Találati lista:
21. cikk / 190 Gépjármű-értékesítés
Kérdés: A Költségvetési Levelek 314. számában az 5580-as számú kérdésben szereplő gépjármű-értékesítés esetében, mely adómentesen fog történni, ezen ügyletről kell-e számlát kiállítani, vagy elegendő bizonylat az adásvételi szerződés, függetlenül attól, hogy cég vagy magánszemély veszi meg a gépjárművet?
22. cikk / 190 Támogatói bál szervezése
Kérdés: Önkormányzati fenntartású bölcsődénk bált rendez. Támogatói jegyet lehet vásárolni, amelyért cserébe vacsorát kapnak a vendégek. A támogatói jegy bevételét nyugtán tervezik bevételezni. Ez így rendben van? Háztartástól átvett pénzeszközként tervezzük a bevételt lekönyvelni. A bálon felszolgált vacsorát hova könyveljük?
23. cikk / 190 Magánszemély ingóértékesítése
Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója ajándékba kapott ingó vagyontárgyát szeretné értékesíteni. Milyen adókötelezettsége keletkezik az értékesítés során?
24. cikk / 190 Betétdíjas palackok az iskolai büfében
Kérdés: A konyha mint önkormányzati költségvetési szerv a közétkeztetési feladatok mellett iskolai büfét üzemeltet. A büfében betétdíjas palackos ásványvizet és üdítőt is árulnak. Hogyan kell eljárni a betétdíjjal kapcsolatban? Mindenképpen külön tételként fel kell tüntetni a blokkon? Kötelező-e visszavenni a palackot? Visszaadható-e a gyerek részére az 50 Ft, amennyiben visszahozza az üres üveget?
25. cikk / 190 Tanároknak adott ajándék
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat külföldön vásárolt ajándékokat a tanároknak évzáró ünnepségre. A külföldi számviteli bizonylat/nyugta után lesz szja- és szochofizetési kötelezettsége a nemzetiségi önkormányzatnak?
26. cikk / 190 Kézi nyugtatömb alkalmazása
Kérdés: Költségvetési szerv kerékbilincselés után kétpéldányos kézi nyugtatömböt alkalmaz. Szabályos-e az a kézi nyugta, melyen az összeg és a dátum kitöltése nem kézírással (tollal), hanem pecsét alkalmazásával történik, így a másolat nem önindigózással, hanem újbóli pecsételéssel történik meg? Természetesen így fennállhat olyan lehetőség, hogy a nyugta első és második példányán ezen adatok formailag nem egyezően helyezkednek el.
27. cikk / 190 Önkormányzati ingatlanok bérbeadása
Kérdés: Önkormányzatunk több lakóingatlan tulajdonosa, amelyek közül nem mindegyiket bérlik tartósan. Ezek közül egyet alkalmanként bérbe ad az önkormányzat magánszemélyek részére, amely 1–3 éjszaka közötti időszakokat jelent évente 20-24 alkalommal (összesen évi 40-50 nap). A bérleti díj rendeletben meghatározott 5000 Ft/éjszaka/ingatlan. Ilyenkor más díjat nem fizetnek a bérlők. A bérlők többnyire helyi lakosok, de előfordulhat nem helyi illetőségű bérlő is. Az önkormányzat rendezvényein munkát végző vállalkozók vagy fellépők részére az önkormányzat alkalmanként ingyenesen rendelkezésre bocsátja az ingatlant az adott rendezvény éjszakájára.
1. Az ingatlan bérbeadása magánszemélyeknek ezzel a rendszertelen jelleggel turisztikai tevékenységnek számít-e?
2. Az önkormányzat részéről van-e valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a fizetős bérbeadások után?
3. Az ingatlanok ingyenes használatba adása keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget?
1. Az ingatlan bérbeadása magánszemélyeknek ezzel a rendszertelen jelleggel turisztikai tevékenységnek számít-e?
2. Az önkormányzat részéről van-e valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a fizetős bérbeadások után?
3. Az ingatlanok ingyenes használatba adása keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget?
28. cikk / 190 Utazási és parkolási költségek
Kérdés: Saját gépkocsival történő hivatali kiküldetés esetén, automatából vásárolt parkolójegy elszámolható-e adómentesen a munkáltatónál (csak maga a parkolójegy, számla nem készül róla)? Szintén havi kiküldetés esetén a munkáltató adómentesen megtérítheti-e az autópálya-matricát? Tömegközlekedéssel történő munkába járás során az online vásárolt jegyet hogyan számolhatja el a munkavállaló? (Applikációval történik a vásárlás.)
29. cikk / 190 Jótékonysági bál belépőjének számlázása
Kérdés: Önkormányzatunk 2-es adószámmal rendelkezik. Nyári rendezvénysorozatunk keretében jótékonysági bált szervezünk, melynek teljes bevételét egy alapítvány javára ajánljuk fel. A rendezvény nem ingyenes, belépőjegyet árusítanánk. Mindenképpen szükséges áfás számlát kiállítanunk az értékesített belépőjegyekről? Van mód arra, hogy ún. támogatói jegyeket értékesítsünk? Ha igen, milyen módon tehetjük ezt szabályosan?
30. cikk / 190 Színházjegy értékesítése
Kérdés: Országos nemzetiségi önkormányzat vagyunk. Intézményünk, egy színház nem rendelkezik saját épülettel, hanem változó helyszíneken lépnek fel. Januártól az előadásokért jegybevételt szeretnének, amit nem tudjuk, hogyan lehetne megoldani, hogy jó legyen. Az intézmény elképzelése, hogy valamelyik online jegyértékesítővel szerződik, és a szamlazz.hu-n állítja ki a számlákat. Mi a SALDO integrált számviteli rendszerét használjuk, az van a NAV-hoz is bejelentve, illetve összekötve. A mi javaslatunk az, hogy vegyenek nyugtatömböt, és a beszedett bevétel alapján utólag kiállítjuk a saját általunk használt programból a számlát. Melyik a járható út? Mivel az intézmény nem áfakörös, a jegybevételről szóló számlát szintén kiállíthatjuk áfamentesen? Szeretnénk a lehető legegyszerűbben, de szabályosan megoldani ezt a problémát.
