148 kérdés-válasz a penzeszkozok kifejezésre

148 cikk rendezése:

21. cikk / 148 Költségvetési szerv speciális, jogutód nélküli megszűnése

Kérdés:

Egy költségvetési szerv speciális, jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatosan a megszüntető okiratban többek között az alábbiak szerepelnek:
– A költségvetési szerv megszüntetésének módja: Jogutód nélküli megszűnés az Áht. 11. §-ának (5)–(7) bekezdése szerint.
– A költségvetési szerv megszüntetésének oka: az adott költségvetési szerv fenntartói jogát egy közérdekű, közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény gyakorolja 2023. 07. 01. dátummal, így annak költségvetési szervi jogállása megszűnik. A költségvetési szerv által ellátott közfeladat ellátásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek az általános jogutód alapítványra szállnak át.
– A kötelezettségvállalás rendje:
A megszűnő költségvetési szerv által vállalható kötelezettségek köre és mértéke: a 2023. évre jóváhagyott költségvetésben szereplő kiemelt előirányzatok körében, a részére jóváhagyott 2023. június 30-án fennálló módosított előirányzat (személyi juttatások és járulékai, dologi és beruházási kiadások) erejéig.
A megszűnő költségvetési szerv általi kötelezettségvállalások határideje: 2023. június 30. A fentiek alapján a záró beszámoló elkészítéséhez az alábbi kérdésekre szeretnénk választ kapni:
1. Előirányzatok kezelése: kell-e az előirányzatokat – bevételi és kiadási – a teljesítés szintjére csökkenteni, vagy maradhat a 2023. 06. 30-án fennálló módosított előirányzat szintjén?
2. Kötelezettségvállalás: ki kell vezetni az előzetes kötelezettségvállalásokat – 2023. II. félévére, illetve a +3 évi kötelezettségvállalásokat –, vagy továbbra is kimutathatóak a záró beszámolóban?
3. 36: ki kell az összes 36-ost nullázni, vagy például a normálisan fizetendő áfán maradhat nem nulla érték?
4. Időbeli elhatárolások: ki kell-e vezetni az időbeli elhatárolásokat?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

22. cikk / 148 Önkormányzati fenntartású intézmény pénzkezelése

Kérdés:

Az intézmény múzeumi, kilátói belépőjegyet értékesít, Tourinform-irodát vezet, ahol kiskereskedelmi tevékenységet (ajándéktárgyak értékesítése), valamint szállásszolgáltatást is végez. Mindezt több telephelyen. Az intézmény gyakorlata az, hogy a pénzkezelő helyeken kasszát tart, a Tourinform-irodán és a szálláshelyen pénztárgépet üzemeltet. Felmerült bennünk a kérdés, hogy pontosan milyen nyilvántartásokat kell vezetnie? Mi úgy gondoljuk, hogy az összes pénzkezelő helyen kötelező a napi pénztárjelentés vezetése, valamint ha előleget vesz fel a pénztárból egy dolgozó, akkor az elszámolásához a pénzkezelési szabályzatunknak megfelelően az elszámolólap használata.
Az intézmény azon az állásponton van, hogy elegendő csak egy helyen a napi pénztárjelentés használata (azon a helyen, ahová befizetik a bevételt). Jól gondoljuk, hogy az intézmény javaslata helytelen? Továbbá van-e még valamilyen nyomtatvány, amit kötelezően vezetnie kell?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

23. cikk / 148 Vagyonkezelési szerződés megszűnése

Kérdés:

Víziközmű-szolgáltatóval megszűnt a vagyonkezelési szerződésünk. A könyveinkben nem így volt nyilvántartva, hanem a tárgyi eszközök között szerepelt. Ez a jogviszony 2022-ben bérleti üzemeltetési szerződéssé vált. Elkészítették az elszámolást, abban jelentős összegű "écs"-maradvány keletkezett. Ezt hogyan vegyük nyilvántartásba, illetve ha a szolgáltató számlát állított ki (pénzügyi teljesítést nem igénylőt), akkor azt hogyan könyveljük?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

24. cikk / 148 Teljesítési biztosíték

Kérdés: Építési beruházás kivitelezője az építési szerződésben foglaltak alapján a nettó szerződéses ár 5%-ának megfelelő teljesítési biztosítékot utalt az önkormányzat számlájára. Hogyan kell könyvelni a teljesítési biztosítékot?
Egy másik projekt tekintetében jóteljesítési biztosítékot utalt a vállalkozó az önkormányzat számlájára. A jótállási időszak 12 hónap. Hogyan kell könyvelni a jóteljesítési biztosítékot?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

25. cikk / 148 Adott kaució számviteli elszámolása

Kérdés: Költségvetési szerv gázpalackot bérel egy év időtartamra. A bérleti díj mellett kauciót kell fizetni, melyet a bérleti időszak végén, vagy amikor visszaadjuk a palackot, visszakapunk. A kaució összege nem szerepel a számlán, csak a kiállított szállítólevélen történt meg az összeg átvételének az igazolása. Hogyan történik a kaució számviteli elszámolása? Az átadott kaució összegét a 365-ös követelés jellegű sajátos elszámolások főkönyvi számon tartom addig, amíg az összeget visszakapom?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

26. cikk / 148 Közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések

Kérdés: Az önkormányzati alrendszerben szabályozza-e jogszabály a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéseknél azt, hogy mekkora összeg felett kell három ajánlatot bekérni? Vagy ezt belső szabályzatban elég rögzíteni, hogy például nettó 3 millió forint esetén kell három ajánlatot kérni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

27. cikk / 148 Kórházi alapítvány tevékenységének minősítése

Kérdés: Kórház által létesített alapítvány alaptevékenysége (célja) az alapító okirat szerint a kórház betegellátási színvonalának emelése, eszközbeszerzések, készletbeszerzések, képzések formájában. Az alapítvány az általa alapcélra beszerzett eszközöket a kórház részére bérbe adja önköltségi áron, nyereség realizálása nélkül, határozott időre, amelynek lejártával az eszközt az alapítvány a kórház részére ingyenes használatba adja. Az alapítvány a befolyt bérleti díjat újabb alapcél szerinti orvostechnológiai fejlesztésre (pl. eszközbeszerzés) használja fel. Az alapítvány alapcél szerinti tevékenységének minősül-e az alapító okiratban foglalt alapcélra beszerzett eszközök hasznosítása, bérbeadása a kórház számára, vagy az gazdasági-vállalkozási tevékenységnek tekintendő? [A 2011. évi CLXXV. törvény (Civil-tv.) 2. § 11. b) pontja alapján véleményünk szerint alapcél szerinti tevékenységnek minősül, nem meríti ki a gazdasági-vállalkozási tevékenység fogalmát.]

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

28. cikk / 148 Valutapénztár árfolyam-különbözete

Kérdés: Önkormányzatunk mérlegének 3229 – Valutapénztár árfolyam-különbözete során nem jelentős összegű, tartozik jellegű egyenleg van, mely egy 2018-as gazdasági eseményből származik. A 2022. évet megelőző években további forgalom nem jelenik meg a számlán. A tárgyévben milyen könyveléstechnikai lehetőség van az árfolyam--különbözetet kivezetni a könyvekből?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

29. cikk / 148 Közös használatú ingatlanon termelt napelemes villamos energia elszámolása

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. A vagyonkezelésünkben lévő egyik ingatlanon napelemes rendszer került beüzemelésre. Az ingatlan egyik részét egy másik költségvetési szerv használja. Eddig, a vagyonkezelési megállapodás alapján, az erre az épületrészre eső villamos energia díját a felszerelt almérőn mért fogyasztással arányosan továbbszámláztuk. Jelenleg az almérőn mért fogyasztást a rendszerhez felszerelt "ad-vesz mérő" által mutatott, a hálózatból vételezett energia mennyiségéhez arányosítjuk. Azonban egyes hónapokban az almérőn mért fogyasztás nagyobb, mint a hálózatból vételezett energia mennyisége. Ennek feltehetően az az oka, hogy az almérő olyan fogyasztást is megmér, ami a napelemekkel van fedezve. Ilyenkor a villamosenergia-számla teljes összege továbbszámlázásra kerül, de nem több. Azaz nem számlázunk több energiát, mint amennyit vettünk. Így az almérőn mért, napelemekkel fedezett rész sem kerül kiszámlázásra, abból a másik költségvetési szerv ingyen részesül. Ha a kiszámított összes, a napelemekből és a hálózatból együttesen elfogyasztott energiához arányosítanánk az almérőn mért fogyasztást, akkor azonban minden esetben előfordulna, hogy a másik költségvetési szerv a napelemmel fedezett energiából ingyen részesül. A villamos energiáról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete alapján szabályos-e, hogy a fenti esetekben a hálózatba történő visszatáplálás helyett a másik költségvetési szerv részére "ingyenes" átadás történik? A villamos energia költségének megosztása során hogyan járunk el helyesen?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

30. cikk / 148 Önkormányzati beruházáshoz kapcsolódó közérdekű kötelezettségvállalás

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kíván kötni egy társasággal, amely megújuló energiaforrást hasznosító fotovoltaikus kiserőművet létesít a település külterületén, több helyrajzi számot érintően, melyek magántulajdonban vannak. A beruházás érint még két utat, melyből az egyik önkormányzati tulajdonban van, amit ki kell szélesíteni és fel kell újítani. A szélesítés érint szomszédos földrészletet is, amely magántulajdonban van. A beruházás megvalósítása előfeltételeinek teljesítése érdekében a társaság vállalja, hogy az önkormányzat részére a földrészlet – telekalakítással vegyes – adásvétel útján történő megszerzéséhez szükséges forrást, azaz a vételárat (ügyvédi letétbe helyezéssel [teljesítési letét], vagy közvetlenül a tulajdonosnak történő teljesítéssel) és a járulékos költségek (jogi szolgáltatás, értékbecslés stb. díja, eljárási díjak, illetékek) fedezetét köz-érdekű kötelezettségvállalásként biztosítja. Az önkormányzat az utat a beruházás megvalósítása után térítésmentesen átveszi. Az önkormányzat fogadhat-e közérdekű kötelezettségvállalásként ilyen összeget, illetve mi a könyvelése ennek?