Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott pénzeszközök tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Pénzeszközök átvezetései közötti pénzforgalommal kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Az év utolsó munkanapján a pénztárból csekken feladtuk az intézmény számlájára a pénzkészletet, a befizetést azonban csak januárban írták jóvá a bankszámlán. Így viszont egyenlege maradt a 361. számlának, aminek a mérlegben nem lehetne. Hol mutathatjuk ki ezt az összeget?
Részlet a válaszból: […]könyvviteli számláival szemben, így ezen a jogcímen a mérlegben nem mutatható ki tétel. Ennek megfelelően ebben az esetben úgy kell eljárni, mintha megérkezett volna a mérleg fordulónapjáig a fizetési számlára a befizetés. Mivel a csekken feladott pénzösszegből származó jóváírás a bankszámlán csak januárban realizálódott, ezért javasoljuk, hogy az éves költségvetési beszámolót alátámasztó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5410
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Előlegfizetés szabályai

Kérdés: Központi költségvetési szervként működő intézmény milyen gazdasági események kapcsán fizethet ki előleget, különös tekintettel az évi végi maradványelszámolási szabályokra? A szakmai programok szervezése kapcsán az intézményben jellemzően az alábbi belföldi és közösségi beszerzések esetében merül fel az előrefizetés igénye:
- bérleti díjak,
- szállás- és utazási költségek,
- regisztrációs díjak,
- szervezési feladatok,
- eszköz- és készletbeszerzések.
Jogszerűen járunk-e el ezekben az esetekben az előlegszámlák befogadásával? Kapott előlegek: Intézményünk által szervezett tanfolyamok kapcsán a hallgatók az online jelentkezéssel egy időben jelentkezési díjat fizetnek, melyről a számla (nem előlegszámla) a jóváírást követően kerül kiállításra. Ez így megfelelő? Ha az adott esetben előlegszámla kiállítása szükséges, akkor van-e arra lehetőség - mivel a hallgató a teljes összeget kifizeti -, hogy a kiállított számla egyben előleg- és végszámlának is minősüljön?
Részlet a válaszból: […]annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani.Előleg után az áfafizetési kötelezettség az előleg jóváírásakor keletkezik. Előlegről csak akkor beszélhetünk, ha azt ténylegesen meg is fizetik a szolgáltatás elvégzése vagy a termék beérkezése előtt, emiatt nem lehet előre kiállítani előlegszámlát, hanem csak a pénz jogosulthoz való megérkezése után.Főszabály szerint az előlegről is ki kell állítani számlát és a teljesítéskor végszámlát, amelyen az előleg levonásra kerül.Abban az esetben, ha a teljes ellenértéket bekérik előlegként, és ismert az előlegfizetéskor a tényleges teljesítés időpontja (pl. előre fizetett előadás részvételi díja), akkor lehetőség van arra, hogy előleg- és végszámlát egy számlában állítsanak ki. Az ilyen számla után az adófizetési kötelezettség az előleg beérkezésének napján keletkezik, ezt a dátumot kell teljesítési időpontként a számlán szerepeltetni, ugyanakkor kötelező a végteljesítés időpontját is szerepeltetni a számlán, és a számlára rá kell írni, hogy előleg- és végszámla egyben.Az Ávr. 150. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának kell tekinteni a költségvetési szerv költségvetési évi kiadási előirányzataira vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos, az Áht. 4/A. §-ának (5) bekezdése szerinti kifizetést, valamint a fordított adózás hatálya alá tartozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5308
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

3. találat: Forgatási célú állampapírok felszabadulását követően újabb kincstárjegyek vásárlása

Kérdés: Önkormányzatunk az átmenetileg szabad pénzeszközeit forgatási célú állampapírok vásárlása által hasznosítja, majd a futamidő végén felszabaduló pénzeszközöket - ismétlődő jelleggel - újabb kincstárjegyek vásárlására fordítja. Az éven belüli, ismétlődő tranzakciók folytán azonban ugyanazon pénzeszköz újbóli befektetésének a 38/2013. NGM rendelet szerinti bruttó módon történő nyilvántartásba vétele - hasonlóan a lekötött bankbetétek korábbi elszámolási gyakorlatához - halmozódásokat eredményez az önkormányzat költségvetési rendeletében mind előirányzatok, mind pedig a kötelezettségvállalások és követelések vonatkozásában. A hatályos jogforrások alapján szabályos-e a jelenlegi gyakorlat? Szükséges év végén a tranzakciók és elszámolások nettósítása az állampapírok nyitó és záró állományának figyelembevételével? A könyvviteli zárlat során esetlegesen szükségessé váló könyvelési tételeket legyenek szívesek bemutatni.
Részlet a válaszból: […]a 38/2013. NGM rendelet szerinti bruttó módon történő nyilvántartásba vétele - hasonlóan a lekötött bankbetétek korábbi elszámolási gyakorlatához - halmozódásokat eredményez az önkormányzat költségvetési rendeletében mind előirányzatok, mind pedig a kötelezettségvállalások és követelések vonatkozásában.A kérdéssel kapcsolatban sem az Áhsz., sem a 38/2013. NGM rendelet nem tartalmaz olyan előírást, amely szerint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4361
Kapcsolódó tárgyszavak:
Kapcsolódó összes tárgyszó: , , , , ,