesítheti számla kibocsátásával is, azaz van lehetőség számviteli bizonylatként számla kibocsátására.A pénztárgéppel történő nyugtakibocsátási kötelezettséggel kapcsolatban az alábbiakat szükséges leszögezni. Mivel az adóalany az Áfa-tv. 159. §-a (2) bekezdésének bb) pontja alapján mentesül számlakibocsátási kötelezettsége alól, és nem a 165. § alapján, nem jön szóba a 166. §, illetve annak (2) bekezdése, amelyre a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. melléklete visszautal.Az Áfa-tv. 165. §-a (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a 163. § (1) bekezdésének a) pontjában említett időpontig, azaz a teljesítésig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (az online bankkártyás fizetés idetartozik), pénzhelyettesítő eszközzel vagy többcélú utalvánnyal maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri. A 166. § (1) bekezdése értelmében, ha az adóalany a 165. § (1) bekezdésének b) pontja szerint mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése rögzíti, hogy nyugta helyett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5156
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Elveszett belépőkártya díja

Kérdés: Cégünknél beléptetőrendszer működik. Mindenki kapott 1 db belépőkártyát térítésmentesen. Azonban, aki elveszti a belépőjét, annak vásárolnia kell helyette egy másikat a cégtől. Kérdésem, hogy ezt a dolgozó részére áfásan kell kiszámlázni, vagy nem?
Részlet a válaszból: […]áfásan kell számlázni. Az áfa mértéke 27%, amelyről számlát, vagy készpénzfizetés esetén, amennyiben a vevő magánszemély,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5088
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

5. találat: Online pénztárgép vagy számla

Kérdés: Online pénztárgép használatára vagyunk kötelezettek. Azt a közleményt tette közzé az adóhatóság, hogy ha számlát kér a vevő, akkor nem kell beütni a pénztárgépbe a tételt. Ha viszont nem ütjük be, akkor a számláról a PTGSZLAH adatszolgáltatást kellene teljesíteni? Mi lenne a helyes megoldás, ami nem okoz többletadminisztrációt?
Részlet a válaszból: […]készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel vagy többcélú utalvánnyal maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri. Amennyiben a vevő kéri a számla kibocsátását, azt az eladónak teljesítenie kell.Az Áfa-tv. szabályaiból következően egy gazdasági eseményről egyféle bizonylatot, vagy számlát, vagy nyugtát kell kibocsátani. Ha intézményük a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. mellékletében meghatározott tevékenységeket végzi, akkor nyugtaadási kötelezettségüket online pénztárgéppel kell teljesíteni. A ? rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kell.A PTGSZLAH adatszolgáltatási kötelezettséget azoknak az adóalanyoknak kell teljesíteni, akik a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet szerint kötelezettek online pénztárgép használatára, de nem rendelkeznek online pénztárgéppel, hanem helyette minden vevőnek számlát állítanak ki. Az így kiállított számlák keltét, sorszámát, a vevő nevét és címét, továbbá az ellenérték adót is tartalmazó összegét, adómentesség esetén az ellenérték összegét - az állami adóhatóság által meghatározott struktúrában - a számla kibocsátásának keltét alapul véve naponkénti bontásban, havonta, a tárgyhónapot követő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5048
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

6. találat: Számlakibocsátási kötelezettség kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített, távolról is nyújtható szolgáltatás esetén

Kérdés: Egy társaság az Európai Közösség területén letelepedett adózóként az Európai Közösség országaiba nyújt távolról is nyújtható elektronikus online szolgáltatást zárt informatikai rendszerben természetes személyek részére. Egy olyan online oldalt üzemeltet, ahol utazáshoz lehet társakat keresni. A rendszer teljesen automatizált, ingyenes regisztrációval egy felhasználói profil hozható létre, amivel látni lehet a keresési feltételeknek megfelelő partnereket. Díjfizetést követően láthatóvá válik a lehetséges partnerek profilképe, illetve korlátlan számú üzenet írható. A díjfizetés elektronikusan történik online fizetési szolgáltatón (Payment services provider; PSP) keresztül.
Az oldalon mind a megrendelés, mind a fizetés, mind a szolgáltatás nyújtása is elektronikus úton, elektronikus formátumban automatizálva, emberi beavatkozás nélkül, egy zárt rendszerben történik, hasonlóan a parkolási díj vagy az autópálya-használati díj elektronikus úton történő kiegyenlítéséhez. Tehát az online szolgáltatórendszer a kezelőszemélyzet nélküli automatához hasonlóan, ugyanúgy zárt rendszerben, kezelői közreműködés nélkül, automatikusan működik.
A társaság a magyarországi általános forgalmi adófizetési kötelezettségét a Mini Egyablakos Rendszeren (MOSS) keresztül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, negyedévente teljesíti.
Az Áfa-tv. 2019. január 1-jét megelőzően hatályos 165/A. §-ának (1) bekezdése alapján mentesül a 45/A. § szerinti szolgáltatásnyújtás (távolról is nyújtható szolgáltatás) tekintetében a számlakibocsátási kötelezettség alól az az adóalany, aki (amely) belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel belföldön, és aki (amely) a 45/A. § szerinti szolgáltatás nyújtása utáni adófizetési kötelezettségét azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 358-369k. cikkében foglaltaknak. A 165/A. § (2) bekezdése alapján az (1) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha a szolgáltatás igénybevevője az adóalanytól számla kibocsátását kéri.
A fenti rendelkezés alapján a társaság a szolgáltatás igénybevevőjének számla kiállítására irányuló kérelme hiányában nem bocsát ki számlát. A társaság köteles-e nyugta kibocsátására a 2019. január 1-jét megelőzően?
2019. január 1-jétől a számlakibocsátásra vonatkozó rendelkezések módosultak. Az Áfa-tv. 158/A. §-ának (4) bekezdése alapján a számlára vonatkozó kötelezettségekre annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, amelyben a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezetének tartalmában megfelelő különös szabályozást alkalmazó adóalanyt nyilvántartásba vették azon termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás vonatkozásában, amely után az adófizetési kötelezettségének az adóalany ezen különös szabályozás alkalmazásával tesz eleget.
A számlára vonatkozó kötelezettségek teljesítésénél a számlakibocsátási kötelezettség keletkezésének/teljesítésének időpontját kell figyelembe venni? A számlára vonatkozó kötelezettségek magukban foglalják a nyugtakibocsátási kötelezettségek teljesítését is?
Részlet a válaszból: […]alapján az Áfa-tv. 45/A. §-a szerinti távolról is nyújtható szolgáltatások esetében 2019. január 1-jét megelőzően az adóalany mentesült a számlakibocsátási kötelezettség alól. A?levelében foglaltak alapján az online útitárskereső oldalon mind a megrendelés, mind a fizetés, mind a szolgáltatás nyújtása elektronikus úton, elektronikus formátumban automatizálva, emberi beavatkozás nélkül, egy zárt rendszerben történik. Annak megítélése, hogy az online útitárskereső oldal kezelőszemélyzet nélküli automata berendezésnek tekinthető-e, a megadott információk alapján nem lehetséges. Ennek megállapításához a teljes folyamat valamennyi elemének részletes ismerete szükséges.Amennyiben kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérdésben említett online szolgáltatás a szolgáltató részéről teljesen automatizálva, emberi beavatkozás nélkül történik, akkor az online útitárs-kereső oldal kezelőszemélyzet nélküli automata berendezésnek tekinthető. Az Áfa-tv. 45/A. §-a szerinti távolról is nyújtható szolgáltatásokat teljesítő adóalany az Áfa-tv. 167. §-a c) pontjában foglaltak alapján kizárólag ebben az esetben mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól.2. 2019. január 1-jétől az Áfa-tv. 158/A. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy a számlára vonatkozó kötelezettségekre annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, amelyben a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezetének tartalmában megfelelő különös szabályozást alkalmazó adóalanyt nyilvántartásba vették azon termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás vonatkozásában, amely után az adófizetési kötelezettségének az adóalany ezen különös szabályozás alkalmazásával tesz eleget. Ennek megfelelően, amennyiben egy adóalany, amely Magyarországon regisztrál a MOSS-rendszerbe, a számlára vonatkozó kötelezettségekre a magyar jogszabályokat kell alkalmaznia.Figyelemmel arra, hogy az Áfa-tv. nem állapított meg átmeneti rendelkezést a 158/A. § kapcsán, a számlára vonatkozó kötelezettségek teljesítésénél az ügylet teljesítési időpontját kell figyelembe venni.Az Áfa-tv. 165. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében, amennyiben a 45/A. § szerinti szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4903

7. találat: Bizonylat kiállítása utalvány beváltása esetén 2019. január 1-jétől

Kérdés: 2019. január 1-jétől új szabályok vonatkoznak az utalványokra, illetve azok beváltására. Az új szabályokkal kapcsolatban több kérdésünk is felmerült.
1. Társaságunk ajándéktárgyak forgalmazásával foglalkozik, csak Magyarországon értékesítünk, a termékeket az üzleteinkben lehet megvásárolni, külföldre nem szállítunk, webshopunk nincs. Az eddigi gyakorlat szerint, amikor a vevő akár az általunk kibocsátott utalványt, akár a más által kibocsátott utalványt beváltotta nálunk, azaz terméket adtunk az utalványért "cserébe", számlát vagy nyugtát bocsátottunk ki a vevőnek. Nem teljesen egyértelmű számunkra, hogy a 2019. január 1-jétől hatályos szabályok alapján hogyan kell majd bizonylatolni.
2. Az Áfa-tv. új szabályai megkülönböztetik az egycélú és többcélú utalványokat. Úgy értesültünk, hogy csak azok az utalványok minősülnek egycélú utalványnak, amelyeket azonos adómérték alá tartozó termékekre lehet beváltani, azonban a jogszabály szövegéből ezt nem tudjuk egyértelműen kiolvasni. A mi üzleteinkben kizárólag 27 százalékos áfa alá tartozó termékeket lehet megvásárolni. Ez azt jelenti, hogy az utalványok beváltására az egycélú utalványokra vonatkozó szabályok vonatkoznak az esetünkben?
Részlet a válaszból: […]értékesítőinek, szolgáltatóinak a megnevezése;b) egycélú utalvány: olyan utalvány, amelynek kibocsátásakor ismert az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye, valamint az adott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után fizetendő adó összege;c) többcélú utalvány: az egycélú utalványtól eltérő utalvány;d) utalvány beváltása: utalvány termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve részellenértékeként történő elfogadása;e) utalvány beváltója: aki az utalványt termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve részellenértékeként saját név alatt elfogadja".Az egycélú utalvány fogalma két fontos kritériumot tartalmaz. Az első feltétel értelmében az az utalvány tekinthető egycélú utalványnak, amelynek a kibocsátásakor már ismert az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye (azaz a beváltáskori ügylet teljesítési helyét kell ismerni). Az Áfa-tv. 25. §-a értelmében - amely kimondja, hogy ha a terméket küldeményként nem adják fel vagy nem fuvarozzák el, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék az értékesítés teljesítésekor ténylegesen van - az Önök üzleteiben kapható termékekre beváltható utalványok tárgyát képező termékértékesítés teljesítési helye Magyarország. Mivel ez a tény már az utalvány kibocsátásakor ismert, ebből a szempontból a kérdésben szereplő utalványok megfelelnek az egycélú utalványra vonatkozó első kritériumnak. A második feltétel azt jelenti, hogy ismerni kell a kibocsátáskori adómértéket. Tekintve, hogy a kérdésben megadott információk szerint üzleteikben csak 27 százalékos áfa alá tartozó termékek kaphatóak, így már a kibocsátáskor tudni lehet, hogy milyen összegű adót kell fizetni az ügylet után. Mindezek alapján a szóban forgó utalvány egycélú utalványnak minősül.Az utalványok értékesítésére, beváltására vonatkozó szabályokat az Áfa-tv. 18/A-18/B. §-ai tárgyalják. Mivel társaságuk esetében csak egycélú utalványokról van szó, a 18/B. § szabályaira (amelyek a többcélú utalványokra vonatkoznak) most nem térünk ki. Az Áfa-tv. egycélú utalványra vonatkozó új szabályai a következőket rögzítik:"18/A. § (1) Az egycélú utalvány saját név alatti minden egyes ellenérték fejében történő átruházását, átengedését (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: átruházás) az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának kell tekinteni. Az egycélú utalvány más nevében történő átruházása esetében az utalvány tárgyát képező termék-értékesítést, szolgáltatásnyújtást az teljesíti, akinek (amelynek) a neve alatt az utalványt átruházzák.(2) Amennyiben a beváltó az egycélú utalványt kibocsátó adóalany, a beváltáskor az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem minősül adóztatandó ügyletnek.(3) Amennyiben a beváltó az egycélú utalvány kibocsátójától eltérő adóalany, a beváltáskor az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem minősül adóztatandó ügyletnek, azonban úgy kell tekinteni, hogy a beváltó - olyan érték fejében, amelyen az utalványt ellenértékként vagy részellenértékként elfogadja - az utalvány tárgyát képező termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesít az utalványt kibocsátónak."A 18/A. § (1) bekezdése értelmében akár a társaságuk, akár más bocsát ki egycélú utalványt, adóköteles ügyletnek az egycélú utalvány átruházását kell tekinteni. Azaz adófizetési és számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség akkor keletkezik, amikor az utalványt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4869
Kapcsolódó tárgyszavak: , , , ,

8. találat: Múzeumi ajándékbolt nyugtaadása

Kérdés: Önkormányzatunk múzeumaiban - a helyi értékek népszerűsítése érdekében - a településünk nevezetességeit bemutató könyveket, képeslapokat, ajándéktárgyakat (kulcstartó, bögre) szeretnénk értékesíteni. Az önkormányzatunk áfamentességet nem élvez. Az értékesíteni kívánt tárgyakat nem üzletszerűen, nem haszonszerzés céljából; önköltségen történő értékesítéssel biztosítanánk. Hogyan kell eljárnunk az értékesítés során? Mindenképp szükséges-e online pénztárgépet használnunk? (A múzeumokban internetszolgáltatás nincs, valamint nem minősülnek önálló intézménynek.) Önkormányzatunk a helyi írók alkotásait összegyűjtötte, amelyről verseskönyvet szeretne készíttetni, több példányban.
Az alkotók kapnának ingyenesen néhány példányt, míg a többi könyvet önköltségen kiszámlázva biztosítanánk. Kiskereskedelmi tevékenységnek minősülne-e az értékesítés? Hogyan járjunk el helyesen?
Részlet a válaszból: […]intézmény, de valamelyik adóalany intézményhez vagy az önkormányzathoz tartozó szervezeti egység, ezért kell, hogy legyen olyan adóalany, amelynek adószáma alatt működik, és kibocsátja a számláit.Az online pénztárgép működéséhez speciális informatikai szolgáltatási szerződést kell kötni, amely biztosítja a pénztárgép és a NAV között az adatforgalmat.Az online pénztárgépre kötelezett tevékenységek körét a 36/2016. (IX. 27.) NGM rendelet 1. sz. melléklete határozza meg.A 47.1-47.7 és 47.91 TEÁOR szerinti kiskereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, illetve üzletek. Ezen belül a 47.61. TEÁOR-számba tartozik a könyvértékesítés, a 47.78 TEÁOR-szám alá az ajándéktárgyak,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4783
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Nyugta tételes rögzítése

Kérdés: Egészségügyi szolgáltató a kórház területén történő parkolásért parkolási díjat szed be, illetve a tüdőszűrésért ellenértéket kér. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a felmerülés helyszínén (tüdőgondozó, illetve porta) kézi nyugtát bocsátanak ki abban az esetben, ha a vevő nem kér számlát, majd az így összeszedett pénzt időközönként a pénztárba az illetékes befizeti? Kell-e tételesen rögzíteni a nyugtákat, vagy elegendő összesítőről felkönyvelni?
Részlet a válaszból: […]számoljanak el. Készpénzes fizetés esetén bizonylat kiállítása (pl. nyugta), a személy kérése esetén pedig számla kiállítása kötelező. Minden egyes gazdasági eseményt a nyilvántartásban rögzíteni szükséges, nem elegendő csak az összesítő készítése. Összesíteni kell naponta a parkolásidíj-bevételt és a tüdőszűrésből származó bevételt. A?parkolás áfás bevétel, a tüdőszűrő áfamentes. A napi pénztárjelentéshez hasonló, részletes, gazdasági eseményeket tartalmazó kimutatás szükséges, amely összesítést is tartalmaz.A nyugtának meg kell felelnie az Szt. szerint a számviteli bizonylat alaki és tartalmi követelményeinek. Figyelemmel kell lenni továbbá az Szt. 166. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint a bizonylat adatainak alaki és tartalmi szempontból hitelesnek,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4639
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Pénztárgépkezelőre, pénztárosra vonatkozóan nincs jogszabály által előírt képesítési követelmény

Kérdés: Önkormányzatunk olyan sportcsarnokot működtet, amelyben uszoda, tornaterem, szauna, konditerem és szolárium található. A szauna és a szolárium igénybevételéből származó bevétel vonatkozásában online pénztárgéppel teszünk eleget nyugtaadási kötelezettségünknek. Van-e jogszabályi előírás arra, hogy a pénztárgép kezeléséhez milyen képesítés vagy végzettség szükséges?
Részlet a válaszból: […]szakképesítési követelmény következetes alkalmazása is megalapozhat adott munkakör ellátása kapcsán képesítési követelményt.Ha a munkáltató az adott munkakörben, például a pénztárosi munkakörben kivétel nélkül kizárólag középfokú végzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező munkavállalókat foglalkoztat, egyéb okirati bizonyíték hiányában sem okszerűtlen az a megállapítás, mely szerint a munkáltató az adott munkakör betöltése feltételéül a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget a gyakorlatban ténylegesen elvárja, azaz szakképesítési követelményt alkalmaz. A garantált bérminimum alkalmazása szempontjából tehát szakképzettséget igénylő munkakörnek minősül, ha az adott munkakör tekintetében a munkáltató általánosan szakképesítési követelményt alkalmaz. A garantált bérminimum-fizetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4485
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 15 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést