Önkormányzati támogatás

Kérdés: A helyi önkormányzat által a helyi nemzetiségi önkormányzat számára nyújtott támogatásról kell-e megállapodást kötnünk? Hogyan járjunk el a szabadon felhasználható támogatás tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségeket,d) a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Érvényesítés

Kérdés: Egy önkormányzatnál a pénztáros érvényesítőként aláírhatja-e az általa kifizetett számla pénztárbizonylatát? Ha szakmailag képesítése megfelel az érvényesítés szabályainak, melyik törvény szabályozza az összeférhetetlenséget? Kérjük válaszukban térjenek ki a pénztárbizonylatok érvényesítésének szabályos menetére (kinek, mikor), az aláírók közül ki, kivel összeférhetetlen, mely jogszabály szabályozza? Hány fő kell egy számla szabályos kifizetéséhez, és mennyi idő szükséges ehhez?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) adja meg a kérdésükre a választ, az utalványozás, kifizetés feltételeit és az összeférhetetlenség eseteit.Az érvényesítési feladatok a kifizetéshez, azaz a teljesítéshez kapcsolódó feladatokat jelentenek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 10.

Belső ellenőrzéssel kapcsolatos összeférhetetlenség

Kérdés: Önkormányzatunk működtetője a helyi általános iskolának, a fenntartói feladatokat a KLIK látja el. Az intézményben a takarítók és a karbantartó munkáját az iskola volt gazdasági vezetője szervezi és irányítja. Mindegyikük az önkormányzat alkalmazottja. Mivel a volt gazdasági vezető munka­idejét ez a munka nem fedi le, ezért felvetődött annak a lehetősége, hogy 4 órás kinevezéssel továbbra is az intézményüzemeltetési feladatokat látná el, és 4 órás kinevezéssel az önkormányzat belső ellenőre lenne, mivel a szakmai követelményeknek (szakmai gyakorlat és végzettség) megfelel. Ez az elképzelés nem sérti-e a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 19. §-ának (2) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] Az idézett 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 18., 19. §-ai rögzítik a belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet függetlenségét garantáló előírásokat. A belső ellen­őrnek tevékenysége során függetlennek, külső befolyástól mentesnek, pártatlannak és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Európai uniós pályázatok kötelezettségvállalása, pénzügyi ellenjegyzése

Kérdés: Tekintettel a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 1. §-a (2) bekezdésének előírásaira, európai uniós támogatás esetében a helyi önkormányzat által (konzorciumi tagként) kötött támogatási szerződés aláírása Ávr. szerinti kötelezettségvállalásnak minősül-e? Kinek kell kötelezettségvállalóként és ellenjegyzőként aláírnia? Szükséges-e pénzügyi ellenjegyzés?
Részlet a válaszából: […] ...sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. A pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személyek körét, a pénzügyi ellenjegyző feladatait, összeférhetetlenségének eseteit, képesítési követelményeit az Ávr. határozza meg.A pénzügyi ellenjegyzést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Szakmai teljesítés igazolása

Kérdés: Szakmai teljesítés igazolására az önkormányzatnál, polgármesteri hivatalnál, mindössze 6 fős költségvetési szervnél, nemzetiségi önkormányzatnál kit lehet, illetve érdemes kijelölni? Itt is a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy jelölhető ki? A szerv vezetője jogosult megbízni ezzel a feladattal ezeket a személyeket? Lehet-e ugyanaz a személy egyazon gazdasági esemény tekintetében szakmai teljesítésigazoló és utalványozó is?
Részlet a válaszából: […] ...nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a szakmai teljesítést igazoló és az utalványozó ugyanazon személy lehessen, nem áll fenn összeférhetetlenség.A szakmai teljesítés igazolására az írásbeli megbízást a kötelezettségvállaló jogosult megadni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 11.

További jogviszony – határozott vagy határozatlan idejű

Kérdés: Egyik kollégánknak van egy teljes munkaidős határozott idejű kinevezése (kutatói ösztöndíj). Mi részmunkaidőben, további jogviszonyban foglalkoztatjuk. Határozott idejű főállás mellett lehet-e a további jogviszony határozatlan idejű? A bérszámfejtést nálunk a MÁK végzi, és az ő programjuk nem biztosít erre lehetőséget.
Részlet a válaszából: […] ...nem kizárt (amennyiben összeférhetetlenség nemáll fent), hogy egy határozott idejű, teljes munkaidős jogviszony mellettvalaki egy másik határozatlan idejű, részmunkaidős jogviszonyt létesítsen. Ajogviszonyokat e szempontból külön-külön kell elbírálni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.

Önkormányzat által nyújtott támogatás

Kérdés: Az önkormányzatok által nyújtott támogatások elszámolási kötelezettségéről szeretnék kérdezni. 2012. január 1-jétől nem hatályos az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény. Ennek a törvénynek a 13/A. §-ának (2) bekezdése szabályozta többek között azt is, hogy az önkormányzati forrásból nyújtott céljellegű támogatások felhasználására vonatkozóan számadási kötelezettséget kellett előírni. A 2012. január 1-jétől hatályos, 2011. évi CXCV. törvényben erre vonatkozóan nem találunk rendelkezést. Igaz, hogy a törvény VI. fejezete foglalkozik a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályokkal, azonban a 2. § (1) bekezdésének n) pontja alapján az önkormányzati forrásból nyújtott támogatások nem tartoznak ide (a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya nem terjed ki a pénzvagyonra). Jelenleg melyik jogszabály írja elő a céljellegű támogatások számadási kötelezettségét? Ehhez kapcsolódik még az a kérdésem, hogy az önkormányzatok által alapított nonprofit kft. (TDM szervezet) részére, az önkormányzat által nyújtott működési támogatás (átadott pénzeszköz) felhasználására vonatkozóan milyen elszámolási kötelezettséget kell előírni, és mi alapján? Kötelező-e még az a szabály, hogy az önkormányzat csak olyan szervezetben vehet részt, vagy olyat alapíthat, amelyben többségi befolyással bír?
Részlet a válaszából: […] ...Az Áht. 50. §-a szerint nyilatkoznia kell arendezett munkaügyi kapcsolatokról, szervezet átláthatóságáról, és arról, hogyösszeférhetetlenség nem áll fenn. A nyilatkozat csatolása nélkül a pályázatérvénytelen. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 3.

Vezető köztisztviselő összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok – betéti társaság kültagja

Kérdés: Vezető beosztású köztisztviselő lehet-e betéti társaság személyesen közreműködő kültagja úgy, hogy azért díjazásban nem részesül? A személyes közreműködés a cég eredményessége érdekében történik, tehát az elért eredmény teljes egészében az eredménytartalékba kerül, jövőbeni fejlesztések érdekében. A betéti társaság társasági szerződése a kültag vonatkozásában úgy rendelkezik, hogy a kültag személyes közreműködésre nem köteles, de a lehetőség adott.
Részlet a válaszából: […] ...– legalább ötven százalék. A Kttv. 87. §-ának (3) bekezdés úgyrendelkezik, hogy a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőösszeférhetetlenségére – a 87. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározottakontúlmenően (jelen esetben nem releváns) – egyebekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Érvényesítői és beszámoló aláírására jogosultság

Kérdés: Költségvetési szerv gazdasági vezetője vagyok közgazdasági diplomával, és jelenleg végzem a mérlegképes könyvelői tanfolyamot. Intézményünk rendelkezik főállású belső ellenőrrel. Ha a belső ellenőr rendelkezik mérlegképes könyvelői végzettséggel, és regisztráltatja magát, elláthat-e érvényesítői feladatkört, illetve aláírhat-e beszámolót?
Részlet a válaszából: […] ...érintett gazdasági vezető felsőoktatásban szerzettpénzügyi-számviteli végzettséggel rendelkezik, így ő érvényesítési joggal bíraz összeférhetetlenségi szabályok figyelembevétele mellett. A belső ellenőr nemlehet érvényesítő, mivel a belső ellenőrt más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 13.

Önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlása

Kérdés: Az önkormányzatok igazgatási tevékenysége és a szociális étkeztetés szakfeladaton lévő 1-1 fő közalkalmazott takarítónő kéri 40 év munkaviszonyra tekintettel munkaviszonya megszüntetését (lemondással vagy közös megegyezéssel). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A fenti esetekben a polgármesternek nem kell a képviselő-testület döntését kérni az ügyben, hanem elfogadhatja a lemondást, illetve hozzájárulhat a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséhez? A két álláshelyet be szeretnénk tölteni. E két állás betöltésére pályázatot kell kiírni a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alapján, vagy nem kötelező ez? Ha pályázat kiírása szükséges, akkor erről a képviselő-testület dönt? A kinevezésük a Kjt. 83/A. § (1) bekezdése alapján pedig szintén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik (akkor is, ha nem kell pályázatot kiírni az állás betöltésére)?
Részlet a válaszából: […] ...hogy etörvény alkalmazásában egyéb munkáltatói jogon a kinevezés, vezetői megbízás,felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása,fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével mindenmás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.
1
4
5
6
7