475 cikk rendezése:
261. cikk / 475 Pénzügyi ellenjegyzés
Kérdés: Az új Áht., illetve a végrehajtási kormányrendelet újraszabályozta az ellenjegyzést, bevezetve a pénzügyi ellenjegyzést. Kit kell gazdasági vezetőnek tekinteni a polgármesteri hivatalban? A gazdálkodási feladatokat ellátó szervezeti egység vezetője automatikusan gazdasági vezető is, vagy a jegyző egyben gazdasági vezető, így külön szükséges intézkednie a pénzügyi ellenjegyzést végző személy kijelöléséről?
262. cikk / 475 Közműberuházás áfájának visszaigénylése – önkormányzat, illetve polgármesteri hivatal
Kérdés: Az önkormányzat pályázati pénzeszköz igénybevételével egy településrészén az ivóvíz minőségének javítására szolgáló fejlesztést végez. A támogatás nem terjed ki a beruházás bekerülési összegének áfatartalmára. Alapesetben a közműberuházás áfája visszaigényelhető. A pályázatban azonban az önkormányzat adószámát, számlaszámát kell megjelölni, de az önkormányzat alanyi adómentes, ezért előzetesen felszámított adó levonására sem jogosult. Az Áht. 83/A. §-ának (2) bekezdésében leírtaknak megfelelően (az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervein kívül) a hivatal végzi az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat. A hivatal előzetesen felszámított adó levonására is jogosult. A pályázati összeg az önkormányzati számlára vagy egy elkülönített számlára fog érkezni, azt átvezetjük a hivatal számlájára, a beruházással kapcsolatban felmerült számla összegét a hivatal számlájáról egyenlítjük ki. A beruházás a már üzemeltetésre átadott közművek értékét fogja növelni. Az üzemeltetőtől a bérleti díj is a hivatal számlájára érkezik. Számvitelileg minden a hivatalnál jelenik meg. Adóbevallást a hivatalra és az önkormányzatra is készítünk. Abban az esetben, ha az önkormányzat a víziközmű beruházója, és ennek kapcsán a támogatásban részesülő, a polgármesteri hivatal adóbevallásában szerepeltetve a beruházás áfája visszaigényelhető-e?
263. cikk / 475 Melegétkeztetés mint béren kívüli juttatás
Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének ba) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkahelyi (üzemi) étkezés. Jogosult-e a polgármesteri hivatal – mint munkáltató – (amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, de konyhát nem üzemeltet) dolgozója ilyen jogcímen étkezési szolgáltatást igénybe venni olyan konyhától, amely önkormányzati fenntartású, de nem közvetlenül a polgármesteri hivatalhoz tartozik (tehát a konyhai szolgáltatást nyújtó intézmény nincs feltüntetve a polgármesteri hivatal alapító okiratában telephelyként), a polgármesteri hivatal ugyanakkor székhelyén/telephelyén tud(na) étkezőhelyet biztosítani (kiszállítással), továbbá a konyha nemcsak a saját dolgozóit szolgálja ki, hanem akár külső vendégeket is? Konkrétan: a polgármesteri hivatal dolgozói szeretnék igénybe venni az önkormányzat által fenntartott iskola/városi kincstár konyhája által nyújtott étkezési szolgáltatást a polgármesteri hivatal étkezdéjében (kiszállítással) béren kívüli, kedvezményes adózású juttatásként maximum havi 12 500 Ft értékben. (A konyhát üzemeltető iskola/városi kincstár önállóan működő, illetve önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.) Van-e erre lehetőség a vonatkozó jogszabályi keretek között, ha igen, milyen feltételekkel (nyilvántartás, elszámolás stb.)? Ha nem, akkor melegétkezés tekintetében kedvezményes adózású béren kívüli juttatásként csak az Erzsébet-utalvány, illetve a SZÉP kártya adható 2012-ben?
264. cikk / 475 Polgármesteri hivatal, illetve önkormányzat adószáma
Kérdés: A Költségvetési Levelek 152. számában a 2973. sorszámon megjelent kérdéssel kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat kérni. Önkormányzatunk adószámot kapott az MVH pályázati regisztráció miatt. Változatlanul az önkormányzat nevén van a bankszámlánk (elszámolási számlánk), csak most már nem a polgármesteri hivatal, hanem az önkormányzat adószámával. Az áfa- és egyéb bevallásokat eddig az önkormányzat nevében, a polgármesteri hivatal adószáma alatt nyújtottuk be. Ezután már külön áfabevallást kell benyújtanunk az önkormányzat, és külön a polgármesteri hivatal adószámán? Mivel a bankszámlánk az önkormányzat nevén, adószámán van, és minden pénzforgalmat azon keresztül bonyolítunk le, akkor a polgármesteri hivatal bevallása gyakorlatilag nullás adattartalmú lesz? Számlázás során ki lesz az eladó ingatlanértékesítés, ingatlan-bérbeadás, közterület-foglalási díj, továbbszámlázott szolgáltatás vagy üzemeltetés bérbeadása során: az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal?
265. cikk / 475 Jubileumi jutalomra való jogosultság
Kérdés: Önkormányzatunknál alkalmazásban álló dolgozónk (közalkalmazott) részére az alábbi kimutatáson feltüntetett jogviszonyok alapján mennyi idő után jár a jubileumi jutalom kifizetése?
A dolgozó munkaviszonya az alábbiak szerint alakult (munkahely megnevezése; jogviszony formája; munkaviszony kezdete; munkaviszony vége; eltöltött időtartam; megszűnés oka):
1. Pamutfonó-ipari Vállalat, Miskolc; munkaszerződés; 1969. 03. 11.-1971. 09. 23;. 2 év, 6 hónap, 12 nap; munkaviszony megszűnt
2. Élelmiszer- és Vegyiáru-nagyker., Miskolc; munkaszerződés; 1971. 11. 09.-1981. 11. 09.; 10 év, 0 hónap, 0 nap; felmondás a dolgozó részéről
3. Községi Közös Tanács, Ináncs; munkaszerződés, hivatalsegéd; 1985. 02. 01.-1985. 02. 08.; 0 év, 0 hónap, 7 nap; határozott idő lejárta
4. Községi Közös Tanács, Ináncs; munkaszerződés, hivatalsegéd; 1985. 02. 19.-1985. 07. 02.; 0 év, 4 hónap, 13 nap; határozott idő lejárta
5. Községi Közös Tanács, Ináncs; munkaszerződés, hivatalsegéd; 1985. 07. 17.-1985. 07. 26.; 0 év, 0 hónap, 9 nap; határozott idő lejárta
6. Községi Közös Tanács Ináncs; munkaszerződés, hivatalsegéd; 1985. 08. 16.-1985. 12. 31.; 0 év, 4 hónap, 15 nap; közös megegyezéssel
7. Községi Közös Tanács, Ináncs; közalkalmazott, hivatalsegéd; 1986. 01. 01.-1990. 11. 30.; 4 év, 10 hónap, 29 nap; átszervezés, áthelyezés
8. Polgármesteri Hivatal, Ináncs; közalkalmazott, hivatalsegéd; 1990. 12. 01.-1995. 08. 31.; 5 év, 8 hónap, 30 nap; közös megegyezéssel
9. IKVSZ, Ináncs; közalkalmazott, takarítónő; 1995. 09. 01.-1998. 12. 31.; 3 év, 3 hónap, 30 nap; átszervezés, áthelyezés
10. Családsegítő Szolgálat, Ináncs; közalkalmazott, szociális gondozó; 1999. 01. 01.-2008. 12. 31.; 9 év, 11 hónap, 30 nap; átszervezés, áthelyezés
11. Ináncs-Forró-Fancsal M. Szoc. A. Kp., Ináncs; közalkalmazott, szociális segítő; 2009. 01. 01.-2011. 11. 30.; 2 év, 10 hónap, 29 nap; folyamatos
Összesen: 40 év, 3 hónap, 6 nap
A dolgozó munkaviszonya az alábbiak szerint alakult (munkahely megnevezése; jogviszony formája; munkaviszony kezdete; munkaviszony vége; eltöltött időtartam; megszűnés oka):
1. Pamutfonó-ipari Vállalat, Miskolc; munkaszerződés; 1969. 03. 11.-1971. 09. 23;. 2 év, 6 hónap, 12 nap; munkaviszony megszűnt
2. Élelmiszer- és Vegyiáru-nagyker., Miskolc; munkaszerződés; 1971. 11. 09.-1981. 11. 09.; 10 év, 0 hónap, 0 nap; felmondás a dolgozó részéről
3. Községi Közös Tanács, Ináncs; munkaszerződés, hivatalsegéd; 1985. 02. 01.-1985. 02. 08.; 0 év, 0 hónap, 7 nap; határozott idő lejárta
4. Községi Közös Tanács, Ináncs; munkaszerződés, hivatalsegéd; 1985. 02. 19.-1985. 07. 02.; 0 év, 4 hónap, 13 nap; határozott idő lejárta
5. Községi Közös Tanács, Ináncs; munkaszerződés, hivatalsegéd; 1985. 07. 17.-1985. 07. 26.; 0 év, 0 hónap, 9 nap; határozott idő lejárta
6. Községi Közös Tanács Ináncs; munkaszerződés, hivatalsegéd; 1985. 08. 16.-1985. 12. 31.; 0 év, 4 hónap, 15 nap; közös megegyezéssel
7. Községi Közös Tanács, Ináncs; közalkalmazott, hivatalsegéd; 1986. 01. 01.-1990. 11. 30.; 4 év, 10 hónap, 29 nap; átszervezés, áthelyezés
8. Polgármesteri Hivatal, Ináncs; közalkalmazott, hivatalsegéd; 1990. 12. 01.-1995. 08. 31.; 5 év, 8 hónap, 30 nap; közös megegyezéssel
9. IKVSZ, Ináncs; közalkalmazott, takarítónő; 1995. 09. 01.-1998. 12. 31.; 3 év, 3 hónap, 30 nap; átszervezés, áthelyezés
10. Családsegítő Szolgálat, Ináncs; közalkalmazott, szociális gondozó; 1999. 01. 01.-2008. 12. 31.; 9 év, 11 hónap, 30 nap; átszervezés, áthelyezés
11. Ináncs-Forró-Fancsal M. Szoc. A. Kp., Ináncs; közalkalmazott, szociális segítő; 2009. 01. 01.-2011. 11. 30.; 2 év, 10 hónap, 29 nap; folyamatos
Összesen: 40 év, 3 hónap, 6 nap
266. cikk / 475 Piacépítés
Kérdés: Önkormányzatunk meglévő piacépületet bontott le, a földterület felét értékesítette, ezzel összefüggésben az áfát megfizette. A földterület másik felén új piacot kívánunk létesíteni. A piacépület a polgármesteri hivatal könyveiben kerül nyilvántartásba. A kivitelezői szerződéseket a polgármesteri hivatal kötötte, így a számlák annak nevére érkeznek. Az önkormányzat átszervezése folytán az eddig a polgármesteri hivatalhoz tartozó, azzal egy gazdálkodási egységet alkotó – önállóan működő költségvetési szerv – Városüzemeltetési Szolgálatot önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervvé alakították át 2011-ben. A Városüzemeltetési Szolgálat fogja a piacon a bérleti díjakat (adóköteles) és egyéb bevételeket beszedni saját nevében, a bevételek a saját költségvetésének bevételeit fogják képezni. A piacépület a polgármesteri hivatal könyveiben kerül aktiválásra, de az intézmény részére térítésmentesen át kell adni, mert biztosítani kell a vagyont az önkormányzati feladatellátáshoz. A beruházás során felszámított áfa levonásba helyezhető-e, illetőleg az ingyenes átadás miatt felmerül-e adófizetési kötelezettség?
267. cikk / 475 Liftcsere áfája
Kérdés: A polgármesteri hivatal saját épületében liftcserét végzett. A kicserélt liftszerkezet számlázásával adódtak gondjaink. A számlát egyenes vagy fordított adózás szerint kell-e a cégnek kiállítania? A berendezés ára 3-40 millió forint között mozog. Az ár magában foglalja a felvonó beszerelésének díját is. A szolgáltatás a teljes díjnak 20-30%-át teszi ki. A társaság fő tevékenységként liftek értékesítésével foglalkozik.
268. cikk / 475 Pénzkezelés
Kérdés: Önkormányzatunk tervezi ügyfélkártya bevezetését. Mivel nálunk ilyen még nem volt, szeretnénk segítséget kérni ahhoz, hogy milyen módon lehet ezt kivitelezni? Mik a feltételek, a bevezetés mikéntje, illetve a könyvelés módja? Önkormányzatunknak részben önálló intézményei vannak, melyek pénzellátása jelenleg elszámolásra kiadott előleggel megoldott. Ezenkívül saját dolgozók részére is így oldjuk meg a különböző célú vásárlási előlegeket. (Pl. a polgármester és jegyző reprezentációs kiadásai stb.) Pénzügyi osztályvezetőnk a házipénztár pénzforgalmának csökkentését tűzte ki célul, melynek egyik eleme lenne az ügyfélkártya bevezetése. Elgondolása a következő: Az érintettek, akik eddig az elszámolási előleget kapták, most egy limitált összegű ügyfélkártyát kapnának, mellyel készpénzfelvétel is lehetséges, illetve megoldható vásárláskor a kártyával történő fizetés is. Mivel én kezelem a házipénztárt, eddig az én dolgom volt az előlegek kiadása, illetve elszámolása. Kérdésem, hogy ha pl. az iskola igazgatója felvesz készpénzt az ügyfélkártyával, majd azt elkölti, milyen könyvelési tételek állnak elő? Nem ugyanazt kell végigvinni, mintha én vettem volna fel a készpénzt? (Készpénz-bevételezés a házipénztárba, majd a számlák kiadásba helyezése?) Ha jól gondolom, ebben az esetben nem csökken a pénztárban a munka. A másik eset, amikor pl. az iskola igazgatója vásárlás esetén az ügyfélkártyájával fizet. Ilyenkor csak a bankszámlánkon jelenik meg a tranzakció. Itt viszont nem készpénzfelvételt kell könyvelni, hanem a számlát kell lekönyvelni, mint utalásnál. Milyen feltételekkel lehet bevezetni az ügyfélkártyát, jók-e a fenti elgondolások, illetve ahol használják már, ott hogyan működik, mi a tapasztalat?
269. cikk / 475 Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége
Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
270. cikk / 475 Jubileumi jutalomra jogosító idők
Kérdés: 1979. 11. 01.-1989. 03. 05. között dadaként dolgoztam óvodában, 1998. 04. 01.-2002. 03. 17. között polgármesteri hivatalban takarítóként. Majd újra visszamentem a polgármesteri hivatalba dolgozni 2005. 01. 01-jétől, és jelenleg is ott dolgozom takarítóként. Jár-e nekem a 40 éves jubileumi jutalom?