Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

56 találat a megadott önkormányzat tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Az önkormányzat nem alanya a társasági adónak

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal vagyunk, és az egyik önkormányzatunk önként vállalt feladat keretében hűtőházat üzemeltet. Erről a tevékenységről kell-e, egyáltalán lehet-e taobevallást készíteni? Nincs nyereség, a bevételt teljes egészében felemésztik a működési költségek.
Részlet a válaszból: […]tevékenységről beszélni. A helyi önkormányzat által végzett minden tevékenységet alaptevékenységnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy abból származik-e nyeresége. A Mötv. 10. §-ának (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat kötelező és általa önként vállalt feladatokat lát el. Az önként vállalt feladatok azonban nem veszélyeztethetik a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozásuk pedig a saját bevételek vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.A hűtőház üzemeltetése tehát csak abban az esetben minősülne vállalkozási tevékenységnek, ha azt nem az önkormányzat, hanem annak költségvetési szerve végezné haszonszerzési céllal, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelező jelleggel. Az Áht. 46. §-ának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5240
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Óvodai főzőkonyha tevékenysége

Kérdés: A települési önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szerve vagyunk (óvoda), főzőkonyhával rendelkezünk. A főzőkonyhánk ellátja az intézmény óvodás gyermekeit és a munkahelyi étkeztetést. A város közigazgatási területén működő általános iskolák tanulóinak étkeztetését is mi biztosítjuk. Normatívát mi igényeljük le, és az étkezési térítési díjat is mi szedjük be. Településünkön a társulás formájában működő szociális intézmény szociális étkeztetési feladatot is ellát. Mivel a mi főzőkonyhánk nem teljes kihasználtságon működik, ezért szeretnénk megtudni, hogy a szabad kapacitás terhére a település közigazgatási területén élő szociálisan rászorulók részére főzhetünk-e úgy, hogy a számlát a szociális intézménynek állítjuk ki a kiadott adagok alapján, vagy ez már vállalkozási tevékenységnek minősülne? A szociális intézmény a Szoc-tv. szerinti étkeztetést biztosítaná olyan módon, hogy a megfőzött ételt az óvodai főzőkonyhától vásárolja meg.
Részlet a válaszból: […]szerv részére történő étkeztetési tevékenység abban az esetben nem minősül vállalkozási tevékenységnek, ha az közfeladatként vagy a közfeladat-ellátást elősegítő, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység. Alapfeladatnak minősül az olyan intézmények részére történő étel-előállítás, étkeztetés biztosítása, amelyek közfeladatot látnak el, és az étkeztetés mint közfeladat az ellátott intézmény alapfeladatai között szerepel, vagy az alapfeladatai ellátását segíti elő, haszonszerzési cél nélkül.A szociális étkeztetés a szociális alapellátás keretében nyújtott szolgáltatás. A Szoc-tv. 62. §-ának (1) bekezdése szerint az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösena) koruk,b) egészségi állapotuk,c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,d) szenvedélybetegségük vagye) hajléktalanságukmiatt.A társulás által végzett szociális étkeztetés a szociális intézmény szakmai alapfeladata körében, kötelezően végzett tevékenysége, amelyhez a vásárolt élelmezést az önök[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5213

3. találat: Polgármesteri Hivatal és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködése

Kérdés: A polgármesteri hivatalnál működő gazdasági szervezet az Ávr. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján alkotott gazdálkodási szabályzatában rendezi - többek között - a hozzá rendelt, egymástól elkülönült költségvetési szervek működtetését, a költségvetés tervezését, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtását, illetve a pénzügyi, számviteli rend betartását. Az érvényesítő, ellenjegyző személye a gazdasági vezető által kijelölésre történt, azok személye valamennyi szerv esetében azonos. Megyei jogú városunk polgármesteri hivatala és a nemzetiségi önkormányzatok között hatályban lévő együttműködési megállapodás szerint "a helyi nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodásával összefüggő döntési hatáskörök és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának rendjét, felelőseinek és a helyettesítés rendjének meghatározását a Hivatal külön belső szabályzata tartalmazza".
A megállapodás értelmezésével kapcsolatos kérdéseink az alábbiak:
1. Kiterjeszthető-e a Hivatal gazdálkodási szabályzata a nemzetiségi önkormányzatra egy ún. írásbeli elfogadó nyilatkozattal?
2. A nemzetiségi önkormányzatok esetében az Ávr. 54. §-ának (4) bekezdésében említett irányító szerv vezetője alatt az elnök értendő-e?
Az Ávr. 54. §-ának (4) bekezdése: Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni, és e tényről az irányító szerv - a központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerve esetén az érintett fejezetet irányító szerv - vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A fentiekhez hasonló, a polgármesteri hivatal és az intézmények (költségvetési szervek) közötti hatályos együttműködési megállapodás alábbi rendelkezése:
"Az Intézmény a gazdálkodásra vonatkozóan saját szabályzatait a hivatal szabályzataihoz igazítva készíti el."
3. Intézmény esetében a saját szabályzat elkészítését "kiváltja-e", ha írásban nyilatkozik, hogy elfogadja az önkormányzat gazdálkodási szabályzatát?
Részlet a válaszból: […]megállapodásban kell rögzíteni a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, továbbá a felelősök konkrét kijelölését; a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival, a belső ellenőrzéssel, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat, feltételeket.Az Ávr. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a költségvetési szervnek kell elkészítenie a kötelezettségvállalással, ellenjegyzéssel és gazdálkodással kapcsolatos szabályzatot. Az együttműködési megállapodás alapján a helyi nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodásával összefüggő döntési hatáskörök és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának rendjét és felelőseit a hivatal szabályzata tartalmazza.A hivatal vagy az önkormányzat szabályzatait véleményünk szerint nem lehet kiterjeszteni más önálló jogi személyre, tehát a nemzetiségi önkormányzatra. A nemzetiségi önkormányzat elnökének kell a nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó szabályzatot hatályba léptetni. Annak azonban nincs akadálya, hogy a nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó szabályzatot az együttműködési megállapodás alapján a hivatal készítse el.A nemzetiségi önkormányzatot az elnök képviseli, a legfőbb szerve a közgyűlés. A nemzetiségi önkormányzat nem költségvetési szerv,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5058
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Cofog

Kérdés: A polgármesteri hivatal a lakosság tájékoztatása céljából évente 3-4 alkalommal kiadványt (helyi újságot) ad ki. Erre korábban a "083030 Egyéb kiadói tevékenység" cofogot alkalmaztuk. A 2018-as beszámolónál a MÁK jelezte, hogy ennek a cofognak a használata a polgármesteri hivatalnál nem megengedett. Milyen cofogot kell használni az ezzel kapcsolatos kiadások és bevételek elszámolására?
Részlet a válaszból: […]bevételét, kiadását az ellátott szerv azon kormányzati funkcióin kell elszámolni, amelyek érdekében felmerültek, tekintet nélkül arra, hogy az adott kormányzati funkciók az elszámolást végző költségvetési szerv alapító okiratában szerepelnek-e.A szakmai alaptevékenység, közfeladat kormányzati funkciók szerint elszámolt kiadásaihoz a rendelet 2. melléklete szerinti mutatókat kell rendelni. A "083030 Egyéb kiadói tevékenység" kormányzati funkcióba tartozik a folyóirat, időszaki kiadvány, napilap, címtár, plakát, formanyomtatvány, reklámanyag, statisztikák papíralapú vagy online kiadásával összefüggő feladatok ellátása. Az e funkcióba sorolt alaptevékenységek pénzügyi számvitel szerinti önköltségét és eredményszemléletű bevételét az 581400 vagy 581900 szakfeladatokon el kell számolni.Az "581400 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása" szakfeladaton kell elszámolni a folyóirat, időszaki kiadvány kiadásának önköltségét és eredményszemléletű bevételét.A szakfeladatot alaptevékenységként vagy alaptevékenység részeként végzett tevékenység elszámolására is használni kell.Az "581900 Egyéb kiadói tevékenység" szakfeladaton kell elszámolni a napilap, címtár, plakát, formanyomtatvány, reklámanyag, statisztikák papíralapú vagy online kiadásának önköltségét és eredményszemléletű bevételét.Valóban nem tudják használni "083030 Egyéb kiadói tevékenység" cofog kódot, mivel a polgármesteri hivatalnak nem szakmai alaptevékenysége, nem közfeladata a kiadói tevékenység, annál inkább viszont az újság kiadása a lakosság tájékoztatása céljából az önkormányzati hivatalnak az igazgatásával összefüggő feladata, az önkormányzat, önkormányzati hivatal közigazgatási feladatairól, munkájáról ad tájékoztatást a településen élők számára. Ezekből adódóan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5055
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Önkormányzati rendezvények adómentessége

Kérdés: Az önkormányzati nyilvános rendezvényeket (pl. március 15-ei ünnepség) sok esetben nem az önkormányzat, hanem az önkormányzat által alapított költségvetési szerv, pl. a művelődési ház rendezi meg. Értelmezhető-e az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.35. pontja szerinti adómentesség abban az esetben, ha az önkormányzat önálló adószámmal rendelkező intézménye rendezi meg, illetve bonyolítja le a rendezvényt? A plakátokon általában az önkormányzat szerepel rendezőként, és az önkormányzat is biztosítja a pénzügyi fedezetet a rendezvényre.
Részlet a válaszból: […]a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben - résztvevőnként azonos értékű ajándék, továbbá az ilyen rendezvényeken ingyenesen közreműködők részére biztosított étkezési szolgáltatás.Az Szja-tv. a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az egyesület, az alapítvány, a közalapítvány, az egyházi jogi személy által szervezett nyilvános rendezvények adómentességét nevesíti. Adóhatósági állásfoglalás alapján abban az esetben, ha a rendezvény megszervezésére a fenntartó önkormányzat és a lebonyolító költségvetési szerv egymással szerződést köt, akkor értelmezhető az adómentesség. A szerződés valódiságát a felek közötti ellenérték teljesítésének igazolásául pénzmozgással is alá kell támasztani. A személyi jövedelemadó, illetőleg azzal kapcsolatos adókötelezettség szempontjából nincs arra vonatkozó rendelkezés, hogy a szerződésnek kell-e legyen áfavonzata, vagy sem (támogatási megállapodás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4853
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Maradvány

Kérdés: Az önkormányzat intézményeitől a zárszámadási rendelet keretében a maradvány egy részét elvonja. Hogyan kell ezt lekönyvelni az önkormányzat, illetve az intézmény oldaláról? Két önkormányzat társulást tart fenn. A társulás is a maradvány egy részét elvonja. Ennek van-e valamilyen hatása az önkormányzatok felé? Itt milyen könyvelési tételek merülnek fel?
Részlet a válaszból: […]befizetést, és az Áht. 47. §-a szerinti befizetési kötelezettséget, a központi költségvetésről szóló törvény szerinti egyéb fizetési kötelezettségeket. A rovaton eredeti előirányzat nem tervezhető az Áht. 47. §-ának (2) bekezdése szerinti befizetés kivételével.Az előző évi maradványt bevételként az előző évi beszámoló elkészültét követően kell nyilvántartásba venni. A kötelezettséggel terhelt maradványt az előző év költségvetési maradványának igénybevételeként fogják elszámolni a 098131. Előző év költségvetési maradványának igénybevétele rovaton.Előirányzatok számviteli elszámolása a következő:1. Eredeti előirányzat (elemi költségvetés alapján) T05(1) T001 - K001 K09(1)2. Kiadási előirányzatok zárolása T001 - K05(1)3. Előirányzatok módosítása (átcsoportosítása)a) Csökkenés T001 T09(1) - K05(1) K001b) Növekedés T05(1) T001 - K001 K09(1)A maradvány számviteli elszámolása a következő:1.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4766
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Önkormányzat költségvetési rendeletének módosítása

Kérdés: Önkormányzatunk költségvetési rendelete a költségvetést érintő módosítások, átcsoportosítások átvezetésének határidejére vonatkozóan az alábbi rendelkezést tartalmazza:
"A képviselő-testület a rendeletet a központi költségvetésből kapott, a feladatellátás alapján az adott önkormányzat által irányított költségvetési szervet megillető pótelőirányzatok, az átruházott hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások, átcsoportosítások, valamint az önkormányzat által irányított költségvetési szervek saját hatáskörű előirányzat-módosításai, átcsoportosításai miatt legalább negyedévenként, de legkésőbb 2019. február 25-ig - december 31-i hatállyal - módosítja. Egyébként a képviselő-testület minden költségvetést érintő döntésekor a rendeletet módosítani kell."
A gyakorlatban legalább minden rendes testületi ülésre - havi rendszerességű, egyes esetekben a rendkívüli ülésre is - elkészítésre kerül az eredeti költségvetési rendeletet módosító rendelettervezet, mely a fentiek szerinti saját és átruházott hatáskörű döntések átvezetését tartalmazza, illetve a képviselő-testületi üléseken előzőekben elfogadott határozatok pénzügyi átvezetését, amennyiben az egy esetleges rendkívüli ülés miatt nem került átvezetésre. Az adott rendes ülésen megszületnek a költségvetési rendeletet érintő további pénzügyi döntések, és az ülés végén ezen döntések átvezetésével együtt tesszük fel szavazásra a kiküldött költségvetést módosító rendelettervezetet. (Ezt követően azonnal megtörténnek az átvezetések, és az alaprendeletet módosító rendelet kihirdetésre kerül.) Előfordul olyan eset, hogy az így szavazásra feltett módosító rendelettervezet nem kapja meg az elfogadásához szükséges minősített többséget. Mi a teendő abban az esetben, ha a képviselő-testület nem fogadja el a módosító költségvetési rendelettervezetet a fentiekben említett szabályozás alapján?
Részlet a válaszból: […]kiadási előirányzatokat a 34/A. § és a 34/B. § szerint, a költségvetési bevételi előirányzatok növelésével egy-idejűleg, továbbá a B813. Maradvány igénybevétele rovaton elszámolt maradvány által fedezett módon, annak összegéig megemelheti.Az Ávr. 36. §-ának (2) bekezdése szerint a költségvetési szerv személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzataia) a 35. § szerint jóváhagyott többletbevétellel és a 34/B. § szerinti bevételi előirányzatokkal fedezett módon,b) a költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának személyi juttatásokból származó részével,c) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások rovatai kiadási előirányzatai terhére, ha annak célja, hogy a korábban szolgáltatás vásárlással ellátott feladatokat a költségvetési szerv az állományába tartozó személyekkel lássa el, továbbá bármely rovat terhére, ha a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatainak növelése az azok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt szükséges,d) a költségvetési szervnél eredeti bevételi előirányzatként nem megtervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó forrásból növelhető.Az Ávr. 42. §-a szerint az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a kiadási és bevételi előirányzatokat saját hatáskörben a 36. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint megemelheti.Ha tehát az előzőek szerint a költségvetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4750
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Közterület tisztántartása

Kérdés: Az önkormányzat helyi rendeletben szabályozza a közterület tisztántartására vonatkozó szabályokat, melynek egyik pontja, hogy abban az esetben, ha a tulajdonos nem végzi el a feladatot, akkor annak rendbetételéről a polgármester intézkedik. Ez azt jelenti, hogy a közterület-felügyelő először határidő kitűzésével felszólítja a tulajdonost, hogy tegyen eleget e kötelezettségének. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a polgármester megkeresi az önkormányzati tulajdonú nonprofit kft.-t, hogy végezze el a munkákat a közterületen. Ezt a kft. leszámlázza az önkormányzatnak, mi pedig beállítjuk követelésként. Az ügyletet továbbszámlázott tételként kellene kezelni, és nekünk tovább kellene számlázni ezt az összeget a tulajdonosnak? A számlát termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során bocsátjuk ki, melyet (szóbeli, de legtöbbször írásbeli) megrendelő előz meg. Ebben az esetben nem történik megrendelés vagy szerződés a szolgáltatás elvégzésére a tulajdonos által. Milyen ügyletnek minősül ez a tevékenység, és az önkormányzatnak kell-e számlát kiállítani a tulajdonos részére?
Részlet a válaszból: […]tulajdonos felé nem végez áfajogi értelemben vett szolgáltatást. Amikor a kft. elvégzi a munkát, akkor szolgáltatást nyújt az önkormányzat részére, de amikor az önkormányzat az állampolgárral megtérítteti a tisztítási költséget, akkor nincs szolgáltatásnyújtás, nincs megrendelés, nem kötnek a felek szerződést.Értelemszerűen az önkormányzat a kft. által számlázott munkadíj áfáját nem helyezheti levonásba. Az önkormányzatnak a kft. által számlázott bruttó összeget kell az önkormányzat rendelete alapján megtéríttetni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4646
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Önkormányzati társulás

Kérdés: Az önkormányzati társulásunk 2015. évi mérlegének összeállításakor a támogatásból megvalósuló fejlesztések elszámolása során az Áhsz. 25. §-ának (8/a) bekezdése szerint a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni az egységes rovatrend B25 Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket. A 25. § (10) bekezdésének megfelelően az Szt. 77. §-ának (4) bekezdése szerint ezen tételeket halasztott eredményszemléletű bevételként a társulás elhatárolta, és az üzembe helyezés óta eltelt időszakban a terv szerinti értékcsökkenéseket elszámolta. A társulási megállapodás 2016-ban úgy módosult, hogy a társulás a támogatásból megvalósult közmű-vagyont térítésmentesen - közcélú adomány-ként - átadja a társulást létrehozó önkormányzatoknak. Hogyan kell könyvelni a fenti gazdasági eseményeket az átadó és az átvevő könyveiben? Mi lesz a társulás könyveiben elszámolt - és még fel nem oldott - elhatárolás összegével, ha az eszközt kivezetjük a könyvekből? Amennyiben 2015-ben nem kellett volna az elhatárolást könyvelni, hogyan történik ennek javítása, visszavezetése?
Részlet a válaszból: […]beruházásban jön létre, a beruházó a vízi közmű tulajdonjogát a vízi közmű üzembe helyezésének időpontjában az ellátásért felelősre átruházza. Az átruházásról a felek szerződést kötnek.(2) Az ellátásért felelős az átvételt csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a létrehozott vízi létesítmény nem felel meg a 6. § (4) és (5) bekezdéseiben meghatározott követelményeknek.(3) Ha az ellátásért felelős és az érintett víziközmű-rendszerre nézve vele víziközmű-üzemeltetési jogviszonyban nem álló beruházó, az (1) bekezdés szerinti vízi közmű térítésmentes átruházásáról állapodik meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.A térítésmentes átadás számviteli elszámolása a következő:1. Tárgyi eszköz átadásaA) PÉNZÜGYI SZÁMVITEL- bruttó érték kivezetése  86351   1211, 1311, 1411, 12192,   12194, 13191, 14191- halmozott terv szerinti értékcsökkenés kivezetése  1291, 1391, 1491   86351- terven felüli értékcsökkenés kivezetése  12811, 13811, 14811   86351- kapcsolódó passzív ie. kivezetése  4432   9421- a kapcsolódó értékhelyesbítés kivezetése  415   126, 136, 146B) KÖLTSÉGVETÉSI SZÁMVITEL  ∅   ∅2. Térítés nélküli átadáshoz kapcsolódó áfa elszámolásaA) PÉNZÜGYI SZÁMVITEL- kiszámlázott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4379
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Költségvetési szervek belső kontrollrendszerének követelményrendszere

Kérdés: Hogyan hatnak a Bkr. 1. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltak az önkormányzatok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra? Kiterjeszthető-e, és ha igen, milyen módon a költségvetési szervek belső kontrollrendszerének követelményrendszere az önkormányzatok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra?
Részlet a válaszból: […]külső ellenőrzésnek számít.Az önkormányzat tulajdonosi jogkörében végzett belső ellenőrzésének jogalapja az Áht. 70. §-a (1) bekezdésének d) pontja, amely szerint az irányító szerv belső ellenőrzést végezhet az irányítása alá tartozó bármely, a 2009. évi CXXII. törvény 1. §-ának a) pontjában meghatározott köztulajdonban álló gazdasági társaságnál.A 2009. évi CXXII. törvény 1. §-ának a) pontja szerint:Köztulajdonban álló gazdasági társaság: az a gazdasági társaság, amelyben a magyar állam, helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik,b) többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén a befolyással rendelkező egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával - közvetlenül vagy a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személy (köztes vállalkozás) szavazati jogán keresztül - rendelkezik, azzal, hogy a közvetett módon való rendelkezés meghatározása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazati hányadot meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazati hányadával, ha azonban a köztes vállalkozásban fennálló szavazatainak hányada az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. A befolyás számításánál nem kell figyelembe venni a huszonöt százalékot el nem érő közvetett befolyást.Az Áht. 70. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti, "az irányítása alá tartozó bármely..." szövegrészből az irányítás szó jelentését az ugyanezen jogszabály szerint megmagyarázott irányítási hatáskörök (Áht. 9. §) alapján lehet értelmezni. E szerint ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv irányítása a következő hatáskörök gyakorlását jelenti:a) a költségvetési szerv alapítása, átalakítása és megszüntetése, ideértve az alapító okirat és annak módosítása, valamint a megszüntető okirat kiadására vonatkozó hatáskör gyakorlását,b) a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,c) a költségvetési szerv vezetésére kinevezés vagy megbízás adása, a költségvetési szerv vezetőjének felmentése vagy a vezetői megbízás visszavonása, és - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a költségvetési szerv vezetőjével kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,d) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4367
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 56 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést