További jogviszony – határozott vagy határozatlan idejű

Kérdés: Egyik kollégánknak van egy teljes munkaidős határozott idejű kinevezése (kutatói ösztöndíj). Mi részmunkaidőben, további jogviszonyban foglalkoztatjuk. Határozott idejű főállás mellett lehet-e a további jogviszony határozatlan idejű? A bérszámfejtést nálunk a MÁK végzi, és az ő programjuk nem biztosít erre lehetőséget.
Részlet a válaszából: […] ...nem kizárt (amennyiben összeférhetetlenség nemáll fent), hogy egy határozott idejű, teljes munkaidős jogviszony mellettvalaki egy másik határozatlan idejű, részmunkaidős jogviszonyt létesítsen. Ajogviszonyokat e szempontból külön-külön kell elbírálni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.

Önkormányzat által nyújtott támogatás

Kérdés: Az önkormányzatok által nyújtott támogatások elszámolási kötelezettségéről szeretnék kérdezni. 2012. január 1-jétől nem hatályos az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény. Ennek a törvénynek a 13/A. §-ának (2) bekezdése szabályozta többek között azt is, hogy az önkormányzati forrásból nyújtott céljellegű támogatások felhasználására vonatkozóan számadási kötelezettséget kellett előírni. A 2012. január 1-jétől hatályos, 2011. évi CXCV. törvényben erre vonatkozóan nem találunk rendelkezést. Igaz, hogy a törvény VI. fejezete foglalkozik a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályokkal, azonban a 2. § (1) bekezdésének n) pontja alapján az önkormányzati forrásból nyújtott támogatások nem tartoznak ide (a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya nem terjed ki a pénzvagyonra). Jelenleg melyik jogszabály írja elő a céljellegű támogatások számadási kötelezettségét? Ehhez kapcsolódik még az a kérdésem, hogy az önkormányzatok által alapított nonprofit kft. (TDM szervezet) részére, az önkormányzat által nyújtott működési támogatás (átadott pénzeszköz) felhasználására vonatkozóan milyen elszámolási kötelezettséget kell előírni, és mi alapján? Kötelező-e még az a szabály, hogy az önkormányzat csak olyan szervezetben vehet részt, vagy olyat alapíthat, amelyben többségi befolyással bír?
Részlet a válaszából: […] ...Az Áht. 50. §-a szerint nyilatkoznia kell arendezett munkaügyi kapcsolatokról, szervezet átláthatóságáról, és arról, hogyösszeférhetetlenség nem áll fenn. A nyilatkozat csatolása nélkül a pályázatérvénytelen. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 3.

Vezető köztisztviselő összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok – betéti társaság kültagja

Kérdés: Vezető beosztású köztisztviselő lehet-e betéti társaság személyesen közreműködő kültagja úgy, hogy azért díjazásban nem részesül? A személyes közreműködés a cég eredményessége érdekében történik, tehát az elért eredmény teljes egészében az eredménytartalékba kerül, jövőbeni fejlesztések érdekében. A betéti társaság társasági szerződése a kültag vonatkozásában úgy rendelkezik, hogy a kültag személyes közreműködésre nem köteles, de a lehetőség adott.
Részlet a válaszából: […] ...– legalább ötven százalék. A Kttv. 87. §-ának (3) bekezdés úgyrendelkezik, hogy a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőösszeférhetetlenségére – a 87. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározottakontúlmenően (jelen esetben nem releváns) – egyebekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Érvényesítői és beszámoló aláírására jogosultság

Kérdés: Költségvetési szerv gazdasági vezetője vagyok közgazdasági diplomával, és jelenleg végzem a mérlegképes könyvelői tanfolyamot. Intézményünk rendelkezik főállású belső ellenőrrel. Ha a belső ellenőr rendelkezik mérlegképes könyvelői végzettséggel, és regisztráltatja magát, elláthat-e érvényesítői feladatkört, illetve aláírhat-e beszámolót?
Részlet a válaszából: […] ...érintett gazdasági vezető felsőoktatásban szerzettpénzügyi-számviteli végzettséggel rendelkezik, így ő érvényesítési joggal bíraz összeférhetetlenségi szabályok figyelembevétele mellett. A belső ellenőr nemlehet érvényesítő, mivel a belső ellenőrt más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 13.

Önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlása

Kérdés: Az önkormányzatok igazgatási tevékenysége és a szociális étkeztetés szakfeladaton lévő 1-1 fő közalkalmazott takarítónő kéri 40 év munkaviszonyra tekintettel munkaviszonya megszüntetését (lemondással vagy közös megegyezéssel). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A fenti esetekben a polgármesternek nem kell a képviselő-testület döntését kérni az ügyben, hanem elfogadhatja a lemondást, illetve hozzájárulhat a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséhez? A két álláshelyet be szeretnénk tölteni. E két állás betöltésére pályázatot kell kiírni a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alapján, vagy nem kötelező ez? Ha pályázat kiírása szükséges, akkor erről a képviselő-testület dönt? A kinevezésük a Kjt. 83/A. § (1) bekezdése alapján pedig szintén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik (akkor is, ha nem kell pályázatot kiírni az állás betöltésére)?
Részlet a válaszából: […] ...hogy etörvény alkalmazásában egyéb munkáltatói jogon a kinevezés, vezetői megbízás,felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása,fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével mindenmás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Megbízási szerződés saját dolgozóval

Kérdés: Saját dolgozóval köthető-e megbízási szerződés vagy eseti megbízás nem a főállására vonatkozó munkakörben?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 1992. évi XXII. törvény(Mt.) előírásaira (attól függően, hogy a dolgozó milyen jogviszonyban áll),ideértve az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket is, és– a színlelt szerződések tilalmára.Az államháztartás működési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Közalkalmazott nem megfelelő munkavégzése, magatartásbeli összeférhetetlensége

Kérdés: Közalkalmazott (közoktatási intézmény gazdasági osztályán könyvelő munkakörben foglalkoztatott) kolléganőnk részére folyamatos szakmai hibáiért, pontatlanságáért írásbeli figyelmeztetést adtunk 2009 októberében. Másnap elment betegállományba. Decemberben megszakította, pár nap után kivette éves hátralévő szabadságát, majd 2010 januárjában újra betegállományba ment, mely azóta is tart. Mivel a gazdasági vezetőn (rajtam) kívül ő az egyetlen, aki megfelelő pénzügyi végzettséggel rendelkezik, így nehézkes mind a helyettesítés, mind az érvényesítési feladat megoldása. Szakmai alkalmatlansága már bizonyított, emberileg is összeférhetetlen, így szeretnénk a legrövidebb úton megválni tőle. Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] ...90. § (1)bek.].A szakmai alkalmatlanság oka lehet például valamely szakmaiképesség hiánya, szakmai kötelezettségszegés, magatartásbeliösszeférhetetlenség, önmagában azonban a betegség, keresőképtelenség nem lehetindoka ezen az alapon történő felmentésnek.Fontos, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Jegyzői feladatkör

Kérdés: Kérdésünk a jegyzői feladatkörrel kapcsolatos. A jegyző mely feladatköröket nem láthatja el személyesen? Gondolunk itt elsősorban a gazdálkodással kapcsolatos feladatkörökre: a pénztárt, valamint az adóügyi feladatokat elláthatja-e személyesen a jegyző, vagy erre kötelező külön ügyintézőt megbízni?
Részlet a válaszából: […] ...ellenjegyző. Nincs jogszabályi tiltás arra vonatkozóan, hogy a jegyző nemlehet pénztáros. De előfordulhat olyan eset, amikor fennáll azösszeférhetetlenség ténye attól függően, hogy a jegyző milyen minőségében íralá.Az államháztartás működési rendjéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 1.

Pénztárellenőri és leltárellenőri feladatok ellátása

Kérdés: Egy polgármesteri hivatalban a jegyző vagy egy önállóan gazdálkodó költségvetési intézménynél a gazdasági vezető elláthatja-e a pénztárellenőri, illetve leltárellenőri feladatokat, vagy e tevékenységek ellátása esetén összeférhetetlenség áll fenn a vezetői, irányítói tevékenység vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...arra vonatkozóan, hogy ajegyző, illetve a gazdasági vezető nem lehet pénztárellenőr. De valóbanelőfordulhat olyan eset, amikor fennáll az összeférhetetlenség attól függően,hogy a jegyző vagy a gazdasági vezető milyen minőségében ír alá.Minden költségvetési szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Pénztárellenőr és érvényesítő – egy személyben

Kérdés: Intézményünkben ugyanaz a személy a pénztárellenőr és az érvényesítő. A kérdésünk az lenne, hogy ebben az esetben kialakulhat-e összeférhetetlenség?
Részlet a válaszából: […] ...el.Az államháztartási jogszabályok (Ámr.) akötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés körében számostovábbi összeférhetetlenségi szabályt is előírnak, azonban nem rendelkeznekarról, hogy a pénztárellenőr és az érvényesítő ne lehetne ugyanaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.
1
4
5
6