77 talált állásfoglalás az összeférhetetlenség kifejezésre

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal kirendeltségén hatósági ügyintéző munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő, valamint szintén a kirendeltségen aljegyző munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő házastársak. Fennáll-e közöttük összeférhetetlenség? Amennyiben igen, hogyan lehet azt feloldani?

Kérdés: Az önkormányzat esetében kötelezettségvállalásra és utalványozásra a polgármester – összeférhetetlenség és akadályoztatása esetére – a közös hivatal jegyzőjét hatalmazta fel írásban. Ehhez szabályszerűségi ellenőrzés keretében képviselő-testületi döntést is kértek, hivatkozva az Ávr. 52. §-ának (6a) bekezdésében foglaltakra. A hivatkozott jogszabályra figyelemmel a képviselő-testület egyedi határozatot hozott szintén a jegyző kijelöléséről. Helyes az önkormányzat gyakorlata, hogy a polgármester is a jegyzőt hatalmazta fel, és a képviselő-testület is a jegyzőt jelölte ki? A jegyzőn kívül más nincs felhatalmazva a településen kötelezettségvállalásra és utalványozásra.

Kérdés: Önkormányzatunk gesztora annak a szociális társulásnak, amely fenntartja a szociális intézményt mint költségvetési szervet. A társulás munkaszervezeti feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el. A szociális intézmény tekintetében felmerült az az igény, hogy az intézmény vezetője kizárólag a személyi juttatások és a járulék előirányzata felett rendelkezzen. Az egyéb előirányzatok tekintetében az államháztartási törvény rendelkezéseit figyelembe véve ez esetben kihez telepíthető az előirányzat felett történő rendelkezés?

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában álló napközi otthonos óvoda és bölcsőde igazgatói álláspályázatára a kiírás szerinti feltételeknek megfelelne egy pályázó (jelenleg is az intézmény alkalmazottja), azonban jelenleg a pályázó és a pályázó közeli hozzátartozója (lánya) is az intézmény alkalmazásában álló óvodapedagógus. Fennáll-e összeférhetetlenség, ha a pályázó pályázata pozitív elbírálását követően igazgatóként látná el a feladatait úgy, hogy a közeli hozzátartozója (lánya) továbbra is az intézmény alkalmazásában állna óvodapedagógusként, és ezzel a munkáltatói jogokat a pályázó gyakorolná felette? Amennyiben fennáll az összeférhetetlenség, hogyan lehet ezt feloldani annak érdekében, hogy mindegyik munkavállaló az intézmény alkalmazásában maradhasson, a pályázó intézményvezetőként, a lánya pedig óvodapedagógusként?

Kérdés: A település roma önkormányzati képviselője tiszteletdíjat kap a képviselői munkájáért, ugyanakkor a helyi önkormányzatnál közfoglalkoztatási jogviszonyban van. A közfoglalkoztatási jogviszony mellett felvett tiszteletdíj megfelel a jogszabályoknak? Szintén önkormányzati közfoglalkoztatott munkavállalók hétvégén besegítenek a szociális étkeztetési feladatokba, és ezért az Szja-tv. 1. sz. mellékletében nevesített szociális gondozói díjat kapnak. Mértéke éves szinten nem haladja meg az adómentes 180.000 forintos értékhatárt. A közfoglalkoztatási jogviszony mellett felvett szociális gondozói díj megfelel a jogszabályoknak?

Kérdés: Család- és gyermekjóléti szolgálatunknál hamarosan intézményvezető-váltás lesz. Abban az esetben, ha az új intézményvezető nem szeretne együtt dolgozni a házi segítségnyújtás szakmai egység vezetőjével, mik a lehetőségei, és miként élhet ezen lehetőséggel? Kötelező másik beosztást felajánlani részére? Miután diplomával rendelkezik, intézményünkben főiskolai végzettséghez kötött beosztás a mostanin kívül csak családsegítőként lenne, de egyrészt nincs erre vonatkozóan szakmai tapasztalata, illetve viselkedési problémái miatt abban a beosztásában sem lenne jó, ha a szolgálatnál maradna. Ebben az esetben jár neki végkielégítés? Ha igen, akkor miként kell kiszámolni az adott összeget? Adott szakmai egységvezető 20 éve van a szolgálatnál, szakmailag nincs kifogás a munkájára, de a hangulatingadozásai miatt nehéz vele együtt dolgozni. Számtalanszor előfordul, hogy kritikán aluli megnyilvánulásai vannak kollégái-val szemben, amivel rendszeresen feszültséget okoz.

Kérdés: Önkormányzati fenntartású szociális intézményünk duális képzőhelyként működik. Az intézmény vezetője köthet-e megbízási szerződést az általa vezetett intézménnyel óraadói tevékenységre, elméleti és gyakorlati órák megtartására? A vezetői megbízása kapcsán intézményvezetőként a duális képzés szervezése, ellenőrzése, pénzügyi felügyelete a munkakörébe tartozik. Az óraadói oktatói tevékenység emellett megbízási szerződés keretében ellátható-e, ebben az esetben ki a megbízó, ki írja alá a szerződést?

Kérdés: Polgármesterünk a tisztségét önkormányzatunknál társadalmi megbízatásban látja el. Főállású jogviszonyában – vállalkozási szférában – 2025 augusztusától felmentési idejét tölti, a munkavégzés alól teljes egészében mentesítették. A felmentési idejének lejárta – egyben a főállású munkaviszonyának a vége – 2026. április 15. Polgármester úr 2026. január 1-jétől – természetesen a képviselő-testület döntése alapján – főállású polgármesterként kívánja betölteni ezt a tisztséget. A főállású polgármesteri jogviszony betöltésének van-e valamiféle munkajogi akadálya, vagyis a két jogviszony párhuzamosan fenntartható-e (2026. január 1-jétől 2026. április 15-ig)? Tudomásunk van egy Pécsi Törvényszék által kiadott döntésről, 102.K.700.577/2023/16/I számon. Ezt a törvényszéki döntést figyelembe kell-e vennünk a mi esetünkben? Településünk 3000 főnél kisebb lakosságszámú település.

Kérdés: Főállású munkaviszonyban alkalmazott önkormányzati dolgozó kinevezhető-e ugyanazon önkormányzati gazdasági társaság ügyvezetőjének?

Kérdés: Önkormányzati képviselő olyan szervezet – egyesület – elnöki tisztségét tölti be, mely önkormányzati támogatásban is részesül. A Knyt. a hatályra, valamint a 2. §-ban foglalt értelmező rendelkezések ismeretében is az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
„6. § (1) Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban
a) aki a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó,
e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)–c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület, az egyházi jogi személy vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja.”
„8. § (1) Ha a pályázó
e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, amelyben az a)–c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője vagy az egyesület ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, köteles kezdeményezni e körülménynek a honlapon történő közzétételét a pályázat benyújtásával egyidejűleg.”
Az az egyesület, amelynek képviselője (elnöke) az önkormányzati képviselő, teljesen kizárt-e az önkormányzati támogatásból? Vagy nem kizáró ok, ha a támogatási kérelem benyújtását megelőzően vagy az elbírálást megelőzően megjelölt határidőben ezen körülmény közzétételét kezdeményezi a megjelölt honlapon?