Találati lista:
1. cikk / 2416 Főzőkonyha üzemeltetése
Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv a saját főzőkonyháján történő gyermekétkeztetési feladatok ellátására szerződést kötött szolgáltatás nyújtására. Szerződés szerint rendelkezésre bocsátjuk az üzemeltetés érdekében a leltár szerinti ingóságokat, berendezési és felszerelési tárgyakat, fogyóeszközöket. Az üzemeltetés időszaka alatt elhasználódott eszközöket köteles visszapótolni, majd a szerződés lejártakor visszaadni az átvételkor meglévő műszaki állapotban. Kérdésem – mivel a szerződés használatba adásról beszél –, hogy ez a mi esetünkben üzemeltetésre átadást jelenthet?
2. cikk / 2416 Az önkormányzatok által háziorvosoknak adható adómentesség
Kérdés: 2025. június 20-tól módosult a Htv., ennek eredményeként az önkormányzatok által háziorvosoknak adható adómentességre, illetve adókedvezményre vonatkozó paragrafus is változott. „39/C. § (3) értelmében az önkormányzat rendeletében jogosult a háziorvos, védőnő vállalkozó számára adómentességet, adókedvezményt megállapítani, feltéve, ha annak vállalkozási szintű iparűzésiadó-alapja az adóévben a 40 millió forintot nem haladja meg. Az adómentességnek, adókedvezménynek valamennyi háziorvos, védőnő vállalkozó számára azonosnak kell lennie.”
Abban kérjük a véleményüket, hogy a 40 millió forintos összeghatár a kedvezmény, mentesség bevezetése esetén egy kötelező összeghatár, vagy csak a maximális, és meghatározhat ennél alacsonyabbat is az önkormányzat a rendeletében?
Abban kérjük a véleményüket, hogy a 40 millió forintos összeghatár a kedvezmény, mentesség bevezetése esetén egy kötelező összeghatár, vagy csak a maximális, és meghatározhat ennél alacsonyabbat is az önkormányzat a rendeletében?
3. cikk / 2416 Eseti közterület-használati díj számlázása
Kérdés: Önkormányzatunk közterület-használati engedélyben állapítja meg a közterület-használatért járó díjat, amelyről számla is készül. Milyen dátumot kell feltüntetni a számlázás során (nem folyamatos teljesítés, csak eseti) teljesítés dátumaként, ha például október 31. és november 02. között vették igénybe a közterületet, illetve mi lesz a fizetési határideje a számlának, ha az engedélyben az a szöveg szerepel, hogy „A díjat a határozat véglegessé válását követő 5 napon belül kell megfizetni”? Ilyen esetben mi lesz a véglegessé válás napja, amihez képest számolni kell a fizetési határidőt?
4. cikk / 2416 Vagyonkezelés megszűnésének elszámolása
Kérdés: Önkormányzati fenntartású költségvetési intézmény vagyunk. A vagyonkezelésbe kapott telek egy részét az önkormányzat elvonta a vagyonkezelésből. A bruttó érték kivezetése a 412 vagy a 842 pénzügyi főkönyvön a helyes?
5. cikk / 2416 Felújítási munkálatok számlázása
Kérdés: Önkormányzatunk a kerületi utak beruházásait, felújításait idegen vállalkozóval kötött szerződések keretében végezteti az önkormányzat képviseletében eljáró gazdasági társaság közreműködésével. A pénzügy részéről felmerült probléma azzal kapcsolatban, hogy a számlán a vállalkozónak milyen részletezettséggel kell feltüntetni az elvégzett munkát. A szerződésekben általában útfelújítás, útépítés szerepel, azonban legtöbbször pl. járda építése, felújítása, csapadékvíz-elvezetés építése, közvilágítás építése, tűzcsapok létesítése is kapcsolódik a munkákhoz. A könyvelés szempontjából különböző típusú építményekről van szó, többek között olyanokról is, melyeket a későbbiekben a fővárosi önkormányzat részére át kell adni. A pénzügy kérése az lett volna, hogy a vállalkozó az adott rész(vég)számlában külön-külön sorban szerepeltesse az út, a járda, a csapadékvíz, a közvilágítás stb. összegét, azonban az önkormányzat által megbízott gazdasági társaság képviselői ezt nem kérik a vállalkozótól. Helyes-e, hogy a számlá(ko)n csak egy sorban útépítés, útfelújítás szerepel, és a számla mellé kapunk egy Excel-táblázatot, melyben szerepel a többi vagyonelem helyrajzi számonkénti bontásban?
6. cikk / 2416 Elhatárolás feloldása
Kérdés: Az a problémánk, hogy a fenntartó önkormányzattól vagyonkezelésbe vett, majd visszaadott eszközök között vannak olyanok, amelyek nettó értékét az átvételkor nem kellett volna elhatárolni. Az adott eszközök esetében tévesen kerültek feloldásra a negyedéves értékcsökkenéssel megegyező értékek. Mivel ezek az eszközök már nincsenek nálunk, nincs sem a 412., sem a 443. főkönyvi számlán egyenleg velük kapcsolatosan. De eredményt könyveltünk a 9. számlaosztályra a 443. főkönyvi számlával szemben, amíg mi tartottuk nyilván ezeket. A kérdés, hogy kell-e javítani az előző évek eredményeit, és ha igen, hogy kell lekönyvelni?
7. cikk / 2416 Beruházás áfájának elszámolása
Kérdés: Önkormányzati területen gazdasági társaság épít utat, járdát, gyalogátkelőt, ami a gazdasági társaság érdekeit szolgálja, és az érdekein nem terjeszkedik túl. Levonásba helyezhető-e az áfa a beruházás során, majd későbbi átadásakor áfaköteles ügyletnek minősül-e? Mi alapján lehet eldönteni, hogy a társaság érdekein nem terjeszkedik túl a beruházás? Ezzel kapcsolatban kell-e nyilatkozni a társaságnak? A fenti ügyletek kapcsán figyelembe vehető-e az Európai Bíróság C-528/19. ügyben hozott határozata?
8. cikk / 2416 Intézményvezető vezetői megbízásának megszűnése
Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv (intézmény) intézményvezetőjének a vezetői megbízása a fenntartóval közös megegyezéssel kerül megszüntetésre. A megállapodást a fenntartó (helyi önkormányzat) nevében a polgármester köti meg. A megállapodásban a felek rendezhetik-e, hogy a vezetői megbízás megszűnése után a (volt) intézményvezetőt milyen összilletmény illesse meg? (Ez ugyanis feltétele volt a vezetői megbízás közalkalmazott részéről történő megszüntetésének.)
9. cikk / 2416 Földterület használatának átengedése
Kérdés: Az önkormányzati vagyongazdálkodásért felelős, 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaság vagyunk. Társaságunk fő tevékenysége az önkormányzati tulajdonban álló ingóságok és ingatlanok hasznosítása. Egy telekommunikációs cég adótornyot kíván létesíteni az önkormányzat tulajdonában álló egyik földterületen, amelynek használatáért a telekommunikációs cég díjat fog fizetni. A földterület, illetve a földterület egy részének rendelkezésre bocsátása ingatlan-bérbeadásnak tekinthető-e, függetlenül attól, hogy a szerződésben használati jog átengedéséről tervezünk megegyezni a céggel? Ha az előző tevékenység bérbeadásnak tekintendő, akkor az adóköteles vagy adómentes ügyletnek minősül? A telekommunikációs céget a megállapodás alapján annak időtartama alatt kizárólagos használati jog illeti meg a megállapodásban rögzített célra a rendelkezésére bocsátott földterület vonatkozásában.
10. cikk / 2416 Közterület reklámcélú hasznosítása koncessziós szerződés alapján
Kérdés: Egy gazdasági társaság koncessziós szerződést kötött egy helyi önkormányzattal, mely alapján a közterületek reklámcélú hasznosítását a saját nevében végzi, a reklámot közterületre kihelyezni szándékozó személyekkel saját nevében köt szerződést, a helyi önkormányzati rendeletben rögzített reklámcélú közterület-használati díjakat alkalmazva. A 2020/12. Adózási kérdésben foglaltak – nevezetesen, hogy a helyi önkormányzat közhatalmi tevékenységet folytat akkor, amikor a tulajdonában álló közterület egy meghatározott részének vonatkozásában, hatósági eljárásban, kérelemre, ideiglenes jelleggel, határozott időtartamra, meghatározott használó részére, díj ellenében biztosít kizárólagos használatot – a társaság által a fentiek szerint végzett tevékenységre is érvényesek-e, azaz a társaság is közhatalmi tevékenységet folytat-e?
