517 talált cikk a polgármester kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati hivatalnál két külön szervezeti egység látja el az Ávr. 9. §-ának (1) bekezdésében foglalt gazdálkodási feladatokat. A gazdasági vezetőt az Áht. 9. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint ki kell neveznie a polgármesternek, vagy az Ávr. 11. §-ának (2) bekezdése szerint elég, ha az SzMSz-ben megjelölik? A képviselő-testület dönthet-e úgy, hogy bár a hivatal gazdasági feladatokat ellátó szervezeti egységekre tagozódik, nincs gazdasági szervezete?

Kérdés: Tekintettel a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 1. §-a (2) bekezdésének előírásaira, európai uniós támogatás esetében a helyi önkormányzat által (konzorciumi tagként) kötött támogatási szerződés aláírása Ávr. szerinti kötelezettségvállalásnak minősül-e? Kinek kell kötelezettségvállalóként és ellenjegyzőként aláírnia? Szükséges-e pénzügyi ellenjegyzés?

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Mötv. 42. §-a 4. pontjának utolsó fordulatát, amely szerint: "A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át ... államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása"? Az eddigi gyakorlat szerint a polgármester – átruházott hatáskörben – az átengedett keretéből nyújtott támogatást civilszervezeteknek, egyesületeknek stb. A Mötv. fenti előírása alapján 2013. január 1-je óta valamennyi államháztartáson kívülre nyújtott támogatásról a képviselő-testületnek egyedi döntést kell hoznia?

Kérdés: Polgármesteri hivatal köztisztviselője 1973. július 1-jétől áll munkaviszonyban. Ebben az évben július 1-jén a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság szolgálatiidő-beszámítása alapján a nők (40 év) kedvezményes öregségi teljes nyugdíjához szükséges szolgálati idővel rendelkezik, s ezen időponttól nyugdíjba szeretne menni. 1973. július 1-jétől 1976. február 15-éig termelőszövetkezetben dolgozott. Munka­könyvéből csak annyi derül ki, hogy munka­viszonya megszűnt, annak módját nem írták bele, és a dolgozó sem tudja igazolni, hogy áthelyezés történt-e. Az 1976. február 15-e óta fennálló (több mint 37 év) jogviszonya mindvégig folyamatos köztisztviselői jogviszony. Helyesen jár el a munkáltató, ha a jogszabályváltozásra való tekintettel nem fizeti ki a 40 éves jubileumi jutalmat? Köztisztviselőknél van-e lehetőség arra, hogy ebben az esetben a több mint 37 éves közszolgálati jogviszonya alapján a nyugdíjazására tekintettel megkapja a 40 éves jubileumi jutalmat, vagy ez a lehetőség csak a közalkalmazottaknál maradt érvényben?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk köztisztviselője 2015-ben szeretné a nők 40 éves kedvezményes teljes nyugdíját igénybe venni. 2016. 07. 19-én lenne esedékes a 40 éves jubileumi jutalom kifizetése. A hatályon kívül helyezett Ktv. 49/E. §-a (5) bekezdésének d) pontja szerint a fenti jogcímen járt volna a kifizetés. A 2011. évi CXCIX. tv. nem rendelkezik a hasonló esetekről. Jár-e munkatársunknak a nyugdíjba vonulásakor a jubileumi jutalom?

Kérdés: 1976. július 19-től folyamatos munkaviszonyban áll egyik köztisztviselőnk. Előzőleg 1975. július 1-jétől 1976. július 18-ig egy vetőmag-értékesítő vállalatnál dolgozott gyors- és gépíróként. Innen áthelyezéssel került polgármesteri hivatalunkhoz. Beszámítható-e ez az egy év a jubileumi jutalomra jogosító időbe, vagy mivel nem a 2011. évi CXCIX. tv. 150. §-ának (3) bekezdésében felsorolt jogviszonyokban volt foglalkoztatva, figyelmen kívül kell hagyni? Munkatársunk az áthelyezés ténye miatt ragaszkodik a fenti időszak figyelembevételéhez.

Kérdés: Község polgármesteri hivatalának pénzügyi ügyintézőjeként látom el a könyvelési feladatokat az önkormányzatnál, a hivatalnál és az önállóan működő költségvetési intézménynél, valamint a nemzetiségi önkormányzatnál. Mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezem, regisztrációm államháztartási szakon van bejegyezve. A hivatal vezetője a jegyző, az önkormányzaté a polgármester, a költségvetési intézményé az intézményvezető, a nemzetiségi önkormányzaté pedig az elnök. A jegyző és az intézmény vezetője tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. Úgy tudom, hogy szakmai teljesítésigazolási, az utalványozási és a kötelezettségvállalói jogkör az önkormányzat esetében a polgármesternél, a hivatalnál a jegyzőnél, az intézménynél az intézményvezetőjénél, a nemzetiségi önkormányzatnál az elnöknél van, illetve az általuk írásban meghatalmazott személyeknél.
1. Ha a jegyző, a polgármester vagy az intézményvezető részére történik kifizetés, akkor ebben az esetben az általuk írásban meghatalmazott személyek jogosultak utalványozni, kötelezettséget vállalni, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója?
2. A polgármester meghatalmazhatja-e az alpolgármestert vagy a jegyzőt, hogy távollétében, illetve érintettsége esetén utalványozóként, kötelezettségvállalóként írjanak alá?
3. A kötelezettségvállalás bizonylatait a pénzügyi ellenjegyzőnek is alá kell írnia?
4. Mivel nem rendelkezik a hivatal gazdasági szervezettel, így a jegyző látja el a gazdasági vezetői teendőket?
5. Ki készíti el a pénzügyi szabályzatokat és az intézményekkel történő munkamegosztási megállapodásokat?

Kérdés: Önkormányzatunknál a polgármester költségtérítési átalányban részesül. Milyen költségeket számolhat el? Kedvezőbb lenne-e, ha tételes költségtérítést kapna?

Kérdés: Szakmai teljesítés igazolására az önkormányzatnál, polgármesteri hivatalnál, mindössze 6 fős költségvetési szervnél, nemzetiségi önkormányzatnál kit lehet, illetve érdemes kijelölni? Itt is a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy jelölhető ki? A szerv vezetője jogosult megbízni ezzel a feladattal ezeket a személyeket? Lehet-e ugyanaz a személy egyazon gazdasági esemény tekintetében szakmai teljesítésigazoló és utalványozó is?

Kérdés: Az öregségi nyugdíjkorhatárt 2013. novemberben érem el, jelenleg korhatár előtti ellátásban részesülök. Egy önkormányzati intézménynél megbízási szerződéssel, nem közalkalmazottként speciális feladatot látok el. Kérdésem, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig (2013. november) ezt a feladatot elláthatom-e (a nyugdíjjárulék alapja nem éri el az éves keretösszeget), valamint kell-e a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál bejelentést tennem?