25 év alatti macskatenyésztő

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója 25 év alatti fiatalként hobbicélú macskatenyésztéssel szeretne foglalkozni. A tevékenységet adószámos magánszemélyként végzi majd. Érvényesítheti-e a 25 éven aluliak kedvezményét, és felmerül-e szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség a jövedelem után?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...e tevékenységéből származó jövedelme;cc) az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;cd) a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;ce) a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Mezőgazdasági őstermelő adókedvezménye

Kérdés: Egy magánszemélynek 2026 augusztusában megszűnt a főállása, de választott önkormányzati képviselőként továbbra is fizeti a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot. Szeretne ezek mellett őstermelőként is tevékenységet végezni. Az őstermelőkre vonatkozó adókedvezményt igénybe veheti-e úgy, hogy nem főállás mellett végez őstermelői tevékenységet, de a minimálbér utáni minimális járulékot a választott önkormányzati képviselői státuszból következően megfizeti?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...járó jogviszony a Tbj-tv. 6. §-ának (2) bekezdése alapján biztosítási kötelezettséget eredményező megbízási jogviszony.A helyi önkormányzati választásokon választott képviselők és tisztségviselők biztosítási kötelezettségét a Tbj-tv. 6. §-ának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Tévesen megfizetett rezsiköltség visszakövetelése

Kérdés: Költségvetési szervünk egy intézmény rezsiköltségeit az önkormányzat által továbbszámlázott költségként fizeti meg. A továbbszámlázásról megállapodást kötött a két költségvetési szerv. 2026 tavaszán feltárásra került az a hiba, hogy 2023 tavaszától nem a megállapodás szerint került továbbszámlázásra a költség, hanem magasabb arányban, ami kifizetésre is került. A számla kiállítója és a befogadója is hibázott. Hogyan tudja a két szerv a hibát javítani, illetve a számszaki hibából adódó tévesen megfizetett költség – meddig és hogyan – visszakövetelhető? Mi lehet a jogi alapja a túlfizetés visszakövetelésének?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerinti jogalap nélküli gazdagodás, valamint a két költségvetési szerv közötti szerződés téves teljesítése, túlfizetése. Mivel az önkormányzat a megállapodásban rögzített aránynál magasabb összeget számlázott ki, a megállapodást meghaladó összegre nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Időszakos elszámolású ügyletek

Kérdés: Az egyik vízmű 2026. 06. 02-án kiállított az önkormányzat mint vevő részére 2025. 04. 29. – 2026. 05. 22. elszámolási időszakról egy vízdíjszámlát. Ezt a számlát szeretné az önkormányzat továbbszámlázni. Hogyan kell a kapott vízdíjszámlát továbbszámlázni, ha az időszak az egy évet meghaladja?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Áfa-tv. 58. §-a (3) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, az (1) és (1a) bekezdéstől függetlenül – időarányos részteljesítésként –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Polgármester utazási költségtérítése

Kérdés: A 2026. július 1-jétől hatályos 2026. évi XXV. törvény értelmében a polgármesterek és alpolgármesterek havi, számlabenyújtás nélkül járó költségtérítése teljesen megszűnt. Közös önkormányzati hivatalunkhoz két település is tartozik, viszont központi könyvelés zajlik. Ezért mindkét település polgármestere rendszeresen jár be a közös hivatalba. Van-e bármilyen lehetőség ezen utak költségeinek elszámolására?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2026. évi XXV. törvény a felmerült költségektől függetlenül, számla és igazolás nélkül automatikusan járó 15%-os átalány-költségtérítést szüntette meg. A ténylegesen teljesített, igazolt és az Szja-tv. szerint elismert, a bevételszerző tevékenységgel kapcsolatban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Ingatlan-bérbeadás áfája

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt egy ingatlant, melyben kisbolt üzemel, azaz bérbe adjuk a vállalkozónak. A bérbeadás eddig adómentes volt, de most felvetődött, hogy jelentsük be a NAV-hoz, hogy áfaköteles legyen. Ha áfakötelessé tesszük a bérbeadást, akkor az épület felújítási költségeiből visszaigényelhetjük-e a bérleti díj áfáját? A rezsiköltségek áfája ebben az esetben visszaigényelhető?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...önkormányzat az Áfa-tv. 88. §-ának (4) bekezdése alapján választhat az ingatlan-bérbeadásra adókötelezettséget. Az adókötelezettség külön-külön vagy együttesen csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanokra kiterjedően választható. A választás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Felmondási idő

Kérdés: A napközi otthonos óvoda konyhalány alkalmazottja az Mt. alapján foglalkoztatott. Szeretne a 40 évvel nyugdíjba menni. Jár-e neki felmentési idő, ha igen, mennyi? Amennyiben nem jár felmentési idő, a munkáltató dönthet-e úgy, hogy méltányosságból pl. 4 havi felmentési időt megállapít munkavégzési kötelezettség nélkül?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatottak munkaviszonyban állnak a Púétv. 3. §-ának 15. pontja alapján. (Kivétel ez alól, ha önkormányzati fenntartóhoz tartozó intézményről van szó, és az óvoda konyhája gyermekétkeztetési feladatot lát el, mert ez a Gyvt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Intézményi gyermekétkeztetés áfája

Kérdés: Önkormányzatunk adószámának 9. karaktere 2-es. Áfa-visszaigénylést kizárólag az intézményi gyermekétkeztetés során alkalmazunk. Nyáron a település iskoláskorú gyerekei számára az önkormányzat nyári napközit biztosít, napidíj ellenében. A napidíjat, valamint a nap során biztosított étkezést a szülők részére kiszámlázzuk. A nyári napköziben biztosított étkezést 27%-os áfaértékkel számlázzuk ki. A napidíj kapcsán a fentiek alapján milyen áfakulcsot szükséges rögzíteni a számlázás során? 27%-os áfakulcs esetén – a korábban leírtak alapján – áfa-visszaigénylési jogosultságunk keletkezik-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...is rendelkezik. Az adómentesség azonban nem terjed ki az étkeztetésre, ha az annak fejében járó ellenérték külön térítendő meg.Az önkormányzat közszolgáltató, amennyiben a nyári napközis tábort gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok körében szervezi meg, akkor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Korábban értékesített építési telek visszavétele

Kérdés: Az önkormányzat részéről 2024-ben történt építésitelek-értékesítés, amely után az áfát meg is fizettük. Amennyiben 2026-ban visszaadják az ügyfelek a telkeket, a vételár visszautalása során a befizetett áfát levonhatjuk a vételárból (annyival kevesebbet fizetünk vissza), vagy van valami módja annak, hogy a befizetett áfát visszaigényeljük?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...milyen okból került sor a vételár visszautalására. Amennyiben a szerződés felbontására került sor, vagy elállás történt, akkor az önkormányzatnak ki kell állítania egy érvénytelenítő számlát (számlával egy tekintet alá eső okiratot), amely a 2024-es...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Önkormányzati nonprofit társaság közfeladat-ellátása

Kérdés: Egy 100%-ban önkormányzati tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság az önkormányzat által kiszervezett közfeladatokat lát el, többek között közétkeztetési, valamint közterület-fenntartási és -kezelési feladatokat. A társaság a közfeladatok ellátása mellett egyéb, piaci jellegű tevékenységet is végez. Az önkormányzat a közfeladatok ellátásához kapcsolódóan a társaság részére havi rendszerességgel működési támogatást biztosít, amely a társaság működésével összefüggő költségek fedezetéhez járul hozzá. A közétkeztetési feladatok ellátása során a társaság az önkormányzat, illetve annak intézményei részére havonta, az elkészített és kiszolgált ételadagok alapján számlázza a szolgáltatást. Az egységárak meghatározása önköltségszámítás alapján történik, amelynek során a közétkeztetés teljes költsége – többek között a közétkeztetésben foglalkoztatott munkavállalók bére és járulékai, az alapanyagköltség, valamint az egyéb közvetlen és közvetett költségek – figyelembevételre kerül. A közétkeztetésben foglalkoztatott munkavállalók teljes bérköltségének fedezetét ugyanakkor az önkormányzat külön működési támogatás formájában biztosítja a társaság részére.
A gyakorlatban tehát a következő finanszírozási elemek jelennek meg:
– az önkormányzat működési támogatást biztosít a társaság részére, amelyből a közétkeztetésben foglalkoztatott munkavállalók bérköltsége is finanszírozásra kerül;
– a társaság az önkormányzat részére szolgáltatási díjat számláz az elkészített ételadagok után;
– a szolgáltatási díj egységárának alapjául szolgáló önköltségszámítás a közétkeztetés teljes költségét tartalmazza, így a bérköltséget is.
A központi költségvetési támogatás elszámolása során az önkormányzatnak a gyermekétkeztetésre vonatkozó mindenkori költségvetési törvényi és kincstári előírásoknak kell megfelelnie. Az irányadó rendelkezések szerint a gyermekétkeztetés támogatása az étkeztetés teljes önköltségéhez kapcsolódhat, illetve vásárolt szolgáltatás esetén a szolgáltatási díj ellentételezésére is szolgálhat. A felmerült szakmai kérdés az, hogy a fenti konstrukció esetében jogszerű és szakmai-lag megfelelő-e, hogy a közétkeztetésben foglalkoztatott munkavállalók bérköltsége:
– az önkormányzat által a társaság részére nyújtott működési támogatásból finanszírozásra kerül,
– ugyanakkor ugyanez a bérköltség a közétkeztetési szolgáltatás teljes önköltségének részeként az ételadagok egységárának kalkulációjában is megjelenik, és ezen egységár alapján a társaság az önkormányzat felé szolgáltatási díjat számláz.
Az alábbi kérdésekben várjuk véleményüket:
– Megvalósulhat-e ebben a konstrukcióban jogi, számviteli vagy támogatáselszámolási szempontból kettős finanszírozás vagy túlkompenzáció?
– Az önköltségszámítás során a társaság által ténylegesen viselt teljes bérköltséget akkor is az önköltség részének kell-e tekinteni, ha annak fedezetét az önkormányzat külön működési támogatás formájában biztosítja?
– A működési támogatást az önköltségszámítás során költségcsökkentő tételként kell-e figyelembe venni, vagy az önköltséget a ténylegesen felmerült teljes költségek alapján kell meghatározni, és a támogatást csak a finanszírozási/kompenzációs számításban kell figyelembe venni?
– Amennyiben a teljes bérköltség az önköltség része maradhat, milyen módon szükséges a működési támogatás és a szolgáltatási díj együttes finanszírozási hatását bemutatni annak igazolására, hogy nem történik túlfinanszírozás?
– Van-e jelentősége annak, hogy a társaság nonprofit, 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, illetve hogy a közétkeztetési feladatot az önkormányzat által kiszervezett közfeladatként látja el?
– Az önkormányzat oldalán a központi költségvetési támogatás elszámolása szempontjából milyen dokumentációval, költségfelosztással és számítással lenne megfelelően alátámasztható a konstrukció?
– Szükségesnek látják-e a működési támogatás, a közétkeztetési szolgáltatási díj, illetve az önköltségszámítás rendszerének módosítását, és ha igen, milyen finanszírozási modellt tartanak jogszerűnek és ellenőrzés során megfelelően védhetőnek?
– Különösen fontos számunkra annak megítélése, hogy a jelenlegi gyakorlat önmagában jogszabályellenesnek tekinthető-e, vagy megfelelő költség- és finanszírozási kimutatással, illetve a támogatás és a szolgáltatási díj együttes elszámolásával jogszerűen fenntartható.
Tájékoztatásul jelezzük, hogy a társaság korábbi működését több alkalommal hatósági ellenőrzés is érintette, és az ellenőrzések során a fenti gyakorlat kapcsán kifogás nem merült fel. A kérdés most a finanszírozási és elszámolási rendszer szakmai felülvizsgálata miatt került ismételten napirendre. A bemutatott konstrukció a hatályos jogszabályok és támogatás-elszámolási szabályok alapján fenntartható-e, illetve milyen esetleges korrekciókat tartanak szükségesnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kell venni. A működési támogatást az önköltségszámítás során költségcsökkentő tételként nem lehet figyelembe venni 100%-os önkormányzati tulajdonú cég esetében sem.A közfeladat-ellátás bevételeit és kiadásait szigorúan el kell különíteni a könyvekben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.
1
2
3
…
262