77 talált állásfoglalás az összeférhetetlenség kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunknál az alábbi gazdálkodási ügyekkel foglalkozó munkatársak dolgoznak a következő végzettséggel:
"A" dolgozó pénztáros, regisztrált mérlegképes könyvelő vállalkozói szakon.
"B" dolgozó banki ügyek intézése, illetve pénztár­ellenőr, képesített könyvelő középfokú iskolai végzettséggel.
"C" dolgozó könyvelési feladatok végzése, képesített könyvelő középfokú végzettséggel és emelt szintű gazdaságinformatikus képesítéssel.
"D" dolgozó könyvelési, havi adatszolgáltatási feladatok, illetve helyettes pénztáros vállalkozói és államháztartási mérlegképes könyvelői végzettséggel, regisztráció nélkül.
Melyik dolgozó írhatja alá a pénztári és banki ki­adásokat, bevételeket érvényesítőként, pénzügyi ellenjegyzőként? Hogy alakul az aláírási jogosultság akkor, ha a pénztáros szabadsága miatt a pénztárosi teendőket a helyettes látja el?

Kérdés: Amennyiben a jegyző rendelkezik pénzügyi végzettséggel és mérlegképes regisztrációval, az önkormányzatnál és az intézményeknél – hivatal kivételével – lehet-e pénzügyi ellenjegyző?

Kérdés: A helyi önkormányzat által a helyi nemzetiségi önkormányzat számára nyújtott támogatásról kell-e megállapodást kötnünk? Hogyan járjunk el a szabadon felhasználható támogatás tekintetében?

Kérdés: Egy önkormányzatnál a pénztáros érvényesítőként aláírhatja-e az általa kifizetett számla pénztárbizonylatát? Ha szakmailag képesítése megfelel az érvényesítés szabályainak, melyik törvény szabályozza az összeférhetetlenséget? Kérjük válaszukban térjenek ki a pénztárbizonylatok érvényesítésének szabályos menetére (kinek, mikor), az aláírók közül ki, kivel összeférhetetlen, mely jogszabály szabályozza? Hány fő kell egy számla szabályos kifizetéséhez, és mennyi idő szükséges ehhez?

Kérdés: Önkormányzatunk működtetője a helyi általános iskolának, a fenntartói feladatokat a KLIK látja el. Az intézményben a takarítók és a karbantartó munkáját az iskola volt gazdasági vezetője szervezi és irányítja. Mindegyikük az önkormányzat alkalmazottja. Mivel a volt gazdasági vezető munka­idejét ez a munka nem fedi le, ezért felvetődött annak a lehetősége, hogy 4 órás kinevezéssel továbbra is az intézményüzemeltetési feladatokat látná el, és 4 órás kinevezéssel az önkormányzat belső ellenőre lenne, mivel a szakmai követelményeknek (szakmai gyakorlat és végzettség) megfelel. Ez az elképzelés nem sérti-e a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 19. §-ának (2) bekezdését?

Kérdés: Tekintettel a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 1. §-a (2) bekezdésének előírásaira, európai uniós támogatás esetében a helyi önkormányzat által (konzorciumi tagként) kötött támogatási szerződés aláírása Ávr. szerinti kötelezettségvállalásnak minősül-e? Kinek kell kötelezettségvállalóként és ellenjegyzőként aláírnia? Szükséges-e pénzügyi ellenjegyzés?

Kérdés: Szakmai teljesítés igazolására az önkormányzatnál, polgármesteri hivatalnál, mindössze 6 fős költségvetési szervnél, nemzetiségi önkormányzatnál kit lehet, illetve érdemes kijelölni? Itt is a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy jelölhető ki? A szerv vezetője jogosult megbízni ezzel a feladattal ezeket a személyeket? Lehet-e ugyanaz a személy egyazon gazdasági esemény tekintetében szakmai teljesítésigazoló és utalványozó is?

Kérdés: Egyik kollégánknak van egy teljes munkaidős határozott idejű kinevezése (kutatói ösztöndíj). Mi részmunkaidőben, további jogviszonyban foglalkoztatjuk. Határozott idejű főállás mellett lehet-e a további jogviszony határozatlan idejű? A bérszámfejtést nálunk a MÁK végzi, és az ő programjuk nem biztosít erre lehetőséget.

Kérdés: Az önkormányzatok által nyújtott támogatások elszámolási kötelezettségéről szeretnék kérdezni. 2012. január 1-jétől nem hatályos az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény. Ennek a törvénynek a 13/A. §-ának (2) bekezdése szabályozta többek között azt is, hogy az önkormányzati forrásból nyújtott céljellegű támogatások felhasználására vonatkozóan számadási kötelezettséget kellett előírni. A 2012. január 1-jétől hatályos, 2011. évi CXCV. törvényben erre vonatkozóan nem találunk rendelkezést. Igaz, hogy a törvény VI. fejezete foglalkozik a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályokkal, azonban a 2. § (1) bekezdésének n) pontja alapján az önkormányzati forrásból nyújtott támogatások nem tartoznak ide (a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya nem terjed ki a pénzvagyonra). Jelenleg melyik jogszabály írja elő a céljellegű támogatások számadási kötelezettségét? Ehhez kapcsolódik még az a kérdésem, hogy az önkormányzatok által alapított nonprofit kft. (TDM szervezet) részére, az önkormányzat által nyújtott működési támogatás (átadott pénzeszköz) felhasználására vonatkozóan milyen elszámolási kötelezettséget kell előírni, és mi alapján? Kötelező-e még az a szabály, hogy az önkormányzat csak olyan szervezetben vehet részt, vagy olyat alapíthat, amelyben többségi befolyással bír?

Kérdés: Vezető beosztású köztisztviselő lehet-e betéti társaság személyesen közreműködő kültagja úgy, hogy azért díjazásban nem részesül? A személyes közreműködés a cég eredményessége érdekében történik, tehát az elért eredmény teljes egészében az eredménytartalékba kerül, jövőbeni fejlesztések érdekében. A betéti társaság társasági szerződése a kültag vonatkozásában úgy rendelkezik, hogy a kültag személyes közreműködésre nem köteles, de a lehetőség adott.