Kórházi alapítvány tevékenységének minősítése

Kérdés: Kórház által létesített alapítvány alaptevékenysége (célja) az alapító okirat szerint a kórház betegellátási színvonalának emelése, eszközbeszerzések, készletbeszerzések, képzések formájában. Az alapítvány az általa alapcélra beszerzett eszközöket a kórház részére bérbe adja önköltségi áron, nyereség realizálása nélkül, határozott időre, amelynek lejártával az eszközt az alapítvány a kórház részére ingyenes használatba adja. Az alapítvány a befolyt bérleti díjat újabb alapcél szerinti orvostechnológiai fejlesztésre (pl. eszközbeszerzés) használja fel. Az alapítvány alapcél szerinti tevékenységének minősül-e az alapító okiratban foglalt alapcélra beszerzett eszközök hasznosítása, bérbeadása a kórház számára, vagy az gazdasági-vállalkozási tevékenységnek tekintendő? [A 2011. évi CLXXV. törvény (Civil-tv.) 2. § 11. b) pontja alapján véleményünk szerint alapcél szerinti tevékenységnek minősül, nem meríti ki a gazdasági-vállalkozási tevékenység fogalmát.]
Részlet a válaszából: […] ...(ajándék) elfogadását,b) a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (ideértve a közhasznú tevékenységet is),c) a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését,d) az ingatlan megszerzését,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Valutapénztár árfolyam-különbözete

Kérdés: Önkormányzatunk mérlegének 3229 - Valutapénztár árfolyam-különbözete során nem jelentős összegű, tartozik jellegű egyenleg van, mely egy 2018-as gazdasági eseményből származik. A 2022. évet megelőző években további forgalom nem jelenik meg a számlán. A tárgyévben milyen könyveléstechnikai lehetőség van az árfolyam--különbözetet kivezetni a könyvekből?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 60. §-ának (3) bekezdése szerint összevontan kell elszámolni azzal az eltéréssel, hogy a lekötött bankbetétek, az egyéb pénzeszközök, valamint az egyéb eszközök, a kötelezettségek és a passzív időbeli elhatárolások esetén külön-külön ki kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Közös használatú ingatlanon termelt napelemes villamos energia elszámolása

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. A vagyonkezelésünkben lévő egyik ingatlanon napelemes rendszer került beüzemelésre. Az ingatlan egyik részét egy másik költségvetési szerv használja. Eddig, a vagyonkezelési megállapodás alapján, az erre az épületrészre eső villamos energia díját a felszerelt almérőn mért fogyasztással arányosan továbbszámláztuk. Jelenleg az almérőn mért fogyasztást a rendszerhez felszerelt "ad-vesz mérő" által mutatott, a hálózatból vételezett energia mennyiségéhez arányosítjuk. Azonban egyes hónapokban az almérőn mért fogyasztás nagyobb, mint a hálózatból vételezett energia mennyisége. Ennek feltehetően az az oka, hogy az almérő olyan fogyasztást is megmér, ami a napelemekkel van fedezve. Ilyenkor a villamosenergia-számla teljes összege továbbszámlázásra kerül, de nem több. Azaz nem számlázunk több energiát, mint amennyit vettünk. Így az almérőn mért, napelemekkel fedezett rész sem kerül kiszámlázásra, abból a másik költségvetési szerv ingyen részesül. Ha a kiszámított összes, a napelemekből és a hálózatból együttesen elfogyasztott energiához arányosítanánk az almérőn mért fogyasztást, akkor azonban minden esetben előfordulna, hogy a másik költségvetési szerv a napelemmel fedezett energiából ingyen részesül. A villamos energiáról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete alapján szabályos-e, hogy a fenti esetekben a hálózatba történő visszatáplálás helyett a másik költségvetési szerv részére "ingyenes" átadás történik? A villamos energia költségének megosztása során hogyan járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] ...66/A. §-ának (7) bekezdése szerint a továbbadó felhasználó által kiállított számlában külön feltüntetett 147. § szerinti pénzeszközök nem minősülnek a továbbadó felhasználó bevételének, azokat köteles egyéb pénzeszközeitől és egymástól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Önkormányzati beruházáshoz kapcsolódó közérdekű kötelezettségvállalás

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kíván kötni egy társasággal, amely megújuló energiaforrást hasznosító fotovoltaikus kiserőművet létesít a település külterületén, több helyrajzi számot érintően, melyek magántulajdonban vannak. A beruházás érint még két utat, melyből az egyik önkormányzati tulajdonban van, amit ki kell szélesíteni és fel kell újítani. A szélesítés érint szomszédos földrészletet is, amely magántulajdonban van. A beruházás megvalósítása előfeltételeinek teljesítése érdekében a társaság vállalja, hogy az önkormányzat részére a földrészlet - telekalakítással vegyes - adásvétel útján történő megszerzéséhez szükséges forrást, azaz a vételárat (ügyvédi letétbe helyezéssel [teljesítési letét], vagy közvetlenül a tulajdonosnak történő teljesítéssel) és a járulékos költségek (jogi szolgáltatás, értékbecslés stb. díja, eljárási díjak, illetékek) fedezetét köz-érdekű kötelezettségvállalásként biztosítja. Az önkormányzat az utat a beruházás megvalósítása után térítésmentesen átveszi. Az önkormányzat fogadhat-e közérdekű kötelezettségvállalásként ilyen összeget, illetve mi a könyvelése ennek?
Részlet a válaszából: […] ...által fizetett közérdekű kötelezettségvállalást a társasággal kötött szerződés szerint a B65. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök, illetve a B75. Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök a rovaton kell elszámolni. Az önkormányzat a nevére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Hitelezői igénybejelentés nyilvántartása

Kérdés: Intézményünk (költségvetési szerv) számlavezetője a jelenleg végelszámolás alatt álló Sberbank volt. Sajnos minket nem érint az OBA-kártalanítás, ezért a végelszámoló felé benyújtottuk a hitelezői igénybejelentésünket. Miként kell nyilvántartani és lekönyvelni a bankban zárolt összeget?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton kell elszámolni a más rovaton nem szerepeltethető dologi jellegű kiadásokat, így a pénzeszközök veszteségként történő leírását is.Az Áhsz. 20. §-ának (7) bekezdése alapján a mérlegben a pénzeszközöket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Segítségnyújtás az ukrán háborús zónából menekülőknek

Kérdés: Önkormányzatok, illetve különböző vállalkozások nem segélyszervezeteken vagy közhasznú tevékenységet ellátó szervezeteken keresztül, hanem közvetlenül nyújtanak segítséget (szállás, melegétkezés, élelmiszer, ruhaneműk, készpénz) az ukrán háborús zónából menekülő magánszemélyeknek. A magánszemélyek részére közvetlenül átadott termékek, illetve nyújtott szolgáltatások, továbbá a készpénz juttatása után keletkezik-e az önkormányzatoknak, vállalkozásoknak jövedelemadó- és egyéb közteherfizetési kötelezettségük?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtanak segítséget az ukrán háborús zónából menekülő magánszemélyeknek, akkor az ezen magánszemélyek részére átadott pénzeszközök, termékek, illetve nyújtott szolgáltatások értéke a juttató vállalkozásoknál egyéb ráfordításként számolandó el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Pénzadomány elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési intézménye a saját bankszámlájára pénzadományt gyűjt az ukrajnai testvérvárosunknak. Az összegyűjtött pénzadomány átutalásra kerül az önkormányzat számlájára, melyből tartós élelmiszert, tisztálkodási szereket stb. vásárolunk, melyeket gépkocsival szállítunk a testvérvárosba. A pénzeszközt a költségvetési szerv költségvetésén át kell-e vezetni? Az önkormányzathoz átutalt összeget milyen jogcímen (átvett pénzeszköz) bevételezzük, és az összegen vásárolt termékek kiadása milyen COFOG-on és jogcímen kerülhet elszámolásra? Jó-e az az elgondolás, hogy a költségvetési szerv költségvetésén nem futtatjuk át, csak mint közreműködő szervezet van jelen az adománygyűjtésben, és 3672-es főkönyvi számlán gyűjti, illetve utalja tovább az önkormányzat részére a pénzeszközt?
Az önkormányzat államháztartáson kívülről átvett pénzeszközként szerepelteti a kapott adományt. A vásárolt termékeket áruként nyilvántartásba kell-e vennünk, vagy mi a helyes elszámolása az adományozásnak?
Részlet a válaszából: […] ...beérkezését és továbbítását az önkormányzat részére. Az önkormányzat a támogatást a B65. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök rovaton szerepelteti. A vásárolt élelmiszereket, tisztálkodószereket a K312. Üzemeltetési anyagok rovaton kell elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Önkormányzati telek értékesítése

Kérdés: Az önkormányzatunk egy, a tulajdonában lévő telket értékesített. A vételár egy részét vissza nem térítendő támogatásként adta az önkormányzat, melyet 20 év letelepedési feltételhez kötött. A szerződés értelmében, amennyiben 20 éven belül a vevő kijelentkezne az állandó lakcíméről vagy elidegeníti, akkor a támogatási összeg visszatérítendővé válik, valamint a jegybanki alapkamat 2-szeres szorzatával növelt kamatot kell fizetni rá. A vevő jelezte, hogy értékesíteni szeretné az ingatlant a 20 év letelte előtt. A képviselő-testület határozatban állapította meg a visszafizetendő összeget a szerződés értelmében. Mely kormányzati funkcióra és mely rovatra kell könyvelni a visszafizetett támogatásrészt, amennyiben az áfás, és hová kell könyvelni a kamatot?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartásba vételére rendelt rovaton kell nyilvántartásba venni.Az Áhsz. 15. melléklete szerint a B65. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök rovaton kell elszámolni, egyebek között az államháztartáson kívüli szervezetek, személyek számára működési célból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Támogatási előleg

Kérdés: Az uniós támogatás megelőlegezését és annak visszafizetését hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...történő elszámolásával (kiadási teljesítés) egyidejűleg és azonos értékben történhet, pénzforgalom nélküli tételként. A pénzeszközök kivezetését mindig a 36791. Nemzetközi támogatási programok pénzeszközei könyvviteli számlával szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Bérbe adott ingatlan felújítása

Kérdés: Tankerület az alapítvány ingatlanját ingyenesen szeretné használni 15 évig. Az ilyen módon használatba vett ingatlanon 200 millió forintos felújítást hajtana végre. A szerződő feleknek egymással szemben kell-e számlát kibocsátaniuk, illetve szükséges-e a pénzügyi teljesítés? Ebben az esetben a tankerületnek idegen ingatlanon végzett beruházásként kell a felújítást kezelnie? Az ügylettel kapcsolatos aggály az, hogy a megállapodás valódi tartalma szerint ingatlanbérletnek minősül, mivel a tankerület nem kíván bérleti díjat fizetni, annak fejében újítaná fel az ingatlant. Ebben az esetben az alapítvány köteles számlát kibocsátani az ingatlanhasznosításról, a tankerületnek pedig az általa végzett felújítást kell kiszámláznia az alapítvány felé. A számlák egymással szemben beszámításra kerülhetnek. Az alapítvány elszámolja a bérleti díjból származó bevételét, és a felújítások számlázott értékét pedig beruházásként könyvelné. A tankerület a bérleti díjat dologi kiadásként számolja el, az idegen ingatlanon végzett beruházás továbbhárított összegét bevételként. Az idegen ingatlanon végzett beruházást hogyan vezeti ki a könyveiből a tankerület?
Részlet a válaszából: […] ...Áhsz. 44. §-a (2) bekezdésének i) pontja szerint a teljesítések nyilvántartási számláin - a pénzügyi számvitelben a pénzeszközök változását eredményező gazdasági eseményeken kívül - teljesítésként kell nyilvántartásba venni i) az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.
1
2
3
13