Étkezési térítési díjak kezelése

Kérdés: Vásárolt élelmezés történik. Kézi nyugtát állít ki az önkormányzat az étkezési térítési díjat befizető személyek részére. ASP könyvelési rendszerben az 1381. menüpontban rögzítésre kerülnek a nyugták, az 1370. menüpontban pedig a könyvelése megtörténik, ami alapján az áfabevallásba bekerül. Ezek után van-e valamilyen jelentési kötelezettsége az önkormányzatnak a NAV felé, és ha igen, milyen módon tudja ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...és számla kibocsátását nem kéri. Ezekben az esetekben az adóalany köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugtát kibocsátani.Az önkormányzat, illetve a közétkeztetést bonyolító szervezet a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet szerint nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.
Kapcsolódó címkék:      

Napközi otthonos konyha nyugtája

Kérdés: Önkormányzat által alapított költségvetési szerv üzemelteti az önkormányzat tulajdonában lévő napközi otthonos konyhát. Az intézmény alaptevékenység keretében ellátja a közétkeztetési feladatokat (bölcsődei, óvodai, iskolai gyermekétkeztetés), valamint vállalkozási tevékenység keretében lehetőséget biztosít külső (idegen) vendégek étkeztetésére is, akár helyben fogyasztással, akár elvitelre. Az idegen étkezők tekintetében kötelező-e a pénztárgép használata? Ha igen, akkor kiváltható-e azzal, hogy minden vendég részére (akár kéri, akár nem) számlát állítunk ki?
Részlet a válaszából: […] ...akik a rendelet szerint nem kötelezettek pénztárgép használatára, a magánszemély vevők részére, ha azok nem kérnek számlát, kézi nyugtát állíthatnak ki. Ha a vevő számlát kér, azt a PTGSZLAH adatszolgáltatáson nem kell jelenteni, azonban figyelemmel kell lenni arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Pénztárgéppel történő nyugtakibocsátási kötelezettségre vonatkozó előírások

Kérdés: Egy panzió kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást nyújt. A szállóvendégeknek lehetőségük van az ellenértéket bankkártyával, interneten keresztül rendezni. A panzió a foglalás véglegesítéséhez a teljes ellenérték 30 százalékának előlegként történő megfizetését írja elő. Ha a magánszemély szállóvendég az előleget bankkártyával előzetesen kifizeti az interneten keresztül, akkor a szállásadót terheli-e pénztárgéppel történő nyugtaadási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...előlegre vonatkozó fogalmának.Mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy van-e számlakibocsátási kötelezettség, mivel ha nincs, akkor nyugta kibocsátására vonatkozó kötelezettség sem merül fel.Az Áfa-tv. 159. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az adóalany köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.
Kapcsolódó címkék:    

Elveszett belépőkártya díja

Kérdés: Cégünknél beléptetőrendszer működik. Mindenki kapott 1 db belépőkártyát térítésmentesen. Azonban, aki elveszti a belépőjét, annak vásárolnia kell helyette egy másikat a cégtől. Kérdésem, hogy ezt a dolgozó részére áfásan kell kiszámlázni, vagy nem?
Részlet a válaszából: […]

A beléptetőkártya elvesztése esetén fizetendő díjat áfásan kell számlázni. Az áfa mértéke 27%, amelyről számlát, vagy készpénzfizetés esetén, amennyiben a vevő magánszemély, és nem kér számlát, akkor nyugtát kell kiállítani.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.
Kapcsolódó címkék:      

Online pénztárgép vagy számla

Kérdés: Online pénztárgép használatára vagyunk kötelezettek. Azt a közleményt tette közzé az adóhatóság, hogy ha számlát kér a vevő, akkor nem kell beütni a pénztárgépbe a tételt. Ha viszont nem ütjük be, akkor a számláról a PTGSZLAH adatszolgáltatást kellene teljesíteni? Mi lenne a helyes megoldás, ami nem okoz többletadminisztrációt?
Részlet a válaszából: […] ...alapján, ha az adóalany a 165. § (1) bekezdésének b) pontja alapján mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles nyugta kibocsátásáról gondoskodni. Számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben mentesül az Áfa-tv. 165....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:      

Számlakibocsátási kötelezettség kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített, távolról is nyújtható szolgáltatás esetén

Kérdés: Egy társaság az Európai Közösség területén letelepedett adózóként az Európai Közösség országaiba nyújt távolról is nyújtható elektronikus online szolgáltatást zárt informatikai rendszerben természetes személyek részére. Egy olyan online oldalt üzemeltet, ahol utazáshoz lehet társakat keresni. A rendszer teljesen automatizált, ingyenes regisztrációval egy felhasználói profil hozható létre, amivel látni lehet a keresési feltételeknek megfelelő partnereket. Díjfizetést követően láthatóvá válik a lehetséges partnerek profilképe, illetve korlátlan számú üzenet írható. A díjfizetés elektronikusan történik online fizetési szolgáltatón (Payment services provider; PSP) keresztül.
Az oldalon mind a megrendelés, mind a fizetés, mind a szolgáltatás nyújtása is elektronikus úton, elektronikus formátumban automatizálva, emberi beavatkozás nélkül, egy zárt rendszerben történik, hasonlóan a parkolási díj vagy az autópálya-használati díj elektronikus úton történő kiegyenlítéséhez. Tehát az online szolgáltatórendszer a kezelőszemélyzet nélküli automatához hasonlóan, ugyanúgy zárt rendszerben, kezelői közreműködés nélkül, automatikusan működik.
A társaság a magyarországi általános forgalmi adófizetési kötelezettségét a Mini Egyablakos Rendszeren (MOSS) keresztül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, negyedévente teljesíti.
Az Áfa-tv. 2019. január 1-jét megelőzően hatályos 165/A. §-ának (1) bekezdése alapján mentesül a 45/A. § szerinti szolgáltatásnyújtás (távolról is nyújtható szolgáltatás) tekintetében a számlakibocsátási kötelezettség alól az az adóalany, aki (amely) belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel belföldön, és aki (amely) a 45/A. § szerinti szolgáltatás nyújtása utáni adófizetési kötelezettségét azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 358-369k. cikkében foglaltaknak. A 165/A. § (2) bekezdése alapján az (1) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha a szolgáltatás igénybevevője az adóalanytól számla kibocsátását kéri.
A fenti rendelkezés alapján a társaság a szolgáltatás igénybevevőjének számla kiállítására irányuló kérelme hiányában nem bocsát ki számlát. A társaság köteles-e nyugta kibocsátására a 2019. január 1-jét megelőzően?
2019. január 1-jétől a számlakibocsátásra vonatkozó rendelkezések módosultak. Az Áfa-tv. 158/A. §-ának (4) bekezdése alapján a számlára vonatkozó kötelezettségekre annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, amelyben a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezetének tartalmában megfelelő különös szabályozást alkalmazó adóalanyt nyilvántartásba vették azon termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás vonatkozásában, amely után az adófizetési kötelezettségének az adóalany ezen különös szabályozás alkalmazásával tesz eleget.
A számlára vonatkozó kötelezettségek teljesítésénél a számlakibocsátási kötelezettség keletkezésének/teljesítésének időpontját kell figyelembe venni? A számlára vonatkozó kötelezettségek magukban foglalják a nyugtakibocsátási kötelezettségek teljesítését is?
Részlet a válaszából: […] ...mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól. Az Áfa-tv. jelenleg is hatályos 167. §-ának c) pontja kimondja, hogy mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Bizonylat kiállítása utalvány beváltása esetén 2019. január 1-jétől

Kérdés: 2019. január 1-jétől új szabályok vonatkoznak az utalványokra, illetve azok beváltására. Az új szabályokkal kapcsolatban több kérdésünk is felmerült.
1. Társaságunk ajándéktárgyak forgalmazásával foglalkozik, csak Magyarországon értékesítünk, a termékeket az üzleteinkben lehet megvásárolni, külföldre nem szállítunk, webshopunk nincs. Az eddigi gyakorlat szerint, amikor a vevő akár az általunk kibocsátott utalványt, akár a más által kibocsátott utalványt beváltotta nálunk, azaz terméket adtunk az utalványért "cserébe", számlát vagy nyugtát bocsátottunk ki a vevőnek. Nem teljesen egyértelmű számunkra, hogy a 2019. január 1-jétől hatályos szabályok alapján hogyan kell majd bizonylatolni.
2. Az Áfa-tv. új szabályai megkülönböztetik az egycélú és többcélú utalványokat. Úgy értesültünk, hogy csak azok az utalványok minősülnek egycélú utalványnak, amelyeket azonos adómérték alá tartozó termékekre lehet beváltani, azonban a jogszabály szövegéből ezt nem tudjuk egyértelműen kiolvasni. A mi üzleteinkben kizárólag 27 százalékos áfa alá tartozó termékeket lehet megvásárolni. Ez azt jelenti, hogy az utalványok beváltására az egycélú utalványokra vonatkozó szabályok vonatkoznak az esetünkben?
Részlet a válaszából: […] ...ügyletnek minősül. Ebből az is következik, hogy az utalványok átruházásakor nem keletkezik adófizetési kötelezettség, és számlát, nyugtát sem kell kibocsátani. Az Áfa-tv. hatálya alá tartozó ügylet akkor valósul meg, és adófizetési kötelezettség is akkor keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.
Kapcsolódó címkék:        

Múzeumi ajándékbolt nyugtaadása

Kérdés: Önkormányzatunk múzeumaiban - a helyi értékek népszerűsítése érdekében - a településünk nevezetességeit bemutató könyveket, képeslapokat, ajándéktárgyakat (kulcstartó, bögre) szeretnénk értékesíteni. Az önkormányzatunk áfamentességet nem élvez. Az értékesíteni kívánt tárgyakat nem üzletszerűen, nem haszonszerzés céljából; önköltségen történő értékesítéssel biztosítanánk. Hogyan kell eljárnunk az értékesítés során? Mindenképp szükséges-e online pénztárgépet használnunk? (A múzeumokban internetszolgáltatás nincs, valamint nem minősülnek önálló intézménynek.) Önkormányzatunk a helyi írók alkotásait összegyűjtötte, amelyről verseskönyvet szeretne készíttetni, több példányban.
Az alkotók kapnának ingyenesen néhány példányt, míg a többi könyvet önköltségen kiszámlázva biztosítanánk. Kiskereskedelmi tevékenységnek minősülne-e az értékesítés? Hogyan járjunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] ...általános forgalmi adó és a számlázás, nyugtaadás, online-pénztárgép-használat szabályai nem függenek attól, hogy a tevékenység nyereséges-e, vagy sem. A számlázási, nyugtaadási és online-pénztárgép-kötelezettség, továbbá az áfa felszámítása és bevallása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugta tételes rögzítése

Kérdés: Egészségügyi szolgáltató a kórház területén történő parkolásért parkolási díjat szed be, illetve a tüdőszűrésért ellenértéket kér. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a felmerülés helyszínén (tüdőgondozó, illetve porta) kézi nyugtát bocsátanak ki abban az esetben, ha a vevő nem kér számlát, majd az így összeszedett pénzt időközönként a pénztárba az illetékes befizeti? Kell-e tételesen rögzíteni a nyugtákat, vagy elegendő összesítőről felkönyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...megbízott személyek a befolyt összeggel az adott pénztárba naponta számoljanak el. Készpénzes fizetés esetén bizonylat kiállítása (pl. nyugta), a személy kérése esetén pedig számla kiállítása kötelező. Minden egyes gazdasági eseményt a nyilvántartásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.
Kapcsolódó címkék:  

Pénztárgépkezelőre, pénztárosra vonatkozóan nincs jogszabály által előírt képesítési követelmény

Kérdés: Önkormányzatunk olyan sportcsarnokot működtet, amelyben uszoda, tornaterem, szauna, konditerem és szolárium található. A szauna és a szolárium igénybevételéből származó bevétel vonatkozásában online pénztárgéppel teszünk eleget nyugtaadási kötelezettségünknek. Van-e jogszabályi előírás arra, hogy a pénztárgép kezeléséhez milyen képesítés vagy végzettség szükséges?
Részlet a válaszából: […] Pénztáros munkakör tekintetében, illetve pénztárgépkezelőkre nézve jogszabály nem ír elő képesítési követelményt (kivétel a valutapénztárosok). Mindazonáltal a garantált bérminimum alkalmazása szempontjából a Legfelsőbb Bíróság elvi határozata alapján helyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.
Kapcsolódó címkék:  
1
2