Önkormányzati rendezvény

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat vonatkozásában szeretnénk segítséget kérni. Nyílt szervezésű rendezvényen, főzőversenyre vásárolt élelmiszer-alapanyagok számviteli elszámolása és könyvelése mely főkönyvi számon (K123 Adómentes reprezentáció vagy a K312 élelmiszerek vételára) történhet?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő rendezvény reprezentációnak minősül, így a kiadásokat a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovaton kell elszámolni, és amennyiben a rendezvény megfelel az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.35. pontjában foglaltaknak, abban az esetben adómentesnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.
Kapcsolódó címkék:    

Az önkormányzat nem alanya a társasági adónak

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal vagyunk, és az egyik önkormányzatunk önként vállalt feladat keretében hűtőházat üzemeltet. Erről a tevékenységről kell-e, egyáltalán lehet-e taobevallást készíteni? Nincs nyereség, a bevételt teljes egészében felemésztik a működési költségek.
Részlet a válaszából: […] ...társasági adónak sem az önkormányzat, sem a költségvetési szerv nem alanya, így társaságiadó-bevallási kötelezettség nem merülhet fel.Az Áht. csak a költségvetési szervek tekintetében különíti el az alaptevékenységet és a vállalkozási tevékenységet, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.
Kapcsolódó címkék:    

Óvodai főzőkonyha tevékenysége

Kérdés: A települési önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szerve vagyunk (óvoda), főzőkonyhával rendelkezünk. A főzőkonyhánk ellátja az intézmény óvodás gyermekeit és a munkahelyi étkeztetést. A város közigazgatási területén működő általános iskolák tanulóinak étkeztetését is mi biztosítjuk. Normatívát mi igényeljük le, és az étkezési térítési díjat is mi szedjük be. Településünkön a társulás formájában működő szociális intézmény szociális étkeztetési feladatot is ellát. Mivel a mi főzőkonyhánk nem teljes kihasználtságon működik, ezért szeretnénk megtudni, hogy a szabad kapacitás terhére a település közigazgatási területén élő szociálisan rászorulók részére főzhetünk-e úgy, hogy a számlát a szociális intézménynek állítjuk ki a kiadott adagok alapján, vagy ez már vállalkozási tevékenységnek minősülne? A szociális intézmény a Szoc-tv. szerinti étkeztetést biztosítaná olyan módon, hogy a megfőzött ételt az óvodai főzőkonyhától vásárolja meg.
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése alapján a költségvetési szerv tevékenysége alaptevékenység vagy vállalkozási tevékenység lehet. Az alaptevékenységhez tartozik a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Cofog

Kérdés: A polgármesteri hivatal a lakosság tájékoztatása céljából évente 3-4 alkalommal kiadványt (helyi újságot) ad ki. Erre korábban a "083030 Egyéb kiadói tevékenység" cofogot alkalmaztuk. A 2018-as beszámolónál a MÁK jelezte, hogy ennek a cofognak a használata a polgármesteri hivatalnál nem megengedett. Milyen cofogot kell használni az ezzel kapcsolatos kiadások és bevételek elszámolására?
Részlet a válaszából: […] ...alaptevékenysége, nem közfeladata a kiadói tevékenység, annál inkább viszont az újság kiadása a lakosság tájékoztatása céljából az önkormányzati hivatalnak az igazgatásával összefüggő feladata, az önkormányzat, önkormányzati hivatal közigazgatási feladatairól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.
Kapcsolódó címkék:    

Polgármesteri Hivatal és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködése

Kérdés: A polgármesteri hivatalnál működő gazdasági szervezet az Ávr. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján alkotott gazdálkodási szabályzatában rendezi - többek között - a hozzá rendelt, egymástól elkülönült költségvetési szervek működtetését, a költségvetés tervezését, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtását, illetve a pénzügyi, számviteli rend betartását. Az érvényesítő, ellenjegyző személye a gazdasági vezető által kijelölésre történt, azok személye valamennyi szerv esetében azonos. Megyei jogú városunk polgármesteri hivatala és a nemzetiségi önkormányzatok között hatályban lévő együttműködési megállapodás szerint "a helyi nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodásával összefüggő döntési hatáskörök és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának rendjét, felelőseinek és a helyettesítés rendjének meghatározását a Hivatal külön belső szabályzata tartalmazza".
A megállapodás értelmezésével kapcsolatos kérdéseink az alábbiak:
1. Kiterjeszthető-e a Hivatal gazdálkodási szabályzata a nemzetiségi önkormányzatra egy ún. írásbeli elfogadó nyilatkozattal?
2. A nemzetiségi önkormányzatok esetében az Ávr. 54. §-ának (4) bekezdésében említett irányító szerv vezetője alatt az elnök értendő-e?
Az Ávr. 54. §-ának (4) bekezdése: Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni, és e tényről az irányító szerv - a központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerve esetén az érintett fejezetet irányító szerv - vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A fentiekhez hasonló, a polgármesteri hivatal és az intézmények (költségvetési szervek) közötti hatályos együttműködési megállapodás alábbi rendelkezése:
"Az Intézmény a gazdálkodásra vonatkozóan saját szabályzatait a hivatal szabályzataihoz igazítva készíti el."
3. Intézmény esetében a saját szabályzat elkészítését "kiváltja-e", ha írásban nyilatkozik, hogy elfogadja az önkormányzat gazdálkodási szabályzatát?
Részlet a válaszából: […] ...nemzetiségi önkormányzat önálló jogi személy. A települési nemzetiségi önkormányzat testülete a képviselő-testület, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat testülete a közgyűlés. A nemzetiségi önkormányzat és a települési önkormányzat között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzati rendezvények adómentessége

Kérdés: Az önkormányzati nyilvános rendezvényeket (pl. március 15-ei ünnepség) sok esetben nem az önkormányzat, hanem az önkormányzat által alapított költségvetési szerv, pl. a művelődési ház rendezi meg. Értelmezhető-e az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.35. pontja szerinti adómentesség abban az esetben, ha az önkormányzat önálló adószámmal rendelkező intézménye rendezi meg, illetve bonyolítja le a rendezvényt? A plakátokon általában az önkormányzat szerepel rendezőként, és az önkormányzat is biztosítja a pénzügyi fedezetet a rendezvényre.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.35. pontja alapján adómentes a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az egyesület, az alapítvány, a közalapítvány, az egyházi jogi személy által a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zárt körű), azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.
Kapcsolódó címkék:  

Maradvány

Kérdés: Az önkormányzat intézményeitől a zárszámadási rendelet keretében a maradvány egy részét elvonja. Hogyan kell ezt lekönyvelni az önkormányzat, illetve az intézmény oldaláról? Két önkormányzat társulást tart fenn. A társulás is a maradvány egy részét elvonja. Ennek van-e valamilyen hatása az önkormányzatok felé? Itt milyen könyvelési tételek merülnek fel?
Részlet a válaszából: […] Az elvonást a költségvetés-módosításba építik be, ezzel az összeggel fogják csökkenteni a kiadási előirányzatot. A költségvetési maradványt és a vállalkozási maradványt terhelő befizetési kötelezettséget a K5023. Egyéb elvonások, befizetések rovaton számolják el....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzat költségvetési rendeletének módosítása

Kérdés: Önkormányzatunk költségvetési rendelete a költségvetést érintő módosítások, átcsoportosítások átvezetésének határidejére vonatkozóan az alábbi rendelkezést tartalmazza:
"A képviselő-testület a rendeletet a központi költségvetésből kapott, a feladatellátás alapján az adott önkormányzat által irányított költségvetési szervet megillető pótelőirányzatok, az átruházott hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások, átcsoportosítások, valamint az önkormányzat által irányított költségvetési szervek saját hatáskörű előirányzat-módosításai, átcsoportosításai miatt legalább negyedévenként, de legkésőbb 2019. február 25-ig - december 31-i hatállyal - módosítja. Egyébként a képviselő-testület minden költségvetést érintő döntésekor a rendeletet módosítani kell."
A gyakorlatban legalább minden rendes testületi ülésre - havi rendszerességű, egyes esetekben a rendkívüli ülésre is - elkészítésre kerül az eredeti költségvetési rendeletet módosító rendelettervezet, mely a fentiek szerinti saját és átruházott hatáskörű döntések átvezetését tartalmazza, illetve a képviselő-testületi üléseken előzőekben elfogadott határozatok pénzügyi átvezetését, amennyiben az egy esetleges rendkívüli ülés miatt nem került átvezetésre. Az adott rendes ülésen megszületnek a költségvetési rendeletet érintő további pénzügyi döntések, és az ülés végén ezen döntések átvezetésével együtt tesszük fel szavazásra a kiküldött költségvetést módosító rendelettervezetet. (Ezt követően azonnal megtörténnek az átvezetések, és az alaprendeletet módosító rendelet kihirdetésre kerül.) Előfordul olyan eset, hogy az így szavazásra feltett módosító rendelettervezet nem kapja meg az elfogadásához szükséges minősített többséget. Mi a teendő abban az esetben, ha a képviselő-testület nem fogadja el a módosító költségvetési rendelettervezetet a fentiekben említett szabályozás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...Áht. 34. §-ának (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott kivétellel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.
Kapcsolódó címkék:  

Közterület tisztántartása

Kérdés: Az önkormányzat helyi rendeletben szabályozza a közterület tisztántartására vonatkozó szabályokat, melynek egyik pontja, hogy abban az esetben, ha a tulajdonos nem végzi el a feladatot, akkor annak rendbetételéről a polgármester intézkedik. Ez azt jelenti, hogy a közterület-felügyelő először határidő kitűzésével felszólítja a tulajdonost, hogy tegyen eleget e kötelezettségének. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a polgármester megkeresi az önkormányzati tulajdonú nonprofit kft.-t, hogy végezze el a munkákat a közterületen. Ezt a kft. leszámlázza az önkormányzatnak, mi pedig beállítjuk követelésként. Az ügyletet továbbszámlázott tételként kellene kezelni, és nekünk tovább kellene számlázni ezt az összeget a tulajdonosnak? A számlát termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során bocsátjuk ki, melyet (szóbeli, de legtöbbször írásbeli) megrendelő előz meg. Ebben az esetben nem történik megrendelés vagy szerződés a szolgáltatás elvégzésére a tulajdonos által. Milyen ügyletnek minősül ez a tevékenység, és az önkormányzatnak kell-e számlát kiállítani a tulajdonos részére?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzat rendeletén alapul a felszólítás, és annak eredménytelensége esetén nem a tulajdonos megrendelésére végezteti el a munkát az önkormányzat, hanem ez egyfajta kényszerintézkedés, ami nem megrendelésen vagy szerződésen alapul. Az önkormányzat a tulajdonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.
Kapcsolódó címkék:    

Önkormányzati társulás

Kérdés: Az önkormányzati társulásunk 2015. évi mérlegének összeállításakor a támogatásból megvalósuló fejlesztések elszámolása során az Áhsz. 25. §-ának (8/a) bekezdése szerint a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni az egységes rovatrend B25 Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket. A 25. § (10) bekezdésének megfelelően az Szt. 77. §-ának (4) bekezdése szerint ezen tételeket halasztott eredményszemléletű bevételként a társulás elhatárolta, és az üzembe helyezés óta eltelt időszakban a terv szerinti értékcsökkenéseket elszámolta. A társulási megállapodás 2016-ban úgy módosult, hogy a társulás a támogatásból megvalósult közmű-vagyont térítésmentesen - közcélú adomány-ként - átadja a társulást létrehozó önkormányzatoknak. Hogyan kell könyvelni a fenti gazdasági eseményeket az átadó és az átvevő könyveiben? Mi lesz a társulás könyveiben elszámolt - és még fel nem oldott - elhatárolás összegével, ha az eszközt kivezetjük a könyvekből? Amennyiben 2015-ben nem kellett volna az elhatárolást könyvelni, hogyan történik ennek javítása, visszavezetése?
Részlet a válaszából: […] ...irányuló beruházást az ellátásért felelős előzetes jóváhagyásával valósíthat meg. Ha a vízi közmű nem állami vagy önkormányzati beruházásban jön létre, a beruházó a vízi közmű tulajdonjogát a vízi közmű üzembe helyezésének időpontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
6