Pénzeszközök átvezetései közötti pénzforgalommal kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Az év utolsó munkanapján a pénztárból csekken feladtuk az intézmény számlájára a pénzkészletet, a befizetést azonban csak januárban írták jóvá a bankszámlán. Így viszont egyenlege maradt a 361. számlának, aminek a mérlegben nem lehetne. Hol mutathatjuk ki ezt az összeget?
Részlet a válaszából: […] ...Áhsz. 48. §-ának (7) bekezdése alapján a pénzeszközök átvezetései közötti pénzforgalommal kapcsolatos elszámolásokat a mérlegkészítés időpontjáig rendezni szükséges a pénzeszközök könyvviteli számláival szemben, így ezen a jogcímen a mérlegben nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Előlegfizetés szabályai

Kérdés: Központi költségvetési szervként működő intézmény milyen gazdasági események kapcsán fizethet ki előleget, különös tekintettel az évi végi maradványelszámolási szabályokra? A szakmai programok szervezése kapcsán az intézményben jellemzően az alábbi belföldi és közösségi beszerzések esetében merül fel az előrefizetés igénye:
- bérleti díjak,
- szállás- és utazási költségek,
- regisztrációs díjak,
- szervezési feladatok,
- eszköz- és készletbeszerzések.
Jogszerűen járunk-e el ezekben az esetekben az előlegszámlák befogadásával? Kapott előlegek: Intézményünk által szervezett tanfolyamok kapcsán a hallgatók az online jelentkezéssel egy időben jelentkezési díjat fizetnek, melyről a számla (nem előlegszámla) a jóváírást követően kerül kiállításra. Ez így megfelelő? Ha az adott esetben előlegszámla kiállítása szükséges, akkor van-e arra lehetőség - mivel a hallgató a teljes összeget kifizeti -, hogy a kiállított számla egyben előleg- és végszámlának is minősüljön?
Részlet a válaszából: […] ...általános forgalmi adó összegét.Az Áht. 4/A. §-ának (5) bekezdése szerint pedig nem lehet bevételként és kiadásként elszámolni a pénzeszközök olyan változásának hatását, amelyek előlegként nem jelentik azok végleges felhasználását, az azonosításhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Forgatási célú állampapírok felszabadulását követően újabb kincstárjegyek vásárlása

Kérdés: Önkormányzatunk az átmenetileg szabad pénzeszközeit forgatási célú állampapírok vásárlása által hasznosítja, majd a futamidő végén felszabaduló pénzeszközöket - ismétlődő jelleggel - újabb kincstárjegyek vásárlására fordítja. Az éven belüli, ismétlődő tranzakciók folytán azonban ugyanazon pénzeszköz újbóli befektetésének a 38/2013. NGM rendelet szerinti bruttó módon történő nyilvántartásba vétele - hasonlóan a lekötött bankbetétek korábbi elszámolási gyakorlatához - halmozódásokat eredményez az önkormányzat költségvetési rendeletében mind előirányzatok, mind pedig a kötelezettségvállalások és követelések vonatkozásában. A hatályos jogforrások alapján szabályos-e a jelenlegi gyakorlat? Szükséges év végén a tranzakciók és elszámolások nettósítása az állampapírok nyitó és záró állományának figyelembevételével? A könyvviteli zárlat során esetlegesen szükségessé váló könyvelési tételeket legyenek szívesek bemutatni.
Részlet a válaszából: […] Ismert, hogy ha a forgatási célú állampapírok felszabadulását követően újabb kincstárjegyeket vásárolnak, akkor az éven belüli, ismétlődő tranzakciók folytán ugyanazon pénzeszköz újbóli befektetésének a 38/2013. NGM rendelet szerinti bruttó módon történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.